Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

MAGAZIN CH AG AZ ÍN *

H K 1

^4l^1 8* ^'~ •-^-f| ‘ ^»- * *;V*- V* \' ■•• £:* »; .”* '*.« • -'.* ..* • "*.•■*, r

ÖN: - MAGAZIN * MAGAZIN

Arany

a zeneszerző

„Nem is a művész babérja hevíti.

Csak gémbereűő ujját

melégíti.“

Kevesen tudják, hogy Arany János, legnagyobb epikus költőnk, a magyar és az európai irodalom kiemelkedő . alakja, szívesen zenélgetett, zenét is ír!t, saját örömére,'Családi körben. Zene iránti vopzalma hű társként követte egész életében.

— Értett is hozzá — mondja Ádám Jenő, a kitűnő karnagy, a zenepedagógus és a zeneszerző szakértelmével, aki nagy kedvteléssel gyűjtött össze minden tudnivalót egyik ked- venc^émájáról.s a műértő szemével elemzi Arany meglehetősen érdekes zenei tevékenységét.

— Nemcsak a kottaoívasás- hoz értett, de jelentékeny fokon elsajátította a hangjegyírást is. Ahogy emlékezetből összeírta ifjúkorának közkeletű, másfél száznyi dalát, az több mint meglepő zenei képzettségről tanúskodó tevékenység Szükséglet számára a zenélés, zongorázgatott is egy időben, még ifjú tanító korában, amikor Kisújszálláson zongorához jutott,' s ezen egy évig szorgalmasan gyakorolt. A gitárpengetést még diákkorában kezdte, s öreg koráig a pihenés óráiban gyakran ez a kedvenc hangszere szórakoztatja. Dalai egy magányos éfn. ber dúdolásai. 1874—82 között 26 dalt vetett papírra, ezek Kölcsey, Petőfi és saját verseire írott dallamok. Arany nem sokra értékelte ezeket a dalo- kát, megmosolyogta „zeneszerzői munkásságát”, A „Tamburás öregúr”-ban ekként évődik önmagával:

„Néha egy új dalt terem

önkint húrja,

S feledi legott, már ő le nem írja”.

— Mégis leírta, bár megmosolyogta, és rejtegette. Felesége véletlenül kottyantotta el a titkot BartalúS Istvánnak, Arany zenész-barátjának, aki igen kitartóan, és sokáig unszolta a költőt;' riiire megkapta a kéziratokat, egy feltétlen kikötéssel: csak Arany halála után közölhetők. Bartalus 1883-ban meg is Jelentetett 10 dalt,- zongorakísérettel. A kíséretet a zeneszerző-barát írta, ez a munka mpr meghaladta a költő zenei ismereteit. Az eredeti kéziratok, a kis papírda- rabkák sajnos elégtek egy‘óvóhelyen, a második világháború alatt, de az 1888-ban megjelentetett újabb kiadványt rfíég őrzi az Akadémia könyvtára. Ebben az évben férfi-karra írt változatában is megjelentették a tíz dalt. Á legjellemzőbb ötöt a Hanglemezgyártó Vállalat-is kiadta a közelmúltban: „A bú kél velem”, című Köl- csey-versre írott dallam, a múlt század eleji, érzelmes, szerelmi líra gondolatában fo. gant. A magyar föld emberének sanyarú életéről szóló Pe- tőfi-vers, a „Toronyban”, igen sokfelé énekelt, népszerű dal lett. „A hegedű száraz fáj»’-' saját versére írott dala, a szabadságharcban elveszíti álmokat temetgető magyar bánata.

Az értékes hanglemez segítségével így válik hamarosan közkinccsé az önmagának dúdoló, szemérmes költő minden dallama.

Gyerekek írnak: — felnőtteknek ,

A gyermekeknek szánt Könyveket mindig is felnőttek írták. Egy finh kiadó, Osmo, abból indult ki, hogy alighanem a gyermekeknek — fiataloknak * — is lehet mondanivalójuk az idősebbek számára. Ennek jegyében elhatározta, hogy tizenkettőtől ; tizennyolc evésig terjedő korú szerzők tollából, elsősorban a felnőtteknek szánt könyvsorozatot indít. Szerzőkutató pályázat indult, mejybe bekapcsolódott a finn rádió ifjúsági osztálya és a televízió második, adólánca is. Az 1969 őszén, jelentős díjakkal meghirdetett pályázat, szép eredményt hozott. Mintegy ezer, átlagosan ötven oldalas, érkezett be Finnország minden részéből. Az 1970 őszén, megjelent kötetet a kritika melegen fogadta, mivel a fiatal szerzők megfontolt komolyságról és mélységről tettek tanúbizonyságot Az első megjelent kötetet azóta már továbbialc követték. Az egész sorozatot a'kiadó harmincöt kötetesre tervezi.

Magyar színész Párizsban 1843-ban

/A szép nyárutói, őszeleji estéken sorra megnyíltak a fővárosi és a ' vidéki színházak kapui. A megkezdett új szirii- évadban a színészek java pihenten kezdi meg munkáját Sokan közülük több .ezer kilométeres utat tettek meg gépkocsin, hogy' nyári szabadságuk idején külföldi országokban* is tanulmányozzák a fczínmúvészetet, A hivatás- tudatnak ez is egy fajtája, s erősen hisszük, hogy a magyar színészekben most is él a hivatástudat, mert, ha nem így lenné, nem volna érdemes e pálya sok viszontagságát vállalni. Éhnek a hivatástudatnak nagy hagyománya van a magyar színészetben, kezdve attól, hogy több mint 180 évvel ezelőtt — pöntosan Í790. október 25-én — az égykori budai Várszínház színpadán először hangzott fel színészek ajkáról .magyar szó, az „Igazháti”, nevezetű játékban. Ezzel' az előadással megkezdődött. a küzdelmes magyar színjátszás története. Micsoda hőskora volt ez a magyar színikultúrának: az eszme

megszállottságában boldogan

Fiatal művészek

Mennyit keres a kezdő színész ?

A kívülállók, a közönség körében valóságos „misztikum" övezi a szípntúyészeti pályát.;.Nemcsak a személyes siker varázsa vonzza az érdeklődők figyelmét: leggyakrabbán a• feltételezett — de valóságban legritkábban létező — horribilis jövedelem a téma. Kevesen tudják, hogy a pályakezdő színész — ugyanúgy, mint bármelyik diplomás— 1300 —1600 forintos havi fizetéssel indul a jövedeleiyi-skólán. Nemrég

Rózsa Sándor vasbilincsei a félegyházi börtönmúzeumban

Móricz Zsigmond regényciklusának tévéváltozata Rózsa Sándorról ismét ráirányította az érdeklődést a legendás hírű betyárra. A , kiskunfélegyházi börtönmúzeumban, amely any- nyi tárgyi emléket őriz a múlt századi alföldi betyárvilágből. á falon ott lógnak a rozsdás vasbilincsek, amelyeket Rózsa Sándor kezére, lábára lakaíol- tak, amikor néhány napig itt

tartották fogva, a föld alatti tömlőében.

Az alföldi betyárokról sok érdekes adatot gyűjtött össze néhai Pál Kálmán, a félegyházi múzeum voltvezetője, aki fiatal tanár korában még személyesen megszólaltatta Rózsa Sándor egyik-másik társát. Különösen sokat beszélt neki Bene István, Rózsa Sándor szegénylegényeinek egyike, aki

Leopold Stokowskit ünnepük abból az alkalomból, hogy nbiiál: tíz évvel ezelőtt alapította, az American Symphony íevű zenekart. A 89 éves karmester egyébként jövő június- ián ünnepli első koncertjének hatvanéves jubileumát.-. . - (Telefoto— AP—MTI—KS) ,

nyolc évi börtönbüntetést kapott balul sikerült rablási kísérletért. Bene István, ^z öreg juhász 88 éves volt mar, Cso- lyospusgtán élt. midőn elmondta Pál Kálmánnak, a fiatal félegyházi tanárnak, hogyan fogtál? el öt. a pandúrok, amikor Rózsa Sándor negyven társával Pálosszentkút és Pál- monostora között a hatvanas években felszedte a vasúti síneket. A vonatot akarták kirabolni, de rajta vesztek, mert katonaság utazott a ■ vorfaton. A katonák közéjük lőttek, mire a -betyárok szétszaladtak, ki merre tudott. Ekkor fogták -el Rózsa Sándort, akit előbb a kigkun kerületi börtönben, Félegyházán tartottak' fogva egy hétig, majd erősen megvasalva a szegedi várba kísértél?. A betyárokat Szegeden Ráday Gedeón gróf elé vitték, aki az alföldi betyárvilág felszámolására kirendelt kormánybiztos volt. Rádaynak az volt a vallatást módszere.'hogy 1 a kiéheztetett betyárokat irgalmatlanul sók heringgel jóllakatta, de amikor vizet akartak inni, nem . adtak nekik. Szomjúságukban — a sós he- ripgektől való jóllakottság ■miatt — irgalmatlanul sokat szenvedtek, és már azt is vállaljak volna, * .hogy 'apjukat, anyjukat megöltél?. j

Mi történt Rózsa Sándorral a szegedi várban? Rózsa Sándorra gyilkosság nem bizonyult. Életfogytiglani;: fégyház- rá ítéltek. Száriiosujvárqp.nAlt meg. \ A ratítémetőb.eh - sokáig gondozták sírját a- rabok.

felmérést készítettek, hogy az utóbbi öt esrtendőben végzett színművészek, rendezők ótlpgos fizetése hogyan alakult a szín-■ házaknál? Kiderült, hogy azok a színészek, akik egy—öt esztendeje lépnék fel a színpadon, Budapesten együttvéve a 2200 forintos átlagbért érték el, a vidékiek többet: 2815 forintot.

Amíg a vidékiek az alapfíze. tést illetően viszonylag kedvezőbb helyzetbe kerültek a fővárosiakkal szembén', átlagjövedelem vonatkozásában lényegesen alulmaradnak. Felmérést készítettek korábban a fiatal i színművészek évi átlagos bruttó jévedel- mérő| is, amely természetesen tartalmazza a havi alapfizetést, és a vállalt különmurrkákat — rádió-, televízió-fellépést, filmszerződéseket, szinkrónmunkát, egyéb, színházon kívüli szereplések jövedelmét is. Ennek alapján kiderült! Budapesten a Madách Színház fiataljainak a legmagasabb a bruttó átlagjövedelme: évi 76 000 forint. A szóródás erén belül, azonban 110 000 és 60 000 forint között mozog. A vidéki társulatoknál dolgozó színész-fiatalok közül a kecskemétiek vézetnek — hiába, ä főváros közelsége nagyobb „mellékes-lehetőséget” biztosít — itt az évi bruttó átlagjövedelem 38 564 forint volt, a legkevesebb 26 0Q0, a legtöbb 69 000 forintos összeget jelentett az átlagon bélül. Budapesten a legalacsonyabb bruttó-jövedelem az Operettszínház fiataljaié: 42 547 forint, a szóródás 48 00Ó és 34 000 forint között volt, a vidéki „minimumot" a kaposváriaké jelenti: 25 3381 forint, ezen belül a szóródás 28 579 és 22 100 forint körött mozgott, 1 .

éheztek, áztak, fáztak, hete* ken át rázatták magukat a színészek ekhoß szekéren, városról városra vándorolva, sokszor csak a megalázás, a lélekgyilkoló közöny volt a köszönet lelkesedésükért. Vajon egyáltalában tudjuk-e ma méltányolni egy Déryné, egy Egressy Gábor életművét? Milyen csodálatos hivatástudat élt Egressy Gáborban, Petőfi barátjában, az első magyar színészpedagógusban, a magyar Shakespeare-kuítusz életrekeltőjében, aki Pestről gyalog ment Becsbe, hogy Seydelmann művészetét megismerje, és amikor Seydelmann éppen Egressy útrakészülőd ése idejében - méghal,' Párizsba utazik — ő; volt az első magyar színész, aki eljutott Párizsba —, hogy lássa játszani Rachelt, a nagy tra- gikát. ' Párizsban minden este színházban ül, aztán hazamegy a padlásszóbáiába és még azon az éjszakán megírja a színházi esten szerzett benyomásait. Gyakran tövig ég a gyertya mellétté, a füstben köhecselő mellel görnyed és nem is veszi észre, hogy hajnal lett, 1843. szilveszter éjszakáján pedig ezt írja haza fejeségénelc, a híres szépségű ' Szentpétéri Zsuzsinak Párizsból:. „A csizmám lyukas, kalapom sincs”.

Hát igen, ilyen volt a magyar Thalia hőskor. Möst már meg kell értenie a Világnak; miért tudta a magyar színészet annyira betölteni nivatá- sát a múltban, Mórt magára hagyatva bitével. szenvedélyével, géniuszával: szeretve, kínlódva, küzdve, viharban született meg.

Aki miatt egykor a filmvászonra lövöldöztek

A némafilm híres csillaga, akinek bájai több mint hat évtizeddel ezelőtt annyira magukkal ragadták a mozirajongókat, hogy pisztollyal lövöldöztek a filínvászonra, a dán Ásta Nielsen a minap ünnepelte 90. születésnapját.

Ez alkalommal néhány dán újságíró emlékezett meg az ,idős hölgyről, és felkeresték koppenhágai házában. A.z első világháborút megelőző és követő évek „végzet asszonya” határozottan visszautasította a felajánlást, hogy tiszteletére megrendezik régi filmjeinek seregszemléjét. „Azt hiszem, semmi értelme ma régi poros celluloid szalagokat forgatni” jelentette ki a művésznő, akinek dicsőségét a hangosfilm megjelenése homályo- sította eL

Mindössze egy hangosfilmet forgatott, a „Lehetetlen szerelem” címűt 1930-ban. Ezt követően már csak színházban • lépett fel mint Hedda Gabbler és a Kaméliás hölgy. Berlinből ahol legnagyobb sikereit aratta, 1937-ben visszatért " Dániába, annak ellenére, hogy a Harmadik Birodalom deviza rendelkezései miatt egész vagyonát Németországban kellett hagynia.

Tv*adás süketnémák számára

A Mississippi állambeli Jack, son városának televíziójában néhány hét óta a délutáni adásban egyszerre két .bemondó jelenig meg a képernyőn: az egyik a szokványos módon közli a .híreket, a másik: p<?dig •a Jükétnetrtjik,' jefbaszéjével, .

Először •• 5 pgraés' ^adással keidteíy a Reggeli órákban, :de ■ -néháay--í«^--afett-arMr¥Í--levél-él&gzett á süketnéma „hallgatóktól”, hogy a műsort délutánra tették és felemelték 30 percre. A televízió veztőségé- nek felmérései szerint ma már legkevesebb 3000 süketnéma kíséri figyelemmel az adótokat Mississippi, Alabama és Louisiana államokban. A kezdeményezéshez ‘ tömégesren gratúlál- -tak- a többi -előfizetői?- is.-------I