Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

70J.1C& MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IVCPDJSAG fl MAGYAR SZOCIALISTA MŰNKASPArT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 256. szám ÄRA: 90 PILLÉR Szombat. 1971. október 30. Kádár János fogadta Otto Winzert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Otto Winzert, az NDK külügymi- niszteret. A Központi Bizott­ság székházában folytatott szí­vélyes, elvtársi eszmecserén részt vett Péter János külügy­miniszter, Kovács Imre, hazánk berlini és dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagyköve­te. (MTI) Tanácskozik az országos nőkonferencia !\ew Yorkban várják a KINK küldöttségét I i 4 I : A 1 ' 1 L 4 Pénteken a Parlament kong­resszusi termében megkezdte tanácskozását az országos nő­konferencia. A magyar nőtár­sadalom minden rétegét. Kor­osztályát képviselő 600 meghí­vott nagy tapssal köszöntötte társadalmi és politikai éle­tünknek az elnökségben helyet foglaló neves személyiségeit, köztük Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Társadalmi Szemle főszerkesztőjét, Pullai Árpádot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkárát, Vályi Pétert, a kormány elnökhelyettesét, Jakab Sándort, az MSZMP központi Bizottságának osz­tályvezetőjét és Varga Gábor- nét, az országgyűlés alelnökét. A kétnapos tanácskozást Pul­lai Árpád nyitotta meg. Pullai Árpád megnyitó sza­vai után Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke tartotta meg vitaindító referátumát. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munká­ját az országos nőkonferencia. Ismertette a konferencia mun­karendjét, bemutatta a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak újjáalakításában közremű­ködő jelölőbizottságot, majd megnyitotta a vitát. Pullai Árpád beszéde Mindenki, aki e tanácskozás­ra meghívást kapott, meggyő­ződött afelől, hogy a magyar társadalom most valósághű számvetést vár tőlünk arról, hogyan dolgoztunk a Központi Bizottság ismeretes, a X. kong­resszus által megerősített ha­tározatának megvalósításáért — a dolgozó nők helyzetének javításáért. Azt is figyelemmel várja közvéleményünk, mit szándékozunk tenni a jövőben. Azt mondhatjuk, hogy ez a tanácskozás a jó irányban to­vább fejlesztett munkánk fon­tos állomása, s — ha jól dol­gozunk e két nap alatt — a konferencia újabb, a fejlődést gyorsító eredmények forrása, ösztönzője lehet. Manapság elég gyakran el­hangzik — s mintha sablonná kezdene válni e fogalom: tár­sadalmi ügy. Előfordul, hogy olyan kérdéseket is erre a rangra emelnek, amelyeknek megoldása egy vállalat, terme­lőszövetkezet, esetleg egy in­tézmény feladata lenne. Nem ái*t, ha e tekintetben is vilá­gos különbségeket teszünk. A fejlődést előrevivő általános politikai, gazdasági, szociális, kulturális célok, tennivalók, melyeket csak az egész ma­gyar társadalom összefogásá­val, erőfeszítésével vihetünk sikerre: valóban társadalmi ügyet jelentenek. Ilyen a női egyenjogúság teljes érvényre juttatása is. Szükséges ezt hangsúlyoz­nunk azért is, mert sokan úgy gondolják, hogy a nőkérdés megoldása egyenlő a szociális vagy gazdasági juttatásokkal. Nem szándékozom az utóbbiak hordefejét kicsinyíteni. A va­lóság azonban az, hogy a női egyenjogúság a szocialista tár­sadalomban több ennél, A nőknek minden feladat­körben a munka cselekvő sze­replőjének és részesének kell lenniök. Ha ez nem így lenne, veszélyeztetnék eddigi sikere­inket. Kérem, jól értsenek bennünket: nem a ..szereplést-’ igényeljük. A közélet nem színpad. Csupán azt szeretnénk javasolni: minden nő, bármi­lyen beosztásban dolgozzék is, szívós, tartalmas, fegyelme­zett munkával és tanulással tartsa meg és vívja ki tovább­ra is a társadalom elismeré­sét. Egymást is segítsék ebben. A párt, fontosságának meg­felelően dolgozik a nők társa­dalmi, gazdasági, szociális és kulturális felemelkedéséért, ahogyan azt a Központi Bi­zottság és a X. párfckongresz- szus meghatározta. A nők helyzete csak az általános po­litikai és gazdasági fejlődésen belül — a társadalom egészé­vel együtt — fejlődhet. Ha a A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta a Népköztársaság Elnöki Taná­csét az iráni állam 2500 éves fennállásának ünnepségein va­ló részvételéről. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott . a Büntető Törvénykönyv módo­sításáról, illetve kiegészítésé­ről. E módosítást és kiegészí­tést az tette szükségessé, hogy a Büntető- Törvénykönyv ha­tályba lépése óta szocialista társadalmunk fejlődésében végbement jelentős változáso­kat és e fejlődés követelmé­nyeit a Büntető Törvénykönyv visszatükrözze. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa felhatalmazta a kor­mányt, hogy az óvodák, az al­só- és középfokú oktatási in­tézmények, valamint a múzeu­nókérdésben tovább akarunk előre lépni, akkor most min­denekelőtt a X. pártkongresz- szus határozatainak megvaló­sítását kell minden erővel, (Folytatás a 2. oldalon.) mok létesítésének, működésé­nek és megszüntetésének egyes kérdéseit az 1971. évben elfo­gadott tanácstörvénnyel össz­hangban szabályozza. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folyamatban lévő ügye­ket tárgyalt. (MTI) Az ENSZ folyosóin tovább­ra is élénk találgatások foly­nak arról, hogy mikor érkezik New Yorkba a Kínai Népköz­társaság ENSZ-küldöttsége és hogy a delegációt ki fogja ve­zetni. A kínai delegáció lehet­séges vezetői között említik Csi Peng-fej külügyminiszter­helyettest, Kuo Mo-zsót, a kí­nai országos népi gyűlés alel­nökét és Huang Huát, Peking kanadai nagykövetét. Hivata­los közlés mindeddig nem ér­kezett Pekingból. Nguyen Duy Trinh, a VDK miniszerelnök-helyettese a KNDK párt- és kormánykül­döttségének tiszteletére adott fogadáson mondott beszédében méltatta az ENSZ-közgyűlés döntését a Kínai Népköztár­saság ENSZ-jogainak helyre- állításával kapcsolatban. 1 Clést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága tegnap, október 29-én tartotta ülését a megyei pártbizottság nagytermében. Napirenden szerepelt: A Politikai Bizottság 1971. június 29-i, a beruházási tevékenység hatékonyságát növelő feladatokról szóló határozata alapján, milyen a megye építőiparának fel- készültsége a negyedik ötéves terv beruházásainak megva­lósítására. A napirend előadója Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára volt. Második napirendi pontként K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Kádár Já­nos elvtársnak, az MSZMP KB első titkárának legutóbbi Tolna megyei látogatásáról tájékoztatta a pártbizottsági ta­gokat és a meghívottakat. A pártbizottsági ülés ezután sze­mélyi kérdésekben döntött. Az Elnöki Tanács ülése „Együtt van a vállalat szellemi tőkéje'* Gépészmérnökök, közgazdászok tanácskozása a MEZŐGÉP-nél A MEZŐGÉP központjának és öt egységének gépészmér­nökei és közgazdászai szakmai tanácskozáson vettek részt Szekszárdon. Dulai Károly, a vállalat sze­mélyzeti vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket. Perei Dánielt, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályá­nak osztályvezető helyettesét, Benizs Sándort, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát, a vállalat társadalmi vezetőit, gépészmérnökeit és közgazdá­szait. Apatoczky Pál főmérnök gondolatébresztő előadásában a vállalat mérnökeinek eddigi működéséről és távlati pers­pektíváiról beszélt, és javasla­tokat kért a jövőt illetően. A hozzászólók — harminc­nyolc résztvevőiből húszán tet­tek javaslatot, közölték észre­vételeiket — jórészt KISZ- korosztálybeli fiatalok voltak; a vállalat igen fiatal mérnök­gárdával rendelkezik. Többen felvetették, hogy az önképzé­sen túl feltétlenül szükség vol­na közgazdász- és mérnök­továbbképzésre, a szakág ak­tuális problémáinak előadás- sorozaton belüli elemzésére, il­letve megbeszélésére. Helyes­nek tartanák, ha megalakulna egy mérnök-közgazdász szövet­ség. Beszéltek a munkahelyen való beilleszkedés tapasztala­tairól, és összehasonlítást tet­tek az évekkel ezelőtti 1300 fo­rintos kezdő fizetés és a jelen­legi 2100 forintos gyakorló- mérnöki fizetés között, mely­hez a vállalat saját erőből le­telepedési segélyt is biztosít a fiatal szakembergárdának. Szó­ba került a vállalati légkör, melyről megállapították, hogy nemcsak a vállalat vezetősége és a szakembergárda között van feltétlen szükség a köl­csönös bizalomra, hanem egy­más és az osztályok is egymás között jó, közvetlen kapcsola­tot kell hogy kiépítsenek. Fel­vetették, hogy képzettségük­nek megfelelően nincsen ki­használva szellemi kapacitá­suk, és hasznosnak tartanák, ha a vállalat belső pályázatot írna ki egy-egy technikai meg­oldásra. így valóban mindig a legjobb elképzelés kerülne ki­vitelezésre, ez pedig minden­képpen a vállalat munkáját, termelékenységét segítené. Tö­rekedni kell a tartalékkáde­rek képzésére, a „második sor” kialakítására, hogy ne jelent­sen problémát egy-egy szak­ember hosszabb ideig tartó munkából való kiesése, esetleg munkahelyváltoztatása. Perei Dániel a tanácskozás célját és hasznosságát emelte ki hozzászólásában. Megállapí­totta, hogy a MEZŰGÉP-nél együtt van a vállalat szelle­mi tőkéje, helyük, szerepük meghatározó a vállalat műkö­désében. Annak ellenére, hogy fiatalok, az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy jól fel­készültek a feladatokhoz, kép­zettségük, képességük, szakmai ismeretük, alkotásvágyuk meg­van. A későbbiekben, a negye­dik ötéves terv rájuk eső fel­adatairól, és azok politikai je­lentőségéről beszélt. Benizs Sándor az érvényesü­lés biztosított lehetőségeiről, fiatal mérnökök és közgazdá­szok munkahelyi problémáiról, a sikerélmény szükségességéről beszélt, valamint az ifjúsági törvénnyel, és a lakásépítési gondokkal foglalkozott. Java­solta a fiatal műszakiak és közgazdaságiak tanácsának megalakulását, amely más vál­lalatoknál már működik. A tanácskozás befejező ré­szében Zsigovits Ferenc igaz­gató válaszolt részletesen a fel­vetett problémákra. Utalt ar­ra; hogy a résztvevőkön múlik a vállalati belső mechanizmus helyes kialakítása, ezért aktív hozzáállásra van szükség. Ösz- szefoglalóul további tevékeny munkára kérte a megjelente­ket és közölte, hogy a válla­lat vezetősége eddig is. ezután is meg fog adni dolgozóik szá­mára minden segítséget, amely nemcsak egyéni, hanem vál­lalati érdek. — R —

Next

/
Oldalképek
Tartalom