Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
Beszéltél vele? — kérdezte a nő, mikor tűzzel kínálták. — Jean Pierre eltolta a dolgot — felelte Henri. — Most meg emészti magát. — Mi az, hogy eltolta? — rántotta meg a vállát a Todt- szervezetes. — Kiszúrtam egy fiatal pasast, igaz. hogy rangjelzése szerint csak hadnagyot, mi pedig főhadnagyot vártunk, de rajta kívül senki más nem érkezett Saint Gilles-be. Ellenőriztem. 5. Jeanne Mole, a Saint Gilles-i lakosok körében hírhedt „Le Trou” panzió tulajdonosnője éppen az utolsó vendégektől búcsúzott. Különösen nehezen szánta rá magát a távozásra egy lányos képű, rózsás arcú, pelyhedző állú, húsz-egynéhány éves repülő. Végre aztán tőle is sikerült megszabadulnia. Kitépte magát öleléséből és finom eréllyel kitessékelte az udvarra. A tükörhöz léoett és a fáradtságtól elszürkült arcát figyelte. Legfőbb ideje volna már kozmetikushoz menni. Ha sikerül a börtön ellen tervezett akció — gondolta jellegzetesen asszonyi fejjel — elmegyek Le Havre-ba és a legelőkelőbb kozmetikai szalonban tönkre szépítkezem. Nagy megkönnyebbüléssel gondolt rá, hogy mindjárt megy a fürdőszobába és forró, a legforróbb vízzel mossa le a sminkkel együtt a gyűlöletes mundért viselő emberekkel folytatott érintkezés szennyét, a testét érintő kezekről rátapadt szennyet, a sóvár tekintetek ocsmányságát Ám ebben a pillanatban eszébe jutott, hogy a szobában, ahonnan gramofonzene jött, még benn maradt egy vendég. Egy ellenőrző pillantást vetett a tükörbe, ajkára mosolyt erőltetett és lenyomta a kilincset. Az utász százados felpattant, mihelyt meglátta. — Végre, Jeanne, egész örökkévalóságnak tűnt fel már a várakozás! Nem volt, bizony nem volt mintapéldánya a nordikus fajtának ez a százados, akinek a neve is kirepült a fiatal nő emlékezetéből, csak azt tudta róla. de azt biztosan, hogy valahol Caen térségében a védelmi rendszer második vonalát építi. Csakis ezért, nem pe- dig biliárdgolyó fejéért, lógó, lötyögő, rosszul borotvált bulldogarcáért és rövid, görbe lábáért engedte meg neki, hogy kissé tovább maradjon. Ez az ismeretség még hasznos lehet. A központot minden bizonnyal érdekelni fogja a második vonal, s ebből a malacemberből, akinek folyton izzad a tenyere, sikerül majd kiszednie valamit. A nő ügyesen kisiklott kezei közül, erőt vett magán és gyengéden megsimogatta a tiszt rücskös képét. — Elintézni való ügyünk van, százados úr, azért engedtem, hogy maradjon még. — Én meg azt hittem, hogy... — nagyot sóhajtott és megnyalta a szája szélét. — A maga helyében én nem mondanék le — nevetett a lány —, de az első az üzlet. — Kinyitotta a hatalmas^ tükrös szekrényt, a polcról leemelte az újságpapírba elvárt, virágos ruhaanyagot. — Ezt külön magának hoztam Párizsból. Tetszik? — Maga tetszik — mohón keze után kapott. — Hány éves a felesége? — utasította rendre a férfit. — Negyvenes. — És az alkata? — Magánál jóval erősebb. — No, akkor ez az anyag 1971, augusztus 8. éppen jó lesz neki. Még beszéltünk parfümről is. Maga milyen illatot kedvel? — Amilyen a magáé. — Ó, ez egy kissé drágább lesz, de természetesen készséggel hitelezek. Remélem, nem utazik el innen? — Ugyan! Még legalább fél évre van itt munkám. De ha megengedné, örökre itt maradnék. — Ismét igyekezett a lányt a karjába kapni. — De, százados úr! — tiltakozott a lány. — Maga is olyan, mint a többi férfi, szemrebbenés nélkül hazudik. — Jeanne — mondta fátyolos hangon, s arcával közeledett az övéhez. A nő észrevétlenül rálépett a szőnyeg alatti, rejtett csengő- gombra. Elnyomva utálatát, hagyta magát csókolni. Mikor jön már ez a Marlene