Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

A hetedik áfész-kong resszus - eiőtt Beszélgetés Szoboszlai Jenő MÉSZÖV szövetségi titkárral A fogyasztási szövetkezetek hetedik kongresszusát1 decem­ber 14-én, 15-én és 16-án tartják. Nem a SZÖVOSZ hatodik kongresszusa lesz ez, mint ahogyan a hatodik még az volt, hanem a fogyasztási szövetkezeteké, ideszámítva a taka­rék- és lakásszövetkezeteket is. A SZÖVOSZ ugyan to­vábbra is létezik, de megváltozott a szerepe, hatásköre: az irányító, ellenőrző jellegét felváltotta az érdekvédelmi szerepkör, ugyanakkor előtérbe került a szövetkezetek ön­állósága. Éppen ezért időszerűtlen lett volna a már nem léte­ző felsőbb szerv kongresszusáról beszélni, mert valójában a szövetkezetek tartanak kongresszust. Az pedig, hogy a sor­számozás nem változott, azaz nem kezdődik elölről, hanem a hatodik után hetedik szerepel a hivatalos okiratokban is, annak a jele, hogy e szövetkezeti mozgalom a megváltozott gazdálkodási körülmények között tisztelettel szem előtt tart­ja' a két és fél évtizedes hagyományait, annak méltó foly­tatója kíván lenni, éppen a tapasztalatok gyümölcsöztetésé- vel. Erről beszélgettünk Szoboszlai Jenővel, a MÉSZÖV szö­vetségi titkárával. — Először talán tekintsük végig az előkészületek Tolna megyei vonatkozásait. — A kongresszusi előkészü­letek már korábban megkez­dődtek Tolna megyében is, ezért ma már nem kezdetről kell beszélnünk, hanem arról, hogy az előkészületek javában folynak. Nem is kívánom an­nak minden részletét megem­líteni, csupán a fontosabbak­ról szólnék. Az előkészületek megyei koordinálására, szervec zésére bizottság alakult. En­nek a munkájában részt vesz az elnökség, valamint a szö­vetkezetek és a MÉSZÖV szá­mos más dolgozója. Ez az elő­készítő bizottság azoknak a szövetkezeteknek az érdekeit is' képviseli, amelyek ez idő szerint nem tagjai a MESZÖV- nek mint megyei szövetségnek, de az általános szövetkezeti irányelvek, rendelkezések sze­rint ennek a körébe tartoz­nának. Minden szövetkezet kongresszusi akcióprogramot dolgozott ki, és szeptemberben mindenütt rendkívüli küldött- gyűlést tartanak, amelynek há­rom napirendi pontja lesz: 1. a kongresszusi irányelvek elemzése, 2. a kongresszusi ak- ciópogram végrehajtásának ér­tékelése, 3. küldöttválasztás a megyei küldöttértekezletre. Ezt követően, október 21-én me­gyei küldöttértekezletet tar­tunk. — Gyakran hallja az em­ber értekezleten, szőkébb körű megbeszéléseken, hogy a fogyasztási szövetkezetek kongresszusára új, megválto­zott körülmények között ke­rül sor. Beszéljünk erről egy kicsit részletesebben. — A megváltozott körülmé­nyek abból adódnak, hogy a népgazdasági reform új alapo­kat teremtett az áfész-ek gaz­dálkodásához is. Ez a leglé­nyegesebb változás a hatodik kongresszus óta. Erre az idő­re esik az egységes szövetke­zetpolitikai elvek kidolgozása, az új alapszabály elkészítése, a megyei szövetség kialakítá­sa. Ezek szervesen kapcsolód­nak egymáshoz, tulajdonkép­pen egy nagy komplexüíriot alkotnak, egyik a másik nél­kül értelmetlen lenne, és vé­gezetül az egész beleépül a népgazdasági tervrendszerünk­be. A kongresszus előtt most arra törekszünk — s ez lesz a rendkívüli közgyűlések felada­ta is —, hogy feltárjuk a moz­galom új körülményeinek gya­korlati tapasztalatait, s ennek alapján foglal majd állást a kongresszus. — Tagcentrikusság. Aki áfész-íémákról beszél úgy­szólván mindig használja ezt a kifejezést. Gondolom, nem véletlenül... — E fogalom az új szövet­kezetpolitikai vitákból , nőtt ki. Ez a leglényegesebb törekvé­sünk, s tulajdonképpen ä szö­vetkezeti demokratizmus elő­térbe kerülését jelenti, azt, hogy ami a mozgalmunkban történik, annak a középpontjá­ban mindig a tagságnak, a tag­sági ' érdekeknek kell állnia. Ezzel kapcsolatban sor került számos szervezeti intézkedésre is, a maga területén pedig minden szövetkezet — élve az önállóság adta lehetőségeivel — keresi a tagsági érdekeltség előtérbe kerülésének gyakorla­ti lehetőségeit. Ma már ott tar­tunk, hogy a gyakorlati ákála a legváltozatosabb, s benne foglaltatik a kisebb értékű jut­tatástól az áruházak létesíté­séig sok minden. A sok közül az egyik legújabbat említem meg. A tamási „Kop-Ka” Áfész igazgatósága a következő szö­vegű levéllel lepte meg azo­kat a tagjait, akiknek első­osztályos gyermekük van: „örömmel értesültünk róla, hogy gyermeke 1971. szeptem­ber 1-én az általános iskola elsőosztályos tanulója lesz. E kedves családi eseményhez szövetkezetünk szerény aján­dékkal kíván hozzájárulni. Fel­hívjuk Tagtársunk figyelmét, hogy gyermekének az első osz­tályban szükséges tanszereket ne vásárolja meg, mert min­den szövetkezeti tag gyerme­két a tanszerekkel megaján­dékozzuk. Gyermekének sok örömet és a tanulásban sok si­kert kívánunk.” — Úgy tudom, hogy min­den áfész felülvizsgálta a tagnyilvántartását a közel­múltban. Miért volt erre szükség? — A régi nyilvántartás már nem tükrözte elég pontosan az időközben bekövetkezett válto­zásokat (elköltözés, elhalálo­zás stb.) és úgy gondoltuk, hogy időszerű a pontos felmé­rés, mert hiszen mindennek az a kiindulópontja. — Mit mutat a felmérés? — Természetesen sok min­dent, űé'ézúttal csak két fon­tos jellegzetességet említek meg. Az egyik: örvendetesen nő a fiatalabb korosztályhoz tartozó tagok száma, a másik: az áfész-ek kimondottan pa­raszti jellege erősen módosult, mert a tagok közt mind több a nem paraszti foglalkozású — fejezte be nyilatkozatát Szo­boszlai Jenő. BODA FERENC Az országgyűlés honvédelmi bizottságának látogatása néphadseregünk egyik hegyi kiképző bázisán Katonai bemutatót tekintett meg augusztus 31-én az országgyűlés honvédelmi bizottsága néphadseregünk egyik dunántúli hegyi kiképző bázisán. A látogatáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, kiképzési főcsoportfőnök is. A bemutatót követően a képviselők és a jelenlévő katonai vezetők szívélyes, baráti beszélgetést folytattak azokkal a katonákkal, akik a gyakorlatokat vég­rehajtották. A képen: Drótkötélpálya-építés. Ahová a magyar delegáció ellátogat s III. ECUADOR Jövőre ün- epli az ország ággetlensége kivívásának 50. évforduló­it. A Dél- .merika nyu- ati partjain lterülő Ecua- or nevét on- an nyerte, ogy az egyen- tő (equaio . 'éli ketté. Te- lete 270 01 égyzetkilomé- ;r, lakossága millió, ebből j százalék in­ián, ^5 szá­llók európai ? indián ke- e-rék, a többi jrópai és af- kai. szárma- ísú. Rendid­ül gazdag ás- ányi kincsek­en, de sem 'ek, sem nagy iezőgazdasági lehetőségei sincsenek ki­használva. Az ország területének 70 százalékát erdő borítja, kö­rülbelül 10 százaléka, főként a hegyvidéken, legelő és 10 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt: A művelt te­rületnek több mint fele a nagybirtokosok tulajdonában van. A parasztok három­negyed részének néhány hek­táros gazdasága van, vagy részes bérlő. Fontosabb me­zőgazdasági terménj'ei: ka­kaó, banán, — a világ banán­exportjának 25 százalékát ad­ja — kávé, rizs, gyapot és gabona. Erdőgazdasága szolgáltatja a balsafát — rendkívül köny- nyű fafajta: a repülőgép- iparban és hajógyártásban hasznosítják — a nyersgumit és a chinin-kérget. Tengeri halászatának biz­tosítására igyekszik megvéde- di felségvizeit, amelynek ha­tárát 200 mérföldre terjesz­tették ki (1 tengeri mérföld egyenlő 1854 méterrel). Ebben az évben, .augusztusig 26 ame­rikai tulajdonban lévő halász­hajót fogott el, amelyek nem tartották tiszteletben felség­vizeit. Washington viszonzásul felfüggesztette a katonai fel­szerelések szállítását és meg­fenyegette azzal, hogy meg­fontolás tárgyává teszi a 25 millió dolláros gazdasági se­gélyprogramot. Quito ellen­lépésként kiutasította a 37 ta­gú amerikai katonai missziót. Ez az ellentét felszította az országban az USA-ellenes ér­zelmeket. Bányászatának legfontosabb terméke a kőolaj. A termelés 80 százalékát angol, 20 száza- . lékát amerikai vállalat ellen­őrzi. Arany-, ezüst-, kén-, só: gipsz- és rézkészletei jelentő­sek, de a termelés kicsi. r.Tr libdén-, mangán-, ólomérc • ,-z énkészletei feltárás ala** • nak. Feldolgozóipara többnyire kis- és kézműipar. Exporttermékei a banánon kívül a kávé, kakaó, petróle­um, gyógyszeripari alapanya­gok és a rizs. Importjában fő­leg gépek, szállítási eszközök, acél és acéltermékek, valamint vegyszerek szerep ilnek. Néhány évvel ezelőtt hazánk külkereskedelmi forgalma Ecu­adorral minimális volt. Álta­lában csak évi 10—20 ezer ton­na banánt importáltunk. Az első államközi kereskedelmi megállapodás aláírására 1967- ben került sor. Ez az egyez­mény mindkét fél számára biztosítja a legnagyobb kedvez­mény elvének alkalmazását. 1969-ben Quitóban járt keres­kedelmi küldöttségünk tárgyalt először arról, hogy járműve­Tegnap a Tolna megyei Ta­nács épületében megbeszélést tartottak a szakszervezetek megyei tanácsának vezetői és a Tolna megyei Tanács tiszt­ségviselői. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást az elmúlt félév — és a két szerv tevé­kenységét érintő — fontosabb eseményeiről. Kicserélték vé­leményüket a megye fejlesz­tése, a lakosság kommunális, kulturális, egészségügyi és két és villamosgépeket szállí­tunk a dél-amerikai ország­nak. Az ecuadori kereskede­lem- és iparügyi miniszter ez alkalommal jelentette ki, hogy országának nagy érdeke fűző­dik kereskedelmi kapcsolatai­nak kiszélesítéséhez Magyar- országgal. Hazánk tavaly elő­ször rendezte meg Ecuador fő­városában a magyar ipari ki­állítást. A helyi szakemberek körében különösen az orvosi műszerek, szerszámgépek, a geodéziai műszerek és áram­mérők keltettek nagy érdeklő­dést. A két ország közötti szívé­lyes viszony elmélyítését fejezi ki az, hogy 1970-bsn országa­ink nagykövetségi szintre emel­ték diplomáciai kapcsolataikat. Máté Sándor désekben. Megállapodtak abban, hogy a két szerv együttműködését kölcsönösen még hatékonyab­bá kell tenni. Ennek megfele­lően ez év végén a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága és a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége együttes ülésén értékeli az ed­digi tapasztalatokat és megha­tározza a további együttmű­ködés elveit. Az SZMT és a megyei tanács vezetőinek tanácskozása szociális ellátását érintő kér­i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom