Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

A KISZ VIII. kongresszusa előtt Valamennyi KISZ-szervezet jelenlegi leg­fontosabb feladata a KISZ VIII. kongresszu­sára való felkészülés. Országszerte termelési mozgalmakat indítanak az alapszervezetek, megtárgyalják a KB által kiadott kongresszu­si levelet, melynek alapján javaslatok szület­nek a KISZ-munka hatékonyságának további javítására, a napjainkban újonnan jelentkező feladatok megoldására. Nálunk, a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál is ez a fő cél Szervezeti erőnkhöz, képessé­gein’-!--., szereink kivenni részünket a fölkészülés munkájából. Féléves vállalati termelési tanácskozásun­kon autójavító-részlegünknél ifjúsági brigád alakult, melynek vállalásaiban is a kongresz- szusra való méltó felkészülés igénye tükröző­dik. Legutóbbi taggyűlésünkön tárgyalta meg az alapszervezet a KISZ KB kongresszusi le­velét. A levél három pontjáról alakult ki vi­ta, és egy kérdésével kapcsolatban javaslat is született. E javaslatot a későbbiekben maga­sabb és szélesebb fórum elé is szeretnénk ter­jeszteni. Első pillanatban furcsának tűnhet, hogy egy termelő vállalatnál éppen az oktatá­si rendszer továbbfejlesztéséről, a művelődési egyenlőségről és a fizikai dolgozók gyerme­keinek pedagógiai, szociális támogatásáról jöjjön felszínre vita. Viszont, ha jobban bele­gondolunk — fiatalokról és többségében fa­lusi fizikai dolgozók gyermekeiről lévén szó — teljesen érthető. A kongresszusi fölkészülés jegyében szüle­tett javaslat lényege a'következő: Sokat hal­lunk a város és falu közötti különbség felszá­molásáról. A felszámolandó különbségek fel­lelhetőek az oktatás területén is. Ennek egyik gyökere az, hoigy egy-egy falusi iskola ne­gyedannyira sincs felszerelve szemléltető esz­közökkel, mint egy városi Ha egy falun ta­nító pedagógus tudásának maximumot adja is. a tanítás hatékonysága a szemléltetőesz­közök hiányában nem lebe- fii ■ -z1 p>dig tudjuk, hogy ez a megértetésnek egyik elen­gedhetetlen kelléke. Mi lenne, ha ~ ’ im alakulna ki „Minél -több szemléltetőeszközt a falusi is­koláknak" jelszóval^ Igen a jelszó emlékez­tet egy már befejezett nagyon sikeres orszá­gos akcióra, amelynek eredményeként isko­láink zöme televízióhoz jutott. Nagyon sok olyan ismeretanyag szerepel a tankönyvekben, ami valamely gyakorlati — gazdasági, termelési vagy egyéb területtel szoros kapcsolatbán van. Az ezeken a terü­leteken dolgozó fiatalok létszáma igen nagy. Ha ezek a fiatalok vállalnák, hogy társadal­mi munkában az iskolák részére szemléltető anyagot készítenek, nagyon sokat segíthetné­nek. Azért ók, mert például a kohászatban dolgozó fiatalok ismerik igazán a vasgyártás menetét, így ilyen vagy ezt szemléltető esz­közöket nyilván ők tudnának elkészíteni a legjobban. Ez csak egy példa. Született egy javaslat. Hogy alkalmazható-e. az további viták folyamán derül ki. Hasonló javaslat biztos nagyon sok van. Ezek között bizonyára lesznek olyanok, amelyek később gyakorlattá válnak. A cél pedig ez. Gelszhauer János KISZ-titkár Szekszárd Szibériai barátság 1971 nyarán résztvevője vol­tam Tolna megyei ifjúsága képviseletében annak a KISZ- delegációnak, amely a IV. Szovjet—Magyar Barátsági táborba utazott Novokuz- ayeckbe. A 30 fős delegáció Síét, csoportot alkotott. Én az *lső csoportban voltam, ami július 12-én reggel indult a ferihegyi repülőtérről. Az előkészületekről csak annyit, hogy a csoportunk a csille­bérci úttörőtáborban találko­zott. Valamennyien nagyon örültünk, és kíváncsian vár­tuk milyen lesz a fogadtatás, milyenek lesznek a szibériai emberek. A repülőút izgalmai után kellemes meglepetés ért bennünket, Moszkvában, a seremetyevói repülőtéren komszomolista fiatalok VIRÁGGAL VÁRTÁK bennünket, majd autóbuszba szálltunk és elmentünk a „Szputnyik” szállodába, ahol elszállásolásunk történt. Másnap délelőtt a Komszo- mol Központi Bizottságnál tettünk látogatást, majd meg­tekintettük a Lenin-mauzó- leumot, megkoszorúztuk az is­meretlen katona és a három hősi halált halt űrhajós sír­emlékét. Délután folyamán megtekintettük a kongresszu­si palotát, a KGST-palotát és néhány templomot. Ahogy azt idegenvezetőink elmondták, nagyon sok látnivaló lett vol­na még, de az időnk sajnos nagyon kevés volt. Este a Moszkvai Nagyszínházban néz­tük meg az „Aranykakas” cí­mű mesejátékot. 14-én dél­előtt az újítók szövetségében jártunk, ahol előadást hallgat, tunk „A tudományos techni­kai haladás és az ifjúság rész­vétele a feltaláló- és újító­mozgalomban” címmel. Az előadás alapján betekintést nyertünk a szovjet fiatalok munkájába. Délután megte­kintettük a műszaki múzeu­mot és a népgazdasági kiállí­tást, majd a tv-torony tetejé­ről Moszkvát. Éjszaka hosszú út előtt álltunk, ahogy köze­ledett az idő az utazáshoz, is­mét szorongás lett úrrá raj­tunk. Éjfélkor indultunk kü- lönrepülőgéppel Novokuz- nyeckbe, a táborozás színhe­lyére, ahova 5 órás repülőút után zuhogó esőben érkeztünk. Majdnem eleredtek a köny- nyeim a meghatottságtól, ahogy kiléptem a gépből. Meglepetten láttam, hogy pionyirok állnak sorfalat vi­rággal a kezükben, mindenütt magyar feliratok és amerre vitt az útunk mindenütt ma­gyar zászlók. A repülőtér elő­csarnokában idősek, fiatalok gyűltek össze, hogy köszöntse­nek bennünket Kemcrovó megye Komszomol-bizottsá- gának első titkára szólt hoz­zánk és az ő népszokásuk sze­rint KENYERET, SÓT és paprikát adott át Szögi Bé­la elvtársnak, a magyar dele­gáció vezetőjének, majd sike­res munkát kívánt a tábor valamennyi résztvevőjének. Ezután buszba szálltunk. A táborba érkezve elhelyezked­tünk, majd este ünnepélyes zászlófelvonásra, tábortűz meggyújtására, majd barátsá­gi estre került sor. Másnap reggel nagyon nehezen ébred­tünk, nagyon nehéz volt az átállás, ugyanis szibériai idő­számítás S órával tér el a mi időszámításunktól. Reggeli után szeminárium formájá­ban tárgyaltunk Az ifjúság marxista—leninista nevelésé­ről az SZKP XXIV. és az MSZMP X. kongresszusa ha­tározatainak szellemében. Na­gyon sok érdekes dolgot hal­lottunk a Komszomol mun­kájáról, tevékenységéről. Dél­után felszíni szénfejtést néz­tünk meg. Nagyon sok ipari üzeme van Kemerovó megyé­nek. Mi több ipari üzembe lá­togattunk el és szinte vala­mennyi üzem fiataljaival ba­rátsági esteken is találkoz­tunk. A novokuznyecki pártbi­zottságon a párt és az ifjúsági szervezet munkakapcsolatiról tájékoztattak bennünket. No- vokuznyeckben NYÍR- ÉS FENVÖFAT ültettünk el a barátság fája­ként, majd kis ünnepségre ke­rült sor, lelepleztük azt az emléktáblát, melyet a barát­ság-tábor emlékére állítottak fel. Számos sportrendezvény és klubest lebonyolítására is sor került a két hét alatt és sok érdékes szeminárium zaj­lott táborunkban. Például jú­lius 21-én „Az ifjúság részvé­tele a tudományos technikai forradalomban” címmel volt szemináriumunk. Az ünnepi táborozást Novokuznyeck vá­rosi kuttúrotthonában tartot­tuk. Búcsúbeszédek, ajándé­kok, kitüntetések átadása. A szovjet elvtársak közül töb­ben kaptak KISZ-KB dicsérő oklevelet és aranykoszorus KISZ-jelvényt A búcsú- vacsorára a Moszkva étterem­ben került sor. 22-én utazás a repülőtérre, a repülőtéren néhány búcsúszó. A kedves fogadtatáskor azt hittük so­sem lesz vége a táborozásnak, és mikor a búcsúzásra került sor, szomorúan vettük tudo­másul, hogy milyen gyorsan eltelt az idő. Moszkvába dél­után 13 órakor érkeztünk. Megérkezésünk után sétáltunk még egyet, este ismét búcsú- vacsorára ültünk össze a Komszomol Központi Bizott­ságának néhány tagjával, majd reggel 6 órakor indul­tunk a seremetyevói repülő­térre és 8 óra 15 perckor in­dultunk Budapestre. Csodálatos két hetet töltöt­tünk a Szovjetunióban. Kemény Júlia a Paksi Konzervgyár KISZ­szervezetének csúcstitkára. Népújság 5 1971. szeptember X Épül a Barátság íí. kőolajvezeték fogadóállomása A Barátság II kőolajvezeték magjuirországi szakaszá­nak első létesítménye a fénycslitkei fogadóállomás, ame­lyet az Országos Kőolajvezeték Vállalat épít. Itt fogadják a vezetéken érkező olajat és innen továbbítják a finomí­táshoz. Az olaj tárolására négy, egyenként 20 ezer köb­méteres tartályt építenek, amelyből egy már elkészült. A mintegy 200 millió forintos beruházást 1972. végére feje­zik be. Képünkön: az épülő tartály park. Négyezer tonna tanulni való Jelentés a tankönyvellátásról Négyezer tonnánál több tan­könyvet „terített szét” az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat az országban a tanévkezdésre, ötven napon át naponta 80— 100 konténerrel 30—40 teher­autót indítottak, hogy az ellátó megyei, járási, kerületi köny­vesboltok (összesen 300 üzlet) szeptember elsejére mintegy hétezer oktatási intézménybe továbbíthassák az írásos tanul- nivalót. Nemes László, az Állami Könyvterjesztő Vállalat igaz­gatóhelyettese elmondta az MTI tudósítójának, hogy az időzítés, a példányszám és az elosztás szempontjából egy­aránt kedvezően alakult a tan­könyvhelyzet. Az alacsonyabb, de legnagyobb számú iskolatí­pusok — legnagyobb tételű — könyveit a nyomdák előrevet­ték, az igényeknek megfelelő példányban készítették el, csak egyik-másik könyv példány­száma kisebb a várható keres­letnél. Az általános iskolai tanköny­vekhez kizárólag az iskolákban juthatnak hozzá a diákok, ösz- szesen 134 féle könyvből ta­nulnak, s közülük csak egy nem készült el, az ötödikesek énekkönyve, egyébként az is­kolákban esetleg megmaradó — fölösleges példányokat a te­rületi ellátó könyvesboltok visszakapják, tehát ha netán valaki ézen a héten nem jut hozzá valamelyik tankönyvhöz, szeptember 6-a után még kap­hat a boltokból. A technikumoknak 541 féle tankönyvet szállítottak, továb­bi 120 féle a következő hetek­ben, hónapokban kerül ki a nyomdákból. Hasznos kezdeményezés, hogy sok gimnáziumban meg­szervezték a helyi árusítást. Ugyancsak a helyszínen áru­sítanak a szakközépiskolákban is, ahol összesen 366 féle köny­vet tölt meg a tananyag, s már csak 20 tankönyv hiányzik — rövid ideig. A 620 millió' forintos beruházással készülő szegedi házgyár 18 ezer négyzetméteres nagycsarnokában megkez­dődött a próbatermelés a szovjet gyártmányú berendezése­ken. Az első panelekből Szeged új lakónegyedében már épül egy tízemeletes lakóház. Képünkön: darupályán szállítják a nagycsarnokban a paneleket»«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom