Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-02 / 206. szám
A vállalati belső mechanizmus követelmény Közéletünk E6yre gyakrabban halljuk, hogy jól felfogott üzemi érdek a belső mechanizmus bevezetése, kialakítása, tökéletesítése és megfelelő működtetése szinkronban a külsővel. A vállalati belső mechanizmus naponta szóba kerül, nemrég Bucsi Elek osztály- vezető, a megyei pártbizottság ülésén felszólalásában erről beszélt legtöbbet. A gazdasági élet irányítói, elemzői, megfigyelői úgy látják, indokolt nyomatékosan felhívni erre a figyelmet, minthogy az üzemek, a vállalatok — még az intézmények is — egy része „késésben” van. Nem túlzás, hogy egyik-másik ipari, mezőgazdasági üzem reform időszámítása még nem 1971, legfeljebb 1969. Ezzel minden érzékelhető és sokkal jobban érttjető. Követelmény, minden szempontból jogos kívánalom, hogy a régi mechanizmust itt az ideje maradéktalanul felszámolni a gyárkapukon, az üzemeken belül is. Semmire nem megyünk azzal, ha „kint” minden új, „bent” minden a régi. Képtelenség azt hinni, hogy jól működhet a reform, szellemének megfelelően tevékenykedhet egy üzem akkor, ha nem vonatkoztatják a benti életre a kinti elveket. A megyei pártbizottsági ülés egyik napirendjén, augusztus 26-án az a jelentés szerepelt, amely a negyedik ötéves terv első félévének tapasztalataival foglalkozott, összességében az eredmények biztatók. Erről adott számot a jelentés is. Emellett azonban rámutatott azokra a fogyatékosságokra, amelyek szembetűnően mutatják, hogy a vállalatok, a termelő üzemek egy részénél a belső mechanizmus nem kellő hatékonysággal működik. Itt van például a következő megállapítás: „A szocialista iparban a tavalyi első félévhez képest a munkások száma 3, míg az alkalmazottaké 8 százalékkal nőtt. Ezen belül a tanácsi és szövetkezeti iparban a munkáslétszám egyaránt 8, ugyanakkor az alkalmazottaké 12 százalékkal emelkedett.’” Bizonyosra vehető, hogy az alkalmazottak számszerű növekedése, hozzátehetjük: a munkásokhoz képest aránytalan növekedése részben,. bizonyos .belső fogyatékosságokat takar. Aminthogy ide lehet következtetni — ha nem is teljes egészében — a túlórák számának növekedésénél is. Dehát tulajdonképpen konkrétan mire is kell gondolni, amikor a vállalati, az üzemi belső mechanizmusról van szó. A dolog nagyon egyszerű és világos. Kicsiben arra kell gondolni, ami érvényes nagyban, népgazdasági méretekben. Ha azt mondjuk, hogy megfelelő szakértelemmel, hozzáértéssel, rugalmas tervezéssel, összességében tudományos módszerekkel növelni kell az üzemek érdekeltségét és felelősségét a termelésben, akkor hasonló módon növelni kell az üzemeken belül az üzemrészek, a műhelyek, a brigádok és az egyes emberek érdekeltségét a termelésben. Ez az utóbbi már belső mechanizmus. Azt mondjuk: nemcsak az az érdekes, hogy milyen mértékben teljesíti termelési tervét az üzem. sokkal inkább az a lényeges, hogy milyen áron teljesíti azt. És itt tulajdonképpen a takarékos gazdálkodásról, az előállítási költségek csökkentéséről. a termelékenység növeléséről van szó. Mit jelent ez a belső mechanizmus vonatkozásában? Azt jelenti, hogy az üzem maga akkor illeszkedik maradéktalanul a reform elméletéhez és gyakorlatához, ha személyekre, részekre bontva is elemzik, vizsgálják és dotálják a takarékos gazdálkodást, a költségek csökkentését, a termelékenység növelését. Mibe kerül? Ez nemcsak az üzemek összehasonlításában érdekes és fontos, tehát nemcsak úgy, hogy összehasonlítjuk az egyik termelőszövetkezetét a másik termelőszövetkezettel, az A Mü. M. 505-ös Ipari Szakmunkásképző Intézetben a megye legnagyobb iskola jáegyik cipőgyárat, a másik cipőgyárral, ez úgy is érdekes és fontos, ha „belül” összehasonlítjuk az egyik brigádot a másik brigáddal, az egyik embert a másik emberrel, vagy ahogyan a Dalmandi Állami Gazdaságban csinálják; az egyik kerületet a másik kerülettel. Nem vitás, hogy az a pál- fai kombájnos, aki immár majdnem 10 éve dolgozik arató-cséplőjével. úgy, hogy szinte alig kerül a termelőszövetkezetnek pénzébe a gép üzemeltetése, a közösség számára értékesebb ember, mint az amelyik egy másik termelő- szövetkezetben már a második, vagy a harmadik aratócséplőt készíti ki 10 év alatt. Ilyen különbségek vannak. A mezőgazdasági üzemekben az egyik brigád olcsóbban állítja elő a búza métermázsáját, mint a másik. Az iparban hasonló minőségi különbségek figyelhetők meg azonos körülmények között dolgozó, azonos munkát végző üzemek, műhelyek között. Ott kezdődik tehát a vállalati, az üzemi belső mechanizmus, ha a vezetés a különbségeket ismeri és ennek megfelelően adja az anyagi, az erkölcsi elismerést. De ez csak egyik oldala a dolognak. Nemcsak javadalmazás miatt célszerű a jó és a jobb eredményeket ismerni, összehasonlítani, hanem a jobb módszerek, eredmények elterjesztése miatt is. Ahol következetesek és szinte emberre, dolgozóra szabva működtetik a vállalati, az üzemi belső mechanizmust, ott elsősorban a .dolgozók járnak jól, nemcsak azé:':, mert nő az átlagkeresetük i > f hanem azért is, mert nyűgöd- tabb légkörben tudnak dolgozni. ban, tegnap délelőtt került sor a tanévnyitó ün .épségre. A tanévnyitón megjelent Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. A Himnusz elhangzása után Kaszás Imre, az intézet igazgatója emelkedett szólásra. — Az 1971—72-es tanév Indítása alkalmából örömmel köszöntőm intézetünk minden tanulóját — kezdte beszédét. Ezt követően arról szólt, milyen megnövekedett feladatok elé állítja az intézet tanárait és tanulóit, hogy a szakmunkásképzést a törvény középfokú iskola rangjára emelte. Beszélt még arról, hogy a magyar népgazdaság fejlődésének kulcsembere a magas színvonalon képzett szakmunkás. a ma szakmunkásának már fel kell készülnie az ezredforduló technikájára is. A munkásság történelmi szerepe megköveteli a szakmunkásképzés oktatásától, hogy a tanulókat megtanítsák a munkafegyelemre, a szervezett munkára. — A szakmunkásképzés veszélyes üzem, éppen ezért a leghatározottabban meg kell követelnünk a munkahelyi fegyelmet, meggátolni minden eszközzel azt, hogy bárki balesetet okozzon, vagy szenvedjen — hangsúlyozta Kaszás I e igazgató. Somogyi Lajos nevelésügyi : —-rgntó ismertette az iskoláidét, elsősorban az elsőéves ' "1 Igátokkal. Az Internacionálé után az intézet hallgatói a tantermekbe vonultak, hogy megkezdjél az első tanítási napot. A Cement- és Mészművek selypi gyárában 200 millió forintos beruházással azbesztcement (eternit) nyomócső gyárat létesítettek. Építését 1968. őszen kezdték meg, próbaüzeme 1971. június 8-án indult, augusztus 20-án pedig már teljes üzemmel dolgoztak. Olasz gyártmányú gépsorral 5 méter hosszá, víz és egyéb folyadékok, valamint gáz vezetésére alkalmas csöveket gyártanak. (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS). Kétezer szakmunkás-jelölt tanévkezdése Tegnap ülést tartott Szek- szárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága; Császár József tanácselnök tett jelentést a végrehajtó bizottságnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a tanács vezetőinek a két Végrehajtó bizottsági ülés között folytatott tárgyalásairól. A végrehajtó bizottság tagjai ezután meghallgatták és megvitatták a városi tanács idei első félévi költségvetésének zárszámadását és ugyanezen időszakra vonatkozóan a fejlesztési alap zárszámadását is. A mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője a szekszárdi termelő- szövetkezetek beruházási és fejlesztési tevékenységéről terjesztett elő beszámolót, majd a Szekszárdi Szüreti Napok előkészítésével kapcsolatos be« számoló következett. Ez utób« bi témáról lapunk tegnapi számában külön interjút találhattak olvasóink. Ülése második részében a végrehajtó bizottság számos fontos javaslatot tárgyalt, illetve hagyott jóvá. így, többek közt, a Vos- sinsky lakónegyedben létesülő új, százszemélyes óvoda beruházási programját és a kísérleti céllal épülő húsz új lakás létesítését. Végül folyó ügyek intézésére, községfejlesztési hozzájárulások törlése iránti kérelmek, telekvásárlás alóli korlátozások és személyi ügyek feletti döntésre került sor. 102 asszony szedi a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz 20 hol« das táblájáról a másod vetésű uborkát. Foto: Gottvald SZMT-elnökségi ülés Konyhádon A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa tegnap délelőtt egésznapos elnökségi ülést tartott Bonyhádon, a cipőgyár tanácstermében. Első napirendi pontként Antal Gáza, a cipőgyár szakszervezeti bizottságának titkára és Nagy László, a zománcgyár szakszervezeti bizoitságának titkára beszámolt a szakszervezeti bizalmiak munkájáról és a szakszervezeti munkáról Bonyhád két nagyüzemében. E napirendi pontou az elnökségi tagokon kívül jelen volt a két gyár igazgatója és a szakszervezeti bizalmiak is. Ezt követően Egyed Mihály, r.z SZMT titkára az üzemi demokratizmus fejlődésének, érvényesítésének tapasztalatairól, valamint a további feladatokról szólott, majd ismertette az elnökség második félévi üléseinek napirendi pontjait, ihletve javaslatot tét! a következő esztendők munkaprogramjára. Soponyai János, a szervezési és káderbizottság vezetője tájékoztatta az elnökséget az elmúlt oktatási év tapasztalatairól, majd ismertette az 1971— 72-es év feladatait. Az orvosegészségügyi és pedagógus dolgozók bérrendezésével kapcsolatos határozatok végrehajtásáról Kelemen Józsefné, az orvos-egészségügyi megyebizottság titkára, illetve Kedves Henrik, a pedagógus-szakszervezet megyeblzottságának titkára tájékoztatta a megjelenteket. Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára, a két elnökségi ülés között végzett munkáról számolt be. Az SZMT-elnökség tagjai üzemlátogatáson vettek részt a Bonyhádi Cipőgyárban és a LAMPART ZIM Művek gyáregységében. Népújság 1971. szeptember 2.
