Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

MAGAZIN CH AG AZ ÍN * H K 1 ^4l^1 8* ^'~ •-^-f| ‘ ^»- * *;V*- V* \' ■•• £:* »; .”* '*.« • -'.* ..* • "*.•■*, r ÖN: - MAGAZIN * MAGAZIN Arany a zeneszerző „Nem is a művész babérja hevíti. Csak gémbereűő ujját melégíti.“ Kevesen tudják, hogy Arany János, legnagyobb epikus köl­tőnk, a magyar és az európai irodalom kiemelkedő . alakja, szívesen zenélgetett, zenét is ír!t, saját örömére,'Családi kör­ben. Zene iránti vopzalma hű társként követte egész életé­ben. — Értett is hozzá — mondja Ádám Jenő, a kitűnő karnagy, a zenepedagógus és a zeneszer­ző szakértelmével, aki nagy kedvteléssel gyűjtött össze minden tudnivalót egyik ked- venc^émájáról.s a műértő sze­mével elemzi Arany meglehe­tősen érdekes zenei tevékeny­ségét. — Nemcsak a kottaoívasás- hoz értett, de jelentékeny fo­kon elsajátította a hangjegy­írást is. Ahogy emlékezetből összeírta ifjúkorának közkele­tű, másfél száznyi dalát, az több mint meglepő zenei kép­zettségről tanúskodó tevékeny­ség Szükséglet számára a ze­nélés, zongorázgatott is egy időben, még ifjú tanító korá­ban, amikor Kisújszálláson zongorához jutott,' s ezen egy évig szorgalmasan gyakorolt. A gitárpengetést még diákkorá­ban kezdte, s öreg koráig a pi­henés óráiban gyakran ez a kedvenc hangszere szórakoz­tatja. Dalai egy magányos éfn. ber dúdolásai. 1874—82 között 26 dalt vetett papírra, ezek Kölcsey, Petőfi és saját versei­re írott dallamok. Arany nem sokra értékelte ezeket a dalo- kát, megmosolyogta „zeneszer­zői munkásságát”, A „Tambu­rás öregúr”-ban ekként évődik önmagával: „Néha egy új dalt terem önkint húrja, S feledi legott, már ő le nem írja”. — Mégis leírta, bár megmo­solyogta, és rejtegette. Felesé­ge véletlenül kottyantotta el a titkot BartalúS Istvánnak, Arany zenész-barátjának, aki igen kitartóan, és sokáig un­szolta a költőt;' riiire megkap­ta a kéziratokat, egy feltétlen kikötéssel: csak Arany halála után közölhetők. Bartalus 1883-ban meg is Jelentetett 10 dalt,- zongorakísérettel. A kí­séretet a zeneszerző-barát írta, ez a munka mpr meghaladta a költő zenei ismereteit. Az ere­deti kéziratok, a kis papírda- rabkák sajnos elégtek egy‘óvó­helyen, a második világháború alatt, de az 1888-ban megjelen­tetett újabb kiadványt rfíég őr­zi az Akadémia könyvtára. Eb­ben az évben férfi-karra írt változatában is megjelentették a tíz dalt. Á legjellemzőbb ötöt a Hanglemezgyártó Válla­lat-is kiadta a közelmúltban: „A bú kél velem”, című Köl- csey-versre írott dallam, a múlt század eleji, érzelmes, szerelmi líra gondolatában fo. gant. A magyar föld emberé­nek sanyarú életéről szóló Pe- tőfi-vers, a „Toronyban”, igen sokfelé énekelt, népszerű dal lett. „A hegedű száraz fáj»’-' saját versére írott dala, a sza­badságharcban elveszíti ál­mokat temetgető magyar bá­nata. Az értékes hanglemez segít­ségével így válik hamarosan közkinccsé az önmagának dú­doló, szemérmes költő minden dallama. Gyerekek írnak: — felnőtteknek , A gyermekeknek szánt Könyveket mindig is felnőt­tek írták. Egy finh kiadó, Osmo, abból indult ki, hogy alighanem a gyermekeknek — fiataloknak * — is lehet mondanivalójuk az időseb­bek számára. Ennek jegyé­ben elhatározta, hogy tizen­kettőtől ; tizennyolc evésig terjedő korú szerzők tollá­ból, elsősorban a felnőttek­nek szánt könyvsorozatot indít. Szerzőkutató pályá­zat indult, mejybe bekap­csolódott a finn rádió ifjú­sági osztálya és a televízió második, adólánca is. Az 1969 őszén, jelentős díjak­kal meghirdetett pályázat, szép eredményt hozott. Mintegy ezer, átlagosan öt­ven oldalas, érkezett be Finnország minden részé­ből. Az 1970 őszén, megje­lent kötetet a kritika me­legen fogadta, mivel a fia­tal szerzők megfontolt ko­molyságról és mélységről tettek tanúbizonyságot Az első megjelent kötetet az­óta már továbbialc követték. Az egész sorozatot a'kiadó harmincöt kötetesre tervezi. Magyar színész Párizsban 1843-ban /A szép nyárutói, őszeleji es­téken sorra megnyíltak a fő­városi és a ' vidéki színházak kapui. A megkezdett új szirii- évadban a színészek java pi­henten kezdi meg munkáját Sokan közülük több .ezer ki­lométeres utat tettek meg gépkocsin, hogy' nyári sza­badságuk idején külföldi or­szágokban* is tanulmányozzák a fczínmúvészetet, A hivatás- tudatnak ez is egy fajtája, s erősen hisszük, hogy a magyar színészekben most is él a hi­vatástudat, mert, ha nem így lenné, nem volna érdemes e pálya sok viszontagságát vál­lalni. ­Éhnek a hivatástudatnak nagy hagyománya van a ma­gyar színészetben, kezdve at­tól, hogy több mint 180 év­vel ezelőtt — pöntosan Í790. október 25-én — az égykori budai Várszínház színpadán először hangzott fel színészek ajkáról .magyar szó, az „Igaz­háti”, nevezetű játékban. Ez­zel' az előadással megkezdő­dött. a küzdelmes magyar színjátszás története. Micsoda hőskora volt ez a magyar színikultúrának: az eszme megszállottságában boldogan Fiatal művészek Mennyit keres a kezdő színész ? A kívülállók, a közönség köré­ben valóságos „misztikum" öve­zi a szípntúyészeti pályát.;.Nem­csak a személyes siker varázsa vonzza az érdeklődők figyelmét: leggyakrabbán a• feltételezett — de valóságban legritkábban lé­tező — horribilis jövedelem a té­ma. Kevesen tudják, hogy a pá­lyakezdő színész — ugyanúgy, mint bármelyik diplomás— 1300 —1600 forintos havi fizetéssel in­dul a jövedeleiyi-skólán. Nemrég Rózsa Sándor vasbilincsei a félegyházi börtönmúzeumban Móricz Zsigmond regénycik­lusának tévéváltozata Rózsa Sándorról ismét ráirányította az érdeklődést a legendás hírű betyárra. A , kiskunfélegyházi börtönmúzeumban, amely any- nyi tárgyi emléket őriz a múlt századi alföldi betyárvilágből. á falon ott lógnak a rozsdás vasbilincsek, amelyeket Rózsa Sándor kezére, lábára lakaíol- tak, amikor néhány napig itt tartották fogva, a föld alatti tömlőében. Az alföldi betyárokról sok ér­dekes adatot gyűjtött össze néhai Pál Kálmán, a félegyhá­zi múzeum voltvezetője, aki fiatal tanár korában még sze­mélyesen megszólaltatta Rózsa Sándor egyik-másik társát. Különösen sokat beszélt neki Bene István, Rózsa Sándor szegénylegényeinek egyike, aki Leopold Stokowskit ünnepük abból az alkalomból, hogy nbiiál: tíz évvel ezelőtt alapította, az American Symphony íevű zenekart. A 89 éves karmester egyébként jövő június- ián ünnepli első koncertjének hatvanéves jubileumát.-. . - (Telefoto— AP—MTI—KS) , nyolc évi börtönbüntetést ka­pott balul sikerült rablási kí­sérletért. Bene István, ^z öreg juhász 88 éves volt mar, Cso- lyospusgtán élt. midőn elmond­ta Pál Kálmánnak, a fiatal félegyházi tanárnak, hogyan fogtál? el öt. a pandúrok, ami­kor Rózsa Sándor negyven társával Pálosszentkút és Pál- monostora között a hatvanas években felszedte a vasúti sí­neket. A vonatot akarták kira­bolni, de rajta vesztek, mert katonaság utazott a ■ vorfaton. A katonák közéjük lőttek, mi­re a -betyárok szétszaladtak, ki merre tudott. Ekkor fogták -el Rózsa Sándort, akit előbb a kigkun kerületi börtönben, Félegyházán tartottak' fogva egy hétig, majd erősen meg­vasalva a szegedi várba kísér­tél?. A betyárokat Szegeden Ráday Gedeón gróf elé vitték, aki az alföldi betyárvilág fel­számolására kirendelt kor­mánybiztos volt. Rádaynak az volt a vallatást módszere.'hogy 1 a kiéheztetett betyárokat ir­galmatlanul sók heringgel jól­lakatta, de amikor vizet akar­tak inni, nem . adtak nekik. Szomjúságukban — a sós he- ripgektől való jóllakottság ■miatt — irgalmatlanul sokat szenvedtek, és már azt is vál­laljak volna, * .hogy 'apjukat, anyjukat megöltél?. j Mi történt Rózsa Sándorral a szegedi várban? Rózsa Sán­dorra gyilkosság nem bizo­nyult. Életfogytiglani;: fégyház- rá ítéltek. Száriiosujvárqp.nAlt meg. \ A ratítémetőb.eh - sokáig gondozták sírját a- rabok. felmérést készítettek, hogy az utóbbi öt esrtendőben végzett színművészek, rendezők ótlpgos fizetése hogyan alakult a szín-■ házaknál? Kiderült, hogy azok a színészek, akik egy—öt esztende­je lépnék fel a színpadon, Buda­pesten együttvéve a 2200 forin­tos átlagbért érték el, a vidé­kiek többet: 2815 forintot. Amíg a vidékiek az alapfíze. tést illetően viszonylag kedve­zőbb helyzetbe kerültek a fővá­rosiakkal szembén', átlagjövede­lem vonatkozásában lényegesen alulmaradnak. Felmérést készítet­tek korábban a fiatal i színművé­szek évi átlagos bruttó jévedel- mérő| is, amely természetesen tartalmazza a havi alapfizetést, és a vállalt különmurrkákat — rádió-, televízió-fellépést, film­szerződéseket, szinkrónmunkát, egyéb, színházon kívüli szereplé­sek jövedelmét is. Ennek alap­ján kiderült! Budapesten a Ma­dách Színház fiataljainak a leg­magasabb a bruttó átlagjövedel­me: évi 76 000 forint. A szóródás erén belül, azonban 110 000 és 60 000 forint között mozog. A vi­déki társulatoknál dolgozó szí­nész-fiatalok közül a kecskemé­tiek vézetnek — hiába, ä fővá­ros közelsége nagyobb „mellé­kes-lehetőséget” biztosít — itt az évi bruttó átlagjövedelem 38 564 forint volt, a legkevesebb 26 0Q0, a legtöbb 69 000 forintos össze­get jelentett az átlagon bélül. Budapesten a legalacsonyabb bruttó-jövedelem az Operettszín­ház fiataljaié: 42 547 forint, a szóródás 48 00Ó és 34 000 forint között volt, a vidéki „minimu­mot" a kaposváriaké jelenti: 25 3381 forint, ezen belül a szó­ródás 28 579 és 22 100 forint kö­rött mozgott, 1 . éheztek, áztak, fáztak, hete* ken át rázatták magukat a színészek ekhoß szekéren, vá­rosról városra vándorolva, sokszor csak a megalázás, a lélekgyilkoló közöny volt a köszönet lelkesedésükért. Va­jon egyáltalában tudjuk-e ma méltányolni egy Déryné, egy Egressy Gábor életművét? Milyen csodálatos hivatástu­dat élt Egressy Gáborban, Pe­tőfi barátjában, az első ma­gyar színészpedagógusban, a magyar Shakespeare-kuítusz életrekeltőjében, aki Pestről gyalog ment Becsbe, hogy Seydelmann művészetét meg­ismerje, és amikor Seydel­mann éppen Egressy útraké­szülőd ése idejében - méghal,' Párizsba utazik — ő; volt az első magyar színész, aki elju­tott Párizsba —, hogy lássa játszani Rachelt, a nagy tra- gikát. ' Párizsban minden este színházban ül, aztán haza­megy a padlásszóbáiába és még azon az éjszakán meg­írja a színházi esten szerzett benyomásait. Gyakran tövig ég a gyertya mellétté, a füst­ben köhecselő mellel görnyed és nem is veszi észre, hogy hajnal lett, 1843. szilveszter éjszakáján pedig ezt írja ha­za fejeségénelc, a híres szép­ségű ' Szentpétéri Zsuzsinak Párizsból:. „A csizmám lyu­kas, kalapom sincs”. Hát igen, ilyen volt a ma­gyar Thalia hőskor. Möst már meg kell értenie a Világnak; miért tudta a magyar színé­szet annyira betölteni nivatá- sát a múltban, Mórt magára hagyatva bitével. szenvedé­lyével, géniuszával: szeretve, kínlódva, küzdve, viharban született meg. Aki miatt egykor a filmvászonra lövöldöztek A némafilm híres csillaga, akinek bájai több mint hat évtizeddel ezelőtt annyira ma­gukkal ragadták a mozirajon­gókat, hogy pisztollyal lövöl­döztek a filínvászonra, a dán Ásta Nielsen a minap ünne­pelte 90. születésnapját. Ez alkalommal néhány dán újságíró emlékezett meg az ,idős hölgyről, és felkeresték koppenhágai házában. A.z el­ső világháborút megelőző és követő évek „végzet asszonya” határozottan visszautasította a felajánlást, hogy tiszteleté­re megrendezik régi filmjei­nek seregszemléjét. „Azt hi­szem, semmi értelme ma régi poros celluloid szalagokat for­gatni” jelentette ki a művész­nő, akinek dicsőségét a han­gosfilm megjelenése homályo- sította eL Mindössze egy hangosfilmet forgatott, a „Lehetetlen sze­relem” címűt 1930-ban. Ezt követően már csak színház­ban • lépett fel mint Hedda Gabbler és a Kaméliás hölgy. Berlinből ahol legnagyobb si­kereit aratta, 1937-ben vissza­tért " Dániába, annak ellenére, hogy a Harmadik Birodalom deviza rendelkezései miatt egész vagyonát Németország­ban kellett hagynia. Tv*adás süketnémák számára A Mississippi állambeli Jack, son városának televíziójában néhány hét óta a délutáni adásban egyszerre két .bemon­dó jelenig meg a képernyőn: az egyik a szokványos módon közli a .híreket, a másik: p<?dig •a Jükétnetrtjik,' jefbaszéjével, . Először •• 5 pgraés' ^adással keidteíy a Reggeli órákban, :de ■ -néháay--í«^--afett-arMr¥Í--levél-­él&gzett á süketnéma „hallga­tóktól”, hogy a műsort dél­utánra tették és felemelték 30 percre. A televízió veztőségé- nek felmérései szerint ma már legkevesebb 3000 süketnéma kíséri figyelemmel az adótokat Mississippi, Alabama és Loui­siana államokban. A kezdemé­nyezéshez ‘ tömégesren gratúlál- -tak- a többi -előfizetői?- is.-------­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom