Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
A járási párf-vb tárgyalta... Másodállások és tiszteletdíjak a bonyhádi járásban A szokásosnál hosszabb időt igénylő előkészítés, a téma megkívánta alapos informálódás, és elemzés előzte meg az MSZMP Bonyhádi Járási Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén tárgyalt napirendet. A másodállások és tiszteletdíjak alakulásának vizsgálatát megelőző, szerteágazó és minél konkrétabb tájékozódás két módon történt. A járás mintegy nyolcvan kisebb-nagyóbb üzemétől, intézményétől jelentést kértek és ott, ahol létszámában, vagy összegében nagyobb volumenű a foglalkoztatás, a helyszínen, személyesen informálódtak, megtudakolva annak indokait, megismervén az ösz- szefüggéseket. A téma időszerűségéhez nem férhet kétség. A járási pártbizottsághoz továbbított jelzések mellett még az is alátámasztotta a vizsgálódás aktualitását, hogy alig néhány nappal e tanácskozás előtt látott napvilágot a 17/1971-es számú MÜM-rendelet, amely előírja az eddig kötött szerződések felülvizsgálatát, körülhatárolja a változtatásokat, pontosan tartalmazza a záros határidőn belül végrehajtandó, szükséges kötöttségeket. Az anyagiakat-erkölcsieket együttesen vizsgálta, a munka szükségességét és elvégzését vette alapul, és mindezek hatását, politikai vetületét is szemügyre vette a járás szű- kebb vezető testületé. Azt tűzte célul a vb., hogy képet kapjon és alkosson a másodállások, mellékfogalkozások elterjedtségéről, az így szerzett jövedelmek nagyságáról, a törvényesség betartásáról, avagy az összeférhetetlenségről és konzekvenciákra, intézkedésre, rendezésre késztessen. Kerülték a túlzásokat, ám nem kisebbítették a jelentőst sem, tisztázták, mi az, ami ellen fel kell lépni, mit kell megerősíteni. Ami szükséges — és ami indokolatlan Közéletünk Némileg növekvő tendenciát mutat mind a saját, mind a másutt főállásban levő szakemberek másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban való alkalmazása a bonyhádi járásban. Noha náluk az eddigi ismeretek szerint ez nem nagymérvű, mégsem jelentéktelen. Ugyanis az előző évhez viszonyítva, 1970-ben mindent ösz- szegezve 275 dolgozó havonta 330 ezer forintnyi összeget vett fel másutt végzett munka címén. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az előbbi adatokban benne foglaltatnak a pár órás munkát végző takarítónők, a kooperációs tevékenység keretében túlmunkában célfeladatot teljesítő munkások, a kicsiny intézményekben gondnoki, szakköri, jegyszedői, avagy klubvezetői tevékenységet ellátó egyének is, akkor már nagyobbak az eltérések, kirívó harácsolások is akadnak. Szembetűnő, hogy a két bonyhádi nagyüzemben szinte elenyésző a külső foglalkoztatás, viszont a ktsz-eknél meglehetősen burjánzó, szövevényes, nehezen áttekinthető. Mind a tájékoztató beszámolóban, mind a vitában megerősítették, hogy helytelen egyértelműen elvetni a másodállások, mellékfoglalkozások szükségességét. Alkalmazásához népgazdasági, üzemi, esetenként gazdaságossági érdekek fűződnek. Elvszerűen élni kell a lehetőségekkel, s nem elvetendő, amikor ténylegesen elvégzett munka van mögötte. Leszögezték, hogy az előbbiek konkrét elbírálása, az indokoltság megállapítása elsősorban helyben lehetséges, többnyire ott nyílik rá mód. Gyakorta megesik viszont — s elítélendő —, hogy jogcímet keresnek a felettes szervnél dolgozó egyik, vagy másik szakember lekötelezésére, arra is akadt precedens, hogy a ktsz árainak megállapítására hivatott egyént