Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 tolna megyei A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 231. szám » ARA: 80 FILLER Pénték, 1971. október 1. Kádár János Szekszárd dolgozóival és két üzemével ismerkedett Baráti beszélgetés szocialista brigádtagokkal és -vezetőkkel Itt-tartózkodásának második napján délelőtt kedves vendégünk, Kádár János és kísérete a szekszárdi mérőműszergyárba látogatott. Vele volt K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Pártunk első titkárát a mérőműszergyár főbejáratánál a‘ város és az üzem vezetői köszöntötték: Rubányi Antal a gyár párttitkára, Magyari László a gyár igazgatója, Csapó Károly szb-titkár, Vándor Tamás KISZ-titkár. A város dolgozói nevében Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és Császár József, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket,, akiknek négy ifjúgárdista virágcsokorral kedveskedett. Ezt követően Magyari László arra Jcérte Kádár János elvtársat és kíséretét, ismerkedjenek meg a gyárral. Az igazgató elmondta az MM3 szekszárdi gyárának építése a vidék iparosításáról szóló pártós kormányhatározat szellemében kilenc évvel ezelőtt, 1962- ben kezdődött. Az üzem építésével egyidőben indult a szakmunkások képzése, minthogy az itt szükséges szakmáknak eddig csak egy részét ismerték a -„hazai” mesterek. A gyárigazga'ó beszélt arról a sok támogatásról is, amit a megyei tanács nyújtott a szakemberek letelepítéséhez. Mérnökök, technikusok és szakmunkások kaptak lakást, hogy Szekszárdon letelepedhessenek. A mérőműszergyár • történetéről szóló beszámolót Kádár elvtárs érdeklődéssel hallgatta. Jelenleg mintegy ezer dolgozót foglalkoztat az üzem, 640 munkást, 230 alkalmazottat és 160 ipari tanulót. A dolgozók 47 százaléka nő. Az alkalmazotti létszámból 28 embernek van mérnöki, illetve egyéb felsőfokú végzettsége és több mint száznak technikusi képzettsége. Fatal üzemről lévén szó, a munkások és az alkalmazottak átlagos életkora alacsony. A szakmunkások nagy része a gyár neveltje. Az üzem 1969-ig veszteséges volt, 1970-ben viszont 10 millió forint nyereséggel zárták az évet, százmillió forintos termelés mellett. Az igazgató elmondta, hogy 1971-ben az első félévben a tervüket teljesítették. Beszélt az üzemi demokrácia megvalósításának kiteljesedéséről, s hangsúlyozta, minden negyedévben munkásgyűlést tartanak, ahol a gyár vezetői tájékoztatják a dolgozókat az eredményekről, a gondokról. A munkásgyűlések őszinte és kritikus légköre nagyon hasznos a gyár gazdasági és politikai vezetői számára. Az igazgató arra kérte Kádár elv- társat, nézze meg a műhelyeket. Kádár János és. kísérete üzemlátogatás során találkozott a dolgozókkal, és hosszasan elbeszélgetett K rammer József névéi, a Garay János szocialista brigád vezetőjével. Munkájukról élet-, és munka- körülményeikről érdeklődött, majd végiglapozta a szocialista brigád naplóját és elismerő sorokat írt abba. A Központi Bizottság első titkára találkozott az üzem legjobb pré- selőjével, Kádár Józseffel. Kézfogással üdvözölték egymást. Váltott néhány szót Vaszkó Lajosné raktárvezetővel is. Üzemlátogatás közben, majd azt követően Kádár elvtárs érdeklődött a dolgozók keresetéről, s a fiatalok sportolási, szórakozási lehetőségeiről. A látottakról elismeréssel szólott. A műszergyár dolgozóitól és vezetőitől elbúcsúzva vendégeink néhány órát a Szekszárdi Állami Gazdaság központjában töltöttek. A gazdaság irodaházának bejáratánál a szocialista brigádok Vezetői 'és képviselői várták Kádár elvtársat és kíséretét. Itt, Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, a járás és az üzem dolgozói képviseletében Tatár Lajos, a járási párt- bizottság első titkára, György József, a járási hivatal vezetője, Kemény István a gazdaság párttitkára és Mohácsi Károly, a gazdaság igazgatója fogadta a vendégeket. Ezúttal az üzemről tartott tájékoztató után a szocialista brigádok vezetőivel folytatott gazdag, őszinte és tartalmas beszélgetést Kádár János és K. Papp József. A résztvevők nyílt és őszinte eszmecserének lehettek tanúi. Mátrai Gyula, Fiáth László, 3yőri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Hei- mann Józsefné, Szásái József, Palkó Péter brigádvezetők és csoportvezetők életükről, munkájukról, gondjaikról, örömeikről váltottak szót pártunk első titkárával. Kádár János elvtárs figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta a komplex- brigádszervezetek tevékenységéről szóló ismertetéseket, a A mérőműszergyár Garay szocialista brigádjánál. A Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben. szocialista brigádmozgalom eredményeit. A végtermékbérezésről szólva Kádár elvtárs megjegyezte: mi a politikai munkát is szeretjük így értékelni; nem a verejték számít, hanem a végtermék. Beszélgetés közben elmondta: itt is tapasztalja, Pálfán is tapasztalta, az emberek gondolkodásában erősödnek a szocialista vonások. Ebben igen nagy szerepe van' a szocialista brigádmozgalomnak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy óvakodni kell az elégedettségtől. Arra intett, vegyük észre a jót, de lássuk meg azt is, ami idegen a szocialista élet- felfogástól. Az önzést, a harácsolást ítéljük el és harcoljunk ellene. Nagyon lényegesnek tartja Kádár elvtárs az önkritikus látásmódot. Képletes és érzékletes példákkal bizonyította, hogy olykor, akik meglátják másokban a rosszat, nem veszik észre saját hibáikat. Erre mondja a köznyelvi hasonlat: saját szagát nem érzi senki. Az üzem vezetőivel és dolgozóival folytatott eszmecsere közben Kádár elvtárs az elismerés hangján szólt a Szekszárdi Állami Gazdaság eredményeiről és megjegyezte: „Ezt országos átlagként szeretném már hallani.” Ebéd után a zsúfolt munkanap programjaként Kádár elvtárs és kísérete tanulmányozta, — ha éSak rövid ideig is — a Szekszárdi Állami Gazdaság korszerű sertéstelepét. Ez a telep az évi 30 ezer hízósertés kibocsájtással minden próbát kiállt a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás javára, a régi, korszerűtlen külterjes gazdálkodással szemben. Itt a magas rangú vendéget és kíséretét Petrits Pál. az üzem vezető szakembere kalauzolta. (Folytatás a 3. oldalon.)
