Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
4 I A \ Barangolás spanyol földön A spanyol fellendülés és árnyoldalai VI. Kétségtelen, hogy Spanyol- ország ősi városai, s a spanyol életmód érdekesek. De nem kevésbé az a spanyol politika, amely megpróbál kitörni több évtizedes elszigeteltségéből. Nézzük mindenekelőtt a spanyol—amerikai kapcsolatok alakulását. A Földközi-tenger medencéjében az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változások következtében Spanyolország az Egyesült Államok számára rendkívül fontossá vált. Legfőképp azért, mert Hispánia — földrajzi helyzete folytán — a Földközi-tenger medencéjének nyugati bejárata. Az 1953-ban kötött katonai egyezmény ma is érvényben van. Ennek értelmében például az amerikai hadsereg jogot kapott arra, hogy légitámaszpontokat építhessen. (Elvben ezeket közös amerikai—spanyol támaszpontoknak tekintik.) A Cadizi- öbölben haditengerészeti bázist is építettek. A két ország közötti megállapodást először tiz évre kötötték, a spanyolok azonban — még a határidő lejárta előtt — az ameri Kai stratégiai helyzet rosszabbodását látván, hangoztatták, hogy az egyezményeket hozzá kell igazítani az új helyzetnez. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy a spanyol rezsim igényt tart arra, hogy az USA teljes jogú szövetségesként kezelje. A második megegyezést már csak öt esztendőre kötötték és bár a snanyol igényeket bizonvos mértékig figvelembe vették, azt azonban mégsem érték el. hogy a megegyezés telies értékű szövetségi szerződés legyen. Ennek a megegyezésnek a lejártával olvan ellentétek merültek fel. hogv a megállapodást nem tudták meghosz- szabbítani. Végül 1970. augusztusában a két külügyminiszter aláírta az úi egvez- ményt. Ez b:zonyos előnyöket biztosított Spanyolországnak gazdasági téren, de az Egyesült' Államok továbbra is tartózkodott attól, hogv a kétoldalú katonai megállapodást a teljes jogú kölcsönös védelmi szerződés rangjára emelje. Bár kétségtelen, hogy Franco parancsuralmi rendszere a múlthoz képest eny- hültebb formában jelentkezik, ez azonban elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok Spanyolországgal mint stabil szövetségessel számoljon. Amerikai szempontból kedvező Spanyolországnak az arab országokkal való gyümölcsöző kapcsolata is. Jellemzésül csupán annyit, hogy a spanyol kormány nem vette fel a diplomáciai kapcsolatot Tel-Aviv-val és a diplomáciai szakítás után Madrid képviselte az Egyesült Államok érdekeit Kairóban. Bár a spanyol politikában a spanyol—amerikai viszony az alapvető, a spanyol politika vezetői nem kizárólag Amerikára orientálódnak. Elegendő utalni a Közös Piaccal aláírt preferenciális egyezményre, vagy a francia— spanyol katonai egyezményre, amelynek értelmében Franciaország fegyverszállításokkal vesz részt a spanyol hadsereg modernizálásában. Ezeknek a törekvéseknek a lényege: megakadályozni, hogy az amerikaiak melletti elkötelezettség túlságosan egyoldalúvá váljék. Az elmúlt esztendőkben Spanyolországot a gazdasági fellendülés, és az életszínvonal bizonyos fokú emelkedése jellemezte. Ezzel kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy míg az 50-es évek végéig a teljes elzártság és a Falange erőteljes gazdasági kontrollja dominált, napjainkban az a technokrata réteg, amely 1959 óta kemény harcot vív a hadsereg és a Falange megcsontosodott vezetőivel, nem viszolyog a rendszer liberalizálásának jelszavától. A technokraták vezetőjének Lopez Rodot, a spanyol kormány egyik legbefolyásosabb tagját tartják. A liberalizálás kezdete, 1959 óta a spanyol ipari termelés 75 százalékkal nőtt és évenként 200 millió dollárnyi külföldi tőke áramlik az országba. Évenként 375 009 autót gyártanak. A „nyitással ’ egy- időben fellendült az idegen- forgalom is. Évenként 29 millió fölött van a külföldi turisták száma. 1970-ben például az idegenforgalomból szerzett bevétel 1,6 milliárd dollár volt. Az egy főre eső nemzeti jövedelem pedig 1971 végéig eléri az évi ICO dollárt. / A gyors fellendülésnek azonban vannak árnyoldalai. A nagy konjunktúra anélkül megy végbe, hogy alapvetően megváltoztatná az ország gazdasági szerkezetét. Egyes körzetekben, ahol az ipar, a kereskedelem és az idegenforgalom gyorsan felfutott, nagyarányú a fejlődés. Á szegényebb, mezőgazdasági jellegű vidékeken azonban óriási, gyengén fejlett körzetek keletkeztek, ahol a kisbirtokos parasztcsaládok átlagos évi jövedelme alig éri el a 300 dollárt. A 250 ezer munkanélküli mellett rejtett munkanélküliség is van, amelynek egyik mutatója, a fejlett tőkés országokban dolgozó 400 000 vendégmunkás. Boros Béla ÜNNEP UTÁN Az elmúlt hetekben a sajtó, a rádió, a tv szinte naponta beszélt bélyeggyűjtő mozgalmunk jelentőségéről, nagyszerű eredményeiről. A Nemzetközi Kiállításon látható gyűjtemények bizonyították, hogy hazánkban milyen sok hozzáértéssel és szeretettel űzik ezt a nemes szórakozást. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, mint a kiállítás fővédnöke a katalógusban a következőket írja: „A bélyeg és a bélyeggyűjtés ügye a különböző társadalmi rendszerekben, államformákban élő, sokféle arcszínű és nyelvű, eltérő gondolkodási formákban és szokásokban nevelkedett emberek között a tiszteletet, a kölcsönös megismerést és megbecsülést szolgálja”. Nemes világvetélkedő volt a kiállítás, amelynek csak nyertesei vannak. A látottak feldolgozásához még hosszú időre lesz szükség, a tapasztalatok a magyar bélyeggyűjtőmozgalomnak évekre lendületet adnak. A számos érdekes rendezvény, a hazánkban eddig soha nem látott ritkaságok újabb ezreket csábítanak a gyűjtők sorába, a bélyeg eddigi híveit pedig arra indítja, hogv albumaikat a legjobbak példája nyomán fejlesszék. Számos gyűjtő talált új barátra, olyan esetet is ismerünk, ahol a jobb megértés érdekében már megkezdték az új cserepartner anyanyelvének tanulását, örvendetes az irodalmi művek nagy száma, mert az utánnótlás nevelése különösen vidéken nem mindig kielégítő. A centenárium alkalmából m*r a magyar bélyegekre vonatkozó, összes adatot tartalmazó, öt kötetből álló Monográfiát lapozhattuk és a bélyegeinkről kiadott angol, illetve német szövegű katalógussal a külföldi, magyarul nem értő gyűitőkhöz iuttattuk közelebb a Magvar Posta kiadványait. Hajdú Endre tollából az alapvető filatelista ismereteket összefoglaló könyv jelént meg. Az ünnepségek legszebb pillanata az új székház felavatása volt, amikor gyűjtőink birtokba vették ezt a világon egyedülálló filatelistaotthont, amely nemcsak a mindennapos tevékenység háza, hanem a bélyegismeretek kutatásának centruma is lesz. HIKEK A Bizományi Áruház az ötödik bélyegárverést szeptember 5-én nagy sikerrel tartotta meg. Ez alkalommal először kerültek kalapács alá külföldi bélyegeket tartalmazó gyűjtemények. — Kereskedelmi adatgyűjtés során megállapították. hogy a külföldi bélyegek közül a Német Szövetségi Köztársaságban az osztrák kiadások a legnépszerűbbek. A magvar bélvegek exportja ái'andóan növekszik, az összeállítás szerint sorozataink népszerűsége mégsem fokozódott. — A vadászati világkiállítás rendezvényein további emlék- bélyegzőket használnak. Né- evesfogat robog az I. Hajtó Forópp-bajnokság. kutyafejek láthatók az agárverseny alkalmi postahivatalában alkalmazott lebélyegzéseken. — Cívarmekek raiza alapján bét- év+ékű sorozatot adtak ki Kubában. Az öt-tíz év közötti korban lévő művészek raiza a képzelőerő ga7davságával és a bátor alkalmazásával tűnik ki. ZUMSTEIN Ez a név fogalom lett nla- telistáink körében: e szerint a Bernben megjelenő katalógus szerint értékelik a magyar gyűjtők az európai bélyegeket. A svájci szakkönyv 1972. évi kiadásában a múlt században megjelent bélyegek, a ritkaságok, a különlegességek ára emelkedett. A magyar kiadások jelenlegi értékelését vizsgálva és az 1971. évi katalógus áraihoz hasonlítva megállapíthatjuk, hogy az újabb sorozatok közül is több szerepel magasabb összeggel. Tájékoztatásul néhány ár: 1871 Kőnyomat 3 kr 1200 (a múlt évben 950), ua. használt 750 (600), 1909. Turul sorozat 130 (100), 1918. Repülő posta 22 (18), 1946. Számnélküli vasút 200 (150), 1951. 80 éves blokk 100 (80), 1955. Bartók szelvényes 18 (8) frank. Nemzetközi érdeklődést bizonyít a legújabb blokkok árának emelkedése is: 1968. Olasz festők 10 (9), 1969. Apollo—11. 22 (15), 1969. Érmesek 11 (10) svájci frank. Nagy örömet szerez a vágot- tak értékelése azoknak, akik már albumukban őrzik e különlegességeket: 1963. Rózsakiállítás 10 (7,5), 1968. In memóriám blokk 60 (50), 1969; Apollo—11 blokk 75 (55), 1969. Rembrandt 6 (3), 1970. Meteorológia 5 (2) frank. ÁLLAMI NYOMDA Száz esztendeje készíti postabélyegeinket az Állami Nyomda. A Magyar Posta a jubileumra 1 forint névértékű bélyeget helyez forgalomba, amely a gyűjtők háláját is kifejezi. Az első sorozattól kezdve sok problémát okozott a színes, kisgrafikai remekművek előállítása, a nyomdászok lelkesedése, szaktudása azonban újszerű megoldásokkal lepte meg a filatelistákat. A magyar bélyegek szépségükkel több nemzetközi díjat nyertek' el. Sorozataink vonzó kivitele külföldi országokat is arra ösztönzött, hogy bélyegeik készítésével az Állami Nyomdát bízzák meg. Albániától Marokkóig, Mongóliától Salvadorig a polgárok közül jobbára csak a filatelisták tudják, hogy Budapesten nyomtatott bélyeget ragasztanak levelükre. A jubileumi kiadás Légrádv Sándor grafikusművész terve alapján hét színben, mélynyomással készül és a nemzetközi kiállítás tartama (szeptember 4—12) alatt jelenik meg. A griffmadarat ábrázoló bélyeghez szelvény járul, amelynek baloldali részén egy korabeli nyomdagép és az 1871-ben gyártott hírlapbélyeg képe látható. A szelvény jobboldali részén korszerű nyomdagép és a címerünket ábrázoló 60 filléres érték tárul elénk. Az Állami Nyomda képe már 1955 óta szerepel a gyűjtők albumában, az üzem fennállásának 100. évfordulójára 5 forint névértékű blokk és 60 filléres bélyeg jelent meg. Vertei József terve alapján akkor a budai Várnegyedben elhelyezkedő nyomda kétemeletes épületét mutatták be. A blokk értéke alacsony példányszámához (53 819 darab) viszonyítva szerény. A madridi híres Gran Via. / immmSm -tim+Wm Don Quijote szobra Madridban.
