Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

Ferihegytől a libereci vásárig in. Skodáék nemcsak gépkocsit gyártanak LAKÁSGONDOK — AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB NEHÉZ­IPARI ÜZEMÉBEN — A SÖR FORRÁSÁNÁL A csehszlovák népgazdaság ötéves tervét a párt kongresz- szusa vitatta meg és hagyta jóvá. A teljességre törekvés nélkül, csupán egyetlen témát kiragadva érdeklődtem dr. Jó­zef Herboltnál, a pilzeni párt- bizottság gazdasági titkáránál, a lakásépítkezések üteméről. Náluk is, nálunk is különös figyelmet fordítanak az építő­ipar fejlesztésére, a gondok is hasonlóak. — A részletes ötéves tervet az év végéig állítják össze, te­hát azokat a számokat, ame­lyeket hall tőlem, ne tekintse véglegesnek. Csehszlovákiában félmillió lakást építünk fel az öt év alatt. Pilzenben és környékén huszonháromezer a tervezett mennyiség, ebből körülbelül kétezret a lakosság saját erő­ből — társasház és családi ház formájában — valósít meg. A terület legnagyobb építőipari vállalata Karlovy Varyban dol­gozik, évi kapacitásuk 9500 la­kás. Ebből hatezer-ötszázat Pilzenben kívánunk átadni. A lakásigénylők száma azonban enné! lényegesen több. — Mibe kerül egy lakás? — Korábban hatvan négy­zetméterben szabtuk meg az átlagos lakásszükségletet, s öt­venezer koronás árral számol­tunk. A mai lakások hetvenöt négyzetméteresek, s 120—140 ezer koronába kerülnek. Ha olyan területen énül a ház, ahol nemcsak a lakásban, ha­nem a házon kívül is teljes a komfort (iskola, óvoda, keres­kedelmi egységek, orvosi ren­delő stb.), kétszázezer koronát számítunk lakásonként. — A kívül-belüh komfortos' lakásnak mi a havi bére? — Kétszáznegyven korona. A dupláia lenne gazdaságos, de a lakbérek rendezésének még nem jött el az ideje. Az ország legnagyobb ne­hézipari üzeme a Skoda-mű- vek. Hatalmas irodaháza nincs messze a pártbizottság székhá­zától. Az 1359-ben Waldstein gróf által alapított üzem tíz évre rá került E. Skoda mér­nök tulajdonába. A kiváló szakember 1871-ben öntődével, 1882-ben pedig kovácsműhely- lyel bővítette üzemét, s lassan kezdett kialakulni egy nagy gyár körvonala. Az első világ­háború alatt fegyvergyártása röpítette szét kétes értékű hí­rét a világ harcterein. Ezután kezdte meg a nehézipar békés célokat szolgáló berendezései­nek gyártását, mozdonyokat, autókat, hajókat és repülőgé­peket állítottak elő egészen addig, amíg a müncheni egyez­mény/ következtében föl nem számolták a Schneider—Creu- zot konszernt, s a Skoda irá­nyítása szépen átcsúszott a Hermann Goring Művek ve­zérkarának kezébe. 1945. április 25-én iszonya­tos bombatámadás érte Pil- zent. A gyáróriás lángba bo­rult, romokban hevert minden. A pusztítás ellenére még az év december 22-én elhagyta az első kész mozdony a gyárat, s ezt azóta több ezer követte. Ä negyvenötezer munkást foglalkoztató mammutgyár évi termelési értéke hatmilliárd korona. Az előállított termé­kek huszonnyolc százalékát exportálják, ennek háromne­gyedét a szocialista országok­ba, így hazánkba is. Gépeik, berendezéseik megtalálhatók cementgyárainkban és Tisza- palkonyán, valamint Tatabá­nyán. hogy az országutakon futó Skoda személykocsik tíz­ezreiről ne is beszéjünlc. A mutatós és beszédes szá­mok után a gondokról is szó került. Annak ellenére, hogy minden pilzeni családból leg­alább egy személy a Skodánál dolgozik, kevés a munkaerő. Négyezer szakmunkástanuló­juk közül kétezren vettek bú­csút a gyártól. Gondot okoz továbbá, hogy sok a műszaki középkáder, s mind szeretne továbblépni és továbbtanulni, ám odaállni a gépek mellé már rangon alulinak tartja ... A másik világhírű pilzeni üzemben, a sörgyárban nincse­nek ilyen gondok; annál in­kább az, hogyan tudnának még többet. termelni a világos és barna nedűkből. Az évi két­millió hektolitert nyolcvan or­szágba exportálják, de a hazai fogyasztók is derekasan kive­szik részüket a hordók tartal­mának apasztásából. Az 1295- ben alapított sörfőzde történe­tének egyik érdekes és jellem­ző eseményét én is szívesen adcm közre. A második világ­háború alatt bombatalálat ér­te a városi vízvezetéket, s hogy ne szomjazzanak az em­berek, egy napig sör folyt a csapokból. Vendéglátóim megkínáltak világhírű termékükkel, de csak a világos sört ízlelhettem meg, a barnából ugyanis még a reprezentációra sincs elég... — Ha jót akar inni — ug­rattak, — kóstolja meg a karls- badi vizet. Megfogadtam tanácsukat, s több órás zötykölődés után ott álltam a Karlovy Vary-i vas­útállomáson. (Folytatjuk) SALY GÉZA Távirat helyett levél „Küldjön minden alkalomra dísztáviratot!”, olvas­hatjuk a postahivatalok hirdető tábláin. S hogy jár az, aki mindezt megfogadja, s pont Szekszárdra küldi jó­kívánságait, dísztáviraton? Feladja a táviratot délelőtt tíz órakor, amit a címzett másnap reggel a levelekkel együtt kap meg. Ha a feladás történetesen szombati napra esik, akkor csak hétfőn kapja meg táviratát az ünnepelt. így a dísztávirat nem örömöt, hanem mérget jelent. Az utóbbi napokban több ilyen panasz volt, melyek­re a szekszárdi posta azzal válaszolt, hogy nem kapnak táviratkézbesítőt. Jól tudjuk, hogy régen a távirat nagy előnye a gyor­saság volt. Ma minden megváltozott, s ezek szerint ilyen sebességgel, egy közönséges képeslap is „tud köz­lekedni”, ráadásul 15, vagy 20 forint helyett, 40 filléres bélyeggel. És mi lett a távirat előnye ma Szekszárdon? Az,hogy a mit sem sejtő emberek mindennemű ellenszolgáltatás nélkül fizetnek a postának, magas díjakat. Nem lenne egyszerűbb, ha mondjuk a 10, vagy 20 forintos bélyeget a képeslapra ragasztanánk? így leg­alább egy csomó bosszúságtól kímélnénk meg magun­kat. Mert a képeslap, az képeslap. — vhm — p/ JL ANDERSON novellája alapján rajzolta; SCHUBERT PÉTER * ' Rendben, vi gyazzatok! időgép; n INDUL!. Oda kell menned Ili. van. Valami íven lord tárta fel a sirt es Elviszem maqammal Charles Whiicomb-t. Kooperáció a légkörben ja 25 ezer kilométerre eltávo­lodva nyúlik be az ionotszférá- ba. Itt a Nap és a kozmikus sugárzás hatására mágneses anomáliák keletkeznek, ame­lyek zavarják a rádió-összeköt­tetést, sarki fényt keltenek és olyan röntgensugárzást idéz­nek elő, amely eltorzítja a Föld mágneses terét. Ha most tovább szemléljük az előbb modellezett mágneses erővona. lakat, úgy azt látjuk, hogy a vonal másik vége Árchangelszk területére esik. Ilymódon egy óriási méretű híd keletkezik, amelynek vonalán a Föld erő­terébe kerülnek azok a nagy- energiájú részecskék, amelyek nek vizsgálata a Kozmoszban lejátszódó folyamatokra enged következtetni. Mivel a légkör megakadályozza e részecskék földfelszínre jutását, a kuta­tók tudományos mérőm''■.ze- rekkel ellátott hatalmas beto­nokat (aeroszolokat) külde­nek a koznvkus jövevények felé. A mérés íey a zc.varó tényezők kiiktatásával m°cy végbe. A légkör fö’é emeive- dő aerosztátok alkotta ív a gö­rög Omega betűre emlékeztet Innen kapta nevét a sikerrel zárult közös francia—szovjet kutatóprogram, amely csak egy lépcsőfoka a hatvanas években megkezdett űr-kooperációnak a két nagyhatalom között 1966-ban írták alá a közös francia—szov­jet űrkutatási szerződést, amelynek értel­mében a hetve­nes évtizedben együttes kutató programokat végeznek a vi­lágűrben és az atmoszféra fel­ső rétegében. A programok kö­zül néhányat már végre is hajtottak. A legtöbb esetben szovjet hordo­zórakétákkal ál­lítottak pályára francia gyárt­mányú vagy műszerezésű mesterséges holdakat. Francia aeroszláíok feibocsáj tás előtt. Nemrégiben fejezték be a közös Ómega- tervet, amely során a Föld mágneses konjugációs pontjai­ban végezték a felső légköri kutatásokat a szovjet és a francia tudósok. A szimultán méréseket egy Árchangelszk környéki bázison és az Indiai- óceánban francia fennhatóság alatt álló Kergielen szigeten végezték. Ezt a két állomást ugyanis két mágneses konju­gációs pont köti össze. A Föld mágneses erővonalai­nak egyike Kergielen szigetről indul ki. Az erővonal Földünk­től számított legtávolabbi pont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom