Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-03 / 207. szám
Vadászati világkiállítás Ilyen Magyarországon még nem volt — 1910 Aranyérmes dámagancsok a gyulaji erdőből. A budapesti vadászati világ- kiállítás elnevezése kicsit „kevés”. Itt nemcsak a vadászoknak tartogatnak a rendezők meglepetést, hanem azok számára is, akik ritkán kerülnek kapcsolatba a természettel, a halakkal, a vadakkal, a vizekkel, az erdőkkel és a távoli tájakkal. Olvasóinknak itt most abból szeretnénk kóstolót adni, amit a budapesti vadászati világkiállításon látni lehet. Harminchárom ország Harminchárom ország nemzeti bemutatóval szerepel a vadászati világkiállításon. így aztán némi túlzással, „kijövünk Izlándból és elmegyünk Tanzániába”. . A főbejárat zászlórúdjain harminckilenc ország nemzeti lobogóját lengeti a szél. Holnap, szeptember 4-én India, vasárnap Szudán, hétfőn Svájc, kedden Olaszország tart nemzeti napot. Uganda szeptember 10-én, Kamerun 16-án, Etiópia 19-én mutatja meg közelebbről a nemzeti nap keretében kultúráját. A nemzeti napok programján természet- film-bemutatók szerepelnek, előadások és látványos bemutatók színesítik a programot. Szeptember 1-én, amikor a Szovjetunió tartott nemzeti napot, a szabadtéri színpadon neves ének-, esztrád- és tánc- együttesek szerepeltek, majd a lovaspályán felvonultak a híres orlovi trojkák. ; Szenzációs Az osztrák pavilonban megnézhetik az érdeklődők a világ legnagyobb alpesi kőszáli kecske trófeáját. Bulgária az ország legszebb tájait ábrázoló fényképekkel jelentkezett. Finnország bemutatója egy-egy ritka vadfajtát ismertet, köztük látható egy hatalmas jávorszarvas lapátja. A csehszlovák pavilonban minden órában vadászkürtöket szólaltatnak meg, jelezve a pontos időt. Spanyolország kiállítása a hegyek világát idézi. Tanzánia hatalmas oroszlánbőrt, egy pár elefántagyart, bivalyszarvakat és antiloptrófeát, Kenya zebrabőrt, ősi vadászfelszerelést állított ki. Zambia ősi faragvá- nyokkal, Irán gyönyörű fémekkel, Mongólia régi vadászfegyverekkel mutatkozik be. A nemzetek reprezentatív bemutatóját Magyarország zárja. A magyar trófea-bemutatón kiállítottak 220 szarvasagancsot, 250 őzagancsot, 25 dám- lapátot, 15 mufloncsigát és 100 vaddi sznóagy art. Álfogó kép a magyar vadgazdálkodásról A vadgazdálkodás pavilonja vadfajonként fogja össze a vadgazdálkodás, a tenyésztés, a vadegészségügy biológiai problémáit. Megtudjuk: hazánk vadállománya jelenleg mintegy 36 ezer szarvas, 160 ezer őz, 15 ezer vaddisznó, 2500 dám, 2000 muflon, 1 500 000 fácán, 900 000 nyúl, 700 000 fogoly. Nagyon érdekes, hogy Magyarországon már a XII. században is volt vadgazdálkodás. A XII. század közepén királyi rendelet gondoskodott a megfelelő szarvasállomány kialakításáról. Egyebek között ennek érdekében elrendelték, hogy a királyi erdőkben sózó- kat kell létrehozni. Nagy Lajos király idején a solymászat addig ismeretlen fokot ért el. A király fősolymásza Ladislaus Hungarus könyvet írt a solymászat művészetéről, amely kedvelt olvasmány volt a korabeli európai udvarokban. 1871-ben rendezték az elsőt Magyarországon száz esztendővel ezelőtt, 1371-ben rendeztek országos vadászati kiállítást. Ez volt az első a világon, ben rendezték az elsőt ahol a trófeák bírálatát bizonyos elfogadott képletek, normák szerint végezték. 1896-ban a millenniumi kiállításon az egyik csarnokot a vadászatnak szentelték. Egykorú laptudósítások szerint bemutatták a vidra- és a rókafogás régi módjait, a solymászatot meg egy „fejedelmi nő”, kezén madarat tartva jelenítette meg. Az első nemzetközi vadászati kiállításra 1910-ben Ausztria fővárosában, Bécsben került sor, elsősorban az Osztrák— Magyar Monarchia államainak, s néhány európai, ázsiai és tengerentúli ország részvételével. Az első világháború után, 1930-ban Lipcsében rendeztek nemzetközi vadászati kiállítást, 1937-ben Berlinben. A mostani világkiállítás gondolata Magyarországról indult el, a magyar kormány indítványozta megrendezését. Egyébként Magyarország e kezdeményezése a vadászatban elfoglalt előkelő helye, eredményes vadgazdálkodása, növekvő ide. genforgalma és nem utolsó sorban vadászati hagyományai jogosították fel. A világkiállításon most látható magyar trófeák ismét bizonyítanak. Három világrekord: Gímszarvas, Marion Schuszter, Svájc, Lenti. 1970. 251,83 nemzetközi pont. Öz, Cseterki Lajos Magyarország, Martonvá- sár. 1965. 228,68 nemzetközi pont. Dám, Tolnai Ferenc, Magyarország, Gyulaj. 1970. 217,25 nemzetközi pont. Fegyverförléneti bemutató A vadászfegyverek, illetve a vadászathoz használt eszközök fejlődésének bemutatója egy régi magyar vadászkastélyt utánzó pavilonrészben kapott helyet. A bemutató első része kincstárterem, a következő helyiség vadászterem, a kiállítás harmadik része a fegyvertár a Magyarországon legelterjedtebb és az itt készített puskákkal. A legrégibb fegyver egy 1600-as évekből ránk maradt kanócos gyújtású puska. Á vadászkutya A közönség megismerheti a vadász leghűségesebb társának, a kutyának a fejlődéstörténetét, múltját és jelenlegi alkalmazását. A kutyafélék kialakulása a szakértők szerint mintegy 20 millió év alatt jött létre. Vadászéletmódjuk, magas intelligenciájuk és közösségi magatartásuk (falkában űzték a vadat) kitűnő és szenvedélyes vadászállattá tették őket. A házikutya fajtáinak kialakulása a világ minden táján a csiszolt kőkorszakban ment végbe. Az ember észrevette a kutya érzékszervei nyújtotta előnyöket a vadászatnál, őrzésnél és következetes tenyésztéssel mintegy 400 kutyafajtát hozott létre. A bemutató tablóin az ókorból ránk maradt kutyaábrázolással kezdődik a különböző vadászkutyafajták fejlődéstörténetének ismertetése. Külön rész foglalkozik a ma. gyár vadászkutyafajták kialakulásával. Középkori miniatú- rák tanúsítják, hogy a honfoglaló magyarság már hozott magával keleti jellegű vadászebeket. Táblázatok szemléltetik a vadászebek gazdasági jelentőségét. A kutyák felkutatják a lőtt vadat, s ezzel évente sok százezer kilogramm vadhúst mentenek meg az elkallódéitól. A kynológiai bemutatóhoz csatlakozik a magyar fajtájú kutyák bemutatója. Az egymás mellett sorakozó kifutókban mind a kilenc magyar kutyafajta megtekinthető. A pásztorebek sorát a komondor nyit. ja meg. Hatalmas állat, még a farkasok ellen is megvédte nyáját. Ősi magyar pásztorkutya a kuvasz is. Kiváló értelmi képességeiről világszerte ismert terelőkutya a puli. Jó terelő, házőrző és dúvadirtó a pumi. Éber őrző és jelző kutya a gulyások és kondások kutyája, a mudi is. Négy magyar vadászkutyafajta: a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és a magyar agár is látható a kiállításon. Könyvkiállítás Ez a kiállítás az ember és a természet kapcsolatát kívánja érzékeltetni, bemutatni. Érdekes színfoltja a nemzetközi könyvkiállításnak: a nagy ma. gyár vadászok: Kittenberger Kálmán, Nádler Herbert és Széchenyi Zsigmond vadászati és szakirodalmi munkásságát bemutató tablók és tárlók. A mintegy ezerháromszáz külföldi és magyar könyv csoportosítása országonként történik. Ezen a könyvkiállításon az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből összeállított, történelmi áttekintést adó vadászati szakirodalom is megtalálható. A nemzetközi bélyegkiállításon a látogatókat a vadászati világkiállítás emlékbélyeg sorának nagyméretű fotói fogadják. A kiállításon a bélyegek a vadászatot és a halászatot idé. zik. A magyar anyagon kívül gazdag román, jugoszláv, szovjet, francia, osztrák, lengyel, svéd, német és mongol gyűjteményt láthatunk. És még néhány rendezvény Az ember és a természet címmel az Ernst Múzeumban nemzetközi fotóművészeti kiállítás van. A tárlat egyik részét itt, másik részét a vadászati világkiállítás területén a természetvédelmi pavilonban tekinthetik meg a látogatók. A vadászati világkiállítás részét alkotja a Műcsarnokban a képzőművészeti kiállítás, továbbá nemzetközi természet- film-fesztivál. Afrika vadjai. A, gemenei erdő tablója.
