Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
Fűtési idény előtt Geodéziai alappontok jelentősége és azok fokozott védelme Az ország — ezen belül megyénk — egységes térképeinek készítéséhez, földrendezésekhez, út-, vasút- és csatorna- építéshez. a vízépítéshez, városrendezéshez, erdőrendezéshez, bányaműveléshez stb. olyan szilárd keret létesítése szükséges, amely egyrészt lehetővé teszi az ország bármely területén végzett mérések egységes ábrázolását, másrészt a tervezési térképek eredményeinek a terepen történő kitűzését. A szilárd keret biztosítására az országot a legegyszerűbb geometriai alakzattal — háromszögekkel — hálózzák be. Ezt a hálózatot országos háromszögelési hálózatnak nevezzük. Az első-, másod- és harmadrendű hálózat együttesen alkotja a felsőrendű háromszögelési hálózatot. Az előbbi még kiegészül az egymástól 4 kilométerre lévő alappontokkal. E kettő a geodéziai alapponthálózat alkotója. Hazánk mai területén kataszteri felmérési célokra az első felsőrendű hálózat a Dunántúlon készült 1853—1863 között. A Dunántúl még nem háromszögeit területén és a közép-magyarországi területeken 1860-ban kezdődött a hálózat készítése. A nagymértékű változások miatt 1901—1907 között, majd ezt követően a hálózatok egységesítése és korszerűsítése érdekében 1925-ben új felsőrendű hálózat készítésének munkálatai indultak meg. A háborús események során azonban az elkészült munkarészek megsemmisültek. 1949-ben új felsőrendű, majd ennek alapján 1963- ban új állami geodéziai I alaphálózat készítése fejeződött be. Ennek a hálózatnak sűrítésére készülő negyedrendű alappontsűrítési munkák az ország területének mintegy 25 százalékán már befejeződtek. A háromszögelési pontok a föld felszínén elhelyezkedő pontoknak csak a vízszintes helyzetét határozzák meg. Térbeli meghatározásukhoz ismernünk kell ezen pontoknak az alapfelülettől való távolságát. Ez a távolság a pontnak az alapfelületre vonatkoztatott magassága. Ezen pontok magasságának; egységes meghatározását az országos szintezési hálózat biztosítja. Az alappontokat ahhoz, hogy helyüket egyértelműen meghatározhassuk, meg kell jelölnünk ideiglenes, vagy végleges pontjelekkel. Az alkalmazott ideiglenes jelek közül fontosabbak a jel- rúd, tripód és az állványos gúla, vagy köznyelvben „látó- fa”. A háromszögelési pontok végleges megjelölésére beton vagy vasbeton hasábot alkalmaznak, melyek mérete a pontok rendűségétől függ, ezek a kövek a köznyelvben az úgynevezett „mérnöki kövek”. Gyakran kerül sor azonban a már meglévő építmények, gyárkémények, tornyok, távvezetékoszlopok csúcsainak földmérési jellé nyilvánítására is. Ezek a jelek megyénk területén is megtalálhatók, utak mentén, külterületeken a terep magasabb pontjain, sok esetben a nagyüzemileg művelt táblák közepén. Ebből adódóan bizonyos mértékben zavarják a nagyüzemi termelést és pusztulásnak vannak kitéve. Az országos alapponthálózat kifejlesztése és teljes kiépítése nagyfokú felkészültséget és komoly költséget igényel. En- nck ellenére lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy az alaphálózati pontokat szándékosan megrongálják, megsemmisítik, ezzel a népgazdaságnak tetemes károkat Okoznak. A létesített pontok védelme minden állampolgár kötelessége. Az ingatlan tulajdonosa (használója) tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely a jel megrongálásához, megsemmisüléséhez vezet. A földmérési jelet csak a földhivatal engedélyével szabad áthelyezni, ennek megszegése szabálysértési eljárást, súlyosabb esetekben bűnvádi eljárás megindítását vonja maga után. Mégis gyakori eset, hogy ha a kő „útban” van, azaz akadályozza a munkát, (építkezést, mezőgazdasági művelést) egyszerűen eltávolítják. Ennek egyik oka, hogy a geodéziai jel mögött csaik a követ látják, a jel értékét rendszerint csak a kő értékével azonosítják, pedig az alaphálózati pontoknak mind népgazdasági, mind pedig honvédelmi jelentőségük igen nagy. Létrehozásuk és fenntartásuk komoly összegbe kerül népgazdaságunknak. Mind a Szintezési, mind az alaphálózati pontok pusztulásának megakadályozása és a földtulajdonosok felelősségének fokozása érdekében a pontokat a tulajdonosoknak jegyzőkönyvileg át kell adni. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a földmérési jelek állami tulajdont képeznek, az általuk elfoglalt területre a magyar államot határozatlan időre szóló ingyenes használati jog illeti meg 50 négyzetméter alatti területre. E fölötti területfelhasználás esetén kisajátítási eljárással kell a jel elhelyezéséhez szükséges területet biztosítani. A 12/1969. Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 6/1969. MÉM sz. renBaleset a zebrán A SZEPTEMBER 1-1 számunkban cikket írtunk Ki volt a hibás? címmel, amelyben elemeztünk egy közlekedési balesetet. A baleset röviden a következőképpen történt: a szekszárdi Garay téren az egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépkocsi elütött egy idős embert, pontosabban, az idős ember miközben' át akart menni az úttesten, nekiment a gépkocsi hátsó felének. Az eset nagy port vert fel, a városban mindenki ezt a balesetet elemezgette. A szeptember elsejei számunkban nem tudtunk állást foglalni az ügyben, nem tudtuk eldönteni’, hogy ki volt a hibás, mert hiszen akkor még ném állhatott rendelkezésünkre több fontos vizsgálati adat. Az időközben lefolytatott vizsgálat adatai szerint már egyértelműen lehet válaszolni a kérdésre. A hibás a gyalogos, Schleinig András sárpilisi lakos volt. A baleset bekövetkezésekor helyszínre siető emberek közt jópáran akadtak, akik határozottan bizonygatták, hogy az autós volt a hibás, mert hiszen a magyar KRESZ a gyalogátkelőhelyeken a gyalogosoknak ad elsőbbséget, őket megkülönböztetett módon védi. Érdekes, hogy még gép- járművezetők is akadtak, akik egyértelműen letették a vokdelet 42. § (4)—(5) bekezdése rögzíti többek között azt, hogy azok a tulajdonosok (használók), akiknek ingatlanán geodéziai jelet helyeztek el, kötelesek azoknak fizikai védelméről gondoskodni, a rongálást megsemmisítést haladéktalanul a területileg illetékes járási földhivatalnak bejelenteni. A jegyzőkönyvi átadással egyidejűleg a változás bejelentésére szolgáló levelezőlapot is kapnak a tulajdonosok. Ezzel kell a járási földhivatalt a változás észleléséről értesíteni. A védelem hatékonyságát segíti a 19 1968. (V. 21.) Korm. sz. rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 3'1968. (IX. 27.) MÉM sz. rendelet, amely meghatározza a mezőőrök feladatait az alaphálózat pontjainak védelmével kapcsolatban. A geodéziai jelet a községi tanács, a termelőszövetkezet, az állami gazdaság képviselője és a terület szerint illetékes mezőőr együttes jelenlétében a helyszínen kell jegyzőkönyvileg átadni. A megyei földhivatal feladatkörébe tartozik az alaphálózat pontjainak rendszeres helyszínelése és karbantartása, E munka végrehajtását szeptemberben kezdi meg a megyei földhivatal. A fenti helyszínelési és karbantartási, valamint mezőőri átadási munka sikeres végrehajtásához ezúton is kérjük az érdekeltek segítségét, támogatását. megértését, annál is inkább, miután e pontok száma az évek múltával növekvő tendenciát mutat, egyrészt az elpusztult pontok pótlásával, másrészt újabb és újabb pontok meghatározásával. Martin János a Tolna megyei Földhivatal műszaki ügyintézője sot a gyalogos mellett. Az most külön kérdés, hogy a megfelelő vizsgálati adatok hiányában akkor senki sem tudhatta, ki volt a hibás, a lényeg az, a közhangulat eléggé az idős ember mellett volt. Nos, ez a baleset arra tipikus példa, amikor a gyalog- átkelőhelyen következik be a baleset, és mégsem a gyalogosnak van igaza. Sajnos, a KRESZ-t nagyon sokan hiányosan ismerik, ezért könnyen félremagyarázzák, és az itteni közhangulat is azért alakult rossz irányba. A gyalog- átkelőhelyről sokan csak any- nyit tudnak, hogy ott a gyalogosnak van előnye. Ez igaz, de így önmagában csak részigazság: a gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak van elsőbbsége, de nem minden körülmények között. Ha például féktávolságon belül lép le a gyalogjárdáról vagy az átkelőhelyen zavaró magatartást tanúsít, nincs előnye, és nem védi a törvény. A biztonságos közlekedéshez az szükséges, hogy például a gyalogátkelőhelyek, nél ne csak a gépjármű- vezetők közlekedjenek megkülönböztetett figyelemmel, hanem a gyalogosok is. A gyalogos biztonsága csak e kétol- dalúság révén adott, és az elsőbbség semmiképpen sem jelenti, hogv a gyalogos fiffvel- metlenségével veszélyes helyBár hivatalosan nem kezdődött el a fűtési idény, az elmúlt napok hűvös időjárása arra figyelmeztet bennünket, hogy gondolnunk kell a télre. Nagyon sokan még a nyáron beszerezték a tüzelőt, de jóné- hányan vannak, akik most szaladgálnak szén, tűzifa után. ősz Ferenc, a 19. számú TÜ- ZÉP telepvezető-helyettese a megyeszékhely tüzelőellátásáról a következő tájékoztatást adta: — Most indult meg az igazi szezon. A vásárlók. többféle szén és koksz között válogathatnak. Jelenleg mecseki brikett, komlói darabos, komlói dió, komlói mogyoró és pécsi iszapszén, valamint koksz van telepünkön. A nagy forgalom ellenére ki tudjuk elégíteni az igényeket. Tűzifából is elegendő a mennyiség, itt mégis előfordulnak kisebb fennakadások. Egy fűrészgépet tudunk üzemeltetni, és ez most nem győzi a munkát, ugyanakkor a nyári időszakban le kellett állítani, mert felhalmozódott a fűrészelt tűzifa. Ha júliusban, augusztusban többen gondoskodtak Volna téli tüzelőjükről, akkor most a fa megrendelése és szállítása között nem lenne 2—1 napos eltolódás. A 11. számú Volán foglalkoHogyan lehet gazdaságosan kisállatokkal húst termelni a háztájiban? Erre válaszol a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent Hústermelés kisállatokkal a háztájiban című könyv. A szerzőkollektíva — Holdas Sándor, Perényi Miklós, Biszkup Ferenc és Horn Péter — összefoglalta, hogy hogyan, milyen módszerekkel termel húst kisállatokkal a hazai kistenyésztő, milyen értékesítési lehetőségei vannak. Közreadják mindazozetet idézhet elő — mondjuk az elsőbbségi jog ürügyén. Ugyanis ilyen esetben nincs elsőbbségi joga. MIND A MŰSZAKI, mind az orvosszakértő elkészítette a szakvéleményét az esetről, s azt írásban rögzítette. Schleinig András az egyik szemével nem lát, a másikkal is csak gyengén, azaz nincs térlátása, csak csőlátása. Fehérre festett bot nem volt nála, s ebből következik, hogy már eleve nem is tudhatott alkalmazkodni a közlekedési feltételekhez. Úgy próbált áthaladni a gyalogátkelőn, hogy a szabályosan és a viszonylag kis sebességgel haladó autó vezetője nem előzhette meg a balesetet Amikor egy idős, eléggé magatehetetlen embert valahol elgázol egy autó, különösen szánalmas esetnek hat. Nem véletlen, hogy az idősek — és gyermekek — esetében megkülönböztetett gonddal járnak el a hatóságok a vizsgálat során, ha ez egyáltalában lehetséges. De ha egyszer ők a hibásak, nem lehet a másikat okolni. Ezért mondom így többes számbaft, mert a gyalogosok közül éppen az idősek közül lépnek le legtöbben körültekintés nélkül a járdáról. A gépjárművezetők többnyire el zik a tüzelőolaj házhoz szállításával. Kovács Zoltán irodavezető elmondotta, hogy júliusban és augusztusban a kedvezményes vásárlási akció során (ekkor literenként in fillérrel kevesebbe került az olaj) már nagyobb mennyiséget is eljuttattak a vásárlókhoz. Szeptember elején, mikor hidegebbre fordult az időjárás, naponta egy-két megrendelés érkezett ugyan, de ezért nem volt érdemes beindítani a szállítást. A fűtési idény kezdetére időben megkapják majd. a megrendelők a fűtőolajat. Sajnos az idén is számítani lehet arra, hogy nagyobb havazás esetén a kisebb mellékutcákba nem jutnak el a Volán tehergépkocsijai. Tavaly lovas szánokat alkalmaztak, de ezek nem győzték a cserekannák szállítását. Szintén gondot okoz, hogy a kimérőfejjel ellátott tartálygépkocsit csak Tolna- Mözsön tudják tölteni. Az AFOR és a Volán között hamarosan sorra kerülő tárgyalásokon majd ez is szóba kerül. Bár növekedtek az igények, előreláthatólag nem lesz nagyobb fennakadás Szekszárd tüzelőolaj-ellátásá ban. — GY — kát a hasznos gyakorlati tapasztalatokat, amelyeket a hazai kisállattenyésztésben eddig elértek, elősegítve ezzel a kisüzemi árutermelést. A kisállattenyésztés elismert szakembereinek ez a könyve tartalmazza mindazokat a gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében a háztáji kisállattartó nyugodtan belefoghat a csirkehús, a pulyka-, a galamb-, vagy a nyúlhús gazdaságos termelésébe. tudják hárítani a veszélyt, de nem mindig. Schleinig András felesége azt mondta az ügyben eljáró rendőrtisztnek: — Miért kellett elütni ezt a szegény idős embert? A jelek szerint az fel sem vetődött benne, hogy éppen a családjának, közvetlen környezetének kellett volna rá jobban vigyázni. Egyszerűen nem szabad lett volna elengedni egyedül egy nagyforgalmú városba, akkor, amikor tudták róla. hogy alig lát. . . EZ ÜGYBEN levelet is kapott szerkesztőségünk. Villányi Sándor tolnai lakos azt írja, hogy ezért a balesetért egy harmadik személy felelős, az, aki még nem gondoskodott villanyrendőrről ennél a nagyforgalmú útkereszteződésnél, noha az csak 10—20 000 forintba kerülne. Nem osztjuk a véleményünket levélírónkkal. Azért, mert a- villany- rendőr nem 10—20 000, hanem körülbelül egymilliós költséget jelent. Másrészt pedig azért nem. mert ennek a létesítése egyébként is napirenden szerepel, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy a villanyrendőr sem oldhat meg önmagában minden biztonsági problémát. A gyakorlati tapasztalat az, hogy aki gondatlanul, felelőtlenül közlekedik. az a villanyrendőrrel sem törődik. Ettől tehát nem lehet túl sokat várni. A villanyrendőrnek inkább a bonyolultabb forgalmú útkereszteződéseknél van nagyobb szerepe BODA FERENC Ki volt a hibás? Hústermelés kisállatokkal a háztájiban
