Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
Legyőzhető a halál? Valamikor régen az átlagos emberi életkor 20 év volt. A római korban négy évvel több lett, a feudalizmus idején pedig elérte a 31 évet. Oroszországban 1926-ban 44,3 1959-ben 68 esztendő volt az átlagos életkor. A mai szovjet emberek átlagosan 70 éves korukig élhetnek, s egyszer majd elérik a 1Ö0 évet is. Elképzelhető-e, hogy az átlagos életkor még ennél is magasabbra emelkedjék? Az átlagos életkor fogalma mellett a tudomány a „lehetséges élettartam” kifejezést is használja. A tudósok elképzelései ez utóbbival kapcsolatban különbözőek. Egyes feltételezések szerint a 112, sőt, a 124 év is elérhető. Mindenesetre akadt már olyan ember, aki 156, sőt 186 évig élt. Dr. Alek- szander Bogomolec, kitűnő szovjet patofiziológus 150—160 évben állapította meg az elérhető átlagéletkort. A gerontológia — az élő szervezet elöregedésével foglalkozó tudomány, kutatja azokat a tényezőket, amelyek segítségével megközelíthető a cél: az emberek ne betegség, hanem a biológiai öregség következtében haljanak meg. A geriatria, az orvostudomány viszonylag fiatal ága; érdeklődési köre az aggkorra korlátozódik. Felöleli az öregkor betegségeinek tanulmányozását, megelőzését és gyógyítását. Aligha van még egy olyan tudomány, amely több feltételezést és több elméletet gyártana .. % A KAPACITÁS GYENGÜLÉSE Az ember izomerejének maximumét 20 és 30 éves kora között éri el. A nemzőképesség ebben a korszakban éri el csúcsát — a szexuális tevékenység is maximális, majd fokozatosan csökken, egészen a 75. életév táján bekövetkező minimumig. Az öregedéssel járó agyi anyagcsere-változások következménye a szellemi kapacitás fokozatos csökkenése. A gondolattársítási és a logikus gondolkodási képesség 45 éves kortól kezd észrevehetően gyengülni. Ha a gondolkodás képessége 20 éves korban — mondjuk 100 egység, akkor 50 éves korban 80, 60 éves korban pedig 75 egységnyi. Az öregedés — sajnos — túl korán kezdődik. Orvosok, alkimisták, papok, mágusok — mindannyian részt vettek az öregkor tanulmányozásában. A gerontológiával és geriátriával foglalkozó könyvek száma eléri a 40 000- ret, — több mint 200 elmélet igyekezett megfejteni az öregedés titkát. August Weissmann, az örökléstannal foglalkozó neves német tudós szerint a halál elkerülhetetlenségének oka: az öregedő emberi test elveszíti a sejtek újratermelésének képességét. Ilja Mecsnyikov tekintélyes orosz mikrobiológus elmélete szerint az emberi test fokozatosan mérgezi magát fölösleges termékeivel. Egyes tudósok nem elméletet állítottak fel, hanem megpróbálták a gyakorlatban felvenni a harcot az elöregedés ellen. Edouard Brown-Séquard, francia fiziológus azt gondolta: megfiatalodik, ha kutya és nyúl friss herekivonatával beoltja magát. Az osztrák dr. Steinach felvágta és összekötötte páciensének spermacsatornáit, — abban a reményben, hogy ezzel serkenti az emberi tulajdonságokat fiatalító sejtek sokszorozódását. A XX. században erőteljesen meggyorsult a fiatalítás kísérleteinek üteme. A kísérleti anyagot pajzsmirigyből és agyalapi mirigyből vették, később pedig agyalapi-, mellékvese-, és pajzsmlrigyek összetételéből. Dr. Bogomolec fiatalemberek epe- és velőkivonatából készített szérumot. Az orvosok által javasolt szerek: hormonok, vitaminok, szövetkivonatok, novokain, olajból nyert növésserkentő, sőt: megolvasztott hó! A továbbiakban tudósok azt feltételezték, hogy a fiatalság meghosszabbításának nyitja az idegrendszerben rejtőzik. Mesterséges altatással próbáltak az öregedő testre hatni, mivel az alvás gyorsítja az agy regenerálódásának folyamatát. A legújabb elgondolás az intenzív életáramra, az úgynevezett bio_ áramra épít. Ukrán tudósok kifejlesztettek egy bioelektromos serkentő készüléket, mely alighanem ellenőrizni tudja majd az egyén ideg- és izom- rendszerét, valamint a szerveket. A MESTERSÉGES AGY ÉS A HALHATATLANSÄG Az ember aligha gondolta volna, hogy szervei valaha helyettesíthetők lesznek, akár a gépalkatrészek. Orvosok és kutatók munkája nyomán azonban fémekből, gyantából, műanyagokból mesterséges testrészek készülnek a hasüreghez, a koponyához, s egész nyelő- és légcsövet is „gyártanak”. Már jó ideje alkalmaznak művesét, s eredményes kísérletek folynak „beszédképes” műgége tökéletesítésére. Elektromos szem- és fülmodelleket is terveztek. Sikeresen próbálkoznak új műanyagokkal, melyek nem befolyásolják az anyagcserét, s az élő szövetekkel kontaktusban alkalmazhatók. Az orvosok régóta kutatják, hogyan lehetne megvalósítani azt, hogy betegség esetén a test bármely szervét kivegyék, megműtsék, s utána visszategyék a helyére; a kimerült szerveket pedig átültetéssel helyettesítsék. Mindezek a beavatkozások meghosszabbítják az életet, ám sem a szervek helyettesítése, sem pedig bármilyen mennyiségű javítás nem akadályozhatja meg az öregkori életfolyamatok egyensúlyának megbomlását — vagy a test „biztonsági tényezőinek” csökkenését. Külső hatások ezrei teszik bonyolulttá a test belső állapotának és „szabályozó szerveinek” védelmét, karbantartását. Ezért foglalkoznak újabban a kutatók a test ön- szabályozó folyamatával. Ennek érdekében párosították a gyógyszerészetet a kibernetikával. Ezen hipotézisek egyikét a neves szovjet tudós, sebész és mérnök, Nyikolaj Amo- szov alapította. Az embernek meghatározott programokkal működő, különleges önszabályozó rendszere van; a programok közül kettő felvázolható. Az emberi gén „állati” programot is tartalmaz, melyek közül az egyik például gondoskodik az önfenntartás ösztönéről. De az embernek hasonlíthatatlanul nagyszámú társadalmi programja is van; ezeket nem a gének tartalmazzák, hanem az agy megfelelő részei, melyek több billió sejtből épülnek fel. Ilyen szemszögből vizsgálva az ember akkor egészséges, ha fizikai fejlődése engedelmeskedik ennek a programnak és akkor beteg, ha a programot különböző biológiai, fiziológiai, pszichikai és egyéb tényezők behatása megsérti. A természet, akár egy ragyogó komputer, előre számol programjának lehetséges megsértésével : tartalék programokat raktároz. De hát miért hal meg az ember mégis betegséVarázsjelek a labdán gekben, ha rendelkezik beépített feljavító programokkal? Sajnálatos módon, előre nem látható körülmények lépnek fel a szervezetben; a normális életritmustól történő eltérések ártalmas anyagfelhalmozódáshoz vezetnek. És az agy vajon helyettesíthető-e, ha megöregszik? A nagyon távoli jövőben elképzelhető a természetes és az ember készítette agy összekapcsolása. A mesterséges agyat alkotója megtanítja majd saját szokásaira és ízlésére. Amikor a kiöregedett, élő agyat eltávolítják, az ember tovább él a műaggyal, amely tartalmazza tudását, ízlését, egyéniségét és memóriájának teljes anyagát. Elképzelhető még az is, hogy testének halála után az ember mesterséges agya révén tovább élhet! Ily módon tehát a tudósok lehetségesnek tartják a halhatatlanságot. Igenám, de ezzel kapcsolatban egy tekintélyes kibernetikus kijelentette: „A maximális stabilitás — a halhatatlanság — stagnáláshoz, pangáshoz vezet és véget vet a fejlődésnek.” Vagyis, a halhatatlanságra való törekvés magában hordozza a halált. (BUDAPRESS—APN) Kenya legnagyobb labdarúgó-egyesülete, a Gór Mahia nyilvánosságra hozta, hogy a múlt évben 1100 kenyai fontot (1276 angol fontot) költött varázslatra. Az összeget főleg arra költötték, hogy varázslóktól tanácsokat és jóslatokat kapjanak a labdarúgó-mérkőzések előtt. Egy ilyen „konzultáció" — a sportesemény jelentőségétől függően — 5—25 fontba kerül. A kenyai sportélet vezetői ellenzik e csodadoktorokkal való kapcsolatot, de tehetetlenek, mert a társadalmi és kulturális változások még nem hatottak olyan mélyre, hogy a tömegek ne higgyenek a varázslókban. Hivatalos tilalom még rontana is a helyzeten. Kenya két legjobb labdarúgócsapata, a Gór Mahia és az Abaluhya közötti kupamérkőzés előtt mindkét csapat vezetői ellenőrizték a stadionban, nincsenek-e varázsjelek a labdán. A legtöbb kenyai csapat máig is állandó varázslót tart, aki tanácsot ad taktikai kérdésekben és megjósolja, milyen kilátásaik vannak a győzelemre. Ezek állandó fizetést kapnak és úgyszólván nélkülözhetetlenek. Nagy mérkőzések előtt „őrség” áll a stadion előtt, nehogy valaki varázslattal megrontsa a labdát. Ezen okok miatt nem közlik előre az összeállítást sem: félnek, hogy játékosaikat valamilyen gonosz varázsló „szemmel veri”, sőt ezek a játékosok gyakran nem is az öltözőben veszik fel a sportruhájukat és titkos kapukon mennek be, nehogy az ellenfél varázslója megronthassa őket. Ha egy csapat huzamosabb ideig „pechszériában” játszik, — elbocsátják a csodadoktort. Ennek az a következménye, hogy a sikeres csapatok csodadoktorai nagy fizetéssel változtatnak helyet, illetve csapatot. Népújság 4 1971. október 14.
