Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

Törvény a szövetkezetekről

Önállóság, önkormányzat

A SZOT

Elnökségének ülése

i.

' Országgyűlésünk legutóbbi, szeptemberi ülésszaka törvénybe iktatta szocialista Szövetkezeti mozgalmunk irányadó elveit. Az 1972. január elsején életbe lépő, egységes szövetkezeti törvény rendelkezései minden' szövetkezeti' formára érvényesek. Nem szorítkoznak a szövetkezete^ belső életének szabályozására, hanem kiterjednek gazdasági és társadalmi tevékenységükre, s érdekképviseleti szerveikkel, valamint az állammal való kapcsolataikra- is. Minthogy azonban a különféle szövetkezeti típusokat és formákat az azonosságok mellett eltérések . is jellemzik, még ebben az évben megjelennek azok a törvényerejű rendieletek, illetőleg kormány- határozatok, amelyek áz egyes szövetkezeti ágazatok sajátosságait figyelembe véve, s természetesen az új törvénnyel összhangban rendeznek bizonyos kérdéseket.

így válik teljessé az a nagy horderejű jogi szabályozás, amely nélkülözhetetlen törvényi biztosítékát, adja. annak, ho|v hazánkban -igen fo'dos gazdasági és; társadalmi jelen- - tőségének megfelelőén működhessenek, fejlődhessenek • tökabb, a szövetkezetek. '„A szövétkeie{ek — állapítja meg ' a törvény'^.'ijélenleg és arjP- vobén, .is á társadalom számár ra ’azüksép '> és hasznos (szerepet töitenek be. a szocializtnus. építésében, erősítik ' hazánk-1 gazdásági, társadalmi alapját.”, fizék az önkéntesen, létrehozott^ szocialista közösségek számottevően ,hozzájárulnak a ’ Iáé., g széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. A s£ö- . vetkezet a szotäalisia. gazdálkodás egyik —-az állami vál- ■- laláttal’egyenrangú — vállalati formájává mondja ki a törvény..

Sérii az idézett részek, sem á törvényben olvasható rendelkezések nem hagynak kétséget afelől, hogy ebben a jogszabályban is pártunk korszerűsített szövetkezetpolitikájának elvei jutnak kifejezésre. Köz-, tűk az, hogy a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdon. Ezen alapul a szövetkezetek vállalati gazdálkodása.

■ Államunk elismeri a szövetkezetek önállóságát. A törvény szavaival élve: „A szövetkezet önállóan gazdálkodik: gazdasági döntéseit — a gazdasági szabályozó rendszerre vonatkozó és más jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok keretei között — maga hozza; megilleti a gazdálkodás eredménye és viseli a gazdálkodás kockázatát”.

_ A gazdasági önállóság azzal jár, hogy a szövetkezetekre csak törvény, törvényszintű és kormányszintű jogszabályok, az ezek által megszabott körben miniszteri rendeletek, államtitkári rendelkezések, valamint a szövetkezetek saját határozatai' és az általuk kötött szerződések háríthatnak kötelezettségeket. Ebből következik viszont, hogv akár központi, akár helyi állami és társadalmi szervek nem róhatnak a szövetkezeteikre például ^látási felelősséget, termelési vagy felvásárlási kötelezettséget. Veszteséges vagy a tagság érdekéivel ellentétes tevékenységet sem igényelhetnek a .=^ övét k ezet cicitől. Semmilyen

állami vagy más szerv ném gazdálkodhat tehát a szövetkezet helyett.

Szorosan Összefügg áz önállósággal az önkormánvzat is. Ezért mbndia ki a törvény, hogya szövetkezet demokratikus önkormányzat alapján működik. Ä szövetkezet minden ala.nvető kérdésében — a jogszabályok keretei között —*• a tasság donit.” Kizárólag a tagok iO'Sa a vezetőség, az elnök, az elnökhelyettes, a felügyelőbizottság és a szövetkezeti d ön J őbizöt tsúg .megvá 1 asztása.- • - r-mr* «

a közgyűlés. a közgyűlés 'dönt. arten «£ .hogy. ki 'legyen;,^ nöbizotfsá‘gcelnöké. s kik. ' a-ításhai, A” -torizénvnek gzekri az előírásai 'ahh'ífz-' adnak . jogi, gárángiát! hőgy mind: a vezess, a gazdálkodás” kiaia- •kítása.y. nvud, ipedi'g . a hozi-tt határoáafofc ' ' vógrehqjtá^áÉiak • elíeaMPzése' vps ;a’ szövetkezeti •életr.yalaip^hgyi' iehyet'tte té- ' nyezőjenaji .^zbéntartáka, fór- 1 májasa a 'feíákr elidegeníthe- ' tettén és sérthetetlen'' joga TeÄ szövetkezet legfőbb te^tij- létí .ízesffe a köy.gsföléS|aihély. hatáskört állapít' mßgl A- ki- zárót a gos hSjfa sk<ír kimondása erősíti a tágsági-vezetés élvét, végeredményben a szövetkezeti demokráciát. Ebbe a körbe tartozik: az. alapszabály megalkotása és módosítása; a tisztségviselők megválasztása és felmentése; a magasabb vezetői munkákért betöltő dolgozók díjazásának megállapítása; a tervek, a mérleg, és a zárszámadás jóváhagyása; a gazdálkodás eredményének fel- használására vonatkozó irányelvek meghatározása; az érdekképviseleti. szervbe való belépés vagy az abból való kilépés elhatározása; a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása. Jogszabály. vagy. a szövetkezet alapszabálya _ a felsoroltakon kívül más kérdések megvitatását és eldöntését is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalhatja.

A szövetkezeti önkormányzat elvének megfelelően renTanácskosás

* . • V' • r ■

a világtakarékossági napról

Immár hagyomány, hogy minden évben t'ilágtakarékos- sági napot rendeznek a, szocialista és kapitalista világban egyaránt. A cél a takarékossági eszme egyetemessé tétele. E tisztes hagyomány jegyében Tolna megyében is különböző rendezvényekre kerül sor. Hétfőn délelőtt’a megyeszékhelyeit tanácskozást tartottak a párt- és állami szervek> valamint a Hazafias Népfront Tolna megyei elnökségének, a K1SZ- megyebizottságnak, az SZMT, a Pécsi Postaigazgatóság, az OTP Tolna megyei Igazgatósága, o MÉSZÖV, illetve a takarékszövetkezetek képviselői; és megbeszélték a világtakarékossági nappal kapcsolatos • teendőket. Amint a tanácskozáson bejelentették, Tolna megyében a takaréfcqpségi mo~na- lom további kibontakoztatásával készülnek a vttágtakaré- kossági napra. A rendezvénysorozat keretében szerdán Dombóváron az ifjúsági takarékbetéttel összefüggő műsort adnak, 1 .

delkezik a törvény az érdek- képviseleti szervekről is. Mind a területi és a szakmai szövetségekre, mind pedig az országos tanácsokra vonatkozik az a tétel, hogy semmiféle állami feladatot nem láthatnak el, s a szövetkezetekre kötelező határozatot nem hozhatnak. A szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik között nincs alá- vagy fölérendeltségi viszony. A területi szövetségek és az országos tanácsok egész tevékenységét tulajdonképpen a tagszöveíkezetek határozzák meg. Működésükben, vezetésükben a szövetkezetekre jellemző vonások uralkodnak, beleértve az ellenőrzést is. A törvény tehát az egész szövetkezeti mozgalomra érvényesíti azt az alapelvet, hogy a szövetkezet gazdái, tulajdonosai a tagok.

GULYÁS PÁL

— A Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának tapasztalatai szerint általános tendencia a pénzügyi fegyelem javulása — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Madarasi Attila pénzügyminiszter-helyettes. — Mivel a pénzügyi ellenőrzés következetessé vált, a javulás ellenére viszonylag sok hibát tártak fel a revizorok. Ezeknek nagy része jóhiszemű tévedésből, a rendelkezések félreértéséből adódott, előfordultak azonban tudatos hamisítások is. Az elmúlt négy évben 1600 vállalatnál és szövetkezetnél folytattak ellenőrzést a Pénzügyminisztérium revizorai, s a szabálytalanságok

A szakszervezetek agüációs munkája az utóbbi években erőteljesen fejlődött, hatékonysága azonban még most sem kielégítő — állapította meg hétfői ülésén a SZOT Elnöksége. A szakszervezeti agitáció gyakran nagyobb energiát fordít a célok ismertetésére, mint a realizálására. Egyes problémák megoldása nem annyira érveket, mint inkább intézkedéseket, döntéseket igényelnek. Ugyanakkor nem nélkülözhető a türelmes felvilágosító munka, a vita sem. Az elnökség véleménye szerint a szakszervezeti agitációt mind alkalmasabbá kell tenni arra, hogy közvetítse a munkások, dolgozók véleményét, hangulatát, a párt-, az állatni és a szakszervezeti vezetés számáBefejezés előtt a

Befejezéshez közeledik az idei ásatási évad hazánk legjelentősebb római kori feltáfeltárásával ötmilliárd forinttal növelték a költségvetés bevételeit.

A szabálytalanságokért 600 millió forint bírságot szabtak ki. 145 esetben szabálysértési eljárást is indítottak, sőt 24 esetben bűnvádi feljelentést is tettek a felelősök éllen. Viszonylag sok helyütt tapasztalták a reprezentációs költségek túlzott növekedését. Volt olyan vállalat és szövetkezet, ahol a vezető állásúak olyankor is kaptak prémiumot, amikor annak feltételeit nem teljesítették. Tapasztalataikra más illetékes szervek figyelmét is felhívják a revizorok. (MTI)

ra. Az az,aktivista végez jó felvilágosító munkát, aki nemet tud mondani a megvalósíthatatlan kívánságokra, ■ s ugyanakkor harcol- "a- reális panaszok orvoslásáért. . *

Az elnökség napirendre tűzte á korábbi nőpolitikái hatá- .rozatpk. végrehajtásának tapasztalatait is. Ezzel kapcsolatban megvitatta a SZOT titkárságának állásfoglalását, amely több javaslatot tartalmaz a gyermekintézmények fejlesztéséről, a gyermekgondozási segélyről, a nők szakmai képzéséről, a nők ■ munkarendjéről. A többi ’ között’. azt javasolja a titkárság. • hogy a kisgyerekesek, az egyedülállók és a nagycsMádos .anyáig lehetőleg a harmadik műszaktól is mentesüljenek. (MTI)

Gór slum feltárása

rásának színhelyén, a táci Gorsiumban. Dr. Fitz Jenő, a feltárás vezetője 'akúdén a település központjában lévő szentélykerület egyik nagyméretű, reprezentatív épületét tárta fel. Megállapította, hogy az építmény eredetileg temp- lómszerű középület lehetett. Miután a szentélykerület elpusztult, ez volt az egyetlen, épület, amelyet a IV. században újjáépítettek és ismét felhasználtak, ugyancsak középületként. Ezt bizonyítják azok a tetőfedőcserép maradványok, amelyeken rajta van az aquincumi légió bélyegzője. Az'új- ■ jáépítést ugyanis a légió tagjai végezték. Az újjáépítéssel egyidőben „korszerűsítették” az épületet, padló alatti fűtéssel látták el, s padlóval borították. Az ásatás során néhány érdekes lelet is előkerült. A legfigyelemreméltóbbnak az a korszerű, „kikészítésű” női szobormaradvány látszik, amelyről feltételezik, hogy valamelyik császárnő szobra lehet. Á szobor arcát festékkel fedték, érdekessége, hogy a szemeknél tökéletesen látszik a mai szemkikészítéshez hasonló fekete körülrajzolás. (MTI)

(Folytatjuk)

A pénzügyi revíziók tapasztalatai

Négy év alatt 600 millió forint bírság

Nyugdíjasok

találkozója

Százhúszon jöttek el, a meghívott százötvenből. A hiányzó harminc? — Többen már betegesek, nehezükre esne a járás, mások elköltöztek fiúkhoz, lányukhoz, unokájukhoz. És néhányon — akikre még számítottam, hogy találkozom velük — már meghaltak. A nyolcvankét éves Her- czegh Pista bácsi —éjjeliőrvolt, amikor még én is a gyár kenyerét ettem — itt van, huszonöt év óta alig változott. — Csak most már egyre nehezebben megyek — mondja. Márton Imre lakatos nem ismer meg, miután feltette a szemüveget, vizsgálgat, majd felderül: hát te vagy az? — Van, akinek szégyenkezve ,vallom be, hogy az arca ugyan ismerős, de a nevére nem emlékszem. — Hát én vagyok a Juliska néni. . Rozi néném viszont megörül, egyből köszöntőm. — Azt hittem nem ismersz meg... Amikor aztán Terikével, a Lányi Sarolta szocialista brigád tagjával beszélgetek, tudakolom, mi az ő szerepük ezen

a találkozón, többen odaszólnak: ide jöjjön, velünk foglalkozzon, ne azzal a fiatalemberrel, az nem nyugdíjas...

Nem tudok meghatottság nélkül beszélgetni ezekkel az öregekkel, akikkel huszonöt—harminc éve ismerkedtem meg, gyerekfejjel és akik most itt vannak,' ma az ő napjuk van. Évenként egyszer, ilyenkor ősszel.

Az igazgató köszönti őket: beszél a múltról és á jelenről. Pú' szót csók, hiszen azok, akik most összejöttek, igazán tudják, milyen volt a múlt. És bármi is hangzik el a köszöntőben: itt a régi emlékek kerülnek elő. A KISZ-tánccsoport lányai táncolnak. Az egyik idős asszony megjegyzi: nekünk ilyenkor mindig hagymaszagunk volt. Az utcán is, otthon is. .. Egyszer rim- szóltak: de jó húslevesszagod van. Akkor éppen zellerrel dolgoztunk.

Székely tanár úr a könyvtárat aja Hja a nyugdíjasoknak: él

most mint nyugdíjas beszélek és mint a gyár aktív dolgozója, a könyvtár vezetője: vegyék többet igénybe, hiszen ez a szép könyvtár a gyár nyugdíjasaié is. Láthatják, a nyolcvan felé közeledek és mégis milyen fiatal vagyok, azért, mert szeretem a vidámságot és sokat olvasok.

— Még engem is tanított a polgáriban — jegyzi meg a mehettem ülő 67 éves Szabó József. És bizonyságul elmondja az osztály névsorát, szoros ábécébe.-.. ..

Józsi bácsit eg/ebként a kíváncsiság :s hozta ide: kik azok a Lányi Saro'láek.

— Ök juttatják eszembe, ha névmpom, vagy születésnapom van, Hozza a posta az üdvözlőlapot.

Ezért van most itt a számviteli osztály szocialista brigádja. Pontos feljegyzőn vezetnek a ny jgdi; /sokról és küldik a gyári n/om- dában kés-ült díszes levelezőlapot né/napra, születésnapra, házassági évfordulóra. Eddig ők sem ismertek személyesen „patronáltjaikat", mos* Löl csőrösen •negisme, kidnek egymással.

Idős asszony szólít meg: Adorján Jánosné.

— Nem találják az esztékában az éveimet, így csak 1952-től számítják a nyugdíjat. Pedig itt voltam az-' előtt is.

Az szb-titkár közbeszól : majd a brigád utánajár.

Marasztalnák még az öregeket, de azok sze- delődzködnek. Későre jár, haza kell menni.

— De ha zene is lenne, még táncolnánk eayet.

— Hát bizony erről megfeledkeztünk. Majd jövőre. ..

Nyugdíjasok talál- koztak a Paksi Konzerv, gyárban.

JANTNER JÁNOS