Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

w „Hunok Párizsban” Százhuszonöt éves a Párizsi Magyar Egylet Huszonhat alumínium erjesztőtartályt állítottak fel az AU lami Pincegazdaság Szekszárdi Pincészetében. Foto: Gúttvald»' A neandervölgyi ember hangja 1847-ben és 1848-ban Párizs­ban A Tárogató címmel a szer­kesztő kézírásával, kőnyomatos sokszorosításban kis magyar nyelvű újság jelent meg. 1848. február 6-i száma kivonatot közöl a Párisi Magyar Jóté­kony Egylet alapításának jegy­zőkönyvéből. „Az egylet ala­kult szeptember 13-án 1846. Ez idő lefolyta óta számol az egy­let Januáriusig 1848 — 73 ren­des és 6 tiszteleti tagot.. A Tárogató szerkesztője az alapító tagok egyike: Garay Antal (1822—1910), későbbi uradalmi gazdatiszt. Unokája, az ásványtan Kossuth-díjas tudósának, dr. Koch Sándor ny. egyetemi tanárnak felesé­ge, kegyelettel őrzi Szegeden A Tárogató néhány fönnma­radt példányát, s őrzi az egyet­len ismert tagsági igazolványt is, a nagyapjáét. Hasonmását közzétette már maga Garay Antal a Kner Izidor híres gyo­mai könyvnyomtató műhelyé­ben 1914-ben kiadott Párisi és hazai forradalmi emlékeim 1S48—1849. című könyvében. Innen közölte nemrégiben „a nevezetes tagsági igazolvány” képét Fábián Ferenc is a Nép- szabadság június 20-i számá- 'ban. Csakhogy rosszul olvasta rajta a nevet: Paray Antalnak írta az alapítók egyikét és az alapítás krónikását. Pedig Garay Antal ugyan­annak a neves szekszárdi Ga- ray-családnak volt tagja, amelynek a Háry János költő­je, Garay János (1812—1853) is; mégpedig édesöccse neki. Tizenketten voltak testvérek. Másik bátyja, Garay Alajos (1818—1886) szintén örökölte a család művészkedő hajlamát; verseket, elbeszéléseket, drá­mákat írt, és fejtegetett is. 1848-ban mint mocsoládi plé­bános a baranyai népfölkelést szervezte, és december 9-én a Március Tizenötödike hasábja­in meggyőződéses republiká­nusként hazafiatlansággal vá­dolta a főpapságot. Ezért az­után már 1849 februárjában elhurcolták a császáriak, és csak egyéves raboskodás után engedték szabadon. Garay Antal fia volt Garay Ákos (1866—1952) festőművész és grafikus, a magyar népélet nagyszerű ábrázolója. S kap­csolatba került sajátos módon a művészettel Garay Antal leá­nya, a szépséges Irma is: sze­relmes volt belé a nagy festő, Csók István, és kikosaraztatása után úgy állott rajta bosszút, hogy hírhedt és kegyetlen Bá- thori -Erzsébetjének modellje­ként őt festette meg. Garay Antal A Tárogató 1848. március 5-i számában a párizsi forradalomról beszá­molva örömmel írta: „Februá- rius 24-én, ahogy a nagy nép­lázadás volt, örömmel láttunk néhány magyart is a nép közt, kik is harcoltak a szent harc­ban a szabadságért! Fegyve­resen is állottak s vegyültek a nép közt, kinél puska, kinél kard, dárda, szurony, fadarab, sőt még kardhüvellyel is har­coltak.” Ott volt a barikádokon ő maga is. „Ezek közé álltam én is, éspedig egy nemzetőr gaz­dám fegyverével, ki beteges lévén, átadta azt nekem.” Em­lékezetes csatajelenetéket örö­kített meg visszaemlékezései­ben a fölkelt nép hősiességéről. Leírta azt is, hogy amikor a mondott napon délután kettő­kor betörtek Lajos Fülöp trón­termébe, ő füstölgő puskával a kezében beleült a trónusba. Egy darabka vörös bársonyt eltett belőle emlékül, utána a trónust kidobták az ablakon. Itt kapott a combjába „egy szelíd kis lövést”. A márciusi magyar forrada­lom hírére hazakészült. Tíz éve nem volt otthon! Öt már nem tudta taníttatni az apja,. így 'asztaloslegénynek állott, és a kor céhes szokásai szerint val- colni indult: 16 éves volt még 1838-ban, amikor gyalogszerrel elkezdte bejárni Európát. 1843- ban jutott el Párizsba. Most, öt év múltán, ismét gyalog in­dult haza: július 7-én hagyta el a francia fővárost, és au­gusztus 12-én ért Pestre. Egy titokzatos párizsi megbízótól levelet hozott Kossuthnak. Kis pihenő után, 1848 őszén honvédnak állott. Tizedesként kezdte, hamarosan őrmester és a 49. zászlóalj zászlótartója lett. Budavár ostromában való részvétele utón, 1849 nyarától hadnagy. Ott volt Komárom várának védői között. A leg­utolsók egyike, akik csak ok­tóber 3-án rakták le a fegy­vert. Emlékezéseiben többször is hangoztatja, hogy a Párisi Ma­gyar Jótékony Egylet elsősor­ban a kézművesek egyesülete volt. ök kérték meg a párizsi forradalom napjaiban az ép­pen kint időző Dobsa Lajost, hogy álljon küldöttségük élére, legyen szószólójuk a forrada­lom képviselője, Lamartine előtt. Emlegeti az egylet egy bizonyos tagjának kedvelt sza­va járását: „Tőgyünk már vala­mit!” — szokta ez mondogatni, s A Tárogató hiányosan fönn­maradt számai a párizsi ma­gyarok már akkor eleven tór- saséletéről, közéleti szereplésé­ről adnak hírt. S azóta mennyi minden esett a Magyar Egylet történetében! A magyarok ott voltak Fran­kel Leóval az élükön a párizsi kommün eseményeiben; művé­szeink — Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Csáky József és többiek — jelentős szerepet játszottak a francia főváros művészeti életében; magyar antifasiszta ellenállók küzdöt­tek a negyvenes években a sza­badságért, mint száz éve Ga­ray Antal; adtunk mártírokat is, mint a jeles filozófust, Po­litzer Györgyöt. A Párizsi Magyar Egylet ju­bileuma a legszebb nemzetközi hagyományaink számbavételé­re és a magyar—francia de­mokratikus politikai és kultu­rális kapcsolatok továbbfejlesz­tésére ösztönöznek bennünket. PÉTER LÁSZLÖ A 40—100 000 évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember hang­képző szervének rekonstrukció. ja azt bizonyítja, hogy garat­nyílása nem felelt meg a ta­golt beszéd követelményeinek. Csak kevés magánhangzót használt. „Beszédét" leginkább egy csecsemő gügyögéséhez, vagy makogáshoz hasonlíthat­juk. Az Amerikai Akusztikai Társaság legutóbbi kongresszu­sán számoltak be azokról az összehasonlitó-anatómiai vizs­gálatokról, amelyeknél egy neandervölgyi koponyát vetet­tek össze egy élő emberszab&i sú majom és egy emberi új­szülött koponyájával. A neanr dervölgyi embernek nem ala­kult ki a garatnyílása, továb­bá a gégének a szájüreg és a garat közti része — ugyanúgy mint ezt ma a csimpánznál lát­juk. A csecsemőnek ez a szer­ve növekedésével fokozatosan válik alkalmassá artikulált em­beri beszédre. Ha egy neander­völgyi ember ma élne, semmi­lyen nyelvre sem lehelne meg­tanítani. Mi van a felmondások mögött? Megnyílt az Otthon ’72 kiállítás A Budapesti Nemzetközi Vásár területén megnyílt az Otthon ’72 lakberendezési kiállítás. Az immár hagyomá­nyossá vált bemutatón az ipar és a kereskedelem felvonul­tatja a lakáskultúra egy év alatt született újdonságait. Ké­pünkön: a Kanizsa Bútorgyár lakógarnitúrája, amelyet ter­vezői főként a házgyári elemekből készült kislakásokba ajánlanak. (KS foto: Wormser Antal felvétele). A tizenhat dolgozóval mű­ködő szekszárdi boltban au­gusztusban hárman felmond­tak. Ha az arányt nézzük, ak­kor is elég magas ez a szám, de ha figyelembe vesszük, hogy hármuk közül egyik az üzletvezető, ketten pedig a he­lyettesei, akkor már azonnal arra gondolunk — emögött va­lami van! — Nem vagyok híve a gya­kori munkahely-változtatásnak — fogadott bennünket Mada­ras Ferencné üzletvezető. Azt a megfeszített idegi és fizikai munkát, amit itt el kell vé­gezni, nem bírom sokáig. Az itteni állapotokról már a fel­mondás előtt beszéltem a ke­reskedelmi osztály vezetőjével, azóta is minden a régi. Tóth Istvánné üzletvezető- helyettes hasonlóan vélekedett. Mi is történt tulajdonkép­pen? Az üzlet tizenhat eladó­val és hat tanulóval működik. Műszakonként 7—7 vizsgázott eladó szolgál ki, közülük egy- egy a helyettes, valamint min­den délelőtt az anyagmozga­tásban segít egy segédmunkás, és dolgozik az üzletvezető. A bolt egyhavi forgalma több mint egymillió forint. Forga­lom tehát van — eladó, kiszol­gáló viszont nincs. Szabadsá­gok, betegségek csökkentik az amúgy is „éppenhógycsak” lét­számot, így aztán azonkívül, hogy teher nehezedik az el­adókra, az üzletvezetők is ad­minisztrálnak, árut vesznek át, Icözületeknek készítik az árut és kiszolgálnak. Augusztusban hárman betegedtek meg és szabadságon is voltak .., — Nem csodálom, hogy meg­betegszenek a nők — mondta Hómann György, üzletvezető­helyettes. A kánikulában volt úgy, hogy 40 fokos hőségben álltak a pult mögött, utána pedig a 0—5 Celsius fok kö­zötti hűtőkamrába jártak áru­ért! Délelőtt van segédmunkás, délután azonban, ha én sem vagyok műszakban, akkor az asszonyoknak kell lemenni a pincébe és a tárolóhelyiségből feltölteni a hiányzó készlete­ket. Ez pedig nem könnyű munka, hiszen a ládáknak, re­keszeknek súlyuk van, lent a hely pedig igen szűk. Lementünk a pincébe, meg­néztük a raktárt. Valóban nem volt tágas, ami feltűnt, hogy az amúgy is kis raktár egyne­gyed részét sörös, boros és pezsgös ládák foglalták el! In­dokoltnak talán csak a bort érezzük, hiszen sem a sör, sem pedig a pezsgő nem tartozik kimondottan a MÉK profiljába. Persze, a dolog nem lenne fel­tűnő, ha elegendő hely lenne a raktárban. A felmondások tehát a MÉK. központban fekszenek és ér­vényben vannak. Miután veze­tőkről van szó, felmondási ide­jük hatvan nap. Több mint egy hónap már eltelt azóta. — A felmondások benyújtá­sa után hívatott az igazgató elvtárs — mondta Madarasné. — Megkérdezte a problémákat és megígérte, hogy segíteni, változtatni fog a helyzeten. Ha megkapjuk az ígért munkaerő­ket, akkor maradok. Már mondtam, nem szeretem « vándorlást. — Én egyébként is felmond- tam volna — mondta Hómann György. — Anyagilag ugyanis a három vezető felelős a bolt árukészletéért. Azonkívül, hogy ez a bolt — ezt nyugodtan ál­lítom — Szekszárd egyik „leg- strapásabb” boltja, nem mind­egy, kinek milyen felelősség nyugszik a vállán. Sajnos a kollektív szerződésben nálunk ez így van meghatározva. Az ügy tehát nincs még be­fejezve. Sajnos, hogy elözőle- ges észrevételekre az illetéke­sek nem reagálnak, felmondá­sok kellenek olyan tények ész­revételéhez, melyeket már előbb is jeleztek. A problémák nem újkeletüek, hiszen hason­lóak előfordultak tavaly is, a tél, a kisebb forgalom, az idő­legesen kevesebb munka azon­ban kihúzta a panaszok mé­regfogát. Jó lenne, ha a pana­szokat meghallgatnák, és kellő időben, módon reagálnának az illetékesek. Akkor elkerülhető lett volna, hogy a felmondá­sokra sor kerüljön, mert azok nem jók sem a vállalatnak, sem pedig a dolgozóknak. RÖZSA GYÖRGY Népújság 8 1971, szeptember 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom