Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
S ÖL HÄ ME3YEI Világ pboletárjai.egyesüijeteki népújság A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI '-BIZOTTSÁGANAK LAPJA XXI. évfolyam, 215. szám. ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. szeptember 12, A KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére Kommunista vasárnapok — Űj védnökségek — Lakásépítés A Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz fiataljai elhatározták, hogy a mostani szombattól kezdve minden hétvégi pihenőnapjukat, szabad szombatjukat és vasárnapjukat két olyan ház felépítésére áldozzák, amely cigánycsaládoknak nyújt emberhez illő otthont. A községben ugyanis megszüntették az eddigi putrinegyedet, s bent a faluban építettek, vagy ezután emelnek új házakat a cigány családoknak. A ktsz KISZ-alapszervezete —> amint arról Péter Ferenctől, az alapszervezet titkárától értesültünk — a KISZ közelgő VIII. kongresszusának tiszteletére védnökséget vállalt az építőipari részleg fölött, s mintegy húsz ifjú kőműves, ács, asztalos, festő és más szakmunkás segítséget ad, ahol éppen szükséges, és a hétvégi munkaszüneti napján felépíti a két házat a cigány lakosoknak. Széles körű felajánlási mozgalom bontakozott ki a KISZ VIII. kongresszusának köszöntésére a szekszárdi járás többi ifjúsági alapszervezetében is. így például kommunista vasárnapot tartottak a tolnai textil- és selyemgyárban, a GÉM-ben, Lajvéren és Kövesben. A lajvéri KISZ-fiatalok rendbe hozták a bekötő utat, a tolnai GÉM KlSZ-alapszerve- zete ezer óra társadalmi munSzinte észrevétlenül nőtt ki a földből a nyolcemeletes, száz- hatvan lakásos bérház árnyékában a képen látható panelépület. Mellette már a következőnek a földszintjét szerelik össze. Az előbbi 28 lakásos lesz, és ez év novemberében adják át, az utóbbiban nyolcvankét család jut otthonhoz, negyvenkettő még ez évben. kát vállalt az üzemrész tisztán tartására, takarítására és a hulladék anyagok összegyűjtésére. A tolnai textilgyárban „Dolgozz hibátlanul” jelszavú mozgalmat kezdeményeztek, amely az üzemi óvoda, bölcsőde és az üzem gépeinek áttelepítése felett vállalt védnökséghez kapcsolódik. A gép- kihasználásért az éjszakai műszak,pótlást is vállalták a fiatalok. Több KISZ-aLapszerve- zet és gazdasági egység vezetői szocialista munkaszerződést kötöttek, így például a tolnai textil- és selyemgyárban, a mözsi és az őcsényi termelő- szövetkezetben a fiatalok főleg a csúcsmunkák időszakában oroszlánrészt vállaltak. A harci és a várdombi fiatalok több vasárnapon kivették részüket a paprika-, a paradicsom- és a gyümölcsszedésSzombaton, az MSZMP Központi Bizottsága meghívására fővárosunkba érkezett a prágai pártbizottság küldöttsége. A küldöttséget Antonin Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára vezeti. A A panelek Szekszárdon, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat új poligon-üze- mében készülnek. Az üzemben májusban indult meg a próbagyártás, és mire teljesen „bejáródik”, évi hatszáz lakáshoz szükséges panelt állít elő és képes egyéb betonelemeket is gyártani. Az első, teljesen szekszárdi panelház a 28 lakából, cserébe kirándultak a gazdaság kocsiján és zenekari felszerelést vásároltak a várdombiak A kajmádi KISZ-esek 700 facsemete elültetését és a szüreti elősegítését vállalták, a mözsi Űj Élet Tsz fiataljai pedig szocialista munkaversenyt indítottak az őszi betakarítási, silózási és talajelőkészítési munkák jó minőségű, határidőbeli elvégzésére. Számos helyen védnökséget vállaltak, így az alsónánaiak az autóbusz-váróterem és a sportpálya rendben tartására ügyelnek, a megyei tanács járási hivatalának KlSZ-alap- szervezete a hivatal üdülőjét patronálja. Több községben társadalmi munkát ajánlottak fel a fiatalok az utcák, terek, parkok és a művelődési házak környékének a rendbe hozására, ápolására. vendégek a nap folyamán Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és a Budapesti Pártbizottság vezetőinek társaságában megtekintették a vadászati világkiállítást. sós lesz, ahol már a belső munkákat, a központi fűtés- szerelést végzik az építők Komlón hatvan lakásos ház épül a szekszárdi panelekből a negyedik szintnél tartanak. 1972-ben folytatják ennek a területnek — a Beloiannisz utca, a Wosinszky utca, a 160 lakásos bérház és a Séd patak közti, már szanált résznek — a beépítését. Közhely ma már, hogy az ősz a mezőgazdasági üzemek legnagyobb próbatétele. Ha a betakarítást, vetést, alaptrágyázást, mélyszántást összeszámítjuk, akkor látjuk, hogy három hónap alatt gyakorlatilag az egész szántóterülethez hozzá kell nyúlni valamilyen módon. Más évszakban ennyi munka nincs. Az idei őszt pedig talányossá, kockázatossá teszi a nyár végének aszályos időjárása. A búzatermés országos eredményeit látva, még azt gondoltuk, hogy parasztságunkra az idén ismét egyértelműen sikerdús esztendő köszönt. Szeptember elején viszont azt mondjuk, hogy az élelmiszer- gazdaság remélhetőleg teljesíti összességében az éves tervet, de kiugró sikerről aligha beszélhetünk; Ennek fő oka a kukorica, Több mint kétmillió holdon termeljük, hozama — a búza mellett — a leginkább befolyásolja a gazdálkodás végeredményét. A kukoricában pedig ebben a pillanatban még inkább kérdőjeleket látunk. Vannak táblák, sőt körzetek, ahol a növény állta az aszályt, vagy senyvedését megállította az idejében jött csapadék. Másutt azonban olyannyira tönkrement, hogy még a szára se sokat ér. A szakértők ma nem tudják felbecsülni, hogy mennyi lesz a termés. Nem félnek attól, hogy katasztrofálisan kevés, de megtörténhet, hogy a nagy állatlétszám megkövetelte igényeket nem elégíti ki. Mindenesetre nem valami biztató tünet, hogy az ország sok vidékén megindult a kukoricatörés. Márpedig az a kukorica, amely szeptember elejére beérett, rekordtermést nem szokott adni. A csapadék hiányát a cukorrépa sínylette meg leginkább. Ez kétszeres gond, mert ennek a növénynek a Vetésterülete is erősen lecsökkent az elmúlt két esztendőben. A cukorgyárak lassanként már megindulnak, azonban bizonyosra vehető, hogy termelésük a hazai igényeket nem fogja kielégíteni. Ha jönne egy jó eső, a répa súlya még növekedhetne, ami a gazdaságoknak lenne előnyös, a gyáraknak már alig. Burgonyából iámét kétarcú a helyzet. A nyáriakat betakarították, a termés egészen tűrhető volt. A későbbi érésűekről ezt már nem lehet általánosságban mondani. Pontos becslés még nincs, de reméljük, hogy a termés kielégíti majd a fogyasztók igényeit. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes gazdaságok nem jutnak azonnal pénzhez a burgonyából, mert a kereskedelem az egész évre szükséges mennyiség téli tárolását nem vállalja. A szerződésben kikötött feltételeidet természetesen betartják és a szabad készleteket is átveszik, de nem bizonyos, hogy azonnal. Közeledik, vagy már itt is van az őszi vetések ideje. Szakmai tanácsokat adni nem feladatunk, és ez nem is szükséges, hiszen az agronómusok értik a mesterségüket. Tény, hogy vetőmag elegendő meny- nyiségben és kiváló minőségben áll rendelkezésre. A tavalyi gondok most nem ismétlődtek meg. Probléma a fajta- választék körül található. Éppen az elmúlt év bizonyította be, hogy túlságosan kockázatos zömmel a Bezosztájára alapítani búzatermesztésünket. A gazdaságokban meg is van a hajlam, hogy megfelelő arányban más .fajtákat is vessenek, ugyanez a célkitűzése a minisztériumnak is. A váltás azonban nem történhet gyorsa^ Az alkalmas magyar, szovjet és más országbeli fajták már megszülettek, de el- szaporításukhoz idő kell. Aki most ősszel vásárol vetőmagot, az legnagyobb arányban változatlanul a Bezosztájához jut hozzá. Kapható őszi árpa, rozs, és takarmánybúza-vetőmag is* Ez utóbbi azért lényeges, mert gazdaságaink becsülik ugyan az őszi árpa kiváló takarmányozási értékeit, de ugyanakkor növekvő abraktakarmány-igé- nyeik miatt élni óhajtanak a puha búzák által nyújtott — elsősorban mennyiségi — előnyökkel is. Az aprómagok vetése az országban már megindult, érdekes, hogy rozsot még nem, vagy alig vetnek, pedig itt lenne az ideje. Ügy látszik, esőre várnak. Kockázatos dolog, mert a porban a mag megvárja az esőt, de ha megindul egy esetleges végeérhetetlen őszi esőzés, akkor mái nehezebb lesz vetni. A minisztérium, de egyáltalán, a józan érdek azt kéri, követeli az üzemektől, hogy különös gonddal becsüljenek meg ezen az őszön minden tömeg- takarmányt. Ebből lesz ugyanis a legnagyobb hiány, és ezt importálni nem lehet. Rét- és legelőkultúránk sajnos nem követte még mezőgazdaságunk általános fellendülését. Aa időjárás szeszélyeit a tömegtakarmányok sínylették meg al legjobban. A tavasszal felülvetett pillangósok vagy kipusztultak, vagy alig adtak termést. A lucerna és a vöröshere nyári kaszálásai jók voltak, de a harmadik kaszálás gyenge, a negyedik pedig legtöbb helyen elmaradt. Ezért fontos, hogy figyeljünk a silózásra. A kukoricaszárat és aa egyéb alkalmas anyagot késedelem nélkül kell besilóznl, hogy minél nagyobb tömeg álljon rendelkezésre. Nyári mélyszántást az idén keveset végeztek. A tarlók el- munkálása rendben megtörtént, és sokfelé kihordták, kiszórták már az isíállótrágyát, illetve az alapműtrágyát is. Az őszi mélyszántásokról beszélni még korai lenne, hiszen a közvetlen feladat a betakarítás és a vetés. Reméljük, fennakadás egyik területen se lesz, mert a termelési kedv a gondok ellenére is töretlen, az alkatrész-ellátás pedig tűrhető. Egy körülmény van, ami aggasztja a szakembereket. Ez pedig, hogy az AGROKER-te- lepeken mindenütt ott állanak az új traktorok, a raktárakban pedig a műtrágya, még a máskor hiánycikknek számító kálisó is. Nem az a baj, hogy Van kínálat, hanem, hogy nem viszik megfelelő ütemben. Gépparkunk állapotát ismerve nem kétséges, hogy az új traktorokra a földeken lenne szükség. Ha pedig korszerű mező- gazdaságot akarunk, akkor nem maradhat raktáron a műtrágya sem. Az üzemek tartózkodásának oka talán az, hogy hitelhez jutni körülményes. De a búza, kitűnő termésével hozott egy kis pénzt, általános forint-hiányról tehát nem beszélhetünk; Ősi tapasztalat, hogy a föld mindig megérdemli a befektetést, mert némi kockázattal ugyan, de meghálálja a ráfordított összeget. Ezt bizonyítja még az idei esztendő is, mert ha agrákultúránk nem állana a mai színvonalon, afcJ kor a kukoricatermés nem kérdőjeles lenne, hanem egyértelműen rossz. Ha több-kevesebti sikerrel dacolni tudtunk aä aszállyal, azt agrárkultűránk« nak, a földbe fektetett munkának, összegeknek köszönhetjük. 9, a. Lakóházak — szekszárdi panelekből A prágai pártküldöfíség Budapesten Ősz — kérdőjelekkel
