Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
A fekete korsók mestere Mennyien yagyunk mi, emberek ? A'XIX; században még százon felül volt azoknak a mohácsi mestereiknek a száma, akik a különös fekete színben, ragyogó, füstráfojitásos korsókat, edényeket készítették. A mohácsi cserépedény a kis műhelyekből sok ezres szériában vonult a Dunához, hogy .eljusson Európa sok területére. Különösen szaporán -indultak a gölöncsérek dereglyéi a Balkán felé kormos színű áruval megrakva. Később aztán a fémből készült, zománcozott edényeket gyártó nagyipar meg- húzta a vészharangot ez ősi mesterség felett. 1918-ban már csak 38 mester maradt a porondon, a második világháború meg- majdnem teljesen elsöpör- • te -a- nagy ’ múltú céh késői utódait. Szerencsére azért nem teljesen. Horváth János mohácsi mester. aki pontosan ötven. éve 1921-ben szabadult föl, mint fazekasinas, és 10 éve kapta meg a népművészet mestere címet, emlékezett még a gra- fitcsiszolásos feikéte korsók, tálaik, . vázák készítésének titkára. s egy évtizeddel ezelőtt felújította gyártásukat — válaszolta a mohácsi fazekasság múltjára vonatkozó kérdésünkre Kiss Béla tanár, a mohácsi honismereti szakkör vezetője. Horváth János mohácsi műhelyét gyakran keresik fel a népi művészet kedvelői. Horváth mester egész családja készíti a különleges fényezést a művészi mintázatú edényekhez a kis manufaktúrában, könyökig feketén, de büszkén a nagy sikerekre. 70 országa szállít a népművészeti szövetkezet ezekből a remekekből, amelyeket háztartási eszközökből dísztárgyaikká emelt Horváth János ízlése, tudása. Az utánpótlás is biztosítva van: a ma 'tevékenykedő családtagok szerető dicsekvéssel mutatják a látogatónak János bácsi nem egészen hároméves unokáját, aki nemrégiben a tv-kamera tárgyilagos, szigorú szeme előtt bizonyitatta be, hogy már a legkisebb családtag is megtud formálni egy kisebb kancsót a „bűvös” korongon. A szürke, régies felszerelésű műhely mellett csillogó házimúzeumra talál a kerámiaművészet tisztelője. Itt sorakoznak ötven ét legszebb alkotásai, azok a munkák, amelyektől nem hajlandó megválni a mester, pedig nagy áron jegyzik azokat a népművészet piacán... Kékeszöld, égő vörös, pasztellszínű mázak, a dél-magyarországi népi motí- vumkincs-formavilág tárháza ez a kiállítás. Még a néphumor, falusi rímfaragás is helyet kapott itt: látható a csali kancsó, amelyben ott kotyog a finom hegyleve, de csak az tudja kiinni belőle, aki ismeri a titkát, azt, hogy melyik nyílását kell befogni ahhoz, hogy a kifolyón át kortyolni lehessen a bort. „Csali kancsó vagyok én, jó bort tartogatok' én. Van egy lyukam találd meg, a boromat igyad meg” — hirdeti a csalira égetett fölirat a múzeumban. Erre a kérdésre pontos választ még az ENSZ nemrég közzétett Demográfiai Évkönyvében sem találni. Hiszen, az embereket nem lehet hosz- szú sorba állítani, és egyenként megszámolni őket! Az ENSZ Évkönyve megjegyzi, hogy bolygónk lakosságának mindössze egyharma- dáról rendelkezünk kielégíthetőnek mondható demográfiai statisztikával. A további kétharmadra csak körülbelül tudunk következtetni, fenntartva a nagy hibalehetőséget. Nem ismeretes például a Kínai Népköztársaság lakosságának pontos száma, s ez a körülmény a statisztika kolosz- szális méretű „fehér foltja”, hiszen ebben az országban él a Föld lakosságának mintegy 23 százaléka. A Hongkongban megjelenő Far Eastern Economic Review című folyóirat tavaly december 26-i száma írta: „Edgar Snow amerikai újságíró 1965-ben magának Mao Ce-tungnak a szavait idézte, aki elismerte, hogy a kínai lakosság pontos létszámát még a kínai kormány sem ismeri”. Hasonló statisztikai homály borít több más országot is. Bárhogy is van, az ENSZ Demográfiai Évkönyve e téren pillanatnyilag a legjobb segéd eszköz, alapvető forrásmunkája a demográfusok összes további ítéletének és előrejelzésének. Az Évkönyvet az ENSZ-ben képviselt különböző országok kormányai rendelkezésre bocsátott adatai, vagy pedig az ezekben az országokban közzéCsorba Tibor, a mosoly-érdemrend kitüntetettje Néhány évvel ezelőtt a Kurier Polski c. népszerű varsói esti lap kezdeményezésére megalapították az ún. mosoly-érdemrendet, amelyet azóta is minden évben két ízben osztanak ki: a tavasz első és a nyár utolsó napján. A lengyel gyermekek az ország minden részéből beküldik a szerkesztőségeknek javaslataikat: kik mma memmmtmBsmsmsni Népújság 10 1971. október 31, azok, akik szerintük a gyerekek igazi barátai, időt .szentelnek arra, hogy velük foglalkozzanak, akik sokat tesznek azért, hogy a gyermekkor gondtalan s a gyermekarc mosolygós legyen. Az 1968-ban alapított mosoly-érdemrenddel eddig 56 felnőttet tüntettek ki. Vannak közöttük társadalmi munkások, a paletta és a iaí7filmek művészei, írók és még sokan mások. A mosolygó napkorongos érdemrend legutóbbi nyolc kitüntetettje között volt a Lengyelországban élő Csorba Tibor is. Magyarországon született, itt végezte el a Szépművészeti Főiskolát. Már a háború előtt kapcsolatba került Lengyelországgal, s a háború után véglegesen Varsóban telepedett le. Tehetséges festőművész, prózaíró, nyelvész, a; néprajz és népművészet ismerője, irodalomtörténész, fordító és pedagógus egyszemélyben. S emellett — az ifjú nemzedék nagy barátja. Lengyelországban nagyszámú rajztanárt nevelt, akik továbbra sem feledkeznek meg egykori tanárukról, s meghívják iskoláikba, a gyermekek közé. így került kapcsolatba Csorba Tibor a soron következő fiatal nemzedékkel, így szerzett újabb és újabb barátokat. A gyermekek előtt kitárul a festőművészet világa, a művész felnyitja szemüket a kép, a rajz, a szín szépségére, titkaik megértésére. „A foglalkozás ezekkel a gyermekekkel nagy örömmel és őszinte elégedettséggel tölt el” —• mondotta a művész, amikor a mosoly-érdemrendhez gratulálva rövid beszélgetést folytattunk vele. tett hivatalos adatok alapján állítják össze. Noha az Évkönyv majdnem mind a 700 oldala táblázatokkal, számoszlopokkal és magyarázó jegyzetekkel van tele az Évkönyv olvasása mégis rendkívül érdekfeszítő. Megtudjuk, hogy 1969 júliusában a Földön 3552 millió ember élt. E számból a Szov. jetunió lakossága 6,7 százalék, kai részesedik. Az utóbbi három évben a Föld lakossága évi 1,9 százalékos ütemben nőtt. Jelenleg az emberiség lénye, gesen gyorsabban szaporodik (óránként 8000 ember), ha „gyorsulás” alatt azt a különbséget vesszük figyelembe, amelyet a halálozási arányszámnak a születések számából történő kivonása után kapunk. A „sebesség” növekedését a halálozási szint csökkenése adja, mivel egymás után csökken a múlt „fékjéi”-nek szerepe: az orvostudomány győzelme következtében visszaszorult a malária, pestis, kolera, tuberkulózis, és főként pedig ugrásszerűen csökkent a gyermek- halandóság. Az emberiség a kétmilliárdos létszámot 1930-ban érte el. A harmadik milliárd eléréséhez mindössze 32 év volt szükséges. Ez a szám 1962-ben vált valósággá. Az emberi biotömeg súlya meghaladta a 180 millió tonnát. Melyek a demográfiai perspektívák? Az 1,9 százalékos évi szaporulat azt jelenti, hogy a kiindulási létszám 37 év múlva megkétszereződik. így a szaporulat jelenlegi üteme mellett 2006-ban a jelenleginél kétszerte több ember fog élni a Földön és több, mint ameny- nyi az emberiség egész történelme alatt élt a neandervölgyi ősembertől, vagy akár Ádámtól kezdve. A régi rómaiak sírfelirata „csatlakozott a többséghez”, akárcsak a hasonló angol kifejezés, elavul. Több lesz az élő ember, mint az eddig összesen elhalálozott. Egyébként a demográfiai előrejelzés nem megbízhatóbb a meteorológiainál. Állandó jellegzetessége — a változékonyság. Ezért, hogy ellenőrizni tudjuk a fent említetteket, meg kell érnünk a 2006. évet. Az ENSZ legutóbbi, helyesbített prognózisai szerint 2000-re A világ első A British Petróleum, a nagy angol vállalat a „fekete aranyból” élelmiszert gyárt, skóciai gyárában (évi 4000 tonnát), s rövidesen megépíti második üzemét, a dél-franciaorsZági Laverában. A kísérletek során tulajdonképpen véletlenül bukkantak rá az olajban lévő mikrobákra, amelyek az olajfinomítás során „megeszik” azokat a viaszféléket, amelyek a benzinben, hideg hőmérsékleten olyan sok kellemetlenséget okoznak eltömve a vezetéket és szűrőket; egyidejűleg pedig fehérjéket termelnek. Ezt a lényegében erjedési folyamatot finomítva és megfelelően irányítva NAPONTA 1,2 MILLIÁRD TOJÁS A FAO, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete közölte, hogy Földünk lakossága napi 1,2 milliárd tojást fogyaszt. Érdekes, hogy az első helyen „a teknőctojás ók a különböző . hüllők tojását -állnak. A tyúktojás csak'az utolsó helyen szerepel,' ” ö i a Föld lakossága elérj a 649á millió főt. A Demográfiai Évkönyvből megtudjuk; hogy a születések száma Pakisztánban, Jordániá. ban, Tanzániában a legmagasabb. Jordániában a nőknek átlagosan öt gyermekük van, az európai országok többségében — kettő. Egy nő átlagos fiziológiai potenciálját 12 gyerekre becsülik; hogy a fejlődő országokban a nők általában a jellegzetes életkori határoktól függetlenül szülnek, míg Japánban, vagy Svájcban például 25—29 éves korban válnak anyává leggyakrabban ; hogy a legtöbb országban több nő van, mint férfi. A férfiak általában hamarabb hal. nak meg, és fiziológiailag sok. kai szívósabb és erősebb nem lévén, a nők tovább élnek. Következésképpen az „őrizzük a férfiakat!” jelszó érvényben marad... Az USÁ-ban 2,7 millióval, az NSZK-ban 3 millióval, Angliában közel 2 millióval, Japánban 1,6 millióval van több nő, mint férfi. A nők azokban az országokban is többségben vannak, amelyek nem vettek tevékenyen részt a második világháborúban; hogy az elhalálozási életkos mindenütt kitolódik, okai pedig változnak. A fejlett orszá. gokban a halál legfőbb oka a szívbetegség és a rák lett, Ezekben az országokban egyelőre nem lehet az átlagos élettartam további jelentős kitolódásával számolni. A rendelkezésre álló egészségügyi és orvosi lehetőségek kimerülőfél- ben vannak. A fő feladat most a szívbetegség és a rák legyőzése; hogy — elővárosok nélkül, a város határán belül eső területeket számítva — a világ legnagyobb városa Tokió. Itt több mint 9 millió ember ék Közvetlenül Tokió után következik New York (8 millió), azután London (7,8) és Moszkva (6,9 — e szám kissé már elavult, jelenleg 7 milliónyian élnek a szovjet fővárosban). Az emberek' felismerték, hogy a hatalmas méretű urba- nizálódás nem tartozik azon babérok közé, amelyekre törekedniük érdemes. Ezt olvashatjuk az emberiségről az ENSZ Demográfiai Évkönyvében. fehérjegyára alkalmazzák a „Harmadik világ kenyerének” előállítására. A kőolaj-fehérje, amelyet „olaj-kenyérnek” neveznek — hivatalos neve „Tropima” — nem oldja meg a világ éhező részének táplálását. Egyelőre csak állati tápszerként, illetve más tápszerekkel keverve használják^ de kitűnő eredi- ménnyel: az ezzel táplált állatok több húst, tejet és tojást adnak. A kutatók azon dolgoznak, hogy az olajból tömegesen előállítható, olcsó, fehérjedús és az emberi fogyasztásra közvetlenül alkalmas eledelt tudjanak előállítani. Kárba ment élelmiszer A FAO nemzetközi szervezel statisztikái szerint -a termelés különböző ‘ szakaszaiban az élelmiszernek mintegy 50■ százaléka megy veszendőbe. Ez a szám mindennél ékesebben bizonyítja, milyen nagy jelentősége van e veszteségek, elleni küzdelemnek. Ha sikerülne a kárba veszett élelmiszerek mennyiségét • 10 százalékkal csökkenteni, akkor■ e megtakarítcrsoX a# énéhz emberiség fehérjeszükségletét biztosítani lehelne.
