Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

Mennyit eszünk ? Mennyit iszunk ? A szakembereket erősen fog­lalkoztatja: a különböző élel­miszercikkekből várhatóan mi lesz a fogyasztás növekedése? Száz százalékos határozottság­gal természetesen ez nem ál­lapítható meg, az igények elemzéséből, a lehetőségek — mezőgazdaság, élelmiszeripar gyors ütemű fejlődéséből, to­vábbá a közelmúlt fogyasztási tényezőiből azonban többé-ke- vésbé levonhatók az előzetes következtetések. Lássuk a fel­mérések alapján mit mutat az „élelmiszer-prognózis”? Húsféleségekből, hallal együtt 1967-ben még 54 kilót fogyasz­tott átlagosan egy-egy lakos A becslések szerint 1975-ben ez már eléri a 65 kilót, 10 év­vel később pedig a 84-et is. Tejből és tejtermékekből 105 kiló jutott egy-egy személyre. A várható fogyasztás ebből 5 év múlva 126, 15 év múlva pedig mintegy 200. kiló. lesz személyenként. Nem kevesebb, mint 11 kiló tojást ettünk meg fejenként 1967-bén. Itt is emelkedésre számíthatunk: 1975-ben már 4 kilóval, 1985- ben pedig 7 kilóval kerül több az asztalunkra évente, mint 1967-ben. Zsiradékfélékben — az egészséges táplálkozás kö­vetelményeinek megfelelően — várhatóan csökkenni fog a fo­gyasztás. A legutóbbi felmérés szerint 12 hónap leforgása alatt 26 kilót is megettünk, 15 év múlva úgy tervezik, legalább 6 kilóval kevesebbet fogyaszt minden állampolgárunk. Ezzel szemben zöldségből,' gyümölcs­ből jelentős emelkedés várha­tó. Zöldségféléből személyen­ként 82 kiló volt az átlag négy esztendővel ezelőtt, s ezt 15 ev múlva 115 kilóra szeretnék emelni. A gyümölcsfogyasztási tervekben pedig az szerepel, hogy a személyenkénti 71 kiló helyett elérjük az 1 mázsát. Elvezeti cikkekből leginkább a kávéfogyasztás emelkedésé­re számíthatunk. A fejenkénti egykilós évi átlag több mint négy és félszeresére ugrik 15 év alatt. De nagyarányú emel­kedés várható az alkoholmen­tes italok vonatkozásában is: évi 35 literről 60-ra növekszik a személyenkénti „italozás” mértéke. Négy veséjü ember Az ausztráliai Colac városban (Nyugat-Vikiória) bizonyos .Mqrcel Rosenblas 50 éves férfi erős de­réktáji panaszokkal fordult orvos­hoz. Az orvosi vizsgálat' során a röntgen kimutatta, hogy a beteg­nek négy veséje van, közli az' AP- hírügynökség Melbourne-ból. A fáj­dalmat az egyik beteg vese okoz­ta, amelyet sikeresen eltávolítottak. Marcel jelenleg kielégítően érzi magát. Különleges karosszék A San Diegóban működő ka­liforniai egyetem orvosi kará­nak kutatói kidolgoztak • egy készüléket, amellyel jól meg lehet figyelni, hogyan javul-1 nak a tüdő funkciói azoknál az embereknél, akik abbahagy­ták a dohányzást; A készülék lényegében egy belélegző cső-’ vei és elektronikus műszerek-, kel ellátott kényelmes karos­szék. A szék előtti képernyőn fény indikátorok mutatják a tüdőlebenyekben és a légutak- ban a dohányzás következté­ben végbement elváltozásokat, (folyadék-felhalmozódás, a lég­utak felduzzadása stb.), illetve a dohányzás abbahagyása után bekövetkező előnyös változáso­kat Az új készülékkel történő mérések mindössze egyetlen percet vesznek igénybe. A látható beszéd A japán rendőrség újab­ban nemcsak ujjlenyomatok alapján azonosítja a bűnö­zőket, hanem hangjuk után is. (Újsághír.) Talán kevesen tudják, hogy a hangfelvétel ma még nem szolgálhat perdöntő bizonyíté­kul a bíróság előtt, mivel a beszédnek egyszerűen füllel való megítélése, összehasonlí­tása nagyon csalóka dolog (gondoljunk csak a kitűnő utánzóművészekre) és nem ad lehetőséget egyértelmű döntés­re. E probléma elég régóta fog­lalkoztatja a kutatókat — kü­lönösen a bűnügyi szakértőket hiszen a bűnözők számta­lan esetben telefonon fenye­getik meg vagy zsarolják ál­dozataikat, és sok más esetben is nagy jelentőségű lenne, ha az elhangzott és később vissza­játszott szöveget rá lehetne bizonyítani az elmondójára. Minden ember hangjának megvannak a maga szigo­rúan meghatározott, egyéni sajátosságai. A jellegzetes­ségek azon alapszanak, hogy a száj alakja és nagysá­ga, a garat és az orrüreg formája, valamint a gé­ge kiképzése minden ember­nél más és más. Kísérletekkel bebizonyították, hogy az em­berek öregedése, vagy a be­szédben közreműködő szervek­be történt beavatkozás — operáció — sem változtatja meg lényegesen a hangképzés jellegzetességeit. Sokan talán azt hiszik, hogy beszédmodo- rük vagy hangjuk szándékos elváltoztatásával (pl. suttogás­sal, a szokásosnál mélyebb vagy hangosabb beszéddel, a hangsúly megváltoztatásával stb.) megmenekülhetnek a le­leplezés elöl. Lehet, hogy a különféle árnyalatokra, „fi­nomságokra” kevésbé érzé­keny emberi fület félre tudjpk vezetni, de a műszereket nem. A hangjelenség összetevőit az ún. hangszínkép ábrázolja, teszi szemléletessé. Az időbeli- leg változó akusztikai jelen­ségek — ilyen a beszéd is — színképe pillanatról pillanatra változik. A hangszínképet egy sokoldalú műszer, a spektrog­ráf segítségével lehet létrehoz­ni, mely a hangot elektronikus módszerrel képpé alakítja. E készülék képernyőjén a beszéd színképe néhány szavas „ter­jedelemben” egyszerre látha­tó, s akár rögzíthető is spekt- rogram formájában. A spektrogramok birtokában hangmérnökökre és nyelvé­szekre vár a feladat, hogy a hanglenyomátokat értékeljék, összehasonlítsák. Az eljárás kriminalisztikai hasznosítható­ságának fő nehézsége az, hogy a „láthatóvá tett beszédet” csak akkor tudják előzetesen azonosítani, ha korábban már felvétel készült a gyanúsított­ról, méghozzá azonos szöveg­gel, s ez a bűnügyi archívum­ban meg is található. Mind­addig, míg az archívumok fel nem töltődnek anyaggal (mint az ujlenyomattárak), csak olyan esetekben lehet hasznát venni a hangspektrográfnak, amikor már csak bizonyítani kell egy szöveg eredetét, A japán és az amerikai rend­őrség már hozzákezdett a hanglenyomat-archívum meg­teremtéséhez. de legalább egy évtizedre van szükség, míg elég összehasonlítható anyag­gal fognak rendelkezni. A beszédspektrogramoknak sze­mélyek azonosítására való al­kalmasságát egyébként nagy­arányú kísérletsorozattal bizo­nyították be. Nagyszámú kísér­leti személlyel bizonyos szava­kat többször kimondattak, és erről spektrogramokat vettek fel. A hanglenyosnatokat ez­után összekeverték. 25 ezer ilyen spektrogramból az egyes személyek azonosságát 97 szá­zalékos bizonsággal meg lehe­tett állapítani, ami jobb ered­ménynek számít. mint ami az ujjlenyomatok összehasonlítá­sa révén elérhefő — mondják a szakemberek. . . ___. E gy szó hat spcktrogramja öt különböző személlyel ki­mondatva. A bal felső és a jobb alsó hangienyomatok azo­nos személytől származnak. ................■ .___. ,. A z alva tanulás modern változata: a hipnopédia Szeptember, tanulás — en- goi pszichológusok — e mód­nek egyik érdekes vetülete: hipnózisban könnyebben megy az új ismeretek elsajátítása. Dr. Iván László orvospszichi- átoré a szó: A buddhista kolostorok lá­mái már mintegy ezer évvel ezelőtt felismerték, hogy az alvás állapotában gyorsabban és könnyebben rögzítődnek az agyban bizonyos adatok és in­formációk. A szerzetesnöven­dékeket ugyanis úgy tanítot­ták meg a sok nehézkes szer­tartási szövegre, hogy a háló­termekben egy-egy idősebb lá­ma egész éjszaka ismételgetve olvasta az előírt tananyagot. Néhány ilyen éjszakai ismétlés. után a növendékek már kifo­gástalanul tudták az álmukban hallott szövegeket, amelyeket persze éber állapotban is egyre ismételgettek, hogy az új anyag rögzítése tartós marad­jon. Egyes pszichológiai iskolák ezt a módszert az utóbbi év­tizedben felújították. Az eljá­rást — természetesen — a mo­dern. technika vívtnányaival alaposan megreformálták. A hipnapédiának, azaz álomban tanulásnak nevezett tanfolya­mok részvevői számára kis rádióközpontból sugározzák a magnóra fölvett szöveget. A párnába rejtett kis hangszóró azután egész éjszaka a tanulók fülébe duruzsolja a bevésendő anyagot. Különösen idegen nyelvek, képletek, szabályok és törvények esetében, de szín­padi szerepek elsajátításában is eredményesnek mutatkozik a hipnopédiás módszer. Újat hozott az álomban való „okosodáshoz” képest a hip­nózisban, tehát félig-meddig ugyancsak alvásban történő ta­nulás. Ebben, mindenekelőtt az az új, hogy a hipnózis állapo­tában. végzett tanítás fölösle­gessé teszi a költséges rádió adó-vevő berendezéseket An­Új rákkeltő rirus á kutatók asztalán Közismert, hogy a rákkuta­tás során, mióta e súlyos be­tegség kórokozói között első számú vádlott a vírus, számos olyan törzset sikerült kite­nyészteni, mely kísérleti álla­toknál, főként fehér egereknél daganatos megbetegedést okoz, embernél azonban nem. Leg­utóbb egy svéd kutatócsoport érdekes, sőt meglepő megfi­gyelésre tett szert egy egerek­nél rákot okozó vírustörzs ta­nulmányozása során. Kiderült ugyanis, hogy a törzs közelé­ben tárolt külön és más ok­ból megfigyelés alatt tartott emberi sejteket is megtámad­ták az eddig emberre ártal­matlannak hitt vírusok, A tetten ért törzset ezután 16 hétig szigorú megfigyelés alatt tartották, s ez újabb, az előbbihez hasonlóan meglepő eredményre vezetett. Arra ugyanis, hogy a korábban csak egerekre ártalmas daganat­okozó törzs az emberi sejtek­ről történt leválasztása után többé nem keltett rákos fer­tőzést a kísérleti állatoknál, de ismét emberi sejtekkel kerül­ve érintkezésbe, újra virulens­sé vált f • . , , . / r. •' %?. I A,, tudósok ■ megállapították, hogy a kérdéses vírusok fel- : építésében genetikus - változás szer. apostolai — tapasztaltak, hogy a tanítás előtt alkalma­zott hipnózis fegyelmező hatá­sa mellett nagyobb figyelem­összpontosítást biztosít a ta­nulóknak, akik így könnyeb­ben megjegyzik a hallott anya­got. Ez az ismeretrögzítés azonban amilyén'könnyen jön. éppoly gyorsan el is tűnik, ha nem követi a tanult anyag ál­landó ismétlése. Az eddigi megfigyelések szerint a hipnó­zisban tanítási módszernek az is előnye, hogy itt az oktató közvetlen kapcsolatban van ta­nítványaival, így jobban meg­figyelheti és ellenőrizheti köz­léseinek hatását, sőt esetleg még vissza is kérdezhet. A módszer kísérleti eredményei- * ről kedvező tapasztalatokat szereztek a kutatók. Magyar szakemberek erről Úgy vélekednek, hogy talán ugyanazt az eredményt lehetne elérni, ha nem hipnózis, ha­nem csak úgynevezett szug- gesztopódiás eljárást alkalmaz­nának, amely elaltatás nélkül, éber állapotban is figyelem- koncentrációra készíti a hall­gatókat. A hipnózist viszont talán még hatásosabban lehet alkalmazni az úgynevezett te­rápiás tanításban. Hipnotiküs. állapotban a beteget .eredmé­nyesebben lehet megszabadíta­ni kóros, lélektani tüneteitől, le. lehet szoktatni kóros szokásai­ról, viselkedése zavarairól és el lehet érni azt, hogy meg­változtassa beteges magatartá­sát vagy megszabaduljon kényszerképzeteitől. Megtanít­ható a beteg még egyéni viselj kedése kondicionált szabályo­zására is. Vannak esetek, ami­kor bénulások után a fizikai! funkciók már normálisak, te­hát orvosi szempontból a be­teg gyógyultalak tekinthető, de súlyos gátlások akadályozzák’a végtagok normális működését, Ilyen esetekben hipnózissal ta­nítanak meg újr% emberekei ....ítr fa ..'!» . é. t örtént Ä kutatók szerint ha­talmas lépést jelentene a rák! gyógyítása terén, ha ezt a fo­lyamatot mesterségesen lehet­ne előidézni emberi szervezet­ben romboló cancerogén víru­soknál. A véletlen kísérleti eredmény legfőbb jelentősége pillanatnyilag abban rejlik, hogy új, emberre ártalmas rákokozó vírus került a kuta­tók asztalára, ; i „Megmérték** a« Atlanti- óceánt Szovjet tudósok számítá­saiból kitűnik, hogy az At­lanti óceán vize újabban további 10 millió köbkilo­méter vízzel gazdagodott. Ez annyit jelent, hogy az Atlanti-óceán víztömege je­lenleg 332,7 millió köb- kilométer, Népújság 10 1971. • október 3„ «

Next

/
Oldalképek
Tartalom