másodállásban „foglalkoztatja” a szövetkezet. A vb egyik tagja okkal és joggal támasztott morális kifogásokat, amikor szót emelt az ellen, hogy a Bőripari Vállalat egyik osztályvezetőjének azelőtt szakácsnőként foglalkoztatott házastársa szerepelhessen az egyik járásbéli ktsz anyagbeszerzőjeként. Különösen a szellemi munka területén sok a kifogás, ott szorul tisztázásra leginkább, hogy valóban van-e végzett munka a havonta, vagy esetenként kifizetett összegek mögött, arányos-e a dotálás, illetőleg ér- vényesül-e a szocialista bérezés elve. Kifogásolták a testület tanácskozásán, hogy a Vasipari Ktsz által foglalkoztatott külső szerkesztők havi négyezren felüli keresete magasabb a Zománcgyárban üzemi főállásban dolgozók bérénél. Valóban furcsa, hogy többre rúg a mellékes, a túlmunkában elért... Joggal kifogásolhatónak vélik, hogy a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz-nél a fővárosban élő árszakértőt havi ezer forinttal honorálják, az ugyancsak budapesti illetőségű piackutató üzletszerzőt másfél ezer forinttal dotálják. Hasonló a Ruházati Ktsz-től üzletszerzőként havonta ezerötszáz forintot felvevő, a TRIÁL Vállalatnál főállásban alkalmazott egyén esete, továbbá a Bács- Kiskun megyei KISZÖV dolgozójának itt kétezer forinttal díjazott anyagbeszerzői ténykedése. Erkölcstelennek minősítette a végrehajtó bizottság, hogy az egyes ktsz-ek kedvezőbb anyagbeszerzés, vagy az előnyösebb ármegállapítás elérése végett olyan egyénekkel kötnek szerződést, akiknek elfogulatlannak kellene lenniök, avagy hivatalból kötelességük megtenni azt, amiért jelenleg külön juttatást kapnak, összeférhetetlen és az így előretolt csoportérdekek miatt csorbát szenved az egész közösség, a többi ktsz, vagy a vásárló. Felfigyeltek a felmérések elemzése során, hogy a Hő- gyészi Állami Gazdaságban másodállásúnak tekintették a Megyei Tervező Vállalat hét dolgozóját, akiknek ilyen címen „egyszeri összes jövedelem” megjelöléssel 24 ezer forintot fizettek ki. Ügy vélik, hogy ez az összeg másodállásként — ahol a rendelkezés tudvalévőén ötvenszázalékos díjazást írt elő — feltűnően Tegnapi ülésén a Szekszárdi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága több fontos napirendi pontot vitatott meg. Ezek között szerepelt a tanács intézkedési tervének végrehajtásáról szóló, elnöki beszámoló, majd a városi tanács költség- vetési üzeme első félévi munkájának ismertetése és egy tájékoztatás a tanács igazgatási osztálya hatósági tevékenységéről. Az intézkedési terv megvitatása során sajnálatos számadatok igazolták a tényt, hogy a megyeszékhely tanácstagjai nem minősíthetők túlságosan aktívnak. A tanácsülések látogatottsága sok kívánnivalót hagy maga után. Az eddigi módszerrel ellentétben; amikor is a tanácstagi interpellációkra csak a következő ülésen, tehát hosszabb idő után került sor; a jövőben a tanácstagok kérA mai városépítésben az épületek, települések terveinek kidolgozásával párhuzamosan megtervezik a különböző rendeltetésű zöldterületeket is. Megyeszékhelyünk e téren sajnos elmarad a többi várostól, de remélhető, hogy az ötéves fásítási terv végrehajtásával Szekszárd is a jól fásított területek közé fog tartozni. A város belterületén az elkövetkezendő öt esztendőben 129 hektár zöldterületet terveztek, ami harmincezer lakossal számolva 43 négyzet- méter új zöldterületet jelent lakosonként A szekszárdi termelőszövetkezetek a zöldövezeti terven belül már eddig is végeztek fásítást: a Béri Balogh Ádám Tsz a Ludas- és a Tatos-dűlőben harminckilenc hektár nyárfát, a Garay János Tsz Deltán és Ózsákon 70 hektár tölgyet és nyárfát, a Jóreménység Tsz pedig a Bodzás- dűlőben 10 hektár tölgyet és fenyőt telepített. A további erdőtelepítések meggyorsításának érdekében a városi tanács végrehajtó bizottsága a MEZÖBER Tolna megyei ki- rendeltségét bízta meg a telepítések lebonyolításával és műszaki ellenőrzésével. A belterületi terek, utak, utcák fásítását is gyors ütemben kívánják megoldani: évente körülbelül 25—30 ezer négyzetméterrel növelik a már meglévő 130 ezer négyzetméter parkterületet. A következő öt év alatt lecserélik a régi városrészek utcáiban levő, nagyrészt elöregedett gyümölcsfákat, s helyettük díszfákat ültetnek. Ugyancsak az északi és déli kertvárosban a már díszítésre nem alkalmas gyümölcsfák helyett dekoratív és a lakosság egészségügyi Hídépítés — 810 közúti hidat építenek, bővítenék és korszerűsítenek a IV. ötéves terv során — a fővároson kívül — hazánkban. A hidak összhosszúsága 17,4 kilométer lesz. Az összes új hídnak több mint fele folyót, patakot ível át. Közülük a legjelentősebbek a háborúban lerombolt medvei Duna-híd és a drávaszabolcsi Dráva-híd (mindkettőn dolgoznak már), korszerűsítésre vár a győri Kisduna-híd, a körös- tarcsai Kettős-Körös híd, a csengeri Szamos-híd, s külön közúti híd épül Algyőnél a Tiszán. déseire, interpellációira azonnal válaszolnak, ha azok legalább két nappal a tanácsülés előtt írásban beérkeznek. Ezenkívül a testületi tagok rendszeres tájékoztatása a Tanácstagi Híradón keresztül történik. önkritikusan értékelte a végrehajtó bizottság a saját munkáját is, így például azt, hogy „Nem sikerült jelentős előrelépést tenni az ülések előkészítése és az előterjesztések színvonala tekintetében”. Részlet az igazgatási osztály munkájából : tavaly Szekszárdon 1469 születést, 771 halálesetet és 239 házasságkötést regisztráltak. Kiadtak 405 hatósági bizonyítványt és elkészítettek 871 hagyatéki leltárt. Ülése további részében a végrehajtó bizottság bejelentéseket és folyó ügyeket tárgyalt igényeit kielégítő fafajtákat telepítenek. A terv első évében — még az idén — a Mérev-lakótelepet fásítják, mintegy 800—1000 díszfával és legalább ugyanennyi díszcserjével. Ezenkívül az Ezerjó, az Előhegyi, a Táncsis, a Babits stb. utcákban és a lakótelepeken elvégzik a fasorok pótlását. 1972- ben folytatják a Wosinsky, Arany János, a Wesselényi utcai lakótelepek fásítását, valamint körülbelül 1000—1200 díszfát, ugyanennyi díszcserjét, illetve rózsabokrot ültetnek a város különböző részeibe. A Mérey utcai lakótelepet a betervezett díszfafajták telepítése mellett fenyőfaféiéket. magnóliákat és más örökzöld cserjeféléket telepítenek. A következő esztendő őszére nagyrészt elkészül az Ezerjó utca feletti KISZ-lakótelep, melynek a fásítását még abban az évben megkezdik. Ezzel egyidőben természetesen folyamatosan végzik a régi városrészek utcáiban lévő elöregedett gyümölcsfák lecserélését. 1974—75-ben a negyedik ötéves terv utolsó két évében a Keselyűsi és a Bogyiszlói úti iparterületet fásítják, melynél a legfőbb szempont, hogy a zaj- por- és füstártalmat minél jobban csökkentsék. A Rákóczi utca részletes rendezési tervében a Kadarka utca keleti oldalán levő pincesorok alatti terület zöldterületként szerepel, ahova 1975 végéig egy minden igényt kielégítő játszóparkot akarnak létesíteni. A számtalan figyelemre méltó tervrészlet közül ki kell emelni a Sió-csárda környékét, melyet a negyedik ötéves terv végére hétvégi üdülőterületté kívánnak kialakítani. — hm — korszerűsítés 290 hidat az útkorszerűsítések miatt építenek át. Az autópályákon és autóutakon összesen 113 híd épül. Az M—7-es autópálya Törökbálint—Székesfehérvár közötti szakaszán 58, az M—3-as autópálya budapesti bevezető szakaszán 19, s az M—1-es autóút Tatabánya—Győr közötti szakaszán 36 hidat építenek. Népújság J 1971. augusztus 5. A szekszárdi fásítás Megtették ai első lépéseket A bonyhádi járásban végzett mostani vizsgálat kimutatta azt is, hogy néhány helyen és esetben az érintettek elmulasztották a másodálláshoz, vagy mellékfoglalkozáshoz korábban is előrt előzetes engedélyezést, most derült ki a mulasztás, s kívánják azt pótolni. A napokban megjelent rendelet a felülvizsgálatot követően megújítandó szerződésekben kötelezően előírja az elvégzendő munka pontos leírását, és a másodállás tényét be kell írni a munkakönyvbe is. Mindezek által nyomon követhetővé válik, szorosabb ellenőrzésre adódik lehetőség. Az élet által diktált új rendelkezés csökkenti a manipulációk, a visszaélések és a közösségre káros ösz- szefonódások létrejöttét. Kiviláglott a tapasztalatok összegezése során, hogy pillanatnyilag, első lépésként nem lehet teljesen megbízható, teljes mélységében és részletességgel feltárt képet alkotni, azonban láthatóak, megmutatkoztak a negatív jelenségek kontúrjai. Annyit máris elértek a járásban, hogy a jelentések elkészítése tüzetesebb tájékozódásra szorította az üzemek, intézmények vezetőit, néhány helyen máris hozzáfogtak a felülbíráláshoz, mérlegelik, fontolgatják teendőiket. Ezúttal különös és világmegváltó döntésekre nem volt lehetősége a vb-nek, azonban a tapasztalatok birtokában felvillantott, megmutatta a kirívót, a tűrhetetlent, jelez, kifogásol és mozgósít. Egyértelműen és határozottan állást foglalt a vb. az ellen, hogy szakmai tanácsadás ürügyén meg nem szolgált bért juttassanak bárkinek, fiktív munka, vagy le sem rögzített egyezség alapján. A vita befejeztekor János 'eromos járási titkár összegez- e, hogy a munkahelyeken dol- [ozók, a vezetők, az ott élő kommunisták képesek elbírál- ii, elutasítani, avagy támogat- íi, adott esetben mennyiben zükséges, vagy felesleges a külső emberek foglalkoztatása, ■íem csodaszer az új rendelet, lármennyire időszerű, nem hat inmagában, azt be kell tarta- li, és be kell tartatni. Általa elfedhetők és megszüntethetők i közvélemény által gyakorta úítélt visszaélések. Kész receptet ugyan nem adtattak, de reflektorfényt irá- lyítottak arra, amit eddig ho- nály takart, amit eddig sokan kategorikusan egy kalap alá 'ettek. Határoztak, hogy a je- entésre felkért, a témában ériekeit és érintett üzemek, in- ézmények gazdasági vezetőit, i pártszervezetek vezetőségeit ájékoztatni fogják a bonyhádi árásban a tapasztalatokról, elhívják figyelmüket a helyes évekre és a követendő útra. Vmi pedig meghaladja a he- yiek hatáskörét, azt továbbít- ák, jelzik felfelé, hogy ott is iszta vizet lehessen önteni a johárba. Bonyhádon a rend megtekintéséhez, az indokolt és a zükségtelen eldöntéséhez negtették az első lépéseket, íem tekintették kényes kér- lésnek, amikor hivatásuknak negfelelően napirendre tűz- ék a nem csupán náluk megevő, hanem országszerte gon- lot okozó külön foglalkoztatá- ;okat. Ügy tekintik, hogy a él esztendeje hozott kongresszusi határozatban foglaltak ikkor lesznek valósággá, ha a naga posztján, a saját portáén mindenki küzd érvényesítésükért. SOMI BENJAMINNE
