Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
Az operaművészet csúcsain A moszkvai Nagy Színház magyarországi vendégjátéka „Előfordult már, hogy az első felvonás szünetében tudtam csak üdvözölni a partneremet, mert mielőtt a függöny felgördült volna, még csak nem is találkoztunk.” Ezeket a szavakat Galina Visnyevszkaja mondta el azon a sajtókonferencián, amit még a vendégjáték megkezdése előtt tartott a moszkvai Nagy Színház, a népszerű nevén világszerte Bolsojnak nevezett nagyszerű operatársulat Budapesten. A kérdés, amelyre ezt a feleletet adta az volt: Mi a különbség a Bolsoj és a világ többi vezető operatársulata között? S azért éppen Visnyevszkaja volt a legilletékesebb a válaszadásra, mert ugyan a Nagy Színház majd minden vezető művésze vendégszerepei külföldi operaszínházakban, de az elmúlt években a legtöbbet mégis Visnyevszkaját hallgathatta a Milánói Scala, a New York-i Metropolitan és más nagy dalszínházak közönsége. A nyugati operaházak rendszeresen világsztárokat hívnak meg vendégszerepelni — ezért fordulhat elő, hogy a partnerek csak az előadás szünetében köszöntik egymást, — de saját társulatuk kicsi, s elképzelhető, hogy együttes munka ilyen körülmények között nehezen bontakozhat ki. Amikor a Bolsoj operatársulata elsőként 1964-ben a Milánói Scala színpadán vendégszerepeit, a kritikusok már felfedezték, hogy szinte nincs a világnak még egy olyan társulata, amelynek vezető művészei egytől-egyig, de kórusának minden tagja, zenekarának minden egyes résztvevője olyan rendkívül magas színvonalon, s olyan egységes tónusban, hangnemben, stílusban szólaltatná meg az orosz, szovjet és általában az európai operairodalom klasszikusait, mint a Bolsoj. A hagyományok ereje — mondhatjuk erre, s joggal — hiszen öt esztendő múlva a Bolsoj megalakításának éppen kétszázadik évfordulóját ünnepli majd. Első színészei, énekesei és táncosai árvaházi heveitek és földműves jöb- Jobbágv művészeiket a „szállások gyakran adták kölcsön, vagy végleg el is adták saját jobbágy művészeiket a „szabad” színháznak. így a Nagy Színház első együttesét 74, a kincstár által vásárolt jobbágy színész és zenész alkotta, gyermekeivel együtt. Az első orosz operák az egyszerű orosz parasztot, városi embert vitték színpadra. Nemzeti jellegének vonásait, életét mutatták meg. Ugyanakkor a moszkvai színpadon a legjelesebb külföldi zeneszerzők: Mozart, Pergolesi, Ci- marosa, Salieri, később Verdi, Bizet, Wagner és mások művei is előadásra kerültek. Igazi fénykorát azonban a Glinka teremtette nemzeti opera megszületése hozta, majd később, a múlt század második felében az „Ötök” néven számon tartott zeneszerzőcsoport, akik először tették világhírűvé a Bolsoj együttesét. Az „Ötök”-höz tartozott Mo- gyeszt Petrovics Muszorgszkij is, aki majdnem pontosan száz évvel ezelőtt kezdett hozzá Puskin szövegének alapján a Borisz Godunov komponálásához. „A népet én egy egységes, eszmétől áthatott, hatalmas személyiségként fogom fel. Ez az én feladatom. Megkíséreltem ezt megoldani az operában” — írta Muszorgszkij művének zongorakivonatára, amikor az 1874-ben kiadásra került. Ma már, mintegy száz év után minden operabarát, egyáltalában minden színházszerető ember megállapíthatja, hogy ezek az elképzelések milyen nagyszerűen váltak valóra. A Színpadon párhuzamosan két dráma folyik. Boriszé, a bojárból lett cáré, aki úgy juthatott csak a koronához, hogy egy kisgyermeket meggyilkolt s lelkiismereti válsága szinte az őrületbe, majd végül a halálba kergeti. Más oldalról viszont először jelenik meg az orosz opera színpadán az éhező, a lázongó, az elégedetlen nép, amely nemcsak statiszta, hanem fő részese is Borisz bukásának. Már az első pompás kép, amikor egy kolostor előtt korbáccsal kényszerítik az összegyülekezett szegényeket, hogy imádkozzanak: Borisz fogadja el á koronát; a színpadi megjelenítés erejével, a csodálatosan hangzó kórussal megkapta a bemutató nézőit, s azután egyre nagyobb lelkesedéssel kísérték végig a négy felvonást, közbe-közbetapsolva egy-egy különösen látványos különösen szépen hangzó jelenetnél, egy-egy nagyszerű színészi-énekesi alakításnál. A koronázás pompás látványossága, a trónkövetelő vívódásai, a két szökött szerzetes mulatozása a kocsmában, a lengyel kerti ünnepély, ahol a trón- követelő és szerelmének jelenete folyik le új fényt, új hangzást, új értelmezést kapott ebben a nagyszerű előadásban. Érdemes idézni az első megjelent kritikából, amely így írta le az ünnepi est élményét: „Megszólalt egy zenekar, az első pillanattól kezdve éreztük a mű érzelmi-hangulati alaptónusát. Azt a tónust, amit prózai darab vagy költemény hallgatása, regény vagy elbeszélés olvasása esetén csak végkicsengésként, útravalóui foghatunk fel. Elindult a hangáradat, a színek számlálhatat- lan sokasága, az egyidejű és egymást követő feszültségek és feloldások csodás kompozíciója, csatlakozott a kórus, aztán az egyéni érzelmek és indulatok színei olvadtak belé, s már nem is a történelmi cselekményt szemléltük, hanem saját magunkat: a bennünk megszólaló visszhangot”. A Borisz Godunovon kívül a Nagyszínház társulata Csajkovszkij A Pikk Dáma című .művét és Prokofjev Magyar- országon még nem játszott Szemjon Kotko című zenedrámáját mutatja be a tíz napig tartó vendégjáték során. S hogy ne csak a budapesti zenerajongó kevesek részesülhessenek a vendégjáték élményében, a Borisz Godunov előadását teljes egészében képmagnóra rögzítette a telévízió. Hamarosan műsorára is tűzi, s így az egész ország részese lehet a különleges művészi élménynek. — bel — Tibor az üvegben Amikor a férj meglehetősen későn ér haza, joggal döbben meg, ha neje e szavakkal fogadja: — Vigyázz! Tibor ott alszik a befőttesüvegben. Ne zörögj, mert felébred! \ A megdöbbenés azért jogos, mert a reggeli órákban a családhoz csak férj-feleség és egy ötéves fiúgyermek tartozott, akit nem hívtak Tibornak és már csak méretei miatt sem tartottak befőttesüvegben. A figyelmeztetés azonban jogos. Tibor valóban alszik, méghozzá egy ötliteres befőttesüvegben. Tibor egy aranyhörcsög, akinek már régóta hiányát érezték abban az albérleti szobában, ahová a minapi díszmadár és más egyéb haszonállatok kiállításáról megérkezett. Az ötéves fiú kö- ■ vetkezetes érdeklődése és negyven forint jóvoltából. ‘Utóbbit Tiborért kellett fizetni. Azóta Tibor már nincs befőttesüvegben, mert féld volt, hogy üvegfalak közt idegösszeroppanást kap, márpedig a szekszárdi állatkórház nincs berendezve elmebeteg szíriai aranyhörcsögök pszichoterápiás kezelésére. Kapott egy szájával lefelé fordított műanyag szemétkosarat (28,50 Ft), egy létrát, egy nyújtót, egy kartondobozt külön bejárattal, lepedő és paplan helyett papír- szalvétákat és kosztat. Utóbbira Tibor igényes. Tarját fogyaszt, lágytojást, diót, őszibarackot és almát. A családhoz e pillanatban tartozik egy Tibor, egy feleség, egy fiúgyermek és egy férj. Utóbbi érdeklődéssel várja az időpontot, amikor ő költözik be a ketrecbe és Tibor végleg átveszi a szoba felett a hatalmat. O. I Tanácskozás a téli fűtésről Hatvanezer oiajkályha a megyében A BM. Tolna megyei Tűz- rendészeti Parancsnokságán szerdán tanácskozást tartottak a téli fűtésről, a fűtéssel járó tűzkárok megelőzéséről. Amint a tanácskozás anyagából kitűnt, a Tolna megyei tűzrendészet! tapasztalatok a fűtési szezonnal kapcsolatban mind kedvezőbbek. Korábban gyakran kelétkézett tűz a kéménybe épített gerenda miatt. Az ilyen jellegű tűzesetek száma mintegy felére csökkent. Ez részben az olajkályhák elterjedésével magyarázható, részben pedig az épületek műszaki állapotának javulásával. A kéményseprők és a tűzrendészet! szakemberek, ha kéménybe épített gerendát tapasztalnak, felhívják veszélyességére a tulajdonos figyelmét. Behatóan elemezték az olajkályhák elterjedésével kapcsolatos tűzrendészeti tapasztalatokat. Tolna megyében ez idő szerint hozzávetőlegesen 60 ezér ol&jkályha ütemei. Számuk rohamosan növekszik. És ami nagyon örvendetes, ezzel arányosan nem növekszik az olajkályhás tűzesetek- száma. Mindössze 21 olajkályhás tűzeset volt 1967 óta, amikor első ízben keletkezett ilyen tűz. Viszont az ilyen jellegű tüzek nagyobb része is megelőzhető lett volna kellő előrelátással, gondossággal. Az olajkályhás tüzek ugyanis túlnyomó többségükben nem műszaki meghibásodásból keletkeznek, hanem a szabálytalan üzemelés miatt. Az olajfűtésnél különösen a sugárzó hő veszélyes. A pör- bölyi áfész-boltban például 300 000 forintos kár keletkezett amiatt, hogy a könyökcső sugárzó hőjétől kigyulladt a közelben levő deszkapult. A kettő közti távolság mindössze 22 centi volt. Az olajfűtésnél külön probléma mindenütt az olaj tárolás. Mindenki arra törekszik, hogy egy esetleges szállítási zavar esetén se kelljen dideregni a szobában, ezért igyekszik több- kevesebb olajat tárolni. Egyébként költségmegtakarítási szempontból is érdekelt mindenki az olaj házilágos tároy, lásában. Ezzel kapcsolatban most új rendelet jelent meg. Ez sokkal rugalmasabb, mint a régi: a gyakorlati tapasztalatok, vizsgálatok figyelembe vételével lehetővé teszi ott is az olaj tárolását, ahol eddig nem volt lehetséges. Ezentúl például szuterén-helyiségekben is tárolható fűtési olaj. Az épületek alagsori helyiségeiben eddig csak 40 literes tételben lehetett fűtőolajat tárolni, most 250 liter a felső határ. ^Mosolypirulák“ Az anya felnőtt lányával elmegy az orvoshoz. — Kérem, vetkőzzék le, — mondja az orvos a lánynak. — Doktor úr, nem a lányom beteg, hanem én! — szól közbe az anya. — A!, Szóval -ön! Akkor. nyújtsa ki a nyelvét! * — Halló Novak úr? A szülőotthonból hívjiík. 'ön' néhány-' perccel ezelőtt egy szép kisfiú apja lett! — Köszönöm a hírt, de nem árulnák el azt is, hogy ki a boldog kismama? * — Ezt a port, amit felírtam önnek, pontosan egy órával a fejfájás kezdete előtt vegye be! * — Mit jelentenek ezek a betegségrövidítések? — kérdi, a medikus. — Elhatároztuk, hogy kíméljük a páciensek idegeit. ezért siffrírozva jelöljük a betegségüket. Az „i” azt jelenti, hogy infarktus, „vbgy” annyi, mint vastagbélgyulladás... — De mit jelent az, hogy „ötme”? — Azt, hogy: ördög tudja, mi ez! — Nein hiszem, — mondja a beteg —, hogy önöknek van orvosságuk. az--én betegségemre. —- Ne aggódjék, — válaszolt az orvos, — a mi kórházunkban annyi gyógyszer van. hogy némelyikhez még beteg sincs! * — ön nagyon sokat dohányzik. — Már ez is baj? — A dohányzás megrövidíti az életet. — Ostobaság, a régi görögök egyáltalán nem dohányoztak, mégis egytől-egyig kihaltak! Az inotai November 7. Erőmű szomszédságában épül hazánk legnagyobb üvegházi kertészete. Á Sárszentrnihályi Állami Gazdaság hozza létre 80 millió forint befektetéssel. A holland licenc alapján Bulgáriában gyártott vasszerkezeteket a gazdaság szakemberei állítják össze. A 6 hektáros üvégház-komplexumot és a hozzá kapcsolódó 10 hektáros fóliakertészetet az erőmű látja majd el hőenergiával. A kéiien: szerelik a vasszerkezeteket. (MTI foto: Jászai Csaba, felvétele — KS)
