Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

Barangolás spanyol földön Greeóíól a Pradóig v. Cordóbától Toledo felé a sok rossz vonat után a TAL- GO igazi luxus. Légkondicio­nált, mozgatható repülőülések­kel, szőnyegpadlóval, kellemes halk zenével; Minden állomást négy nyelven jeleznek. így már kényelmesebb az utazás. Cordóba és Toledó, illetve Madrid között már sokkal job­ban műveltek a földek, gazda­gabb a vidék. Az idő gyorsan múlik, csupán egyetlen emlí­tésre méltó jelenet van a vas­úton. Fiatal apácák szállnak fel egy középkorú vezetővel. Hangoskodnak, énekelnek, be­szélgetnek, akár a hasonló ko­rú fiatalok. Azután legnagyobb meglepetésemre a vezetőjük elővesz égy kis dobozoeskát, abból mindegyiknek ad vala­mit. Mint kiderül, rágógumit. Ezen kissé csodálkoztam, de végtére semmin sem lehet cso­dálkozni — legfeljebb az idő­sebb nővér később azon ámult el, hogy az egyik apáca akko­ra léggömböt fújt a rágógumi­ból, mint a legügyesebb tee­nager. A Toledót körülölelő dom­bokról nagyszerű a kilátás a városra, ami még ma is na­gyon sokban hasonlít Greco uireaí varesaepeie. .n. magas­laton fekvő város, a Tajo fo­lyóval, valamint az azt körül­ölelő sziklákkal és a római híddal rendkívül impozáns. A főtéren eleven az élet, elözön­lik a Madridból érkezett tu­risták és a falvakból vásárol­ni érkezett parasztok. Uj- Kastília székhelye egyébként Madrid felépítése előtt az or­szág fővárosa volt. A toledói székesegyház bi­zonyára a világ legszebb ke­resztény katedrálisainak egyi­ke. Mindenekelőtt méreteivel és gazdagságával gyakorol nagy hatást az emberre. Ebben a városban élt Dome­nicos Teotokopulos — El Gre­co, akinek háza ma zarándok- hely. Gazdagabbnak képzel­tem, pedig a valóságban csu­pán egy átlagos polgárház. A földszinten a konyha és ebéd­lő, egy kisebb dolgozószoba, az emeleten az egyszerű mű­terem, Greco még egyszerűbb kis hálószobája, a család nő­tagjainak tartózkodóhelye, hálószobái. Minden egyszerű é6 szerény. Patioja is kedves, s a műterem erkélye egy na­gyobb kertre tekint. Itt szü­lettek tehát a görög remek­lései. Az ember bármerre jár Spanyolországban, nagyon sok Velasquez, Goya és Greco ké­pet láthat. Mind-mind olya­nokat, amelyeket a világ szá­mon tart. A szemlélőt mégis csak néhány kép ragadja meg, a többi elmosódik benne az idők folyamán. Úgy hiszem, hogy a toledói Santo Tómé templomban látott híres Gre- co-kép, az Orgaz gróf teme­tése, egy percre sem halvá­nyodhat el emlékezetemben. Greco pályáján az „Orgaz te­metése” a legnagyobb magas­lat. A bejárattól jobbkéz felé eső oltár helyén függ a nagy­méretű kép, előtte több sor karosszék. Az érdeklődő ezek­ben megpihenve elmélkedhet Greco festményének tematiká­ján, művészi szépségén. Ami­kor Greco e nagy hírű alkotá­sát festi, az autodafék máglyái világítanak Spanyolországban. Ezt az időszakot már a Győz­hetetlen Armada bukása és az inkvizíció hatalmának kiterje­dése jellemzi. A kép egyébként két részre tagolódik, a földi és az égi szférára. A felső részben a művész azt ábrá­zolja, hogy a jótékony Orga­'íuícdoi utcakép, háttérben a katedrálissal. zárt leszállnak a földre Szent István és Szent Ágoston. Az alsó részben realisztikus felfo­gásban az Orgaz holttestét kö­rülvevő hidalgókat látjuk. Ezek azonban nem hasonlítha­tók a kor kegyetlen és kimért uraira: mindegyik arc szelíd és jóságos. Madridról már sokat és so­kan írtak. A Pradóról, a ma­ga felbecsülhetetlen gyűjtemé­nyével, a Madrid közelében lévő El Escorial különlegessé­géről. A Pradóban néhány kép életre szóló élményt nyújt az embernek. A Velasquez- teremben például a Breda át­adása, vagy Olivares híres képmása. Goya portréja a ki­rályi családról s a meztelen Maja csodálatos szépsége. A spanyol fővárosban reám legnagyobb hatást, a Prado nagyszerű élményén túl, ma­ga a városkép tette. A széles sugárutak, az óriási terek ha­talmas szökőkútjaikkal, víz­köpőikkel, a fák övezte utak, a tágas terek és parkok. Mad­rid fiatal város, épületei je­lentős részben modernek. Megkockáztatom, hogy a több mint hárommillió lakost szám­láló spanyol főváros vetekszik Európa legszebb városaival. Az élet mozgalmas, s éjjel egy órakor is olyan a forga­lom és annyi az ember az ut­cán, mint Budapesten nyár- időben este 9-kor. A város külső részein sok az ipartelep, egyre több az egyszerű lakó­épület és lakótömb, ami azí mutatja, hogy nemcsak drága, hanem egyre több olcsóbb bé­rű lakás is épül ebben a ha­talmas metropoliszban. Rengeteg a taxi és viszony­lag nem is drága. Az autók száma talán, a lakosok számá­hoz viszonyítva, kevesebb, mint azt Európában általában megszoktuk. A kocsik túlnyo­mó többsége Fiat, amelyet Seat Fiat néven Spanyol- országban szerelnek össze. Túl ezen a Simca és a Renault dominálnak. Más — német, angol, vagy amerikai márká­jú — kocsik száma egészen minimális. t. Anélkül, hogy az ember tel­mélyedne a statisztikákban, megállapíthatja, nemcsak Mad­rid, hanem általában a spanyol városi lakosság élet­módja és a falusi életmód kö­zötti hatalmas eltérést. Amíg falun rendkívüli az elmara­dottság, addig a városlakók a látottak alapján, nem élnek rosszul. Hozzá kell számítani ehhez persze azt, hogy a kö­zéprétegeket, — amelyeket itt szélesebben értelmeznek, mint általában — a rendszer jól megfizeti. A prosperitás az iparban, a hatalmas idegen- forgalomból s az ezzel kap­csolatos szolgáltatásokból szár­mazó jövedelem mindenek­előtt a városlakók életszínvo­nalát növeli. BOROS BÉLA A Marson túl — nincs toyább ? Információk a meteorokból A meteorkövek olyan egye­di kozmikus testek, amelyek a Naprendszer távoli térségei­ből származnak. Lényeges változáson nem mentek ke­resztül keletkezésük óta, hi­szen már négy és fél milliárd évesek, összetételükben szá­mos olyan kozmikus esemény nyomát őrzik, amely ez alatt az idő alatt ment végbe a Naprendszerben. A meteorkő az egyetlen olyan természetes objektum, amelyen közvetle­nül le lehet mérni, hogy idő­ben és távolságban hogyan változott pl. a kozmikus su­gárzási intenzivitása. KOZMIKUS SZONDA Mialatt ugyanis a meteor­kövek elnyújtott ellipszis pá­lyán haladnak a Nap körül, magúkba gyűjtik a különböző radioaktív izotópokat, ame­lyelv a kozmikus sugárzás gyors részecskéi és a meteori­tok anyagai közötti nukleáris kölcsönhatás eredményeként jönnek létre. A rádióizotópok aktivitása egyrészt 3 külön­böző nukleáris reakciókban való képződés valószínűségé­től, másrészt pedig attól függ, hogy az adott Izotóp felgyü­lemlés! ideje alatt milyen in­tenzív a kozmikus sugárzás. Minden Földre hulló meteorit egy-egy sajátos kozmikus szonda, amely értékes tudo­mányos adatokkal szolgál. Ma már számos adatunk van ar­ról, hogy a napfolttevékenység 19. és 20. ciklusában a Földre hullott kő- ós vasmeteoritok-1 ban különböző radioizotópok vannak. A tudósok ebből pró­báltak adatokat szerezni az ez idő alatti kozmikus sugár­zás intenzivitásának változá­saira. A NUKLEÁRIS FOLYAMAT MODELLJE Éveken át kísérleteztek a különböző obszervatóriumok­ban, hogy utánozzák n me­teorokban végbemenő nukleá­ris reakciót. E célból a me­teoritoknak megfelelő vegyi összetételű anyagot 100 millió — 20 milliárd elektronvolt nagyságrendnek megfelelő energiájú protonok sugárzásá­nak tették ki. Rájöttek, hogy a különböző izotópok hasadá­sa a bombázó részecskék energiájától függ. Végső soron sikerült ,előállítani a külön­böző méretű és összetételű meteoritokban végbemenő nukleáris folyamatok modell­jét és megszámlálni a nukleá­ris aktív réaecskék vertikális elosztódását. Ebből egy sor meglepő és érdekes következ­tetés származott. Minden azo­nos vegyi összetételű meteor­kőben, amely a 19. és 20. cik­lus (1959—1970) idején hul­lott le, felfedezték a Nátrium —22 radióizotóp aktivitási ál­landóságát. Ez pedig arra vall, hogy 1,5—5 fényév (egy fény­év 150 millió km) távolság­ra, vagyis a Mars és a Jupi-, tér pályája közötti térségben a Galaktika felől érkező koz­mikus sugarak áramlata a napfolttevékenység egész cik­lusa alatt állandó. Hogyan le­het ez? Hiszen a földi at­moszféra határánál ez idő alatt a galaktikus kozmikus sugárzás intenzitása legnlább kétszer változott! A változás pontosan függött a napkitörés intezivitásából. MÁGNESES MEZŐK, NAPSZÉL A megfigyelt különbözőség­nek elvi jelentősége van. Vi­lágos, hogy a Naprendszer e térségében a mágneses mezők és a napszél terjedése nem felel meg a kialakult elkép­zeléseknek. Ez nemcsak fel­ismerés szempontjából érde­kes, hanem gyakorlatilag is fontos az űrhajózás feltételei­nek kiszámításánál. Mi törté­nik a bolygóközi térségben? A legkézenfekvőbb magyarázat a következő: a szuperszonikus sebességű és a Nap atmosz­férájából szakadatlanul áram­ló napszél a Föld pályáján túl, arra az elliptikus pályára tér rá, amelyen a bolygók és az aszteroidák haladnak. A plazmával együtt a Nap légköréből kisodródik a mág­neses mező is, és az intenzív kitörések éveiben — a Nap kozmikus sugarai. A bolygó­közi közeg mai modellje fel­tételezi az időben és térben dinamikusan változó mágne­ses felhőket, vagyis a mágne­ses mezők különneműségét. A KOZMIKUS SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA A nyugodt Nap éveiben a galaktikus kozmikus sugarak, akadálytalanul behatolnak a Naphoz közel fekvő térségek­be. Amikor az aktivitás nö­vekszik, bekövetkeznek a napkitörések — igen intenzív széláramlat áll be, intenzíveb­bé válik a kozmikus sugárzás és fokozódik a mágneses me­zők intenzivitása, amelyek óriási sebességgel haladnak a Naptól ellenkező irányba, és a közeli térségekből kiszorítják a galaktikus gázokat és koz­mikus sugarakat. Ennek kö­vetkeztében csökken a galak­tikus kozmikus sugárzás in- tenzívitasa a Föld atmoszfé­rájának határánál a maximá­lis naptevékenység éveiben. Ez a jelenség kapta a galaktikus kozmikus sugárzás 11 éves modulálása elnevezést. Az ed­digi tények igazolták ezt, de a részletekben még sok min­den nem világos. Mindmáig ismeretlen például a modulá­lás mérete. Az 1959—1970-ben lehullott 10 meteorkő izotóptartalmá­nak ismeretében arra a követ­keztetésre jutottak a kutatók, hogy a határ, ahol a 11 éves moduláció gyakorlatilag már nem észlelhető, két fényévnyi távolságra van a Naptól. Va­jon miért? Kiderült, hogy ez a határ egybeesik az asztero- id övezet kezdetével, amely­ben a míkroaszteroidák össze­ütközése eredményeként, pá­rolgás útján turbulens gázok keletkeznek. A gázokat a nap­szél ionizálja, amelyekből mágneses mező keletkezik. Ez tehát a láthatatlan korlát, akadály, amely miatt n nap- nlazma, a mágneses mező és a kozmikus sugár nem terjedhet túl a Mars pályáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom