Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
Az őszi természet Minden évszaknak megvan a jellemző bélyege a természet életében és képében. Az élőlények természetesen mindig alkalmazkodnak azokhoz a körülményekhez, amelyek az adott évszakban jellemzőek, illetve az évmilliók során úgy változtak, alakultak, hogy élet- tevékenységeik a tavasz, nyár, ősz körülményeivel szinkronban játszódjanak le. TARKA LOMBOK Ha ősszel kimegyünk a természetbe, az eddigi uralkodó zöld színt a lombozat jellegzetes' sárgás-barnás-pirosas tar- kabarkasága váltja fel, majd néhány hét után lehullanak az elszáradt, a növénynek eddig életet adó levelek. A megmaradó csupasz ágak, gallyak már jelzik a közelgő telet — és ezzel együtt a nyugalmi állapotba visszahúzódó növényvilágot. Látszólag az elmúlás képe ez, a valóságban pedig a megújhodásé, hiszen enélküi nem jöhetne a tavaszi kibontakozás. Mindez a mérsékelt égövi lombos fákon játszódik le ilyen menetrendszerű pontossággal. Azt kevesen tudják, hogy „örökzöld” fáink, a fenyők sem igazán örökzöldek: ezek is időről időre lehullatják leveleiket, de nem egyszerre. Sőt a forró égöv trópusi fái is, pedig ott ismeretlen az ősz, a tél. Ebből az is következik, hogy a mi lombos fáink sem az ősz miatt vesztik el lombjukat. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a tenyészidő vége felé a levél — amely a növény „vegykonyhája” — megöregedik, és felhalmozódik benne sok olyan anyagcseremelléktermék, amely a növény számára káros. Meg kell tehát tőlük szabadulni. Mielőtt azonban erre sor kerülne, a növény kimenti leveleiből azokat az értékes anyagokat, amelyre még szüksége lehet. Ezzel együtt lebomlanak a levél sejtjeiben a nagy molekulájú anyagok, így a levél zöld színét biztosító klorofil nevű színanyag is. És mivel a levélben Népújság 7 1971. október 7. Szarvasbőgés idején nemcsak zöld, hanem sárga és vöröses színanyagok is vannak, a zöld klorofil elbomlá- sa után a sárga és a vörös válik láthatóvá. Ez a magyarázata az őszi színpompának. csupasz Agak A másik jellegzetes őszi jelenség a lombhullás, Mivel télen a növények a fagyott, talajból nem vehetnek fel vizet, feleslegessé válnak a levelek, ahol a növény a felesleges vízmennyiséget elpárologtatja. Miután az értékes anyagok már elhagyták a leve, let, a levél és a szár találkozási helyén, az ún. levélalapon téglasorra emlékeztető sejtrétegek alakulnak ki, amelyek idővel teljesen elparásodtak. Ettől kezdve minden kapcsolat megszűnik a levél és a növény között, hamarosan tehát lehull a levél, mégpedig úgy, hogy a helyén nem marad nyílt sebhely a növény felületén. A lehullott levelek azután a földön a téli csapadék és a bennük elszaporodó baktériumok, gombák hatására szétbomlanak, anyaguk visszakerül a. talajba — így évről évre megújul a talaj tápanyagokkal. TÉLI FELKÉSZÜLÉS Az állatvilág számára is a téli felkészülést jelenti az ősz. A rovarok eltűnnek szemünk elől, úgy hogy az utódaik hidegálló báb állapotban vésze- . ük át a zord időjárást. Más állatok pl. a hörcsög élelmet halmoznak fel földalatti lakásukban, ismét .más emlősök felkészülnek a téli alvásra. Á vándormadarak kellemesebb éghajlatú területekre vonulnak. Van azonban egy állatcsoport, amelynek jellegzetes őszi viselkedéséről évről évre beszámol a sajtó, az idén pedig, a vadászati világkiállítás alkalmából társaskirándulásokra hívták az érdeklődőket, hogy a helyszínen figyelhessék meg ezt a furcsa természeti érdekességet. A szarvasfélék őszi bőgéséről van szó. BÖGÖ SZARVASOK , A szaporodási időszakban figyelhető meg a szarvasbika jellegzetes búgó hangja. Árnyalatai elárulják a bika „érzelmeit”, s kapcsolatban van a hárem birtoklásáért vívott harccal, A bikák, párviadala során lehajtott fejjel, agancsaikkal egymásnak támaszkodva igyekeznek megfutamítani a rtíási köt!. Sokszor -vértéi... .áztatott az „aréna”, sőt olyan eset is előfordul, hogy mindkét bika, agancsaikkal szétválaszt- hatatlanui összefonódva győzelem nélkül pusztul él. S a bőgőskor hallatott hang gyakran árulója a vadnak, a vadász a hang utánzásával csalogatja . elő rejtekhelyéről a puskacső élé az ebben az időszakban kevésbé óvatos „erdők királyát”. frtt&dng vadgyii möl es term és Gazdag vadgyümölcstermésre számítanak az idén az erdők- mezők gyűjtögető emberei. Különösen sok a kökény. Most, hogy az első őszi dér után sötétkékre érett a gyümölcs, megkezdték a szedését. A fanyar ízű, vitamindús bogyóból rekordtermésre számítanak az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat szakemberei. Az utak mentén, a vízpartokon, az erdők szélén mintegy ötven vagon kökénybogyót gyűjtenek össze. A legtöbb kökényt Miskolc környékéről és a Dunántúlról várják. A termés egy részét a konzervgyárakba szállítják, a többiből pedig szörpöt készít a vállalat (MTI). Csaknem kétezer éves leletek Györkönyben Györköny igen gazdag régészeti leletekben. Egy elhagyott szőlő területén például, a ta_ lajműveléssel megbolygatott korai római kori — csaknem 2000 éves — temetőt fedeztek fel. Tavaly ősszel és az idei tavaszon huszonegy sírt tárt fel a szekszárdi múzeum. A nyáron egy helybeli fiatalember: Bauer Mihály homokbányászás közben talált egy sírt, s pontosan megfigyelte a csont, váz fekvését és a sírmellékletek — edények — elhelyezését, amivel, elősegítette a régészek munkáját. Horváth Jolán régész újabb két sírt tárt fel nemrégiben. Az egyik női csontvázat rejtett, szegényes mellékletekkel, mindössze egy vas karperecét és egy bronz fülbevalót találtak mellette. A másik az előzőnél érdekesebb, hamva.sztá- sos sír volt, s a szőlőforgatás megkímélte valahogyan az edényeket, amelyek egy részét vasveretű és bronzreteszes faládikába rakták a temetkezéskor. A hamvakat szétszórva találták a láda •körül. 'ezt. valószínűleg az újkori szőlőforgatás okozta, szerencsére azonban, az igen szép égetett agyagedényeket kevésbé károsította. A sírban öt edény volt. egy nagyobb méretű tálban egykori ételmaradványokat, szárnyascsontokat találtak. Előkerült egy finom mívű agyagserleg, kancsó, kis pohár, s egy nagyobb fazék töredéke is. Az eddig feltárt 24 sír zömében hamvasztásos temetkezés volt. Sajnos egyelőre anyagi fedezet hiányában abbahagyták az ásatást, amelyet — remélhetőleg — a jövő tavasz- szál folytatnak. Ehhez feltétlenül számítanak a községi tanács segítségére. ÚJABB RÉGISÉGEKRE bukkantak Györkönyben az elmúlt hetekben is. László Sándor Fő utcai házánál vízvezeték-fektetéskor csontvázakra találtak, s a földből II. Lajos király 1528-ban — a mohácsi vész idején — vert ezüst dénárja került elő, bizonyítva, hogy ezek Györköny XVI. századbeli temetőjének a sírjai. A Wiesenacker-dűlőben pedig római icon nagyobb épületek alapjait forgatta ki a mélyen szántó eke a nyáron, s ugyanott kelta és Árpád-kori sírok maradványai is felszínre kerülték. A lelőhelyre a falu ifjú régészei: Lijckj Ervin és Köhler Béla nyolcadik osztályos tanulók hívták fel muzeológusok figyelmét. Lückl Ervin fedezett fel a Nagyhegy aljában egy — minden valószínűség szerint — IX. századi kemencét is. Mint Horváth Jolán régész közölte, a honfoglalás korát megelőző időszakban használt kemencét a hozzá tartozó házzal, vagy házakkal együtt, szintén a jövő évben tárják fel. BALLABÁS LÁSZLÓ Főszezon a cukrászüzenihen Sláger a krémes — bonyhádiak a. legédesszájúbbak 250 tojás, 3 kiló margarin, 8 kiló liszt, 4 kiló zsír, 1—1 evőkanál só és cukor és 8 liter víz. Ezek szükségesek a képviselőfánk tésztájának elkészítéséhez. Persze nem szűk . családi mértékkel számolnak itt a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzemében, hanem éppen ezer személyes adagra készítik elő a szükséges hozzávalókat. Amikor beléptünk a sütemények birodalmába, önkéntelenül is nyeltünk egyet. A levegőben tömény, édeskés illat terjengett. Hévizi Tibor üzemvezetővel a süteményellátásról beszélgettünk. — Több mint a fél megye tőlünk kapja a süteményeket — kaptuk a felvilágosítást az üzemvezetőtől, aki 18 éve dolgozik a szakmában és 13 éve irányítja az üzem munkáját. ! A szekszárdi, paksi és a bonyhádi járást mi látjuk el édességgel. Az üzemet évi 6 millió forint forgalomra tervezték, az . igények azonban már túlhaladták ezt a keretet is. Bővítésre egyelőre nincs lehetőség, ezért január 1-től néhány áfész-szel felbontottuk a szerződésünket. Nem mennyiségi, hanem minőségi javulást próbálunk elérni. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Igyekszünk megfelelő választékot nyújtani, eddig ugyanis kapacitásunk 30 százalékát a krémes kötötte le. Néha kisebbfajta krémesgyár- nak tekintettek bennünket, 'szinte nem is rendeltek más süteményt. A kedvencek közé tartozik még a mignon, linzerkoszorú és továbbra, is tartja vezető helyét a dobostorta. Az igazi süteményszezon október 1-gyel kezdődött meg és az eddigi gyakorlattól eltérően már most forgalomba hoztuk a gesztenyés készítményeinket. Télen ezekből és az egyéb tej. színes árukból fogy el a legtöbb. Megkezdődtek a búcsúk, egy-egy_ lakodalomra pedig 7C —80 darab díszes tortát készítünk. Végre bővíteni tudjuk a választékot, sokkal' munkaigényesebb sütémériyeket iis forgalomba fogunk hozni. — Hol fogy a legtöbb sütemény ? — Szekszárdon legnagyobb választék, legnagyobb forgalom a Várköz presszóban van. Vidéken . Bonyhádon fogy el a legtöbb sütemény. 54 féle készítményt hozunk forgalomba. Eddig sajnos nem tudtunk mindből mégfelélő mennyiséget készíteni, ez a problémánk azoribah ham árosán megszűnik. Speciális készítniényühlt a „Szekszárdi i tál”, amely igen népszerű, mert laktató, nagy adag, és olcsóbb, mint a gesz- . tenyepüré. ’ Míg beszélgettünk lassan végigsétáltunk. az üzem r területén. A dolgozók többsége nő, 34 dolgozó közül csupán 5 férfi van és azok közül is négyen tanulók. Két műszakban dolgoznak, reggel 6-tól este 9-ig. Itt mindenkinek megengedett a nyalakodás, ezzel a lehetőséggel azonban — talán a gyerekek számára ez á legérthetetlenebb — nem élnek. Csupán az új dolgozók ízlelgetik az édességeket az első héten; a második után- azonban ők is leszoknak róla. Megunják. A fagylaltgépek már csökkentett kapacitással dol- gaznak, vége az igazi szezonnak. Mióta az üzem fennáll, még egyetlen esatbeh seni volt fagylaltmérgezésük! A készáruraktárban rendben sorakoznak a különböző édességek, némelyik fajta pedig a hűtőben Várja a gépkocsit, hogy rendeltetési helyükre szállítsák őket. — Sajnos a hűtésből adódik —- jegyezte meg Hévízi Tibor, —•. hogy a Sütemények kicsit szikkadtabbak lesznek és a fogyasztók azt hiszik, hogy az áru nem friss. Tárolásnál hűtőre azonban egéüz-.gügyi szempontból feltétlenüi szükség van. Látogatásunk és az elmondottak meggyőztek bennünket arról, hogy javulás várható a sütemény-ellátásban. Az utolsó szót ázónbap csak a cukrászdákban, vendáglátó::oari egységekben tapasztaltak után mondhatjuk ki. RÓZSA GYÖRGY