is? Végre kopogás hallik, s máris nyílik az ajtó. Kövér szolgálóleány jelent meg a küszöbön. — Meghozták a halat. — Kísérd ki a százados urat — szólt Jeanne, s közben haját igazgatta. — Folyton megzavarnak. A holnapi viszontlátásig, Jeanne. Fáradtan belezuhant az egyik fotelbe és várta az ajtó csapódását. Aztán az ablakhoz lépett s miután látta, hogy az utász százados végre eltávozott, megindult fölfelé a lépcsőn. Henri nyitott ajtót, mielőtt kopogott volna, összerágott szopókájú pipát tartott foga közt. — Mi van? — kérdezte a férfi. — Nem sok — hangzott a felelet. — Legalább még fél évre van munkájuk — mondta, s közben a mosdóhoz lépett, lemosta arcát. — Adj egy cigarettát — fordult most a Todt-szervezet egyenruháját viselő férfihoz, aki komor áb- rázattal ült az ablaknál. — — Nem felelt a jelszóra?! — találta el egyből Jeanne. — Nem a megfelelő személynek mondtam a jelszót. Ha van egy kis sütnivalója... — Észrevett valamit? Gondolod? — A fene sem tudja..., olyan monoklis piperkcc, mosolyta- lan lópofa, el akartam mondani neki, hogv mit csinálnak a lánvov a Place Pigalle-on, de rögtön értésemre adta, hogy nem érdekli. Egyáltalán, nem is akart velem dumálni. — Gondolom. Jean Pierre- nek gyorsan távoznia kellett Saint Gilles-ből, legalábbis egyelőre — aggodalmaskodott Jeanne. — Nem — vágott vissza Henri —. kizárt dolog. Holnao megcsináljuk az akciót, megtámadjuk a börtönt. Marekot bármely nap elvihetik innen. Ha holnap nem hajtjuk végre az akciót — kopogtatott urnájával az asztaliamon —, lehet, hogv késő lesz. Jean Pierre-re Dedig szükség van a munkához, egyenruhája, okmányai, német nyelvtudása... Világos? — Igen — mondta Jean Pierre —. maradnom kell. Bár az is lehet, hogy feleslegesen idegeskedünk. Ez a von Vor- mann nem látszott különösebben értelmesnek. — Rendben van — összegezte a beszélgetést Henri. — Tárgyaljuk mej* a holnapi napot. — Gyufásdobozát kiürítette és letette az asztalra. — Ez itt az elöljáróság — mondta —, a börtön pincéi a Rue de la Renublique felől sorakoznak. Teherautóval mész — fordult Henri Jean Pierre-hez, — egészen eddig — s egy gyufaszálat fektetett a doboz mellé... (Folytatjuk) Gj ermekraj ^-kiállítás Debrecenben nyitották meg a második nemzetközi gyermekrajz-kiállítást, amelyre nyolc szocialista országból 300 pályamű érkezett. Hatszázat kiállítottak. A kiállítással ugyidőben aszfaltrajz-versenyt is rendeztek, amelyen a nemzetközi úttörőtábor lakói vettek részt. Képünkön: az aszfaltrajz-verseny győztese, a hatéves Luczi János. (MTI foto: Balogh László felvétele—KS) CENTENÁRIUMI SOR Az első magyar bélyeg megjelenésének 100 éves jubileumára négy értékből álló sorozat jelenik meg. Vertei József grafikusművész tervei alapján a jubileumi bélyegeken a korábban megjelent jellegzetes kiadások rajzával találkozunk újra. Az első értékén az 1871. évi új&ágbélyeget pillantjuk meg, amely a kőnyomatos sorhoz tartozik. 1922. július 31-ig a hírlapok postai szállítási díját a külön e célra nyomtatott bélyegek felragasztásával kellett leróni, azóta a díjat készpénzben fizetik és ilyen bélyeg kiadására már nem kerül sor. négy modern sorozat kialakulását (1929. és 1949. UPU, 1940. Bélyegcentenárium, 1970. Bé- lyegikiáUítás). A tervezők első vázlata mellett a tablókon sorakoznak a nyomdának átadott végleges rajz, a próbanyomatok, majd a színek kiválasztásához szükséges nyomatok és végül a kész bélyegek. VÉGRE Az angol rendőrség megszállta a bélyegüzileíeket. A különös eseményről a következőket olvashatjuk a Daily Telegraph című londoni napilapban: „A »Jemen Királyság«-! bélyegek millióit foglalták le a detektívek bélyegkereskeAz első újságbélyeg — mint valamennyi ilyen, kiadvány —, fogazás és értékjelzés feltüntetése nélkül került forgalomba, egyébként nem túl ritka, használtan 180 forintra értékeli az árjegyzék. Történelmi évtizedet idéz fel a második címleten szereplő, aratósokat ábrázoló 400 koronás bélyeg. Ez a kiadás, illetve felülnyomással ellátott változatai 1916—26 között tanúja volt az osztrák—magyar monarchia összeomlásának, a Tanácsköztársaság dicsőséges napjainak és a Horthy-rendszer uralomra jutásának. A százéves kiadás harmadik tagja a Tanácsköztársasági Arcképek sorozatból, Petőfi arcvonásait tárja elénk. E sorozat másik két értékén kerültek a világon első alkalommal bélyegre a tudományos szocializmus megalapítói: Marx és Engels. A befejező érték a művészek támogatására 1940-ben kiadott sorozat 16 filléresét reprodukálja. A festészetet jelképező nőalak a nemrég elhunyt kommunista művész, Konecsni György munkája. A négy értékű sor minden címlete 2 forint névértékű, ezen felül 1 forint felárat kell fizetni a Budapest 71 kiállítás javára. A bélyegkép bal oldalán a magyar táj egy-egy kedves virágát postakürt veszi körül. Felirat utal a 44. bélyegnapra, ezt az ünnepséget szeptember 5-én tartják. HIRDETMÉNY AZ ELSŐRŐL A Budapest 71 kiállítás egyik szenzációja, hogy az angol királyi család és a British Múzeum gyűjteményének különleges darabjaiban is gyönyörködhetnek a látogatók. Az angol posta sajtótájékoztatójából most értesültünk, hogy a szigetországból a tiszteleti osztálynak még egy harmadik kiállítója is lesz. Az angol posta múzeuma hat ki- állítóteremben mutatja be kincseit. A nézők eredetiben olvashatják majd az 1840-ben készült hirdetményt, amelyben az angol posta vezetője tudtul adja a világ első bélyege, a fekete egypennis forgalomba- hozatalát. Megszemlélhetjük dóknál és a nyomdában. Az Arab Posta Unió (Kairó) előzőleg hivatalos nyilatkozatot tett közzé, hogy a szóban forgó bélyegeket az érdekelt kormány engedélye nélkül állították elő. A rendőrség felvilágosítást kért Mohammed al Badr-tól, az elcsapott uralkodótól és az otthonában talált 26 ezer font eredetéről. A nyomdánál a megrendelő személyét kutatták a rendőrök, akik a jemeni követséggel is kapcsolatba léptek”. Jemen köztársaság, (elnöke Szalal ezredes), így királysági bélyegek kiadására jogalap nincs. A rendőrségi intézkedésekről további részletek még nem érkeztek be, mégis reméljük. hogy ezen ügy következtében a filatelisták pénzére pályázó, más illegális bélyeggyártók is felhagynak üzel- meikkel. HÍREK Az Apollo—15 első emlékbélyegét, . két összefüggően nyomtatott 8 centes címletet az Egyesült Államok adja ki. Az űrkutatás tízéves eredményeit köszöntő bélyegpár bemutatja a Hold felszínéről látható Föld képét és a híres holdautót. A kiadást Cape Kennedyben és Houstonban hozzák forgalomba, így ez alkalommal fordul elő először az USÁ-ban, hogy két helyen alkalmaznak elsőnapi bélyegzőt. — A filatelisták szavazatai 1970. legszebb csehszlovák bélyegének az Egyesült Nemzetek 25 éves működését méltató 1 koronás értéket nyilvánították. — A könnyűzene sem akar a bélyeg mögött maradni. Az Eurovisio dublini fesztiválján három színű emlékbélyegzést alkalmaztak az ott feladott levelekre. Korábban ilyen színpompás pecsételésekre csak bélyegkiállítások (pl. tavaly Londonban, 1950-ben Lipcsében) adtak alkalmat. — Erőteljes fi- latelista-propaganda folyik a Szovjetunióban, az elmúlt öt évben 56 szakkönyv és tájékoztató jelent meg. Sok ifjúsági kiadvány mellett forgalomba kerültek a legújabb fi- latéliai kutatásokról beszámoló értekezések is.
