Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
Ülést tartott a szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága A város munkaerőhelyzete az ülés napirendjén Ülésezett tegnap délelőtt Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a város lakossá gánalt foglalkoztatottsága cs a munkaerő-ellátottság volt. A jelentés megállapítja, hogy a foglalkoztatottak száma emelkedett az ide települt üzemek, gyáregységek beindulásával. A növekedés forrása zömében a város vonzáskörzetéből felszabaduló munkaerő, valamint az iskolákból kikerült fiatalság. A környező községek és falvak munkaképes lakosságának nagy része a város üzemeiben, hivatalaiban dolgozik. A környékről naponta bejárók száma körülbelül hat-hétezer fő. A korábbi években problémát jelentett a munkaerő — főként a női munkaerő — elhelyezése. Ez a gond ma már teljesen megszűnt. Gondot azt idén már éppen ellenkezőleg, a munkaerő- hiány okoz. A mennyiséget tekintve elsősorban az építőipart kell kiemelni, majd utána következnek más iparágak és termelőágazatok, valamint a szolgáltatóipar. A munkára jelentkezettekkel kapcsolatos problémák megegyeznek az országos jelenségekkel. A munkába állni akarók 80—90' százaléka ugyanis szakképzetlen, vagy már több ízben jelentkezett munkára ugyanabban az évben, tehát vándorol egyik helyről a másikra.’ A vállalatok munkaerőigényét az elmúlt negyedévek folyamán túlnyomó többségében a munkahelyet változtató személyek biztosították. Az időleges munkaerőhiány tovább segítette a fluktuációt. A legnagyobb vándorlás a? Állami Építőipari Vállalatnál volt, 1039-en léptek ki és 1174 volt a belépők száma. A városban várható munkaerőigények kielégítése szempontjából a jövőben elsősorban az iskolából kikerült fiatalságra lehet számítani, mint új munkaerőre. A mezőgazdaságból feltehetően nem sokan vándorolnak el, mert a környező szövetkezetekben az átlagéletkor magas, a kilépők általában elérik a nyugdíj- korhatárt és nem keresnék más munkát, vagy könnyebb munkakörökét igényelnek. A város körzetében lakó, pillanatnyilag még nem dolgozók bevonására csak kis mennyiségben lehet számítani, mert a ktsz-ek fejlődése a szabad munkaerőt részben lefoglalja. Istenes Ernő, a megyei tanács munkaerő-gazdalkodási osztály helyettes vezetője rámutatott arra, hogy a problémákat üzemen belül kell megoldani. Javítani lehet és kell a belső munkaerő-gazdálkodást. Nem elég megszerezni a munkaerőt, azt meg is kell tartani. Rúzsa János, a városi párt- bizottság első titkára arról beszélt, hogy a városi pártbizottság is tárgyalja majd a munkaerőhelyzetet. Hivatkozott Fock Jenőnek, a gazdasági aktívaértekezleten elmondott beszédére. A kormány intézkedéseket fog tenni. hogy a korszerűtlen gépekkel dolgozó tsz-melléküzem- ágalt ne csábíthassák el a Népújság 3 munkaerőt nagyobb bérekkel. Előfordul ugyanis, hogy a munkaerőhiány miatt nem lehet kihasználni a drága és korszerű gépeket. Rúzsa János indítványozta a végrehajtó bizottságnak, készíttessen részletes felmérést arról, hogy a gyárak, üzemek a negyedik ötéves terv időszakában mennyi munkaerőt igényelnek. Ezzel együtt készítsenek arról is felmérést, hogy a környező településekről mennyi munkaerő várható. A vitában felvetődött, hogy a vándorlók egy része azért hagyja el munkahelyét, mert azt reméli, hogy másutt kevesebb munkával többet kereshet. Az esetek egy részében ez be is válik. Viszont előfordulhat a fordítottja is, mivel a munkások nagy része szeret szervezett körülmények között jó munkát végezni. Csökkentené a fluktuációt a belső munkafegyelem, szervezettség megszilárdítása. Dr. Nedók Pál, a városi tanács elnökhelvettese összefoglalójában arról beszélt, ho^v a munkaerőhiány csak látszólagos, mert nagyon sok belső tartalék még feltáratlan. Az egyes ágazatoknál fellelhető valódi munkaerőhiányt pedig gépesítéssel lehet megoldani, de ez a kérdés már túlmegy a munkaerő-gazdálkodás témakörén. Mindez azonban azt bizonyítja, hogy a vállalatok, gyárak, üzemek vezetőinek átgondolt, összefogott elvek alapján kell irányítani a rájuk bízott üzemet. A vb-ülés másik napirendi pontja a tanácsi munka társadalmasításának lehetőségei és az ezzel kapcsolatos tennivalók voltak. Dr. Wéner János vb-titkár beszámolójában kifejtette, hogy mely területeken lehet még kiszélesíteni a tanácsi munka társadalmasítását. A lakásgazdálkodás, különös tekintettel a szociális kedvezmények odaítélése terén. Szükség van családi események társadalmi megünnepléséhez aktívahálózat kiépítésére is. A pénzügyi igazgatásban társadalmas’íható a méltányossági, a gyámügyi igazgatásban pedig a szociális helyzet megíH'ése. Az öregekről való szociális gondoskodás terén már bevált országos példák vannak. Sikeresnek mondható az óvodai felvételek elbírálásánál a társadalmi bizottság létrehozása. A közvéleményt megnyugtatta, hogy nem néhány ember döntött a férőhelyek sorsáról. A továbbiakban a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tárgyalt. Országos IBZJSZ-értekezlet Szekszárdion Ismét országos jelentőségű rendezvény résztvevőit üdvözölhetjük Tolna megyében. Ma és holnap Szekszárdon tartják az IBVSZ dolgozóinak munkaértekezletét, melyen közel 200 szakember vesz részt. Az ország valamennyi lBUSZ-iro- dájának vezetőit, a vállalat főosztályvezetőit, osztályvezetőit és szakreferenseit Tausz János vezérigazgató tájékoztatja az idei év tapasztalatairól. Belföldi idegenforgalmunk továbbfejlesztéséről, erről a jelentős, és napjainkban egyre inkább aktuálissá váló kérdésről is szó lesz a kétnapos megbeszélésen. Szombaton idegenvezetők kalauzolásával megyénk nevezetességeivel ismerkednek a szakemberek. Ügy gondoljuk, az utóbbi program rendkívül hasznos lesz, annál is inkább, mert köztudott, hogy Tolna megye hazánk idegenforgalmában eddig nem játszott jelentős szerepet. Ha Mátránk, Bük- künk, vagy Hortobágyunk nincs is, olyan etnográfiai különlegességgel, mint a Sárköz, nem minden megye rendelkezik. Az ide látogató turisták előtt pedig a puszta-romantika helyett a gemenci és gyulaji rezervátumok hamisítatlan világa méltán reprezentálja hazánk természeti szépségét. Itt nemcsak a kemény valutával érkező külföldi vadászok, hanem a kispénzű vendégek is megtalálhatják számításukat. Az országosan tapasztalható szálloda-ínség közepette olyan elszállásolási lehetőség várja az érdeklődőket, mint a Hotel Gemenc, melyről már eddig is nem egyszer hangzottak el dicsérő, európai színvonalat említő vélemények. És itt van Szekszárd, a dinamikusan fejlődő megyeszékhely, ahol a méltán híres művelődési központ, a Babits-emlékház, a gazdag és változatos anyaggal rendelkező múzeum biztosít megfelelő programot az idelátogató vendégeknek. A szakmai vonatkozásokon kívül a megbeszélés legnagyobb haszna talán az lesz, ha az értekezlet résztvevői észreveszik ezeket a lehetőségeket, és az ország egyre inkább fejlődő idegenforgalmában ezután Tolna megyének is nagyobb szerepet szánnak. Anyagmozgatás világszínvonalon — és Tolna megyében Két évvel ezelőtt Magyarországon minden nyolcadik ipari munkás anyagmozgatással foglalkozott. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet (ÁCSI), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a HUNGEXPO anyagmozgatási gépek, felszerelések, berendezések kiállítását'rendezte a Városligetben. Ha minden nyolcadik ipari munkás valamilyen formában anyagmozgatással foglalkozik, / 1971. Október 29. A Paksi Konzervgyár faddi telepén évente 150 vagon sárgarépát tisztítanak meg. majd továbbítanak a paksi telepre, ahol a zakuszka töltelékének egyik alapanyagaként feldolgozzák. Foto: Gottvald. valóságos „ipar” van az iparon belül. Ennek az „iparnak” már van kutatása, gyártó, felhasználó, értékesítő részlege, pedig csak most kezd hazánkban — éppen az ÁCSI hathatós köz_ reműködése révén —Zaz anyag- mozgatás gépesítése előtérbe kerülni, Tolna megyében is. Anyagot mozgatunk dóserlapos SZ—100-as traktorral, ötven tonnaméteres daruval, csőben, surrogó szalagon, zörgő láncon, kézikocsin, ölben. Az anyagmozgatás eszközei meglehetősen sokrétűek, fejlesztési irányuk, célszerű felhasználásukra a kísérletek legalább annyira szerteágazók — és mégis összetettek. A fő kérdés: kevesebb ember foglalkozzék anyagmozgatással — nem ma került a világon napirendre, csak mi kezdünk most ráfigyelni. A HUNGEXPO kiállttá, sa kiváltképpen alkalmas volt rá, hogy felhívja a figyelmet: gyártónak, felhasználónak, és kereskedőnek. Az anyigmozga. tó gépekre fordított költség egy-egy országban, meglehetősen nagy eltérést mutat. 1967- ben lakosonként az anyagmozgató gépre fordított összeg az NSZK-ban 5,0, Franciaországban 5,14, Angliában 9,4 dollárt tett ki. Hazánkban ez az ösz- szeg 2,70 dollár volt. A hazai ipar ma az összes beruházás mintegy két százalékát fordítja anyagmozgató gépekre, míg az NDK ipará 16—17 százalékot költ e célra. Az ÁCSI és a HUNGEXPO kiállítása felsorakoztatta több ország anyagmozgató berendezéseit. Felvonult — elég szegényes kollekcióval — a hazai ipar is. A különféle eszközök — targoncák, kézi és gépi erejű kocsik, szalagok, felvonók, vonszolók, görgősorok stb. — mérhetetlen lehetőséget tártak elénk, mely végeredményben két fontos „rejtett tartalékunk, ra”, a termelékenység növelésének eddig fel nem tárt lehetőségére hívta fel a figyelmet. Arra, hogy van megfelelő gép-eszköz, tudjuk az anyag- mozgató munkásokat, elavult eszközöket pótolni és másodszor: ezek a gépek lehetővé tudják tenni az anyag folyamatos áramlását. Lényegében össze is foglalhatjuk a fentiekkel az anyagmozgatással kapcsolatos budapesti kiállítást. Félmunka volna, ha nem tekintenénk át, hogy is állunk Tolna megyében az anyagmozgatással? A példák sokaságát lehetne felsorolni, melyek egyrészt azt bizonyítják, hogy a mi gazdasági vezetőink semmit nem tettek az anyagmozgatás korszerűsítésére, ugyanakkor más példák kapcsán azt kellene megállapítani, hogy túlságosan is előrehaladtak. Egy bizonyos: a téma Tolna megyében is napirenden van. És találkozunk nem egy-két hete, hanem már évek óta olyan példákkal, hogy a gazdasági vezetők felismerték az anyagmozgatás gépesítésének jelentőségét. A 11-es Volán igazgatóhelyettese, Pech József négy évvel ezelőtt ismertette velünk a vállalat rakodógép-fejlesztési programját — amely azóta jórészt már megvalósult. És a még meglevő belső, üzemi szállítási gondok enyhítését új gépek vásárlásával, speciális emelők felszerelésével kívánják egykét éven belül elérni. Példák és példák. Tolna megyében szinte mindenre van példa. A Paksi Konzervgyár-; ban huszonnyolc targonca van fele elektromos, fele Dieselmotor meghajtású. A ZIM bonyhádi gyárában még most is olyan ketreceket használnak az üzemen belüli anyag szállítására, mint amikor a gyárat beindították ezelőtt hatvan évvel. A rostiparban tíz év óta használnak már a nehéz fizikai munka kímélésére, a termelékenység növelésére az áztató- medencéknál autódarut. A Szekszárdi Faipari Vállalatnál három éve még ölben hordták az anyagot egyik géptől a másikig. Ma a gépeket hozták „anyagközeibe”. A téglagyárak többségében még mindig „kárét”, ezt az embert lassan ölő talicskát, használják. Anyagmozgatás világszínvonalon és Tolna megyében? Világszínvonalon még nem lehetünk, nincs hozzá annyi pénzünk, nincs hozzá annyi bátorságunk. Magyarországon minden nyolcadik ipari munkás anyagmozgatással foglalkozik. Tolna megyében minden tizenegyedik. — Pj —
