Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

tólnh MEäfl! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA.' XXI. évfolyam, 232. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1971. október 2. • • Ülést tartott az Elnöki Tanács Módosították az időszaki választásokról szóló törvényerejű, rendeletet A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Koreai Né. pi Demokratikus Köztársaság­ban tett hivatalos baráti láto­gatásának tapasztalatairól. A beszámolót a NET tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosítot­ta az időközi választásokról, valamint az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok jogi helyzetének igazgatási terület­változás esetén történő rende­zéséről szóló törvényerejű ren­deletet. Az időközi választásokról szóló, 1967-ben megjelent tör­vényerejű rendelet módosítását az tette szükségessé, hogy an­nak egyes rendelkezései el­avultak. nincsenek összhang­ban az új tanácstörvénnyel. A jövőben az időközi választások időpontját az országgyűlési képviselők helyének megüre- sedése esetén — az eddigiek­nek megfelelően — a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a he­lyi tanácstag helyének megüre. sedése esetén pedig a megyei, illetve a fővárosi tanács tűzi ki. A képviselő, illetve a helyi tanácstag helyének megürese- dése esetén egy éven belül a megfelelő időben új képvise­lőt, illetve helyi tanácstagot kell választani. Ha ugyanabban az évben a képviselők vagy a tanácstagok általános válasz­tására is sor kerül, akkor ugyanazon a hapoh tartják meg az esedékes időközi vá­lasztásokat is, Az Elnöki Tanács intézke­dett arról is, hogy amennyiben időközi választásokra sor ke­rül, az abban érdekelt kerület Választóinak névjegyzékét vizs­gálják felül és a választójogo­sultság megállapításáról az ér­dekelteket az általános válasz­tásokhoz hasonlóan írásban ér­tesítsék. Végül az Elnöki Tanács egyéb, folyamatban lévő ügye­ket tárgyalt­A Szovjetunió mezőgazdasági minisztere Szekszárdon A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ven­dégeként hazánkban tartózko­dó V. V. Mackevics, a Szovjet­unió mezőgazdasági miniszte­re, pénteken — Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes kí­séretében — a Szekszárdi Álla­mi Gazdaságba látogatott. A magas rangú vendéget Szabó­nál Antal, a megyei tanács el­nöke és Mohácsi Károly, a gazdaság igazgatója fogadta. V. V. Mackevics a gazda­ságban tett látogatása során megtekintette a várdombi ser­téstelepet. Belkereskedelmi megállapodás hazánk és az NDK között Szurdi István, a Magyár Népköztársaság belkereskedel­mi minisztere és Günter Sie­ber, a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi és közellátásügyi minisztere pén­teken Berlinben az 1971-től 75- ig terjedő időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi műszaki-tudományos együtt­működési megállapodást írt alá. Enhek jelentőségéről dr, Molnár István, a Belkereske­delmi Minisztérium nemzetkö­zi főosztályának vezetője egye­bek közt a következőket mon­dotta a Magyar Távirati Iroda berlini tudósítójának: — A két baráti állam most aláírt megállapodása szerint a belkereskedelmi miniszterek és a két minisztérium más Vezetői rendszeresen konzultálnak egy­mással a belkereskedelem fej­lesztésének alapvető problé­máiról; — Az egyezmény részlete­sen felsorolja, hogy Magyar- ország és az NDK részéről me­lyik tudományos intézet milyen kérdésekért felelős, milyen tu­dományos súlyponti területen szervezze meg a tapasztalat- cserét és a munkamegosztást. — Várható, hogy e megálla­podás nyomán megjavul a fo­gyasztási cikkek forgalmának prognosztikai módszere, külö­nös tekintettel a textíliák iránti kereslet jobb felmérésé­re. Korszerűbb üzemi formák fognak kialakulni a szocialis­ta kis- és nagykereskedelem­ben. különösen a szupermarke­tekben és az áruházakban mo­dernebb árueladási formák jutnak előtérbe. Á két ország típusterveket alakít ki és cse­rél a szálloda- és vendéglátó- ipar részére is — fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár Ist­ván főosztályvezető. (MTI) íSOOO takaró a vietnami gyerekeknek Országszerte nagy visszhang­ra talált az ez év májusában meghirdetett „Takarót a viet­nami gyerekeknek'’ elnevezé­sű szolidaritási akció. Szoci­alista brigádok, intézmények és vállalatok dolgozóinak, magánszemélyeknek az aján­dékaként összesen 13 OOO taka­ró gyűlt össze a Magyar Nők Országos Tanácsánál. Pénteken bensőséges ünnep­ség keretében adta át Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke — jelképesen a vietnami gyere­keknek szánt ajándékot Hoang Cuong-nak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövetének. A Magyar Nők Országos Tanácsának székhazában az MNOT elnöke, Erdei Lászlóné (képünkön) 13 ezer takarót adott át Hoang Cuong-nak, a VDK budapesti nagykövetének. Megkezdődött az oktatás 74 egyetemen, főiskolán — Nyolcvanezer diák a felsőoktatásban Pénteken megkezdődött a tanítás a kertészeti egyetemen, ugyanezen a napon gyülekez­tek tanévnyitóra áZ állatorvos­tudományi egyetem diákjai is. Ezzel befejeződött az az ese­ménysorozat, amelynek Borán megnyitotta kapuját hazánk 74 felsőoktatási intézménye. Ti­zennyolc egyetemühk, ugyan­ennyi főiskolánk és 38 egyéb felsőoktatási intézményünk nappali, esti és levelező tago­zatain együttvéve ismét több Magyar intézet koordinálja a KGST-országok mezőgazdasági Integrációs kutatásait Budapesten rendezik meg október 4. és 9. között a KGST-országok első mezőgaz­dasági integrációs szimpóziu­mát — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján dr. Márton dános, az Agrárgazdasági Kuta­tó intézet igazgatója. A nagy­szabású eszmecserén 16 elő­adásban ismertetik a résztve­vők eddigi integrációs tapasz­talataikat, és az ezzel kapcso­latos kutatásokat is. Igen meg­tisztelő, hogy ezt a rendez­vényt Budapesten tartják; a szakmai elismerést a hazai ku­tatók csaknem egy évtizedes munkásságukkal vívták ki. Ma_ gyarországon 1962-ben kezdték meg az Agrárgazdasági Kuta­tó Intézetben azt a tudomá­nyos munkát, amely később alapját adta a mezőgazdasági és élelmiszeripari tárca össze­vonásának, és az élelmiszer- gazdaságban kialakult, jó úton haladó integrációnak. Az ipar­ág számos területén máris eredményesnek mutatkozott az a szemlélet, amely alapján ösz- szekapcsolták az egész terme­lési-értékesítési folyamatot, a mezőgazadsági termesztéstől egészen a kereskedelemig. En­nek eddig legjobb példáját ad­ja a hazai borgazdaság, majd a baromfiipar, de értékes kezde­ményezések születtek a cukor­iparban, a húsiparban és a konzerviparban is. Ezekkel a gazdasági kezdeményezésekkel, valamint a már kialakult 462 szövetkezeti-vállalati kooperá­cióval hazánk élenjár a KGST- országok között, amelyek többségében 1—2 éve kezdőd­tek meg az integrációra vonat­kozó kutatások. Az első budapesti szimpó­ziumon a közös kutatásokban részt vevő Szovjetunió, Len­gyelország Csehszlovákia, Bul­gária és Magyarország, az újonnan jelentkezett román és NDK-beli, valamint jugoszláv intézetek között felosztják az aktuális kutatási témákat, amelyekből Magyarország az integrációk megoldási formái­nak elemzését, piaci hatásait kutatja majd. Mindeh ország részt vesz a saját adottságaik­tól függő társadalmi, gazdasági feltételek meghatározásában. Az első mezőgazdasági in­tegrációs szimpoziont 1973-ban Moszkvában követi a második, majd 1975-ben ismét Budapes­ten értékelik a közös kutatá­sok eredményeit, miht nyolcvanezer diák fogott munkához, közel tízezer okta­tó irányításával. A különböző tagozatokon huszonötezernél is több első évfolyamos hallga­tó kezdte meg tanulmányait, az utolsó éyesek száma pedig megközelíti a tizennyolcezret. Dinainikus változás jellemzi a magyar felsőoktatást is, s a folymatos fejlődés természet- czerűen kihat á jelenlegi tan­év munkájára. A felsőoktatás szerkezete sajátosan tükrözi az ország gazdasági-társadalmi vi­szonyait. A felszabadulás előtt mindössze 16 felsőoktatási in­tézményünkben alig több miht 11 ezer hallgató tanult, kizá­rólag nappali tagozaton. Csu­pán 1052 volt a mérnökhallga­tó, s jellemző, hogy az össz- létszámnak több, mint 40 Szá­zalékát az állam- és jogtudo­mányi karok 4671 diákja je­lentette. A hittudómáhyi karo­kon például jóval több diák tanult, mint. a . műszaki egye-, tem mérnöki szakjain. Az ország társadalmi, gazda­sági, kulturális fejlődésével együtt haladt. a magyar felső- oktatás, s a legjelentősebb fej­lődési szakaszt az 1961-ben megszületett oktatási törvéhy nyomán kibohtaközott reform jelzi. A reform keretében már eddig is számos eredmény szü­letett: a társadalmi, gazdasági igények elemzése alapján sike­rült pontosabban megfogal­mazni a felsőfokú szakember­szükségletet. A tananyagok és az oktatási módszerek korsze­rűsítésében. is előrehaladás ta­pasztalható, egymás után szü­letnek az új tantervek, javult a 'felsőoktatói' Intézmények gyakorlati élettel való kapcsö- _ lata is. Jelentős előrehaladás történt a hallgatók marxista világné­zetének kialakításával, növeke­dett az intézmények anyagi el­látottságának színvonala. Az elmúlt évtizedben a fel­sőoktatási intézményhálózat feladatai jelentős mértékben differenciálódtak az egyes in­tézmények fokozatai, típusai — az oktatás időtartama, az egyes intézmények funkciója, egymásra épülésének rendje ■szerint. A folyamatos fejlődés ellenére megállapítható, hogy a 74 felsőoktatási intézmény a?, ország területi méreteihez, a lakosság létszámához viszo­nyítva — más, hasohló orszá­gokkal egybevetve is — rend­kívül széttagolt; az egyes in­tézmények nagyságrendje és hallgatói létszáma nagymér- . tékben eltérő. Az intézmények koncehtrálása érdekében az utóbbi öt évben jelentős az előrehaladás — az önálló in­tézmények száma 92-ről 74-re csökkent —, ez azonban még nem tekinthető befejezett fo­lyamatnak. A szakemberek kü­lönösen megfontolandónak tartják az azonos vagy rokon­képzést végző intézmények egyesítésének — integrációjá­nak — megvalósítását, ami a gazdaságosabb munka mellett jobban biztosítaná az intézmé­nyek egységes irányítását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom