Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

Átadta megbízólevelét a Francia Köztársaság új magyarországi nagykövete Moszkva Szovjet - finn közös közlemény A szovjet fővárosban hétfőn közös közleményt adtak ki Ur- ho Kekikonen finn köztársasági elnök október 17—l<3-i nem hivatalos baráti moszfsvai láto­gatásáról. ­Kekkonen Podgornij állam­fővel és Gromiko külügymi­niszterrel tárgyalt. A megbe­széléseket a kölcsönös megér­tés és őszinteség légköre jel­lemezte. A szovjet és a finn. politika ' számos nemzetközi problémá­ban egymáshoz közelálló vagy azonos — húzza alá a közle­Vj Delhi Indira Gandhi és Tito tárgyalásai Indira Gandhi indiai minisz­terelnök-asszony hétfőn több mint kétórás eszmecserét foly­tatott az országában vendé­geskedő Tito jugoszláv elnök­kel. Jól értesült indiai kül- ügyminisztériumi források sze rint a megbeszélés során Gan­dhi asszony kijelentette: India nem akar háborút Pakisztán­nal, de meg kell-tennie a szük­séges előkészületeket á pakisz­táni fél részéről érkező fenye­getésekkel szemben. India csak azt követően tett védelmi Antofagasta Allende és Lanusse találkozója Huszonnégyórás chilei láto­gatása befejeztével vasárnap este Antofagastából Buenos Aires be utazott Lanusse ar­gentin elnök. Ezzel egyidejűleg elhagyta találkozójuk szín­helyét vendéglátója, Allende chilei elnök is. Kettejük esz­mecseréjéről nem adták ki közleményt. Elutazása előtt London Patak Károly, az MTt tu­dósítója jelenti; Hétfőn Belfastból London­ba érkezett két északír el­lenzéki törvényhozó, hogy az internált katolikusok kínzásá­ra valló bizonyítékait vezető politikusok elé tárja. John Hume és Austin Currie, mindketten a szociális de­mokrata és munkáspárt kép­viselője a Stormontbam, a londoni repülőtéren kijelen­tette, hogy a Sunday Times legutóbbi számában közzé tett leleplezések megfelelnek a valóságnak. Mint mondották: a lágerekben tett látogatásuk révén, és a táborokban járt ügyvédek és katolikus papok nyilatkozatai alapján huszon­két különböző kínzási mód­szert számoltak össze, Currie képviselő szerint két inter­nált, is eltűnt. Harold Wilson, a munkás­párt vezére és James Callag­míny, majd így folytatódik: A felek a többi között tár­gyaltak az európai biztonság­ról, valamint az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet előkészítéséről. Meg­jegyezték, hogy a tapasztalha­tó pozitív fejlődés Európában kedvező előfeltételeket teremt a tanácskozás mielőbbi össze­hívásához, A megbeszélések és véle­ménycserék hasznosaknak bizo­nyultak és előmozdítják a két orsza g baráti együttműködésé­nek további fejlődését — szö­gezi le a közlemény. óvintézkedéseket, miután Pa­kisztán támadólag lépett fel, kiürítést hajtott végre saját határtérségében és nagyarányú India-ellenes kampányba kez­dett. Az indiai hadsereg fegy­veres akciói csak válaszoltak a pakisztáni támadásokra. A ke­let-pakisztáni problémáról szólva —, amely a két fél meg­beszélésének fő témája volt — az indiai miniszterelnök közöl­te, hogy India nem tudja vál­lalni a több mint kilencmillió pakisztáni menekült súlyos gondját. Lanusse kijelentette: legköze­lebbi találkozójukra egy ké­sőbb megállapítandó időpont­ban, a Beagle-csatorna térsé­gében kerül majd sor. Ismere­tessé vált még, hogy a két el­nök megállapodást írt alá azoknak az állampolgároknak a státusáról, akik a szomszédos országban dolgoznak. fián I.árnyékbelügymíniszter’* hétfőn felkeresi Edward Heath miniszterelnököt, hogy számonkérje tőle a • Sunday Times cikkében foglaltakat Brian Faulkner északír miniszterelnök a cikk megje­lenése után kijelentette, hogy sajnálja, ha bárki is hitelt ad­na a sajtóspekulációknak, ­A két éve tartó polgárháborús állapot legvéresebb két napja zajlott le e hét végén. Észak- Irországban, ahová vasárnap újabb angol csapaterősítése­ket küldtek, miközben Lon­donban politikai botrány rob­bant ki az internálások mi­att , Az angol hadsereg egyik szóvivője Belfastban közölte, hogy a hét végén összesen há­rom katona vesztette életét a fegyveres ellenállók golyóitól, három rendőr pedig megse­besült. Az egyik járőr agyon­lőtt egy orvlövészt. London- derryben meglepetésszerűen az IRA vetett be CS-gázt a katonák ellen. New York Hoover leváltását követelik A Life című amerikai képes­lap egyik cikke azzal az ameri­kai körökben már meglehető­sen közismert ténnyel foglal­kozik, hogy Nixon elnököt egyre többen sürgetik: váltsa le Edgar Hoovert, a szövetségi nyomozó hivatal (FBI) veze- • tőjét, mert csak így kerülheti el a szervezet válságát. Ma már — írja a lap — kormánykö­rökben is az a vélemény, hogy az idős (76 éves) Hoover dik­tátorként viselkedik, zsarnoka az FBI-nek, amelyet egyre in­kább saját céljaira használ fel. A közelmúltban ismert ameri­kai jogászok, egyetemi taná­rok és újságírók emelték fel szavukat azellen, hogy az Egyesült Államokban egyre nyilvánvalóbbá válik a politi­kai elnyomás, s ez nagyrészt az FBI tevékenységének tud­ható be. ­ENSZ U Thant végérvén yesen lemond U Thant, az ENSZ főtitkára visszavonhatatlanul úgy dön­tött, hogy mandátumának de­cember 31-i lejárta után még átmeneti időre sem vállalja a főtitkári tisztséget. A főtitkár hétfői nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy nem osztja azok nézetét, akik szerint távozása válságot rob­bantana ki az ENSZ-ben. ü Thant sürgette a tagálla­mokat, hogy kezdjenek tanács­kozást utódjának kijelöléséről. Minden ország törvényhozá­sa jól ismeri az ilyen órákat, esetleg napokat, sőt — erre is akadt már példa — heteket. Amikor egy-egy parlamentben valami lényeges téma kerül szőnyegre, hirtelen megcsap­pan a folyosó^ és büfék for­galma és az ülésterem általá­ban részben foghíjas sorai tel­jesen megtelnek1. A nemzetek világfáimmá, az ENSZ-palota közgyűlési ta­nácsterme sem mentes az ilyen helyzetektől. Ott is több példa akadt arra, hogy a hangulat átforrósodott és a nemzetközi érdeklődés reflektora szinte láthatóan pásztázta .át a ter­met. Most pontosan ez történik a New York-i üvegpalotában, ahol megkezdődött az idei ülésszak kétségtelenül égjük legérdekesebb napirendi pont­ja, a kínai ENSZ-tagság vitá­ja. A probléma rendkívül bo­nyolult előtörténete többé ke­lésbe közismert. A lényeg mindenképpen az. amit a szo­cialista országok delegációi .a világszervezet egész története során következetesen képvisel­tek és képviselnek ma is: aA hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében és a szervezet minden fóru­mán a kínai helyet a Kínai Népköztársaságnak kell elfog­lalnia. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn fogadta Gérard Amanrich rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Francia Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Nagy János külügyminiszter-helyet­tes. dr. Nagy Lajos, a Külügy­minisztérium protdkollosztá- lyának vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy. G. Amanrich nagykövet meg­bízólevelének átadásakor a többi között hangsúlyozta: E barátság szelleme számos látogatásban jutott konkrétan kifejezésre: legutóbb például külügyminiszterünk látogatá­sában, aki a közelmúltban is meghatott szavakkal említette nekem a meleg fogadtatást, Petőfi Sándor születésének 150. é/fordulójára készül a Magyar Rádió. A következő mintegy más­fél évben a rádió rendszere­sen foglalkozik a nagy ma­gyar költő életével, munkás­ságával, jelentőségével. Az if­júsági osztály „Petőfi vándor­díján” címmel — az úttörők és a KISZ-tagok számára — országos akciót hirdet majd. A fiatalok ismert Petőíi-ku- tatók, valamint a Petőfi Iro­dalmi Múzeum segítségével készített térképek nyomán felkeresnék azokat a helye­ket, ahol a költő élete során megfordult, s részint tárgyi emlékeket, de méginkább a szájhagyomány útján ma is őrzött történeteket, anekdotá­kat gyűjtenének, amelyek Pe­tőfiről szólnak, vagy vele kap­csolatosak. A politikai adá­Mint ismeretes, ezt a helyet — pontosabban ezeket a he­lyeket — eddig Csang Kaj-sek tajvani rezsimjének küldöttei foglalták el, Kínai Köztársaság néven. Ez az első pillanattól kezdve veszélyes irrealitás volt és az idők során olyan bántó anakronizmussá vált, amely­nek vitathatatlanul el kell tűn­nie. Ezt az alapvető igazságot nem kérdőjelezhetik meg azok a vélemények, amelyek Pe­king bel-, vagy külpolitikájáról itt, vagy ott forgalomban van­nak. A Kínai Népköztársaság mindenekelőtt a szocialista or­szágok következetes követelé­sének köszönheti, hogy ez a felismerés világszerte terjedt és a legutóbbi szavazás során Peking ENSZ-képviselete már megkapta a relatív többséget. Azóta sok minden történt. Különböző meggondolások mi­att módosult a washingtoni magatartás. Igaz, felemás mó­don: az USA ma is a „két Kína” elvét vallja, vagyis úgy szeretné behozni Pekinget, hogy egyben Tajvant is ott tartsa. Ez az égjük koncepció. A másik a logikusabb, Kína felvétele és Tajvan kizására. Ma még nem lehet tu<^ni, a két alap-javaslat valamelyikét fogadja el a közgyűlés, vagy kompromisszumos kísérletekre ikerül sor. Í,KS$ amelyben itt részesült. Termé­szetesen minden erőmet együttműködésünk fejlesztésé­re és kapcsolataink megerősí­tésére fogom szentelni. Külde­tésem során annak a nagyra­becsülésnek és rokonszenvnek a szellemében dolgozom, ame­lyet Georges Pompidou elnök, a francia kormány és a fran­cia nép érez ön iránt, elnök úr, a magyar vezetők és szélesebb értelemben az önök országa iránt. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: — Jóleső érzéssel hallgat­tam nagykövet úr szavait, amelyekkel Magyarország je­lenlegi fejlődéséről beszélt és örömmel hallottam azt is, hogy a Francia Köztársaság a köl­csönös előnyök és a kölcsönös barátság szellemében kíván együttműködni a Magyar Nép­köztársasággal. sok főszerkesztősége „Petőfi olvasói öt világrészen” cím­mel külön összeállításban szá­mol be a nagy magyar költő műveinek elterjedéséről a vi­lágon. Irodalomtörténészek és a honismereti' körök amatőr kutatói vallanak a „Versengés Petőfiért” című programban arról, milyen újabb bizonyí­tékokat tártak fel a költő születési helye körül dúló vi­ták nyomán, melyik az igazi az ország három Kutyakapa- ró-csárdája közül, mit monda nép a Zsuzsika-házról, a bor­jáéi méhesről, hogyan kerül­tek elő a Petőfi család búto­rai. 1973 januárjában, tehát köz­vetlenül az évforduló hónap­jában tovább sűrűsödnek a Petőfi-emlékműsorok. Az iro­dalmi főosztály ekkor sugározza Sőtér István előadássorozatát Petőfi életéről és költészeté­ről, Lukácsi Sándor értékelé­sét Petőfi szerepéről a ma­gyar és a világirodalom ban részleteket mutatnak be Ily- lyés Gyula „Petőfi” című kö­tetéből és mikrofon elé kerül Pándi Pál konferencia-soro­zata „Az utópista szocializ­mus hatása a magyar iroda­lomban” címmel. A zenei fő­osztály tervei között új ma­gyar daljáték megiratása sze­repel „A helység kalapácsa” című elbeszélő költeményből. 1973 márciusa és áprilisa között mai írók, tudósok, köz­életi emberek nyilatkoznak majd Petőfihez fűződő kap­csolatukról. Nemzetközi vetél­kedőműsor is lesz „Mit tu­dunk Petőfiről” címmel, szá­mos baráti ország, így Szlová­kia, Jugoszlávia, a Szovjet­unió rádiósainak segítségével Nyilvános ünnepi estet ren­deznek az újvidéki rádióban neves magyar színészek köz­reműködésével. Ekkor sugá­rozzák majd Németh László „Petőfi Mezőberényben” című drámájának rádióváltozatát. Az irodalmi főosztály megbí­zásából több szerző életrajzi játékot ír a nagy költőről. A „Miért szép?” adásaiban 12 Petőfi-verset elemeznek ne­ves irodalmárok, esztéták, Uj felvétel készül a „Bolond Is­tók^ altiján, (MTI*, ’ Észak-Irors/ágban kínozzák az Internáltakat Kínai kérdőjelek az ENSZ-ben Petőfire emlékezik a Rádió Tervek a Petőfi-évforduló megünneplésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom