Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

Az őszi természet Minden évszaknak megvan a jellemző bélyege a termé­szet életében és képében. Az élőlények természetesen min­dig alkalmazkodnak azokhoz a körülményekhez, amelyek az adott évszakban jellemzőek, il­letve az évmilliók során úgy változtak, alakultak, hogy élet- tevékenységeik a tavasz, nyár, ősz körülményeivel szinkron­ban játszódjanak le. TARKA LOMBOK Ha ősszel kimegyünk a ter­mészetbe, az eddigi uralkodó zöld színt a lombozat jelleg­zetes' sárgás-barnás-pirosas tar- kabarkasága váltja fel, majd néhány hét után lehullanak az elszáradt, a növénynek eddig életet adó levelek. A megma­radó csupasz ágak, gallyak már jelzik a közelgő telet — és ezzel együtt a nyugalmi ál­lapotba visszahúzódó növény­világot. Látszólag az elmúlás képe ez, a valóságban pedig a megújhodásé, hiszen enélküi nem jöhetne a tavaszi kibon­takozás. Mindez a mérsékelt égövi lombos fákon játszódik le ilyen menetrendszerű pontossággal. Azt kevesen tudják, hogy „örökzöld” fáink, a fenyők sem igazán örökzöldek: ezek is időről időre lehullatják leve­leiket, de nem egyszerre. Sőt a forró égöv trópusi fái is, pe­dig ott ismeretlen az ősz, a tél. Ebből az is következik, hogy a mi lombos fáink sem az ősz miatt vesztik el lomb­jukat. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a tenyészidő vé­ge felé a levél — amely a nö­vény „vegykonyhája” — meg­öregedik, és felhalmozódik benne sok olyan anyagcsere­melléktermék, amely a növény számára káros. Meg kell tehát tőlük szabadulni. Mielőtt azon­ban erre sor kerülne, a nö­vény kimenti leveleiből azokat az értékes anyagokat, amelyre még szüksége lehet. Ezzel együtt lebomlanak a levél sejt­jeiben a nagy molekulájú anyagok, így a levél zöld szí­nét biztosító klorofil nevű szín­anyag is. És mivel a levélben Népújság 7 1971. október 7. Szarvasbőgés idején nemcsak zöld, hanem sárga és vöröses színanyagok is van­nak, a zöld klorofil elbomlá- sa után a sárga és a vörös vá­lik láthatóvá. Ez a magyará­zata az őszi színpompának. csupasz Agak A másik jellegzetes őszi je­lenség a lombhullás, Mivel té­len a növények a fagyott, ta­lajból nem vehetnek fel vi­zet, feleslegessé válnak a le­velek, ahol a növény a feles­leges vízmennyiséget elpáro­logtatja. Miután az értékes anyagok már elhagyták a leve, let, a levél és a szár találko­zási helyén, az ún. levélalapon téglasorra emlékeztető sejt­rétegek alakulnak ki, amelyek idővel teljesen elparásodtak. Ettől kezdve minden kapcsolat megszűnik a levél és a nö­vény között, hamarosan tehát lehull a levél, mégpedig úgy, hogy a helyén nem marad nyílt sebhely a növény felü­letén. A lehullott levelek az­után a földön a téli csapadék és a bennük elszaporodó bak­tériumok, gombák hatására szétbomlanak, anyaguk vissza­kerül a. talajba — így évről évre megújul a talaj tápanya­gokkal. TÉLI FELKÉSZÜLÉS Az állatvilág számára is a téli felkészülést jelenti az ősz. A rovarok eltűnnek szemünk elől, úgy hogy az utódaik hi­degálló báb állapotban vésze- . ük át a zord időjárást. Más állatok pl. a hörcsög élelmet halmoznak fel földalatti laká­sukban, ismét .más emlősök felkészülnek a téli alvásra. Á vándormadarak kellemesebb éghajlatú területekre vonul­nak. Van azonban egy állatcso­port, amelynek jellegzetes őszi viselkedéséről évről évre be­számol a sajtó, az idén pedig, a vadászati világkiállítás al­kalmából társaskirándulásokra hívták az érdeklődőket, hogy a helyszínen figyelhessék meg ezt a furcsa természeti érde­kességet. A szarvasfélék őszi bőgéséről van szó. BÖGÖ SZARVASOK , A szaporodási időszakban fi­gyelhető meg a szarvasbika jellegzetes búgó hangja. Ár­nyalatai elárulják a bika „ér­zelmeit”, s kapcsolatban van a hárem birtoklásáért vívott harccal, A bikák, párviadala so­rán lehajtott fejjel, agancsaik­kal egymásnak támaszkodva igyekeznek megfutamítani a rtíási köt!. Sokszor -vértéi... .ázta­tott az „aréna”, sőt olyan eset is előfordul, hogy mindkét bi­ka, agancsaikkal szétválaszt- hatatlanui összefonódva győze­lem nélkül pusztul él. S a bő­gőskor hallatott hang gyakran árulója a vadnak, a vadász a hang utánzásával csalogatja . elő rejtekhelyéről a puskacső élé az ebben az időszakban ke­vésbé óvatos „erdők királyát”. frtt&dng vadgyii möl es term és Gazdag vadgyümölcstermés­re számítanak az idén az erdők- mezők gyűjtögető emberei. Külö­nösen sok a kökény. Most, hogy az első őszi dér után sötétkékre érett a gyümölcs, megkezdték a szedését. A fanyar ízű, vitamin­dús bogyóból rekordtermésre szá­mítanak az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat szakemberei. Az utak mentén, a vízpartokon, az erdők szélén mintegy ötven vagon kökény­bogyót gyűjtenek össze. A leg­több kökényt Miskolc környéké­ről és a Dunántúlról várják. A termés egy részét a konzervgyá­rakba szállítják, a többiből pe­dig szörpöt készít a vállalat (MTI). Csaknem kétezer éves leletek Györkönyben Györköny igen gazdag régé­szeti leletekben. Egy elhagyott szőlő területén például, a ta_ lajműveléssel megbolygatott korai római kori — csaknem 2000 éves — temetőt fedeztek fel. Tavaly ősszel és az idei tavaszon huszonegy sírt tárt fel a szekszárdi múzeum. A nyáron egy helybeli fiatalem­ber: Bauer Mihály homokbá­nyászás közben talált egy sírt, s pontosan megfigyelte a csont, váz fekvését és a sírmellékle­tek — edények — elhelyezését, amivel, elősegítette a régészek munkáját. Horváth Jolán régész újabb két sírt tárt fel nemrégiben. Az egyik női csontvázat rej­tett, szegényes mellékletekkel, mindössze egy vas karperecét és egy bronz fülbevalót talál­tak mellette. A másik az elő­zőnél érdekesebb, hamva.sztá- sos sír volt, s a szőlőforgatás megkímélte valahogyan az edé­nyeket, amelyek egy részét vasveretű és bronzreteszes fa­ládikába rakták a temetke­zéskor. A hamvakat szétszór­va találták a láda •körül. 'ezt. valószínűleg az újkori szőlőfor­gatás okozta, szerencsére azon­ban, az igen szép égetett agyagedényeket kevésbé káro­sította. A sírban öt edény volt. egy nagyobb méretű tálban egyko­ri ételmaradványokat, szár­nyascsontokat találtak. Előke­rült egy finom mívű agyagser­leg, kancsó, kis pohár, s egy na­gyobb fazék töredéke is. Az eddig feltárt 24 sír zö­mében hamvasztásos temetke­zés volt. Sajnos egyelőre anya­gi fedezet hiányában abba­hagyták az ásatást, amelyet — remélhetőleg — a jövő tavasz- szál folytatnak. Ehhez feltétle­nül számítanak a községi ta­nács segítségére. ÚJABB RÉGISÉGEKRE bukkantak Györkönyben az elmúlt hetekben is. László Sándor Fő utcai házánál vízve­zeték-fektetéskor csontvázakra találtak, s a földből II. Lajos király 1528-ban — a mohácsi vész idején — vert ezüst dénárja került elő, bizo­nyítva, hogy ezek Györköny XVI. századbeli temetőjének a sírjai. A Wiesenacker-dűlőben pedig római icon nagyobb épü­letek alapjait forgatta ki a mé­lyen szántó eke a nyáron, s ugyanott kelta és Árpád-kori sírok maradványai is felszínre kerülték. A lelőhelyre a falu ifjú ré­gészei: Lijckj Ervin és Köhler Béla nyolcadik osztályos tanu­lók hívták fel muzeológusok figyelmét. Lückl Ervin fede­zett fel a Nagyhegy aljában egy — minden valószínűség szerint — IX. századi kemen­cét is. Mint Horváth Jolán ré­gész közölte, a honfoglalás ko­rát megelőző időszakban hasz­nált kemencét a hozzá tartozó házzal, vagy házakkal együtt, szintén a jövő évben tárják fel. BALLABÁS LÁSZLÓ Főszezon a cukrászüzenihen Sláger a krémes — bonyhádiak a. legédesszájúbbak 250 tojás, 3 kiló margarin, 8 kiló liszt, 4 kiló zsír, 1—1 evő­kanál só és cukor és 8 liter víz. Ezek szükségesek a kép­viselőfánk tésztájának elkészí­téséhez. Persze nem szűk . csa­ládi mértékkel számolnak itt a Tolna megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat cukrászüzemében, hanem éppen ezer személyes adagra készítik elő a szüksé­ges hozzávalókat. Amikor be­léptünk a sütemények birodal­mába, önkéntelenül is nyel­tünk egyet. A levegőben tö­mény, édeskés illat terjengett. Hévizi Tibor üzemvezetővel a süteményellátásról beszélget­tünk. — Több mint a fél megye tőlünk kapja a süteményeket — kaptuk a felvilágosítást az üzemvezetőtől, aki 18 éve dol­gozik a szakmában és 13 éve irányítja az üzem munkáját. ! A szekszárdi, paksi és a bony­hádi járást mi látjuk el édes­séggel. Az üzemet évi 6 millió forint forgalomra tervezték, az . igények azonban már túlhalad­ták ezt a keretet is. Bővítés­re egyelőre nincs lehetőség, ezért január 1-től néhány áfész-szel felbontottuk a szer­ződésünket. Nem mennyiségi, hanem minőségi javulást pró­bálunk elérni. ­— Mit jelent ez a gyakor­latban? — Igyekszünk megfelelő választékot nyújtani, eddig ugyanis kapacitásunk 30 szá­zalékát a krémes kötötte le. Néha kisebbfajta krémesgyár- nak tekintettek bennünket, 'szinte nem is rendeltek más süteményt. A kedvencek közé tartozik még a mignon, lin­zerkoszorú és továbbra, is tart­ja vezető helyét a dobostorta. Az igazi süteményszezon októ­ber 1-gyel kezdődött meg és az eddigi gyakorlattól eltérően már most forgalomba hoztuk a gesztenyés készítményeinket. Télen ezekből és az egyéb tej. színes árukból fogy el a leg­több. Megkezdődtek a búcsúk, egy-egy_ lakodalomra pedig 7C —80 darab díszes tortát készí­tünk. Végre bővíteni tudjuk a választékot, sokkal' munkaigé­nyesebb sütémériyeket iis for­galomba fogunk hozni. — Hol fogy a legtöbb süte­mény ? — Szekszárdon legnagyobb választék, legnagyobb forga­lom a Várköz presszóban van. Vidéken . Bonyhádon fogy el a legtöbb sütemény. 54 féle ké­szítményt hozunk forgalomba. Eddig sajnos nem tudtunk mindből mégfelélő mennyisé­get készíteni, ez a problémánk azoribah ham árosán megszű­nik. Speciális készítniényühlt a „Szekszárdi i tál”, amely igen népszerű, mert laktató, nagy adag, és olcsóbb, mint a gesz- . tenyepüré. ’ Míg beszélgettünk lassan vé­gigsétáltunk. az üzem r terüle­tén. A dolgozók többsége nő, 34 dolgozó közül csupán 5 fér­fi van és azok közül is né­gyen tanulók. Két műszakban dolgoznak, reggel 6-tól este 9-ig. Itt mindenkinek megen­gedett a nyalakodás, ezzel a lehetőséggel azonban — talán a gyerekek számára ez á leg­érthetetlenebb — nem élnek. Csupán az új dolgozók ízlel­getik az édességeket az első héten; a második után- azon­ban ők is leszoknak róla. Meg­unják. A fagylaltgépek már csökkentett kapacitással dol- gaznak, vége az igazi szezon­nak. Mióta az üzem fennáll, még egyetlen esatbeh seni volt fagylaltmérgezésük! A készáruraktárban rendben sorakoznak a különböző édes­ségek, némelyik fajta pedig a hűtőben Várja a gépkocsit, hogy rendeltetési helyükre szállítsák őket. — Sajnos a hűtésből adódik —- jegyezte meg Hévízi Tibor, —•. hogy a Sütemények kicsit szikkadtabbak lesznek és a fogyasztók azt hiszik, hogy az áru nem friss. Tárolásnál hű­tőre azonban egéüz-.gügyi szempontból feltétlenüi szük­ség van. Látogatásunk és az elmon­dottak meggyőztek bennünket arról, hogy javulás várható a sütemény-ellátásban. Az utol­só szót ázónbap csak a cuk­rászdákban, vendáglátó::oari egységekben tapasztaltak után mondhatjuk ki. RÓZSA GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom