Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság fíiintetós vízszennyezésért — A kilépő jussa — Drága orvvadászat Most, amikor a vizek szeny- nyeződése elleni küzdelem na- , pirenden szerepel, érdeklődés, re tarthat számot két olyan ügy, amelyben a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban fej­tette ki álláspontját. A Cukoripari Vállalat ácsi gyára nagy mennyiségű szenny­vizet bocsátott a Conco-patak- ba, amely egy halászati szö­vetkezet működési területéhez tartozott. A vízszennyezés kö­vetkeztében a halállomány je­lentős része elpusztult. Emiatt * a halászati szövetkezet kártérí­tési pert indított a cukorgyár ; ellen. A járásbíróság megálla­pította a vállalat kártérítési ' kötelezettségét. Fellebbezésre á megyei bíróság csak a kár­összeg kétharmadát ítélte meg, mert véleménye szerint a szö­vetkezet nem tett eleget kár­enyhítési kötelezettségének. Le­halászással ugyanis módja lett volna a kárt csökkenteni, hi­* szén tudhatta, hogy a cukor­* gyártás megkezdése után a halállományban — a szenny­víz mérgezettsége miatt — pusztulás következhet be. Tör­' vényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság íté­letét hatályon kívül helyezte i és a járásbíróság álláspontját fogadta el, A határozat indokolása sze­rint két és fél milliós' költség­gel a vállalat 32 katasztrális hold területen szennyvízülepí- ; tőt épített. A gyártási idény megkezdésekor a káros hatású szennyvíz nagy részét ide ve­zették. Ha ennek ellenére a halállomány egy része mégis elpusztult, a szövetkezet men­tes a kárelhárítási köteiezetj- ■ ség alól, mert a szennyvízüle­pítő üzembe helyezéséről tudott tehát a halastó szennyeződésé, vei nem számolhatott, A tiszavasvári Alkaloida Ve- ■gyészeti Gyár a múlt év má­jusában háromezer köbméter tömény szennyvizet bocsátott a Hortobágy folyóba, aminek következtében a hajdúszobosz- lói Bocskai Tsz 58,6 mázsa hala .elpusztult. A történtek miatt a szövetkezet a gyár ellen kár. térítési pert indított. Az Or­szágos Halászati Felügyelőség szakvéleménye szerint a szö­vetkezetét 562 ezer forint kár ■érte, • A pusztulás 90 százalék­ban a gyár kifogásolható ma­gatartása, míg 10 százalékban a vízügyi hatóság által a fo­lyón leengedett, illetve abba beemelt talajt és' belvízben lé­vő oldott vegyszerek károsító hatásának kövétkezménye. Végső fokon a Legfelsőbb Bí­róság a gyárat, a szakvéle­mények alapján, 506 ezer fo­rint megfizetésére kötelezte. . Nyolc évvel ezelőtt hat tsz közös építési vállalatot létesí­tett. A múlt év tavaszán az alapítók egyike bejelentette ki­lépési szándékát. A vállalko­zás tagszövetkezeteineb fő1 könyvelői megállapították, hogy a közös vagyon 2 millió 960 ezer forintot tesz ki, amelyből egy szövetkezetre 494 ezer forint jut. Ez utóbbi ösz- szeg magábafoglalja az egyes tsz-ek által alapításkor befize­tett 134 ezer forintot is* A f szövetkezettel együtt még há-r róm másik is kilépett, amit a vállalkozás igazgató tanácsa tudomásul vett és úgy határőr zott: a kilépőknek a közös va­gyonból őket megillető részt a bentmaradó két tar-r következet köteles megfizetni, mégpedig a 134 ezer .forintot :. a ihég fennmar,>/\ ezer ás tintát pedig fV A lsét szőve. .......m'ou.; a 360 ezer forintot nem volt haj­landó kifizetni, mire az első­ként kilépett tsz a közös vál­lalkozás, illetve az abban bent­maradt két tsz ellen a 360 ezer forintért pert., indított.. A Leg­felsőbb Bíróság a közös vál­lalkozásban maradt két szövet­kezetei a peresített összeg fele­fele arányú megfizetésére kö­telezte. Az ítélet indokolása rámutat, hogy a visszafizetésre vonat­kozó igazgató tanácsi döntés megfelel a jogszabályi rendel­kezéseknek, amelyek szerint a vállalkozás a résztvevők közös tulajdona, a tulajdoni arányt pedig a vagyoni hozzájárulás határozza meg. Kilépés és azonnali hatályú felmondás esetén az igazgató tanács dönt arról, hogy a tagként belépett tsz járandóságát mennyi idő alatt és milyen részletekben fi­zetik ki. Az adott esetben az érdekelt tsz-ek főkönyvelői ál­tal felvett jegyzőkönyvben foglaltak az irányadók, mivel azt a közös vállalkozás igaz­gató tanácsa egyhangúlag el­fogadta és aszerint döntött. Ez annál is inkább helyénvaló, mert az igazgató tanács h atá- rozatát a bentmaradt két szö­vetkezet képviselője is meg­szavazta. Az orvvadászat esetén fize­tendő kártérítésről hangzott el irányelvül szolgáló állásfogla­lás a Legfelsőbb Bíróságon. Az ügy előzménye az, hogy a vadásztársaság által bérelt nagyvadas erdőben két erdé­szeti alkalmazott lelőtt egy 110 kilós, már korábban megseb­zett vaddisznót, amelynek hú­sán egy harmadik társukkal együtt megosztoztak. A vadász- társaság a három ember ellen kártérítési pert indított. A kár­összeg megállapításánál a já­rásbíróság, valamint a megyei bíróság között véleményeltérés volt. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követke­zőképpen döntött: Helytelen a megyei bíróság álláspontja, amely szerint a megsebzett állatot elejtett vad­nak kell tekinteni és így a kár. összeg kiszámításánál a MA­VAD felvásárlási ára irányadó, amely az orvvadászat idején kilónként 16 forint volt. Az orvvadászat esetén keletkező kár megtérítéséről külön jog­szabály intézkedik. Ennek az a jogpolitikai célja, hogy' a népgazdasági szempontból je­lentős vadgazdálkodást meg­felelő polgári jogi eszközökkel is védje az orvvadászat ellen. Ha vadászatra nem jogosított személy olyan nagyvadat lő le, amelyet korábban megsebez­tek, de erről a vadásztársaság­nak nem tesz jelentést, tette orwadászatnak minősül. Az erdészeti alkalmazottak nem voltak vadászatra jogosult sze­mélyek, tehát kártérítéssel tar­toznak, mégpedig — az orv- vadászatról szóló rendelet ér­telmében — az elejtett áilat élő állapotbani súlyának min­den kilogrammja után 80 fo­rintot kötelesek fizetni. Hajdú Endre Öt év alatt 900000 szakmunkás az NDK-ban Az NDK-ban a jelenlegi öt­éves terv végére (1971—75) összesen 900 000 ipari tanulót képeznek szakmunkássá. Ta­valy az összes tanulók 70 szá­zaléka már tízosztályos iskolai végzettséggel rendelkezett, ez az arány azóta természetesen növekedett. A szakmai okta­tásnál nagy súlyt helyeznek az elektronika, az adatfeldolgozás és az üzemgazdaságtan okta­tására és átszervezték a többi 305 szakma tanítását is. A cél olyan szakmunkások nevelése, akik szakmájuk jövendő spe­cialistáiként tevékenyen közre­működnek majd a munkafo­lyamatok racionalizálásában és a munkatermelékenység emelé­sében. A szekszárdi fasoron az ide­gen szinte alig veszi észre, hogy a régi művelődési otthon oldalában fodrászüzlet húzódik meg. Itt dolgozik Farkas Dezső, Tolna megye 1971. évi fodrász- bajnoka. — Gyenge nap a hétfő min­dig — nézett fel munka köz­ben, miután látta, hogy kér­dően tekintünk az üres szé­kekre. — Pénteken, szomba­ton, akkor van igazán forga­lom. Ma jórészt a focisták jár­nak csak be, azok is inkább újságot olvasnak — folytatta, miközben kezében boszorká­nyos gyorsasággal csattogott az olló. A vendég haja lassanként a fodrász akaratának megfele­lően alakult. .* i».,«&?,- v — Jól esett a verseny utáni­napokban megköszönni még az utcán is az ismeretlenek elis­merő szavait és a vendégek dicséretet. De minden csoda három napig tart, a verseny elmúlt, a munka pedig foly­tatódik Vtovább. Igaz, verseny ez is, thiszen minden frizurát igyekszem úgy ' elkészíteni, mintha a zsűrit várnám utána. Azt hiszem, ez is egyik titka a sikeremnek. ¥ *,• > a — Szervusztok1 — köszönti a Szekszárdi Dózsa belépő két játékosát, akik — mintha csak azért, hogy előző kijelentését á megerősítsék — leülnek Nép- sportot olvasni. Hiába, hétfő" *■ ^ Ide jár hozzám a szék- j •' f utballisták 80 százaléka __ — mosolyig a fekete nők, vakító fehér köpenyéből pedig egy képet húz elő. — A modellem — mutatja büszkén és van is mire büszkélkednie, hiszen idén vett részt először az országos bajnokságon és egy-egy 11. és 13. helyet szer­zett meg. A bajnok hétköznapja — Két állandó modellem van, de vannak tartalékok is, hátha valaki időközben meg­betegszik — mondja az előre­látó versenyző. Hagyomány, hogy évek óta ebből az üzletből nyeri meg valaki a megye férfifodrász­bajnokságát, Van-e ennek külön titka? — örömmel mondhatom, hogy nálunk nincs szakmai fél­tékenység és jólesett, hogy a versenyen társaim egy-egy jó­tanáccsal, észrevétellel segítet­tek, ami igen sokat jelentett a nagy izgalomban. Az első versenyszámnál még meglehe­tősen uralkodott rajtam a ver­senyláz, izzadt a kezem, eze­ken a pillanatokon segítettek át . a kollégák nyugtatásai. A beszélgetést újabb vendég érkezése szakítja félbe. Farkas Dezső régi ismerősként iidvöz- fegŰifeífifiíftWhóéQ-. A bprot­A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság borkombinátja 2500 holdas borvidékén megkezdődött a szüret. Ezt megelőzően a hegyaljai Pajzsos-dűlőn nagy számú külföldi újságíró jelen­létében szüreti bemutatót rendeztek. A képen: „meg­mozdult” a bemutatón a több száz éves műemlék prés is. (MTI foto — Balassa Ferenc feív. — KS) Pályázati felhívás a néphadsereg tiszthelyettes- iskoláin történő jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívást bocsátott ki tiszthelyettes-iskolai jelentke­zésre. A magyar néphadsereg tiszthelyettes-iskoláira azok az ifjak jelentkezhetnek, akik ön­ként vállalják a dolgozó nép fegyveres szolgálatát és hivatá­sos tiszthelyettesek akarnak lenni, 17. életévüket már be­töltötték, de 23 évnél nem idő­sebbek. A jelentkezés további felté­telei : büntetlen és feddhetet­len előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állam­válás előtti szappanozás ismét időt ad arra, hogy érdeklőd­jünk, mivel tölti a szabad ide­jét a bajnok. — Verseny előtt naponta modelleztem — válaszol. — Igaz, ez meglehetősen sok idő­met — sőt munkaidőmet — is elvett, de a győzelem megérte a fáradságot és az 5—600 fo­rint keresetkiesést. Ügy hallottuk, a szövetke­zetben szó esett arról, hogy az összetett verseny első hat he­lyezettje vagy magasabb szá­zalékot, vagy — mintegy kár­pótlásul a keresetkiesésért is — egy meghatározott' összeget kap. — Én is hallottam róla. Né­hány napja kiváló dolgozó ki­tüntetést és kétheti pénzjutal­mat kaptam. — Minek köszönheti a spor­tolók szimpátiáját? — A Szekszárdi Dózsa lab­darúgócsapatának gyúrója va­gyok, ezért különösen támo­gatjuk egymást. A fiúk örül­tek, hogy bajnok lettem, most rajtam a sor, hogy az 0 baj­nokságukon örüljek. — Kivel nyíratja a haját? — Én szoktam megigazítani, ha megnő — szól munkatársa. Keszeli Ernő, aki a megyei versenyen a plasztikus fésü­lésben a második helyen vég­zett Farkas Dezső mögött. — Bár Dezső nem jó vendég, mert mindenbe beleszól. Ma­radjon inkább csak verseny­ző! — R — polgárság, egészségi és ‘ fizikái alkalmasság hivatásos szolgád latra, általános iskolai végzett^ ség, nőtlen családi állapot. . . A tiszthelyettes-iskolára pá- lyázók (sorkatonák is) jelent-; kezesi lapot a kiegészítő pa» rancsnokságtól, a szakmunkás» tanulók az iskola igazgatójától kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell a sajátkezüleg irt részletes önéletrajzot, az er­kölcsi bizonyítványt, valamint a legmagasabb iskolai végzett­ségről szóló bizonyítványt, Aa erkölcsi bizonyítványhoz szük­séges nyomtatvány a kiegészí­tő parancsnokságnál szerezhető be. A pályázók a jelentkezési .lapot és a mellékleteket a ki­egészítő parancsnokságnak, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójának, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig pa­rancsnokuknak adják át. A jelentkezők gépkocsizó lö­vész, tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, lokátoros, híradó, egészségügyi, hadtáp, harcko­csi- és gépjárműtechnikus, fegyverzeti technikus, vagy re­pülőműszaki szakra pályázhat­nak. A technikusi szakokra el­sősorban azok jelentkezzenek, akiknek a választott szaknak megfelelő, vagy ahhoz közel­álló szakképzettségük van. Pályázati határidő: ■ 1972. március 31. A jelentkezők 1972 májusá­ban egészségi alkalmassági 'és képességvizsgálaton vesznek részt a közp'onti- tiszthelyettes- iskolán. Az időpontról, értesítést kapnak. Az eredményről a pá­lyázókat a tisrfhelyetteg-isWpf Iák parancsnokai • 1972. június; 30-ig írásban értesítik. A liszt- heíyettes-iskplák első évfolya^ mán a tanulmányi év 1972. szeptember első hetében kez­dődik. a tanulmányi idő két év. isii. október 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom