Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

JKasárd*- Könyvtár 1 «»aaa.vJiA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI XXI. évfolyam, 183. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. augusztus 5, KÖZLEMÉNY „Becsüljük meg úgy, hogy önmagunkat tiszteljük meg benne és általa” az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság és •a Minisztertanács tagjain kí­vül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöké, a Központi Bizottság osztályve­zetői, a Budapesti Pártbizott­ság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó ve­zetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülése meg­vitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoz­tatóját az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elv­társnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alap­ján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülés­szakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesí­tésének helyzetéről szóló je­lentést. Befejezték az aratást az állami gazdaságok Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjában szerdán összegezték a legfontosabb nyári munka, a gabona- betakarítás eredményeit. Esze­rint a több mint 150 állami gazdaságban országszerte be­fejeződött a gabona aratása. Tavaly ilyenkor a vetésterü­letnek mindössze 58 százalé­káról vágták le a termest. Az ország legnagyobb me­zőgazdasági üzemei megköze­lítően 350 000 holdon arattak kenyérgabonát, mintegy 45 000 katasztrális holdon takarmány- gabonát, s ezzel egyidőben mintegy 65 000 hold borsó, repce és egyéb növény be­takarítása tetézte munkájukat, amelyet zökkenőmentesen vé­geztek el. Az aratás július első nap­jaiban kezdődött: Az állami gazdaságok 2000 kombájnnal dolgoztak, mindenütt ezek a nagy teljesítményű gépek arat­tak, s csépelték a búzát, a ro­zsot, az árpát. Munkájukat mindössze egyízben szakította meg kétnapos eső, így a gaz­daságok többsége 2—3 hét alatt végzett a nagy mennyi­ségű gabonával. Emellett a környező termelőszövetkeze­teknek 80 000—100 000 kataszt­rális hold termés betakarítá­sához adtak kölcsön, illetve bérbe kombájnokat. Az állami gazdaságok ter­méseredményei igen jók. A kenyérgabona minősége, hek­toliter súlya jobb, mint az előző években. Az eső azon­ban valamit rontott a minő­ségen, s ez arra figyelmeztet, hogy még tovább kell csök­kenteni az aratás idejét, A bólyi, a dalmandi, a ta­mási, a bikali és a bácsalmá­si állami gazdaság kiemelke­dő eredményt, több ezer hol­don 26 mázsás, vagy azon fe­lüli termésátlagot ért el. A Gödöllői Állami Gazdaság át­laga 27 mázsa volt, s még a gyenge talajadottságú T.ábodi Állami Gazdaság több mint 4000 katasztrális holdján is 21,5 mázsás átlaggal fizetett Nagy munka fejeződött be a Debreceni Agrártudományi Egyetemen: hét tanszék har­mincöt tudományos munka­társa, oktatója közreműködé­sével elkészítették az 1970-es árvíz által sújtott Szamos— Tisza-köz mezőgazdasági fej­lesztésének komplex tervét. A kutatók 71 ezer hold szántó, 5800 hold. gyümölcsös és 16 700 hold rét és legelő komp­lex fejlesztésére dolgozták ki a terveket. A komplex terv részletesen meghatározza azokat az esz­közöket, amelyek a termelés növeléséhez szükségesek, meg­jelöli, hogy öt év alatt milyen fontos beruházásokra van szükség. a kenyérgabona. Tolna és Ba­ranya megye állami gazdasá­gai együttesen 24 mázsás, a Fejér megyeiek 23,3 mázsás átlagtermést jelentettek. Az állami gazdaságok együt­tesen a tavalyinál ?01'00 va­gonnal több kenyérgabonát takarítottak be. (MTI) Az agrártudományi egyetem szakemberei a különböző ága­zatokra több mint száz féle technológiát dolgoztak ki. A tanulmányban az árvíz sújtotta terület mezőgazdasá­gának fejlesztésével kapcsola­tos feladatokat a következők­ben összegezték: csökken az árunövények aránya, jelentő­sen nő az állatlétszám, s en­nek megfelelően a takarmány­termő terület. A komplex fejlesztési prog­ramot megkapják a Szamos— Tisza közén gazdálkodó nagy­üzemek. Utána a gyakorlati gazdák és kutatók együttesen eszmecserét folytatnak, s az egységes fejlesztési program alapján részletes üzeinfejlesz- tési terveket készítenek. (MTI) Az árvíz után egy évvel Elkészült a Szamos—Tisza-köz mezőgazdasági fejlesztésének komplex terve Babits Mihályra emlékezett Szekszárd 1941. augusztus 4-én meghalt a magyar és az európai iroda­lom egyik neves egyénisége, Babits Mihály. Akkor ravata­lát a magyar írók színe-java állta körül. 1971. augusztus 4-én Babits Mihályra emlékezett az ország. A televízió és a rádió sugá­rozta műsorokban legkiválóbb előadóink tolmácsolásában hangzottak el a harminc éve halott költő versei. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Pen Club, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum és az Országos Széchenyi Könyvtár a kegyelet koszorú­ját helyezte el a Kerepesi te­metőben, Babits Mihály sírján. Es nagy szülöttjére, a költő­óriásra, a széles medrű és in­tellektuális látásmódé regény­íróra, a huszas évek pacifista és a harmincas évek humanis­ta egyéniségére, a nagyszerű Dante-fordítóra emlékezett Szekszárd tegnap délután. A megemlékezés Kis Kovács Gyula Babits-szobránál kezdő­dött, ahol Szabadi Mihály a művelődési ház igazgatóhelyet­tese helyezett el koszorút. A megjelenteket ezután Kárpáti Gábor, a művelődési központ előadója köszöntötte az intézi mény klubszobájában. Babits Mihályra Csányi László emlékezett. Beszélt a költő és Szekszárd kapcsolatá­ról, a regényíró Babits egyik legnagyobb művének, a Halál- fiai-nak realizmusáról és Ba­bits szellemének európaiságá­ról. — Szekszárd neve elválaszt■' hatatlan Babitstól — fejezte be megemlékezését Csányi László —, hiszen ebbe a városba nem­csak mindig visszavágyott, ha­nem élete folyamán állandóan ennek a városnak az elismeré­sére áhítozott. Ragaszkodott a városhoz, a saját erkölcsi nor­mái által elismert városhoz. De Szekszárd nem szerette Ba- bitsot. Ezt az ellentétet nekünk — a város mai lakóinak — kell áthidalnunk, s nekünk kell megadnunk Babits Mi­hálynak azt az elismerést, amit életében nem kapott meg. Tisz­telnünk és becsülnünk kell, nem is csak úgy, ahogyan meg­érdemli, hanem úgy, .,hogy ön­magunkat tiszteljük meg ben­ne és általa. M. JS. j /

Next

/
Oldalképek
Tartalom