Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-09 / 212. szám
Gondolatok a szocialista m amka versemről A szocialista lése tekintetében ezúttal nem azokról a kétséget kizáró nagy eredményekről, a munkaverseny pozitív társadalmi, gazdásági és tudatformáló szerepét bizonyító tényezőkről lesz szó, amelyeket a párt, az állam és a szakszervezetek vezető szervei is egyértelműen elismernek. > A munkaverseny megítélésében — éppen az eredmények továbbfejlesztése és gyarapítása céljából — tudatosan elsősorban és hangsúlyozottan a problematikus és változtatást igénylő kérdéseket szükséges felvetni. A szocialista munkaverseny irányításának és szervezésének jelenlegi rendszerét az 1031/ 1967. (X. 12.) sz. Mt—SZOT Elnökségi határozat tartalmazza. A határozat végrehajtása során, annak eredményeként a vállalati kollektívák munkájában, törekvéseiben mindjobban kifejeződnek a népgazdaság, a felhasználók és fogyasztók érdekei is, bár esetenként a kívánatosnál kisebb mértékben, mint a vállalati érdekek. A szocialista munkaverseny azonban — a gazdasági irányítási rendszer jelenlegi viszonyai közepette, elsősorban az irányítás és szervezés gyengeségei folytán, — még nem képes a lehetséges, kívánatos mértékben és módon feltáfni, hasznosítani azokat a potenciálisan meglevő tartalékokat, melyek a vállalati és üzemi adottságokban, különösképpen a dolgozók képességeiben és törekvéseiben megvannak. 'A vállalati belső mechaniz- rhusnak a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban álló továbbfejlesztése, illetve korszerűsítése a jelenleginél kedvezőbb feltételeket teremthet a munkaverseny adta lehetőségek hasznosítására is. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok elhúzódása, az új vállalati szervezeti és működési szabályzatok hiánya, illetve tartalmi fogyatékosságai miatt a munkahelyi gazdasági vezetők (elsősorban az üzem. és művezetők) az irányításuk alatt álló dolgozók kellő befolyásolására, ösztönzésére általában nem rendelVISSZHANG A garázsszövetkezetek Szek- szárdon és Dombóváron című cikkükkel kapcs.olatban az alábbiakat közöljük: Az érvényben lévő településtervezési irányelvek szerint nagy időtávlatban 1000 lakosra 260—280 személygépkocsi tárolását kell lehetővé tenni, ennek kb egyharmadát parkolóhelyeken, kétharmadát sor-, illetve tárológarázsokban, szám szerint sorgarázsokban 40-et tárológarázsokban 130— 150-et. Egyszerűbb megvalósításuk miatt az igények természetesen elsősorban sorgarázsok építésére irányulnak. Ezek építésének lehetősége városok belső területein erősen korlátozott, előbb-utóbb kimerül, ami után elkerülhetetlenné válik nagy garázsok építése. Az újságcikkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez a korlátozottság Dombóvár központi területén is fennáll. Szövetkezeti formában mindkét fő garázstípus építése elképzelhető. , Fábián Imre osztályvezető keznek a lehetséges és szükséges hatáskörrel és eszközökkel. Ez esetenként a termékek minőségének romlásában, a munka- és technológiai fegyelem lazulásában, a vezetők és a beosztottak viszonyában érezteti kedvezőtlen hatását. Az üzemi demokrácia bár 1957., főleg 1968. óta sokat fejlődött, de változatlanul még túlteng benne a formalitás, főként a közvetlen demokráciát illetően. Még nem mindenütt törekednek arra, hogy a vállalati elgondolások és célok az egyének, a munkahelyi és vállalati kollektívák körében kellő időben és tartalommal ismertté és elfogadottá váljanak. Az üzemi demokráciában megnyilvánuló formalizmus, gyakran kedvét szegi az embereknek, csökkenti kezdeményező készségüket, érdeklődésüket és felelősségérzetüket mun. kp helyük, vállalatuk ügyeit és tevékenységét illetően, s így a munkaversenyt is hátrányosan befolyásolja. Egyes üzemi vezetők sokszor goromba, rideg és elutasító magatartása a jogos sérelmek hosszadalmas intézése, méltán váltanak ki egyes helyeken elkeseredést, vagy közömbösséget az egyénekben és környezetükben. Ilyen körülmények közepette a szocialista munkaverseny sem alakulhat ki kellő tartalommal. ' Előrelépésnek tekintendő a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek (elsősorban a szakszervezeti és KlSZ-szer- vek) közötti munkamegosztás célszerű kialakítása a munkaverseny szervezésében és irányításában. Ennek általános érvényű és érdemi megvalósulását lassítja és nehezíti, hogy a munkaverseny-mozgalom irányításáért, szervezéséért felelős gazdasági vezetés — főként a vállalati középkáderek — részéről ki nem mondott, de éreztetett lebecsülés és meg nem értés pvilvánul meg a munkaverseny-mozgalom szerepét és jelentőségét illetően. A munkaverseny a dolgozók gondolkodásában is gyakran torzultan, más tartalommal jelenik meg, mint amit az valójában jelent. A vezetők és a dolgozók felfogásában a munka és a munkaverseny elkülönülő fogalomként jelentkeznek. A vezetők egy része a verseny alatt gyakran felesleges papírmunkát, látszateredmények kimutatását, az ellenfelekkel való rivalizálást és nem utolsó sorban a munkaintenzitás növelésére irányuló törekvéseket értik. Nem kevés azoknak a tisztességes, jószándékú dolgozóknak, főleg munkásoknak a száma sem, akik' úgy ’vélekednek, hogy: „a gazdasági vezetők csak szorgalmazzák a munkaversenyt, ha bajban vannak. — A munkaversenyt rájuk erőltették, előírják. — A versenyre nincs szükség, mert anélkül is ugyanazt végeznék, amit elvárnak és saját becsületük diktál. — A gazdasági vezetők teremtsék meg a folyamatos munkavégzéshez szükséges műszaki, üzemszervezési feltételeket és gondoskodjanak a munkakörülmények, a szociális, egészségügyi munkabiztonsági helyzet javításáról.” A vállalatoknál nyéknél és gazdaságoknál a legnagyobb hatásfokú és legnépszerűbb versenyforma a szocialista brigádmozgalom. E mozgalom viszonylag rövid idő alatt a legnépszerűbb és legfontosabb versenyformává vált A szocialista brigádmozgalom nagy népszerűsége és társadalmi tekintélye következtében egyes helyeken — vállalati presztízsből — elvi engedmények árán is szaporítják a szocialista címmel felruházott brigádok számát. Ennek következtében érdemekben gazdag szocialista brigádok jogosan teszik szóvá a mozgalom felhígulásának veszélyét, tekintélyének és vonzóerejének lejáratását. Az elvi engedmények között a leggyakoribb, hogy a pusztán termelési, gazdasági eredményeket elegendőnek tartják a szocialista cím adományo. zásához. Általában nem támasztanak kellő igényeket a szakmai továbbképzés és művelődés iránt. Nem kellően tisztázottak a szocialista magatartással és gondolkodással összefüggő elvárások. Nem mutatkozik még sem össztársadalmi, sem vállalati szinten kellő mértékben a szocialista brigádmozgalomban részt vevő tömeg közvéleményformáló hatása, következetes és tömeges fellépésük a helytelen nézetek és magatartás leküzdésére. Mi tehát a tennivaló? Mindenek előtt meg kell érteni hogy a szocialista munkaverseny — mint az ember és a munka új típusú viszonya alakításának, formálásának eszköze — a szocialista társadalom építésének továbbra is nélkülözhetetlen hajtóereje. Egyrészt a munkaverseny jelen viszonyai között azt jelenti, hogy a munkát új módon kell végezni. Nem többlet munkái jelent, hanem ki kell hogy fejezze a tudatosan, lelkiismeretesen, felelősségteljesen végzett hatékonyabb munkát. Másrészt kívánatos, hogy a szocialista munkaversenyt, és különösen a szocialista brigádmozgalmat ne csak a gazdasági eredmények növelése potenciális erőforrásának tekintsék, hanem a tudatformálás, az üzemi légkör javítása, a közösségi közgondolkodás és a szocialista emberi kapcsolatok fejlesztése eszközének is. Különös gondot fordítani a szocialista brigádmozgalom további ápolására, e kollektívákat, az egész szocialista munkaverseny-mozgalom gerincének kell tekinteni. Határozottan fel kell lépni a mozgalom tekintélyét lejárató lazaságokkal szemben, s ezzel egyidejűleg céltudatosabban kell elősegíteni a kollektívák szocialista jellegének erősítését, a mozgalom hármas jelszavának következetes érvényesítése jegyében. A szocialista brigádokat segíteni kell abban, hogy működésükben nagyobb szerepet kapjon a politizálás és a közéleti tevékenység, valamint az. hogy a munkahelyi magatartás és közvélemény elismert és elfogadott formálóivá legyenek. Körösi István, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője Népújság 1971. szeptember 9. A testvéri Bulgária életéből Szófia látképe. Építészeti szépségükkel is felhívják magukra a figyelmet a bolgár tengerpart új szállodái. $ Az évi 1250 000 tonna kapacitású Zlatna Panega cementgyár a Duna mentén. A képen: automatikus vezérlőteremből irányítják az anyagok keverését. (Zentralfoto — MTI—KS)
