Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
Gépesítik a földnyilvántartást Áttérés a kataszteri holdról a hektárra Tolna megyéken Az atomerőművek gazdaságossága Ebben az évtizedben tovább szaporodik a világon az atomerőművek száma. Napjainkban már sokféle reaktortípusokat használnak. Szovjet és más szakértők véleménye megegyezik azonban abban, hogy a jövő a gyorsneulronokkal működő reaktoroké. A gyors reaktorokban az atommagokat neutronok hasítják, lényegében azzal az energiával amellyel keletkezésükkor rendelkeztek. A hetvenes évtizedben a kutatók égyik fő célkitűzése az atomerőmüvek gazdaságosságának növelése lesz. A közeljövőben már többszázezer kilowatt energiát termel a Leningrad mellett épülő atomerőmű. A modern erőműben automaták, távirányító rendszerek, televíziós hálózat teszi lehetővé a technológiai folyamat ellenőrzését. Nagy eredmény, hogy az ebben az erőműben előállított villamos energia ára már megegyezik a hőerőműben termeli kw költségével. Ez az erőmű nem fogja szennyezni a levegőt, megbízható sugárvédelme pedig veszélytelen munkát biztosít a kezelőszemélyzet számára. Csúcsforgalom a decsi népművészeti házban A méretek meghatározására különböző mértékegységeket használtak fel az emberek, melyek tájanként, vidékenként változtak. A mértékegység a földek területének meghatározásában is igen nagy változatosságot mutat, különösen nemzetközi viszonylatban. Hazánkban is több mértékegység volt ismeretes a föld területének, nagyságának kifejezésére: kát. hold, magyarhold, kishold, mérő, fertály, kvadrát, lánc, köblös, stb. Ezek közül legismertebb a kataszteri hold, mely 1600 négyszögöl nagyságú területnek felel meg. E kataszteri holdat használták a kataszteri-felméréseknél és a telekkönyvben és ezt használjuk szinte mind a mai napig az állami földnyilvántartásban is. Országunkon belül megszoktuk, jó összehasonlítása lehetőséget biztosított. A technika, a szélesedő nemzetközi kapcsolatok és a nehéz kezelhetősége szükségessé tette azonban azt. hogy felcseréljük egy korszerűbb, nemzetközileg általánosságban ismert és használt mértékegységre, a hektárra, mely lehetővé teszi a nemzetközi könnyebb tájékozó- dottságot. Nem új, nem ismeretlen mértékegység hazánkban a hektár, hiszen közel 100 esztendeje törvény is született, mely kimondta a métérmérték behozatalát és kötelező használatát, A térmértékek vonatkozásában a négyzetméter, az ár és a hektár szerepel, azonban a földterület mennyisége vonatkozásában nem teszi kötelezővé használatát, ellenben megengedi az új mérték — mármint a hektár — feltüntetését. E törvény 1874-ben látott napvilágot és 1876. január 1- ével lépett életbe. Ez idő óta több ízben kezdeményezték a hektár bevezetését, átütő sikert azonban e téren a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963- ban kiadott 32. törvényerejű rendelete alapján a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala ért el, mely négyéves (1969—1972) program keretében kívánja elérni a földterületek méterrendszerben való feltüntetését, mely egyben a földnyilvántartás gépesítésével is együtt jár. A kor követelménye: a mind nagyobb termelékenység, a mezőgazdaságban mind nagyobb termésátlagok elérése, ezt pedig fejlett nemzetközi tájékozottság és együttműködés nélkül nem lehet megvalósítani. Szükséges az általunk és más nemzetek által elért eredmények összehasonlítása és ehhez adatok kellenek. Adat, adat és újabb adatok mennyisége, sokrétűsége, a felhasználásnak megfelelően és ezt már emberi erővel kigyűjteni, időben szolgáltatni lehetetlen. Itt lép be a gép szerepének fontossága, elengedhetetlensége és ez csak fokozódik az idő, a kor előrehaladásával és a feldolgozandó adat mennyiségének növekedésével. A nemzetközi kapcsolatok eredményeiA szekszárdi kórház felvételre keres SEGÉDMUNKÁSOKAT kazánházba, szakmunkások mellé és a kertészetbe, valamint VÍZVEZETÉK-SZERELŐ szakmunkást és TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezni lehet: a kórház munkaügyi csoportjánál. (61) nek könnyű felhasználása csak úgy lehetséges, ha azonos mér- tékegyégben mérünk, beszélünk, gondolkodunk és talán ezt látták meg jó előre nagyapáink, dédnagyapáink, amikor a méterrendszert behozták és vele együtt a hektárt is, azonban a megvalósítása, a hektár elterjesztése a késői unokákra várt. A hektárra való áttérés nem fog technikailag sok problémát, bonyodalmat okozni, azonban míg megszokjuk a hektárban való gondolkodást, az abban való mérlegelést, összehasonlítást, termelési eredmények nagyságát, míg átivódik belénk és szinte vérünkké válik, az hosszú időbe telik és az idősebb generáció ezt már nem is tudja magáévá tenni. A földdel kapcsolatos adatok mennyisége közismerten nagy. A föld a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze és a népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában szükségessé és lehetővé vált, hogy a földnyilvántartás — mint a természetbeni állapottal megegyező földleltár, a tervezés és gazdálkodás megjavítása érdekében biztosítsa a népgazdasági ágak és pénzügyi szervek adatigényeinek kielégítését. Agráripari ország lévén, népgazdasági szempontból lényeges a föld területének, művelési ágának, minőségének mozgásvizsgálata, tendenciájának megállapítása és ennek megfelelően, szükség esetén megfelelő rendelettel, vagy gazdasági ösztönzővel e mozgásnak irányítása, hogy megfeleljen, illetve beleilleszkedjen gazdasági koncepcióinkba. E vizsgálati igény és a hektárra való áttérés kettős igénye önként adta azt a gondolatot, hogy ennek megoldása csak gépi úton lehetséges. Tolna megyében e program keretében ebben az évben térünk át a gépi földnyivántartásra és a hektár területmértékére. Az alapadatokat január 1-től 10 hónap alatt kell eljuttatni Budapestre a Statisztikai Gazdaságelemző és Adatfeldolgozó Központhoz, mely 230 ezer tételt jelent. Egy tételhez átlagosan 20—23 jel tartozik, melynek leírása, ellenőrzése igen fáradságos, nagy figyelmet igénylő munka, mely a földhivatalokra hárul. De ez természetes és szükséges, mert jó adatokat a feldolgozás során csak jó alapadatokkal lehet elérni. A géppel készült munkarészek első hírnökei — pár község munkarésze — megérkeztek már megyénkbe és most folyik a belső vizsgálata, hogy a feldolgozás során hiba nem csúszott-e be a munkarészekbe. a benne lévő adatok megfelelnek-e a nyilvántartási követelményeknek. Az új munkarészek külalakja nagyon tetszetős, praktikus és kis helyet foglalnak el. Hamarosan ezek a munkarészek megjelennek a járási földhivataloknál és a községi tanácsoknál tehát közforgalomba lesznek átadva. Mielőtt azonban az adatszolgáltatás ezekből a munkarészekből történne, minden községben a munkarészek 15 napon közszemlére lesznek kitéve, ahol pz állampolgárok megtekinthetik, észrevételeiket felszólalás formájában az adatokkal szemben. a közszemlére tétel utolsó naojától számított 15 napon belül. A felszólalásban — a földrészlet fekvésének, helyrajzi számának, területének és művelési ágának feltüntetésével pontosan meg kell jelölni, hogy az eltérés az állami földnyilvántartás melyik adatát érinti. Ha az eltérés engedélyhez kötött változásból származik. a felszólaláshoz csatolni kell a változás alaDjául szolgáló okirat másolatát. Nagyon lényeges és fontos a földhivatalok számára az, hogy a lakosság éljen ezzel a felszólalási lehetőségével, mert így a földnyilvántartás adatai még pontosabbak lesznek és egyben az állampolgár is meggyőződik arról, hogy szerzett .jogai csorbítást nem szenvedtek. Fehérváry József, a Tolna megyei Földhivatal földnyilvántartási osztályvezetője Amikor a hőmérő higanyszála már jó két hete a 30 C fokon állapodott meg, azt hinné az ember, hogy a kirándulók a bel- és külföldi turisták a hűvösebb vízpartokat keresik fel előszeretettel. Erről azonnal megváltozott a véleményünk, amikor a decsi népművészeti házban jártunk, ahol Ivanizs Jánosné, múzeumőr arról számolt be, hogy idén májustól augusztus 1-ig több mint hatezer látogatója volt a Sárköz fővárosában lévő decsi népművészeti háznak, mely az elmúlt nyarakhoz képest valóban csúcsforgalmat jelent. Hazánk szinte minden nagyobb városából érkeztek kirándulók, ezenkívül rengeteg svájci, jugoszláviai,' és német látogatott Decsre, de voltak koreai, kanadai, arábiai és angliai látogatók is. A vendégkönyvet lapozva, jó érzés olvasni a sok elismerő bejegyzést, mely egyaránt vonatkozik a népművészeti ház színpompás termeire és a Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet műhelyére. Azt is megtudtuk Decsen, hogy a vendégek — elsősorban a külföldiek — szívesen vásárolnak az itt készülő sárközi ruhákból, blúzokból, szőttesekből, futókból, hírnes tojásokból. Havonta körülbelül 17—18 ezer forint értékű „sárközi-holmit” adnak el a kirándulóknak. lile engesüfillc elrontani Nemrég hallottam jólesően, hogy az egyik üzemünkben egy érettségizett, átképzős munkáslány 500 forintos pénzjutalomban részesült és balatoni beutalót kapott, mert a munkája mellett az egyetem levelező tagozatán is eredményesen tanul. A lány örült, az emberek mosolyogtak, szaporábban ment a munka. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, nemcsak ebből az egy üzemből, hanem sok más üzemből hozhattunk volna a fentiekhez hasonló példát. Ezek hallatán örülünk, mert közös a gond, de közös a siker is. És örömünkben alig gondolunk arra a természetesnek tűnő tényre, amelyet a sikert bizonyító számok feltételeznek ugyan, de sokszor feledtetnek, vagy éppen el is takarnak előlünk. Arra az egyszerű tényre utalnék, hogy dolgozni pontosan, szépen, csak ott lehet, ahol hagyják az embert, ott, ahol a munkának nemcsak az anyagi, technikai és szellemi feltételeit teremtik meg a vezetők, hanem a jó hangulatot, a megfelelő politikai, erkölcsi körülményeket. S hogyan képzelhető ott el jó hangulat, abban az üzemben, műhelyben, irodában, ahol a vezetők nem értik meg egymást. Ahol a féltékenység, az intrika szelleme, a fúrás gyakorlata polgárjogot nyert, megfertőzte a közösség egészséges klímáját és a tartós emberi közösségben oly nélkülözhetetlen bizalmat, kölcsönös megértést, gyanakvástól feszített légkör váltotta fel. Időnként nyugtalanító esetekkel találkozunk. Tapasztaljuk, hogy egyes vezetők elfásulnak, befelé fordulnak, mások élete (egy kollektíva élete) iránt érdektelenné, szenvtelenné válnak. Dehát sokan vannak, akik, ha a vezető nem, ők teszik a jót, a vezetők után következők. Csakhogy ennek olykor ellenkező előjelű eredménye lehet. A bevezetőben említett példánk a valóságnak és a történésnek csak a fele volt. Az említett munkáslánynak a jutalmat a gyár fiatal mérnöke nyújtotta át, a jó szót is ő mondta neki, mert a főnöke éppen a Balatonnál üdült. Természetesen a megjutalmazott leány is a mérnöknek köszönte meg a kapott elismerést. Később megjött a főnök, hallott a dologról, akkor úgy tűnt, nem érdekli, semmiség az egész, látszólag oda sem figyelt. De valahogy a féltékenység a leikébe marta magát Elindult benne valami morális lavina, egyre sandább szemmel nézte a mérnököt. Le-lejárt az üzembe, s minden lehetséges alkalommal belekötött. Hiába való voltak a pártszervezet és a társadalmi szervek okos, mérsékletre intő tanácsai. Képzeletében megsértett hiúságára gyógyírt már csak a bosszú adott. Az üzemben lent és fent szövetségeseket keresett magának, és talált. A mérnöknek is akadtak támogatói, s, akiket támadtak, igazuk tudatában — védekeztek. Kialakultak a táborok, megkezdődött egy elvtelen, tartalom és cél nélküli harc. Megromlott a levegő, hozták-vitték a rosszindulatú híreket, ki-ki alkata szerint viselkedett, vett részt a „harcban”. Persze, hogy a többség elkerülte a csatateret, nem állt oda egyik bajvívó oldalára sem. Ám a munkahelyi közérzet mindenki számára kellemetlenné, egyre elviselhetetlenebbé vált. Vád, vád, vád! Nyomozás, adatok gyűjtése, pro és kontra, tanúvallomások, papíron, kilószám. Idegcsillapítók marékszám. Mivégre, mi haszna? Hosszú idő után végre megérkeztek a felsőbb szervek emberei, mert a veszekedő felek nem lehettek saját maguk bírái. És a felsőbb szervek képviselői? Megállapították a szomorú tényt: itt, ebben a gyári vezetésben a bé- kítés már nem segít, elkerülhetetlen a személycsere. És megállapították a szomorú tényt: a termelés visszaesett, mert romlott a munkamorál. És megállapították: a társadalom, a vezetőkbe vetett hit is megkopott ebben a gyárban. Csak ennek a kopásnak nincsenek számokkal kifejezhető mutatói. Pedig ez volt a legnagyobb veszteség, amely ott, azon a „csatatéren” bennünket ért. Mert az emberek számára a szocializmust elsősorban a munkahely élete, viszonyai jelentik, a vezetők erkölcseiről alkotott általános elképzeléseiket konkrétan a saját vezetőiken mérik. Hiába érnek az égig az egyes vezetők régi érdemei, ezzel a mindennapokat és a jövőt nem lehet megváltani. Arany igazság: a vezetőnek mindennap bizonyítani kell, a bizalmát naponta ki kell érdemelnie. Az élet naponta méri a szedőlányokat is, az esztergályosokat is, a gépírónőket is, a kukoricatörő parasztot is. És velük együtt méri társadalmunkat, nagy életművünket is. Ne engedjük egy percre sem ezt a művet elrontani.
