Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
) Az ENSZ egyetemességének győzelme 1971. október 25-én, 22 év után helyreállították a Kínai Népköz* ársaság törvényes ENSZ-jogait és Tajvant kizárták a világszervezetből. A szavazás eredménye: 76 ország a Kínai Népköztársaság mellett, 35 delegáció ellene szavazott, 17 küldöttség pedig tartózkodott az állásfoglalástól. Nem volt jelen Tajvan, Maldiveszigetek és Omán <1971. október 8. óta ENSZ-tag) képviselője. — TERRA — A hét jellemzője: a szovjet „békeoffenzíva” sikere Ritka hét az olyan, amelynek szinte mindegyik napjára jut egy-egy történelminek számító nemzetközi esemény. A most véget ért hét pedig így'vonult be a krónikába. Mert ki tagadná, hogy történelmi pillanat volt, amikor a New York-i üvegpalotában a közgyűlés indonéz elnöke ismertette a szavazás eredményét: a világszervezet 76 tagállama altarja a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítását, 35 tagállam ellene szavazott, 17 ország képviselője tartózkodott a szavazástól... A közgyűlés szavazásának ez a kimenetele azt jelentette, hog^ — képletesen szólva — tágra nyílt a világszervezet kapuja a Kínai Népköztársaság előtt. Ugyan- altkor — hogy a hasonlatnál maradjunk — e hátsó kapun át távozni kellett a csangkaj. sékisták képviselőjének, az amerikaiak által fenntartott bábállam, Tajvan küldöttének. A mostani történelmi fordu. lat jogilag nem más, mint az, hogy a Kínai Népköztársaságot visszahelyezték törvényes A Kubában időző K^szigin szovjet miniszterelnök pénteken Santiagóba, Kuba második legnagyobb városába látogatott. Útjára elkísérte Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, kormányfő is. Kosziéin és vendéglátója zuhogó esőben hajtatott végig a városon a Moncada-laktanyá- hoz, a Batista-rendszer elleni fegyveres felkelés színhelyéhez. „Annak ellenére, hogy zuhogott az eső, a santiagóiak e-rei köszöntötték Koszigint és Fidelt, amint gépkocsijuk keresztülhaladt Oriente tartó, mány fővárosának utcáin” —■ jelentette a havannai rádió a látogatásról adott tudósításában. Az egykori Mon *•? dá-lakta- nyánál, ahcl - fvr:~-’ lorn győzelme után iskolát rendeztek jogaiba. Politikailag természetesen ennél százszorta fontosabb esemény történt. Kudarcot vallott a imperializmus több mint két évtizedes abszurd és káros magatartása, makacsul ellenséges Kína-politikája. A világ minden táján aláhúzták a hírmagyarázók, hogy mindenekelőtt az USA páratlan diplomáciai vereséget szenvedett. Nixori elnök egy közeli munkatársa és bizalmasa, Henry Kissinger, akkor hagyta el Pekinget, amikor már oda is elérkezett a New York-i szavazás kimenetelének híre. Az embernek az volt az érzése, hogy az amerikai elnök pekingi útját előkészítő politikus kénytelen volt bevárni az ENSZ-szavazást, attól függött ugyanis végül a kínai—amerikai megállapodás a Fehér Ház urának jöveteléről. Most már tudjuk: a jövő év elején kerül sor a pekingi útra. Pontos dátumát december 1-e után hozzák nyilvánosságra, s mert a jelek szerint az időzítések nagy szerepet kapnak a Pebe, gyerekek egy csoportja fogadta a vendégeket. Castro miniszterelnök innen a Sibo- ney-tanyához kísérte Koszigint. Megtekintették a helyet, ahon. nan Fidel Castro és csapata több mint 18 évvel ezelőtt tá. madásra indult a Moncada és véres kezű diktátor, Batista ellen. A moszkvai Pravda kiküldött tudósítói a lap szombati számában a szovjet—kubai tárgyalásokat méltatva azt írják: Ismét bizonyítást nyert annak a megállapításnak az igazsága, hogy a „Szovjetunió és Kuba népei szövetségesek a közös harcban, barátságuk megbonthatatlan”. Mindenütt, ahol Koszigin ezekben a napokban járt, a kubaiak forrón, testvért érzelmekkel köszöntötték a szovjet kormány elnökét. (TASZSZ) king és Washington közötti viszonyban, hadd emlékeztessünk arra, hogy a Fehér Házban a vietnami háború dolgáról egy, még novemberben teendő megnyilatkozást helyeztek kilátásba. S most térjünk, át a szovjet diplomácia a héten elért eredményeire: Brezsnyev párizsi tárgyalásaira, Koszigin kanadai és kubai látogatására. A Szovjetunió vezetői a világméretű békeoffenzíva új elemeit munkálták ki Párizstól Ottawáig. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió és Franciaország viszonyát még szorosabbra fűző a két ország közti politikai, gazdasági együttműködést minden eddiginél nagyobb arányúvá fejlesztő megállapodásokra jutott Pompidou elnökkel. S itt közbevetve máris tegyünk említést arról, hogy a tízéves lejáratú szovjet—francia gazdasági együttműködési megállapodás jelentőségét egyebek között éppen az adja, hogy a nyugat-európai gazdasági átcsoportosulással egyide. jűleg kötötték meg. Nem jelentéktelen biztosítékot nyújt a Szovjetuniónak arra, hogy az Anglia és másik három ország (Dánia, Norvégia, Iror. szág) csatlakozásával „tlzek”- ké bővülő „hatok” közös piaca nem lehet egyértelműen el. lenséges a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben. A nyugat-európai gazda, sági közösség kialakulása vi. szont most már minden bizonnyal felgyorsul, hiszen a héten az angol parlament ki. mondta az igent Nagy-Britan- nia csatlakozására. Koszigin mostani útján Kanadában és Kubában, azaz az Egyesült Államok két szomszédjában tárgyalt. Volt olyan nyugati kommentátor, aki ennek kapcsán „az USA bekerítéséről” írt... Persze erről nincs szó, hanem arról, hogy a világhatalom Szovjetuniónak joga és lehetősége van pozícióit a földgömb nyugati felén is kiépíteni. Nem lehet ma már olyan elv, amely azt akarná elismerni, hogy Észak-, Közép, és Dél-Amerika csak az Egyesült Államok kizárólagos befolyási övezete. A kubaiak mindenütt testveri érzelmekkel köszöntik a szovjet kormányfőt Események képekben A versailíes-i Trianon-paiotában Pompidou elnök balett-bemutatóval egybekötött díszvacsorát adott Brezsnyev tiszteletére. Képünkön: Pompidou és Brezsnyev üdvözli a művészeket. A magyar orsz-gg., Mos Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke vezetésével Kijevben tartózkodó küldöttségét fogadta (jobbról) Pjotr Seleszt, az Ukrán KB első titkára. Indira Gandhi miniszterelnök-asszony háromnapos belgiumi látogatásának befejeztével Ausztriába érkezett. Kép; Indira G*ndM ft-, Bruno groP”. f-f - - - - ' James A. Schlesinger, az arn.ii iiatcr.éi. ...íc egy sajtókonferencián megjelöli a térképen az alaszkai Amcsit- kát. Ezen a szigeten kerül sor az amerikai földalatti atom- robbantásra.
