Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Mire képes a pszichológia? A ZYC1E 1 NOWOCZESNOSC (Lengyelország) nrja: Dr. Janusz Reykowski, a Varsói Egyetem Pszichológiai Intézetének kutatócsoport-vezetője arról nyi­latkozik, milyen szerepe lehet a pszichológiának a vezetők kivá­lasztásában, a kádergazdálkodás- ban. Hangsúlyozza, hogy az em­ber alkalmassága valamely mun­kakörre nemcsak saját adottsá­gain múlik, hanem nagymérted­ben azokon a pszichikai és egyéb hatásokon, amelyek munkahelyén érik. — Az emberek igen sokat vár­nak a pszichológiától. Azt re- , méiik, hogy a pszichológia va­lamiféle egyetemes eszközökkel képes az embert töviről hegyi­re megismerni, mindent elmond az emberi tulajdonságokról, ma­gatartásról, érzelmekről, sze­mélyiségekről. Képes előre meg­jósolni az ember tevékenységét, reakcióit, sőt gondolatait is. Mi az Ön véleménye a pszichológu­sok szerepének erről a felfogá­sáról? — Mindez gyönyörű lenne — ha igaz lenne. Lehet-e számunkra, pszichológusok számára nagyobb öröm, mint egy olyan kitűnő ap­parátussal rendelkezni, amely — ha a vizsgált személlyel ,,össze­kapcsoljuk” — elolvassa vala­mennyi hibáját és erényét, meg­mondja: mire és milyen feltételek között alkalmas? A valóság sok­kal prózaibb: ilyen apparátusunk nincs. — A pszichológiának azonban megvannak a maga különböző technikái, melyek segítségével megismerheti az ember pszichi­kai tulajdonságait. Hasznavehe­tetlenek lennének ezek a tech­nikák? — E technikák segítségével vá­laszt adhatunk bizonyos részlet- kérdésekre, például arra, hogy rpennyire képes valaki az abszt­rakt gondolkodásra, a fogalmak közötti viszony megragadására, emberi közösségek irányítására, egyes hivatali feladatok ellátásá­ra stb. E lista egyébként — ha összeállítanánk — rendkívül tekin­télyes lenne, nemcsak a képessé­geket tüntetné fel, hanem a kü­lönböző magatartásokat, tempera­mentumbeli sajátosságokat, a leg­fontosabb igényeket és motívumo­kat stb. E különböző technikák, eszközök többsége azonban rend­kívül sajátos, speciális emberi tu­lajdonságokat vizsgál és kockáza­tos dolog lenne e vizsgálatok alap­ján túl általános következtetése­ket levonni. Óvakodnunk kell at­tól, hogy egyes elnevezéseket túl­ságosan szó szerint fogjunk fel; olykor például azt mondják, hogy a pszichológusok rendelkeznek „a figyelem vizsgálatára szolgáló teszttel”, a ..gondolkodás vizs­gálatára szolgáló teszttel”, vagy a ,, vezetői képességeket vizs­gáló teszttel”. Ez félreértés. A figyelmet, a vezetői ké­pességeket vagy a gondolkodást általánosságban nem lehet vizs­gálni; többnyire e folyamatok va­lamely konkrét vonatkozását vizs­gáljuk. — Meg lehet-e előre mondani, hogy egy adott ember alkal­mas-e egy adott tevékenység- fajtára? — Ezzel kapcsolatban sok lel­kes bejelentés hangzott el, de ezek meglehetősen túlzottak voltak. Ha például a legkorszerűbb eszközök­kel próbáztatunk egy gépkocsit, akkor sem tudjuk száz százalékra megmondani előre, kifogástalanul müködik-e majd, főként nehéz te­repen. Sokkal nehezebb feladatot jelent’ megjósolni azt, hogyan mű­ködik majd a jövőben egy ember. A tárgy bonyolult jellegétől (az emberi pszichikumtól) elvonatkoz­tatva is kénytelenek vagyunk fi­gyelembe venni, hogy az ember alkalmasságát számos ellenőrizhe­tetlen tényező befolyásolja. E té­nyezőket pedig nehéz bekalkulál­ni a diagnosztikai programba. — Azt jelenti-e ez, hogy a szelektív vizsgálatoknak nincs értelmük? — Nem, ezt nem állítom. Mind- össze úgy hiszem, hogy alkalma­zási területük korlátozott. Ami a magas szakképzettséget és sajátos képességeket igénylő foglalkozáso­kat illeti, ebben az esetben a sze­lektív vizsgálatok elsősorban azt, jelentik: meg kell állapítanunk, nem állnak-e fenn olyan pszicho­lógiai akadályok, amelyek az adott állás betöltése ellen szólnak. Első­sorban tehát azoknak a kiselejte­zéséről van szó, akikről nagy való­színűséggel elmondható, hogy nem boldogulnak majd. — Van azonban számos olyan kutatócszköz, amelyet mégis­csak felhasználnak prognózisok készítésére. Vegyük például a vezetők alkalmasságvizsgálatá­nak eszközeit. — Több ilyen eszköz lehetséges. Egyesek az ember előéletének és tapasztalatainak elemzésére épül­nek. Különösen megválasztott kér­dések segítségével olyan adatokat szereznek, melyekről ismeretes, hogy az adott szakmában a jobb vagy rosszabb működés mutatói lehetnek. Egy másik eszközt a Ez isf az is — Szekszárdról Víszintes: 1. A felszabadulás 25. évfordulóján átadott léte­sítmény. 14. Az elején a! 15. A Tanácsköztársaság! emlékmű alkotója. (Makrisz). Iff. Hang­talan citera!T7. A szélein tág! 19. Shakespeare szülőhelye, Stratford of... 22. Szekszárd római kori neve. 26r Régi pénz. 23. Sebész, az Országos Közegészségügyi Tanács létre­hozója és első elnöke volt. A ősi fegyver. 50. Ilyen hagyma is van. 52. My ... vietnami vé­rengzés színhelye. 53. Virágta- lan növény. 56. Hölgyön. 56. Alant. 50. Magam is. 60. Or­szágos Tervhivatal. 62. Az egyik szekszárdi dűlő neve. 63. Hegedűművész, Liszt ba­rátja volt. (Ede). 65. Izomkötő. 66. Amerikai hírügynökség. 67. Pusztaság németül. 60. A Pan­kírház névadója. (János). 20. Kifogyott belőle a ... 01*. Ré­gi bárkás. TT Ál is lehet. 3$T GÜ. 35 Megyénk híres szülött­je, — Kossuth-díjas, — egyik regényében az ozorai felkelés­nek állít emléket. 42, Hang­szer része. 43. Augusztus lil­án megnyílt kereskedelmi egy­ség. 44. Elődje. 40^Párok! 46. Az Augusz-család világhírű zeneszerző vendége volt. 47^ nónia létesítménye Szekszár- don. Függőleges: F. A város egyik ipari létesítménye. Rabos­kodott. *6. Ez a szekszárdi bika­vér is. 4. Tova. 6. Sokat nyom a ... 6. Orosz helyeslés. 7: ... Tisza (Illés Béla). 8. Akkumu­látorfajta. 9. Női név. Iff. Má­zolja. 11. Zöm zöme! 12; Cink. 1% Olasz folyó. HL Pelé is ez volt. 2ff. Antimon^ 21". Rádium. 23. Üss vissza! ^4. Régies „c”. 25. Jelentékeny közéleti sze­repet játszó főszolgabíró volt. '.27. Bobby ... olasz táncdal- énekes. 30. Az elmúlt hét nagy eseménye. 32. Előre. 32; Ékte­len szerencse! Egymást kö­vető betűk. 37: Tékozló hang­zói. 38. A szekszárdi direktó­rium tagja volt, 1919. augusz­tus 19-én kivégezték. (Pál). 39. Alaszka folyója. 40, Urán, hidrogén. 41. Szolmizációs hang. 42. Nagy tettet fog vég­rehajtani. 48. A szekszárdi ka­darka is ez. 49. Vagdalt hús. 51. Mezőváros svédül. 54. Sár­közi tojás jelzője. 55. A Ge­menc Szálló földszinti csarno­ka. 57r~Francia város. 58. A város közelmúltban elhunyt festőművésze. (Pál). 61. Idő angolul. 64. Péngevég! 69. EEEEE. 70, SZÁ. ZL- Francia névelő. Beküldendő a vízszintes 1., 15., 22., 28., 35.. 43., 46., 62. és 68., valamint a függőleges 1., 3., 25., 30., 38.. 48., 54., 55. és 58. számú sorok megfejtése 1971. október 4-én déli *12 óráig levelezőlapon, megyei művelődési központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: „REJTVÉNY”. A he­lyes megfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. szeptember 12-i keresztrejtvény helyes megfej­tése: „Szeméből csöndes panasz sík feléd, Keresi részvéted tekintetét, Tebenned bízik — úrban a hívő.” Könyvjutalmat nyertek: Bö- röcz Katalin, Szekszárd. Béri Balogh Ádám u. 81., Deák Edit, Szekszárd, Mészáros Lá­zár u. 8., István Józsefné, Mözs, Szent István u. 25., Ko­vács János, Győré, Kossuth Lajos u. 44., Podráczky József­né, Dombóvár, Jókai u. 1. A könyveket postán küldjük el. SZEREK próbának alávetett személy je­lenlegi tevékenységének vizsgála­tára alkalmaznak: a vizsgált sze­mélynek különböző feladatokat kell megoldania. Lehetnek ezek szellemi típusú feladatok, de le­hetnek az emberi kapcsolatok kö­réből választottak is — ez utóbbi esetben azt vizsgálják, hogyan reagál az illető különböző tisztá­zatlan konfliktushelyzetekben. A megoldások megválasztása felszín­re hozza az illető bizonyos élet- stratégiáit, olyanokat is, amelyek esetleg akadályozzák Szakmai fel­adatai megfelelő elvégzését. A fő konstrukciós problémát nemcsak a megfelelő feladatok összeállítása, hanem olyan ismérvek kialakítá­sa képezi, melyek eldöntik, vajon a próbának alávetett személy meg kívánja-e téveszteni a kutatót, s ha igen, milyen mértékben. Szá­mos kérdőív tartalmaz ilyen „biz­tosítékot”. — Fontos az is, hogy meggyő­ződjünk arról, hogyan működik egy ember a ,,pszichológiai meg­terhelés” feltételei »között, azaz stressz hatása alatt. E célból kü­lönleges kísérleti helyzeteket, ún. miniatűr életszituációkat szerkesz­tenek, melyek a természetes fel­tételeket Imitálják; az embernek ilyen körülmények között tanúsí­tott eljárását megfelelően össze­állított kategóriarendszer segítsé­gével meglehetősen beható elem­zés tárgyává teszik. — Az ilyen és ehhez hasonló módszerek jelentősen gazdagítják a jelölt pszichikai képességeire vonatkozó ismereteinket, de ez mindössze fontos segédeszközt je­lent. — Milyen szerepe lehet tehát a pszichológusnak a kádergaz­dálkodásban? Vajon mindez nem azt jelenti-e, hogy munkájához viszonylag csekéiy a gyakorlati haszna? — Nem, erről szerintem nincs szó. Teljesen téves az az elgondo­lás, amely a pszichológus szerepét a szelektív tevékenységre korlá­tozza. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szelekció fontos ugyan, de még­sem egyedül döntő kérdés: annál kevésbé, mivel a szelekciót nem lehet hibátlanul végezni. Rendkí­vül fontos az, mi lesz az ember­rel akkor, amikor már hozzáfo­gott feladatai elvégzéséhez. Az előbbi autópéldához visszatérve: ha kontár kézbe kerül, akkor még a jó autó is „konspirálja erényeit”, sőt gyorsan tönkremegy. És a legkiválóbb tehetségeket és lehe­tőségeket is el lehet fecsérelni egy rossz intézményben. — Az, hogy egy ember alkal­mas-e a rábízott feladatok el­végzésére, jelentős mértékben függhet attól, milyen hatással vannak rá munkahelyén (felté­ve persze, hogy durva hibát a selejtezésnél nem követtek el, és nem olyan embert választot­tak, akinek alapvető fogyaté­kosságai vannak.) Úgy gondo­lom, hogy a pszichológusnak ép­pen e területen vehetik igen sok hasznát. » — Először is az ember működé­se. tevékenysége nagymértékben függ attól, miért és hogyan mi­nősítik. A helyes minősítési rend­szer az emberi tevékenységet be­folyásoló rendkívül fontos ténye­ző. Ezt könnyű kijelenteni, annál nehezebb megvalósítani. Igen sok olyan beosztás van ugyanis, mely­nek ellátását a felettes nézőoont- 1ából nem könnvű értékelni. Ezért az emberek tevékenységének meg­ítélésében igen gyakran nem tény­leges tevékenységük, hanem télié­in mellékes tulajdonságaik ját­szanak szereoet. Az.az az intéz­mény dolgozójának tevéVonvségét nem olyan alapvető kritériumok alantén í+élik meg. melvek e dol­gozó fő feladataiból adódnak, ha­nem olyan mellékes kritériumok szerint, melvek alkalmazása -p^m okoz fáradságot: nem azt értéke­lik. amit értékelni kell. hanem azt. ami könnven értékelhető. Nehezen lehet például azt minő­síteni. vajon az orvos jó diag­noszta-e. gondosan gvógyít1a-e betegeit : azt viszont könnyen rrmg lehet állapítani, hánv beteget fo­gad egy óra alatt. Nehéz elbírál­ni, vajon egy diszpécser optimá­lis döntéseket hoz-e. de azt köny- nyen megállapíthatjuk, határidőre készítette-e el jelentéseit. Ilyen és ezer hasonló eset folytán a dol­gozó minősítésének feltételei té­vesen alakulnak ki. A téves minő­sítés pedig téves irányú cselek­vésre ösztönöz: olyan cselekvés­re. amely biztosítja a főnökök tet­szésének megnyerését! bár ugyan­akkor az intézmény fő feladatait nem sikerül megfelelő módon el­végezni. Ilyen körülmények kö­zött a legnagyobb sikert szükség­szerűen nem azok aratják, akik­nek érdeke a jó eredmény, ha­nem azok, akik kidolgozták a maguk speciális módszereit arra, hogy kedvező fényben tűnjenek fel. — Úgy hiszem, hogy a pszicho­lógusok elősegíthetik az emberek helyes megítélését, fontos szere­pet játszhatnak a hamis látszatok leküzdésében. Nem feledkezhe­tünk meg ugyanis arról, hogy egy ember munkája, tevékenysége azoknak a hatóságoknak pszicho­lógiai következményei szempontjá­ból történő elemzése ugyancsak fontos feladat, — Hallhatnánk ezzel kapcso­latban egy példát? — Minden emberi tevékenység­ben van egy jó adag pszichológiai ßtressz: olyan tapasztalatokról van szó, amelyek megterhelik az em­ber pszichikumát (veszélyhelyzet, az emberi tevékenység zavarai, kudarcok és károk). Az ember jól el tud viselni egy bizonyos stressz- szintet, sőt olykor a stressz hatá­sa alatt még többre is képes, mint anélkül. De csak akkor, ha ez a stressz nem túlságosan nagy. Ha túl nagyra növekszik, akkor ká­ros hatással van a pszichikumra. Nemcsak az ember intellektuális működési készségét rontja, de ne­gatív emóciókat is kelt: kedvte- lenséget, ellenségességet, félelmet, 6őt közömbösséget, passzív rezig- nációt. — Számos olyan intézményt em­líthetnénk. ahol a stressz-szint túl­ságosan magas, méghozzá nem­csak kivételesen ritka, kritikus helyzetekben, hanem állandóan. A stressz olykor erősödik, amikor nem lehet, stabil munkamenetet kialakítani, minthogy egyre újabb és újabb feladatok szakítják meg, vagy hiányzik valami, amire szük­ség van: az emberek többsége szá­mára két feladat ellátása össze­hasonlíthatatlanul nehezebb, meg- terhelőbb akkor, ha egyidejűleg kell ilyen feladatokat végrehajta­ni, mint akkor, ha szukcesszíve jelentkeznek, bár mindkét' eset­ben ugyanannyi időt fordít e fel­adatok elvégzésére. — A stressz-szint növekszik ak­kor is, ha az emberi cselekvés út­jába különböző akadályokat állí­tanak. Azoknak, akik ezeket az akadályokat állították, általában arra volt gondjuk, hogy megóvják az intézményt a téves döntések­től, visszaélésektől, veszélyes kockázattól. De kiszámította-e már valaki ezeknek az aka­dályoknak a pszichológiai költ­ségeit? Figyelembe vette-e va­laki azt, hogy minden egyes ilyen akadály az egyén számára továb­bi stressz forrása? Pedig az egyén­nek korlátozott a stresszel kap­csolatos tűréshatára. Ha túl sok stressz éri, akkor a legkülönbö­zőbb nem kívánatos magatartáso­kat szabadítja fel. Az ember pél­dául megtanulja azt, hogyan ke­rülje meg a törvényt. Vagy kö­zömbössé válik és már semmire nem törekszik (legfeljebb arra a látszatra, hogy mégis törekszik), vagy ellenséges, agresszív érzések halmozódnak fel benne, melyek váratlanul erőszakos tettekben jutnak kifejezésre. — Úgy gondolom, a pszichológu­sok feladata lenne e tényezők mé­rése. Természetesen nemcsak a stresszről van itt szó. Számos olyan más tényező is létezik, me­lyek hatása eldönti, vajon egy meghatározott beosztásra hivatott ember igyekszik-e megtanulni azt, hogyan végezze feladatát egyre jobban — vagy rosszabbul, hibá­sán fog működni. E tényezők elemzésével a pszichológusok je­lentős mértékben hozzájárulhatná­nak a helyes kádergazdálkodás­hoz. — Az emberi tehetségek és le­hetőségek kincsestárának nyitja ugyanis nemcsak azoknak a ke­zében van. akik ismerik a pszichi­kumot, hanem elsősorban szóké­ban, akik hatással vannak az em­beri pszichikumra. Népújság 12 1971. szeptember 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom