Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

Clést tartott a megyei népművelési tanács Kilenc magyar és hat külföldi együttes a pécsi bábfesztiválon Kétéves kihagyás után a ■Tolna megyei Tanács székhá­zénak első emeleti vb-termé- ben ülésezett tegnap a megyei népművelési tanács, munka­értekezletének napirendjén az; elmúlt tervidőszak közművelő­dési tevékenységének értéke­lésével és a IV. ötéves terv közművelődési irányelveinek megvitatásával. A népművelési tanács elnö­kének, dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyette­sének távollétében a testület titkára, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának vezető­je Lovas Henrik töltötte be az ülés elnöki tisztét. A tanács­kozás ennék megfelelően kez­dődött a titkári beköszöntő­vel, mely utalt a tanács héza­gos működésének okaira. Ezek között a legtekintélyesebb, hogy országos szinten még ma is vita folyik arról, szükség van-e az országos és megyei népművelési tanácsokra, vagy A vezérigazgató ritkán jön. Budapestről, a központból, az anyavállalattól érkezik, és ren­det tesz. Mindig rendet tenni jön. Ha kell, ha nem akkor is. A szava szigorú, hangos és megfellebbezhetetlen. Tulajdonképpen szimpatikus ás látogatása. Szimpatikus, hogy a vállalat legfőbb vezető em­bere személyesen is érdeklő­dik a vidéki gyáregység hely­zetéről. Az még szimpatiku- sabb, hogy látogatásai nem korlátozódnak a vidéki gyár igazgatójának, főmérnökének, vagy főkönyvelőjének dolgozó­szobájára. A vezérigazgató vé­gigjárja az üzemet. Kíséri őt a helyi vezérkar, de legalábbis a gyár igazgatója. A vezérigazgató ilyenkor mindent kritizál. Rászól a munkásokra, lehordja a műve­zetőket, bajnak tartja ha teli van a raktár, s az sem tetszik neki, ha éppen üres. Kritizál, mert rendet tenni jön, s ha ilyen szádékkal ül a kocsiba, hát megkeresi a szálkában is a gerendát. Teheti, mert ő a legeslegfőbb, főnök!? S az is meglehet, hogy joggal teszi, ő is szakember, tán még igaza is van, s ha nem is mindig, de a kifogásolt esetek egy részé­ben bizonyosan. Ami visszássá teszi megjele­nését, az a hangnem, amit használ. Üvölt és gorombásko- dik. Fertyegetődzik és megmá- síthatatlanui kinyilatkoztat. Basáskodik és meghallgatásra méltatlannak tart mindenkit. A fenti recept kijár minden­kinek. A. vidéki gyár igazgató­jának a leginkább. Ott a hely­színen, a műhelyben, az üzem udvarán, vagy a raktárában, ügy beszélik egymást közt a munkások, hogy az igazgatót is „leszúrja, mint a pengős malacot.” Aki haragszik az igazgatóra, az a kitörések hal_ latán, elégedett: „most aztán jól megkapta, úgy kellett!” Aki reálisabb,, az háborog: „ezért jön ide, lejáratni az igazgatót egy üzem előtt?!” A jóízlés nehezen tűri el az ilyesmit. Tolna megyei Népbolt érte­síti kedves vásárlóit, hogy a szekszárdi 24. számú VASBOLTJA folyó hó 25-től november 4-ig LELTÁROZÁS MIATT ZARVA TART. (288) sem. ügy tűnik, a kérdést nem Ls oly nehéz eldönteni, mint amennyi időt szenteltünk a „lenni, vagy'nem lenni” meg-, godolásána eddig, tudnillik mind az elmúlt időszak mun­kájának értékelése, mind a IV. ötéves tervre érvényes közművelődési irányelvek vi­tája kapcsán, egyöntetűen me­rült föl a koordináció, az in­tenzívebb együttműködés meg­teremtésének igénye. A tanácskozás írásban ki­adott anyagainak vitáját meg­előzően Zádor Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának ve­zetője tartott tájékoztató elő-, adást, azokat a tapasztalato­kat ismertetve, amelyek a IV. ötéves terv első éve eddig el­telt időszakának közművelő­dési munkájára jellemzőek. Vadóc Kálmán a megyei könyvtár igazgatója a köz- művelődés objektív és szubjek­Tévédés ne essék. Koránt­sem arról van szó, hogy a le­látogató vezérigazgató Bóloga­tó János szerepében járjon- keljen vidéki gyárában. Ha hi­bát talál, — segítő szándékkal szóljon érte. Sőt, ha sok bajt lát meg a szeme, — legyen határozottabb, szigorúbb a hangja. Még az is elképzelhe­tő, hogy keményen figyelmez­teti a gyár igazgatóját. De! Mindezt lehet kulturáltan, az emberi együttélés magatartási szabályai szerint. S mindezt lehet úgy is, hogy a közel ezer embert foglalkoztató üzem igaz­gatóját saját munkásai-előtt ne tegye nevetségessé, tekintélyét ne járassa le azzal, hogy olyán hangnemet használ-vele szem­ben, amilyent emberrel, beosz­tottal egyetlen vezető sem en­gedhet meg magának. Ha ezen a stíluson változtat­ni volna képes a vezérigazga­tó, — valószínűleg a vidéki gyár közel ezer munkása is szívesebben venné látogatásait. MÉRY ÉVA Nem szeretik a munkásai. — Tud róla? — Sejtem. És rögtön meg­adom a magyarázatot. Mégkö­vetelem a pontos munkát, és a fegyelmet. Megkövetelem. Azt mondják erőszakos, és mindenbe beleköt. Vilinovszky Ferenc, a szek­szárdi városi tanács 180 embert foglalkoztató költségvetési üzemének műszaki vezetője. Magas, robosztus ember, a ha­ja öszes már, a fejét figyelőn mindig oldalt tartja, a tekinte­te éles, kutató, kemény, hom­lokán mintha gereblyét húz­tak volna végig. A hangja ... Hát igen, a hangja kellemet­len. Mint aki örökké elégedet­lenül követel valamit. Ugocsa megyében, Nagysző­lősön született, 1926-ban. Az apja iparosember, kőműves, az édesanyja paraszti családból származik. Elvégezte a négy polgárit, aztán negyvenkettő­ben beiratkozott a budapesti felsőépítőipari iskolába. — Apám a szünidőben há­rom nap szabadságot engedé­lyezett. Aztán maga mellé vett, és iskolakezdésig keményen megdolgoztatott. A polgári után egy évig segédmunkás voltam építkezéseken. Abban az időben azt gondoltam, apám szigorú volt. Nem volt szigorú. Keményre faragott. 1944-ben Budapestről Nagy­szőlősre tért vissza, a szülő­földre, a Tisza-part ismerős vi­dékére. Aztán három év hadi­fogság következett. Negyven­hétben került újra vissza, s a szakmájában kezdett dolgozni. tív feltételeinek jelentőségéről; Paksi András az SZMT képvi­seletében a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájának sokrétűségéről; Endrődi József, a K1SZÖV képviselője a kö­zös. erőfeszítések nagyobb ha­tásfokáról beszéltek. K. Ba­log János, a megyei levéltár igazgatója a tanácskozás alap­ját képező jelentések mondan­dóját összegezve állapította meg, hogy megyénk lépést tartott az országos fejlődéssel a közművelődés sajátos terü­letén. Szabadi Mihály, a me­gyei művelődési központ nép­művelési tanácsadójának ve­zetője a fiatal népművelőknek adott, adható és igényelt se­gítség jelentőségét boncolgat­ta és a járási művelődési köz­pontok munkáját értékelve szintén a koordináció fontos­ságát hangsúlyozta. Zombai László, aki az MSZMP megyei bizottságának- munkatársaként vett részt a megyei népműve­lési tanács ülésén, emlékezte­tett a párt X. kongresszusá­nak arra a megállapítására, amely szerint a közművelődés továbbfejlődése a szocialista fejlődés alapfeltétele. Zombai László a közművelődési tevé­kenység hatásvizsgálatának je­lentőségére hívta föl többek között a figyelmet.-A szerteágazó vita során föl­merült kérdésekre válaszolva Lovas Henrik, a megyei nép­művelési tanács titkára el­mondotta) hogy a negyedik öt­éves terv közművelődési irány­elvednek megvalósítása az ed­digieknél nagyobb egységet ki-' ván. Ahogy az elmúlt időszak — országosan is rangos — közművelődési eredményeiben benne van mindannyi unk munkája, úgy benne' kell le­gyen az elkövetkező tervidő­szak népművelési feladatainak megvalósításában is. A negyedik ötéves terv köz- művelődési terveinek részletes ismertetésére lapunk későbbi számában visszatérünk. ROSSZ EMBER ? Kitüntetéseket, elismerő szak­mai okleveleket kapott. Ez a negyedik munkahelye. Ha csak lehet, nem szívesen változtatott munkahelyet. — Valahogy úgy vagyok ezzel, hogy a süllyedő hajót becsületből nem. hagy­nám, ha meg megteremtette az ember a kapcsolatait, ismeri az embereit, alakítgatja a maga rendjét, nehéz otthagyni. Mert benne van a magam munkája és akarata. Jó azt látni, ha a semmiből felépül valami. 1967-ben úgy határozott, a család, hogy Magyarországra települ. Gyulára mentek a fe­leség szüleihez, aztán költöz­tek Szekszárdra. Erre laktak az ismerősök, itt kaptak állást és lakást. Két gyereke van, a lány gimnazista, a fiú általános is­kolás. Múlt év decemberében tették le az állampolgári es­küt. És mikor azt kellett mon­dani: gyermekeimet magyarnak nevelem, \ kicsordult a könny a szeméből. — Évente meglátogatom a szüléimét Nagyszőlősön, öre­gek már, fáradtak. Van egy kis szőlőm, telkem. Ott töltöm a szabad időm, elkapálgatok, permetezem, rendben tartom. Szórakozni csak mértékkel sze­retek, inkább otthon vagyok a családdal, olvasgatok, eljá­A hazai amatőr bábmozga­lom legjobbjai, s jeles külföl­di hivatásos bábszínházak együttesei adnak egymásnak találkozót. Pécsett október 20— 24 között. A XI. nemzetközi felnőtt bábfesztiválon olyan műsorok kerülnek színre, ame­lyek elsősorban a felnőtt kö­zönség számára nyújtanak majd érdekes színházi él­ményt. A pécsi bábjátszó napokon összesen 15 társulat, köztük 9 magyar, s 6 külföldi együttes bemutatkozására számítanak. A Pécsi Nemzeti Színház ka­maraszínpadán egymást köve­tik majd a hivatásos együtte­sek produkciód. A sajátos stí­lusú együttesek között új mű­vészeti törekvéssel jelentkezik például két francia társulat. Yves Joly együttesének színi­előadásában' használati tár­gyak válnak az emberi csele­kedetek kifejezőjévé. Érdekes paraván bábműsorral mutat­kozik be a kaunaszi bábszín­Még szeptemberben jelent meg a munkaügyi miniszter 18/1971. számú rendelete a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről. A rendelet kötelezően előír­ja, hogy amennyiben vala­mely dolgozó munkaviszonya a jogerős fegyelmi büntetés, illetőleg a fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott bünte­tés végrehajtása előtt, vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést az új munkahelyen végre kell haj­tani s az új munkahely a fe­gyelmi büntetés végrehajtásá­ról köteles értesíteni azt a vállalatot, amely a határoza­tot hozta. A munkaviszony megszűnése miatt végre nem hajtott, jogerősen megállapí­tott büntetést a „munkavál­lalói igazolási lap”-ra rá kell vezetni. ................. R endelkezik a jogszabály arról is, hogy a dolgozó részé­re segélyt, előleget a kollek­tív szerződésben meghatáro­zott keret terhére a szak- szervezet vállalati szerve adhat. Az előleget legkésőbb 6 hónap alatt vissza kell fi­zetni. rok a szőlőbe. Zárkózott em­ber vagyok. Barátai nemigen vannak. Ne­héz elviselni igazmondását, pontos, megalapozott ítéleteit, határozott egyéniségét. Nem szeretik az emberek. — Soha nem a pénzért, a munkáért dolgoztam. Azt is tu­dom, hogy néha magasabb tó­nusban beszélek az emberek­kel. Mit csináljak? Ilyen a ter­mészetem. Tudom azt is, hogy azok nincsenek kibékülve ve­lem, akilf nem szeretnek precí­zen dolgozni. Ki látott már olyat, hogy valaki szereti az olyan főnököt, aki noszogatja az embereit. De ez nem érdekli. Minden­nap körbejárja a munkahelye­ket, mindent megnéz, minden­kit meghallgat, sokat érdeklő­dik, néha tolakodóan sokat. Rendet akar maga körül, s ezt megköveteli a középvezetőktől és a munkásoktól is. Magas mércét állított magának is. — Nem mindegy persze, hogy milyen a kapcsolatom az emberekkel, de a kapcsolat mindig kétoldalú. Azzal, aki becsületesen, megbízhatóan dolgozik, bensőséges, emberi viszony alakul ki közöttünk. Szükbeszédű, pontosan fo­galmaz. Nem beszél mellé, nem áltatja sem magát, sem máso­kat, Nem igyekszik az emberek bizalmába férkőzni. Vagy meg­érdemli, vagy sem. D. VARGA MARTA ház együttese, amely a litván népmeséik gazdag világát idé­zi. Közönség elé lép a wrocia- vvi állami bábszínház társula­ta. a hazai állami bábszínház stúdiószínpadának együttese, valamint a plovdivi állam; bábszínház gárdája is. A pécsi művelődési központ pódiumán olyan népszerű cso­portok lépnek fel. mint a bé­késcsabai KPVD3Z Napsugár együttese, a kőbányai ifjúsági klub Orfeo csoportja. Astráék, a marionett játék mesterei 11. premierjüket tartják meg: Haydn: „Ember a Holdon” cí­mű vigoperáját viszik színre. Ezenkívül az ország más vá­rosaiból, s egy Csehszlovákiá­ból érkező társulat fellépésé teszi teljessé e sajátos színhá­zi műfaj eddigi eredményéi: felvonultató seregszemlét. Délelőttönként a nemzetközi, bábszövetség <UNIMA) veze­tőivel az élen szakmai tanács­kozásokat tartanak. (MTI) Végül intézkedik a jogsza­bály a tanácsi szerveknél szervezendő közös munkaügyi döntőbizottságokról. 29/1971. szám alatt szeptem­ber 29-én kormányrendelet je­lent meg a telekkönyvre vo­natkozó jogszabályok módo­sításáról s ugyanekkor 1042/1971. szám alatt kor­mányhatározat az egységes ingatlan-nyilvántartási rend­szer és szervezet kialakításá­ról, valamint a földügyi szak- igazgatási tevékenység to­vábbfejlesztéséről. A telekkönyvre vonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy a telekkönyvi ügyek in­tézése és a telekkönyv veze­tése az ingatlan fekvése szé- rinti járási, városi földhivatal hatáskörébe tartozik. A föld­hivatal telekkönyvi ügyben hozott határozata ellen állam­igazgatási úton nincs helye fellebbezésnek, hanem akinek jogát, vagy jogi érdekét a te­lekkönyvi'ügyben hozott föld- hivatali határozat sérti, a bí­róságtól kérheti a határozat megváltoztatását, a határozat kézbesítésétől számított 30 na­pon belül. A rendelet 1872. január hó 1. napján lép hatályba és et­től az időtől kezdődően tehát a telekkönyvi ügyekben nem a „járásbíróság mint telek­könyvi hatóság”, hanem a földhivatal jár el. Az egységes nyilvántartási rendszer és szervezet kialakí­tásáról szóló kormányhatáro­zat kimondja, hogy az ingat­lanokról eddig külön vezetett állami földnyilvántartás és telekkönyv összevonásával egy szervezeten belül új, kor­szerű, egységes ingatlan-nyil­vántartási rendszert kell ki­alakítani és megvalósítani. Az új ingatlan-nyilvántartást az állami földnyilvántartás és a telekkönyv adatai, továbbá az alapul szolgáló térképek összehasonlítása útján kell el­készíteni. Az ingatlan-nyilván­tartás rendszerének, alapel­vinek olyannak kell lennie, hogy az a nemzeti ingatlan- tulajdon megbízható leltára legyen, tárgya terjedjen ki az ország egész földterületére, az épületekre, a társasházakban és szövetkezeti házakban lé­vő lakásokra, valamint a nem lakás céljaira szolgáló helyisé­gekre is. Az ingatlan-nyilváh- tartási rendszert úgy kell ki­alakítani hogy „abból az ál­lampolgároknak az ország egész területén lévő építési telek tulajdona megállapítha­tó legyen”. Az ingatlan-nyil­vántartásnak az ingatlanok adatait, valamint az ingatla­nokhoz kapcsolódó jogokat és tényeket a valóságos .állapot­nak megfelelően kell tartal­maznia. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész A vezérigazgató látogatása Új jogszabályokról — röviden >

Next

/
Oldalképek
Tartalom