Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
Munkaverseny a bátaszéki fűtőházban Cél a mozdonyok jobb kihasználása — Az év kilenc hónapjában elcrfék az élüzem szintet A MÁV bátaszéki fűtőházában hagyományos munkaverseny folyik. Hagyományosnak kell mondani már a szocialista brigádok versenyét, mert Bá- taszéken is több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza ez a dolgozók körében népszerű mozgalom. Idén a szocialista brigádok azt a célt tűzték maguk elé — a termelés területén —, hogy a mozdonyok jobb kihasználásáért folytatják a versenyt, emellett az üzemeltetési költséget a terve, zett szinten tartják. Bessenyei József fűtőházfő- nök a napokban arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy az év kilenc hónapjában sikeres volt a dolgozók munkaversenye. A mozdonyokat jobban kihasználták: a tervezettnél 7,6 százalékkal volt jobb. A gazdaságos munka a jobb szervezés, vonatirányítás, nem utolsó sorban a javítási idők csökken, tésének az eredménye. A fűtőházi termelési eredmények arról is tanúskodnak, hogy nem sikerült minden tekintetben a várt módon dolgozni, a vállalásokat teljesíteni. A szolgálati órák száma például egy százalékkal haladta meg a tervezettet, s ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a létszámhiány miatt egy-egy dolgozónak havonta 5—8 órával többet kellett dolgoznia, hogy a termelés a tervezett módon alakuljon. Egyébként eddig minden hónapban az élüzem szint felett dolgoztak a fűtőház munkásai. A munkaverseny legjobbjait rendszeresen népszerűsítik a fűtőházban. Szeptemberben a 424-es sorozatú mozdonyok személyzete közül különösen Kiss György mozdonyvezető és Szitarity Márton fűtő, illetve Kővágó Mátyás mozdonyvezető és Moós János fűtő ért el kimagasló eredményeket. A kisebb teljesítményű mozdonyok személyzete között is elénk volt a verseny, a 324-es sorozatú gépek kezelői közül Czentner József mozdonyvezető és Hellingel János fűtő, valamint Zörényi Gyula mozdonyvezető és Fodor György fűtő dolgozott elismerésre méltó módon a 324 1501-es számú mozdonyon. Az utazó személyzet munkáját hathatósan segítette a mozdonyjavítók között folyó verseny is. Feladatuk volt a járműveket állandóan üzemképes állapotban tartani. A személyzet hibájából eredően nem fordult elő, hogy mozdony elromlott volna a vasúti pályán. Halmos József csoport- vezető, Cser Mihály lakatos, Zipch József lakatos, Pétéi Zoltán lakatos és Horváth Sándor esztergályos érdeme, hogy a gépekkel a szeptemberi munka során nem volt hiba.-A közelmúltban a bátaszéki fűtőházat is ellátták motorokkal. A „Bb” típusú motorkocsik karbantartása, üzemeltetése a program szerint történt Bá- tai Mihály, Keszthelyi Béla, Szilágyi Károly és Kiss Ferenc motorvezetők, valamint Sánta István, Lovrics József és Műnk György lakatosok értek el kiemelkedő munkasikereket a motorokkal dolgozók közül. A bátaszéki vontatási főnökség dolgozói és vezetői úgy akarnak az év utolsó negyedé1700 tonna hajlított cső ben is munkálkodni, hogy a teljesítményük az őszi csúcs- forgalomban is elérje az élüzem szintet. Az egész évi egyenletes, tervszerű munka eredményeként az élüzem kitüntetést szeretnék az Pécsi Igazgatóság területén levő kis fűtőházak versenyében elnyerni az 1971-es munka után. — Pj — Mű véss filmek sorozata Szekszárdon Ma már a leginkább ,,vájt- fülű” esztéta sem meri megkockáztatni azt a véleményt, miszerint a film ne lenne a művészetek közé sorolható. Van azonban számos olyan filmalkotás is, melyek csak bizonyos előképzettség után hoz. zák meg az élmény örömét, így bármilyen rangot nyertek el, akár nemzetközi fesztiválokon, széles körű közönségsikerre nem számíthatnak. Szekszárdon is egyre gyarapszik az a filmértő közönség, amely a szórakoztató, gondtalan kikapcsolódást nyújtó filmek mellett igényli a szokatlan, új utakon járó, „nehéz” filmeket. Ennek jegyében indult meg tegnap a Panoráma filmszínházban immár másodszor a múvészfil- mek sorozata a „Várakozás” című jugoszláv filmalkotással. Kéthetenként összesen öt előadás követi majd egymást, bér- letrendszerszerűen. Október 18-án a japán Hiroshi Teshi- gara félelmetes novellájából készült „A homok asszonya” kerül sorra, majd november elsején a „Tájkép csata után”, november 15-én Jancsó Miklós „Égi bárány"-a, végül november 20-én a híres balaklavai lovasrohamot feldolgozó „A könnyúlovasság támadása”. Minősítés a minőségről Egy tanulmány margójára Eszi, nem eszi. Nézzünk körül az üzletekben. Szinte valamennyi termék azzal dicsekszik, hogy első osztályú! Már jóval kevesebb a másodosztályú áru, a leértékelt termékeket pedig csak az erre kijelölt üzletek árusíthatják. Tegyünk emellé egy nemrégiben elkészült összesítést: A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet megállapítása szerint mintegy ezer megvizsgált gyártmánynak csupán a hatvan százaléka felelt meg a minőségi követelményeknek, 290 belföldi terméket kifogásoltak, és ebbő’ találtak forgalombahozatalra alkalmatlannak. „Visszaköszönő” problémák A vállalatok helytelen minősítése és a kereskedelmi vállalatok elnéző álláspontja nem először kevül szóba. Az idei félév tanulsága szerint a köz- fogyasztási cikkeknél elgon- dolkodtatóan nőttek a reklamációk. A kifogások — a tavalyhoz képest — a textiliparban majd egyharmadával, lábbeliknél több mint ötven százalékkal szaporodtak...! Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy az osztályba sorolással gyakran megkárosítják a vásárlókat. A cipőknél minden harmadik, a textil- ruházati cikkek közül minden ötödik a ténylegesnél magasabb minőségi osztályzatot kapott, azaz többet fizetett érte a vásárló, mint kellett volna. Ha a reklamációk okait kutatjuk. „visszaköszönő” problémákkal találkozunk: leggyakrabban az anyagok minőségét, a színtartósságot és a méretállóságot kifogásolják. A választ is ismerjük: a gyártók ugyanis továbbdobják a labdát és az alapanyagra, a kikészítésre, a festékre hivatkoznak. Biztos igazuk van, de akkor felmerül a másik kérdés: csak erre képes a könnyűipari üzemeink nem kis hányada? Bővüli a mliázi cikkek választéka a kereslet elmaradt a várakozástól A Csepeli Csőgyár hajlító üzemében 29 féle méretben 1700 tonna hajlított csövet állítanak elő évente, amelyet — gőz- és gázvezetésre használ. (MTI foto: firczi K. Gyula felv. — KS). Az utóbbi hónapokban a Belkereskedelmi és Könnyűipari Minisztérium különféle jelzéseket kapott illetékes vállalataitól a ruházati ellátás helyzetéről, gondjairól. Ezek alapján a két minisztérium vezetői megvitatták a ruházati forgalom alakulását, megállapították, hogy a belföldi termelés növekedése nyomán az idén javult a lakosság ruhá- zaticikk-ellátása, bővült a választék, az áruösszetétel jobban megfelel a lakosság öltözködési igényeinek. Az év első nyolc hónapjában viszont a kereslet elmaradt a várakozástól, s ez gondot okoz mind a termelésben, mind a kereskedelemben. A „kihasználatlan” kínálat nyomán, elsősorban a nagykereskedelemben a készletek meghaladták a tervezett szintet, ezért módosultak a beszerzések. ami viszont egyes termelőknél okoz problémát. A gyárak a belföldi forgalom csökkenése miatt növelték exportjukat. A két miniszter közös állás- foglalásban összegezte a tennivalókat. A két minisztérium vezetői szükségesnek tartják egyebek között, hogy a kiskereskedelmi vállalatok választékos árukínálattal ösztönözzék a lakosságot a ruházati cikkek vásárlására. A kereskedelmi vállalatok és az üzemek kerüljék a „kettős” termelés és rendelés veszélyét, vagyis azt, hogy egy adott termékből a kereslet kielégítéséhez szükséges mennyiséget a nagykereskedelem és a kiskereskedelem is megrendelje. A ruházati üzemek vizsgálják meg, hogy lehetőleg még ebben az évben, de különösen jövőre — az eddigi jelzések alapján — milyen termékstruktúra-változtatást tudnak végrehajtani, s a belföldi keresletcsökkenést próbálják az export fokozásával ellensúlyozni A ruházati kereskedelem és az ipar rendszeresebben és megfelelő időben tájékoztassa egymást a fogyasztói igényekről, a piackutatás tapasztalatairól, a rendelési szándékokról. A két miniszter megállapodott, hogy a külkereskedelemmel közösen elősegítik az export bővítését. A jövő évi áruellátás biztonsága érdekében közösen figyelemmel kísérik a vállalatok tárgyalásait, megállapodásait, és közreműködnek a felmerülő problémák megoldásában. (MTI) Ássunk csak tovább, és eljutunk a helytelen minősítés terebélyes fájának a gyökeréhez is. A hiánygazdálkodás idején soha nem lehetett elég szigorú a minősítés! — Naponta megtörtént — és félő, hogy még ma is akadnak, ahol őrzik ezt a rossz hagyományt, hogy a kereskedelem a szerződésben előírtakat követelte, s a válasz: „Eszi, nem eszi, nem kap mást”. A nagyobb gond nem is az, hogy elsőosztályú áruként kel el a másodosztályú, a két osztály között nem nagy az áreltérés, hanem sokkal inkább az, hogy a kifogásolt anyagok nem egyszer osztályon aluliak. Az ipar természetesen abban érdekelt, hogy minél több elsőosztályú terméket bocsásson ki a gyárkapun, mert ezzel nő a nyeresége és javul a gazdaságossága. A kereskedelemnek is hasznosabb, ha hamarabb teljesíti a bevételi tervét. Ez ellen nem is szólna a vásárló, ha cserébe a pénzéért megfelelő minőségű és választékú árut kapna. Az orvoslás módja A nagyobb szigor és az ezzel együttjáró felelősségre vonás a meg nem felelő termékek forgalombahozóival szemben mindenképpen helyeselhető. Ez azonban már csak utólagos lépés. Sokkal fontosabb: a megelőzés. Ezt gyártás közben kell elkezdeni: ha a technológusok, a belső minőségi ellenőrök lelkiismeretesebben végzik a munkájukat, nemcsak a vásárló jár jobban, hanem a vállalat is, mert erősíti piaci pozícióit, növeli esélyeit a kialakuló versenyben. A hivatalos minőségellenőrző intézetek egyre többször élnek a jogukkal és nem engedik forgalomba hozni azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. Tanulságos példa, hogy felülvizsgálták a Kiváló Árukat és az ellenőrzött 72 termékből csak 60 ment át a „rostán”. BÁN JÁNOS Rajziskola felnőtteknek Hétfőtől megkezdődött az oktatás a dombóvári műszaki rajztanfolyam II. évfolyamán is, amelyet a helyi ipari szakmunkásképző-iskolában rendeznek. A hét végén tartott tanévnyitón, Bacsó Miklós igazgató bevezetőjét követően, Körösi Károly, a megyei műszaki szakosztály titkára ismertette, hogy hetenként két órán át elméleti oktatásban részesülnek és házi rajzfeladatot kapnak a hallgatók, s felhívta figyelmüket ' Markó Iván: Műszaki rajz és szerkesztés című, segédanyagként kitűnően használható könyvére, Bucher Flórián, a TIT megyei szaktitkára az építészeti műszaki alapismereteket ösz- szefoglaló jegyzet rendelkezésre bocsátását helyezte kilátásba. A műszaki rajztanfolyam gépészeti tagozatát Regenyei István, építészeti tagozatát Venczel György vezeti Dombóváron. Az első héten még elfogadnak új jelentkezőket is. Dombóvárot 53, Szekszárdon 41 hallgató jár a II. évfolyamra. Több üzem, így például a Dombcalor Vasipari Ktsz és az Univerzál Ktsz kifizeti dolgozóinak tandíját. A tanfolyam első osztályába Szekszárdon hetvenen, Dombóváron harmincán jelentkeztek.
