Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
JKasárd*- Könyvtár 1 «»aaa.vJiA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI XXI. évfolyam, 183. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. augusztus 5, KÖZLEMÉNY „Becsüljük meg úgy, hogy önmagunkat tiszteljük meg benne és általa” az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és •a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöké, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülése megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentést. Befejezték az aratást az állami gazdaságok Az Állami Gazdaságok Országos Központjában szerdán összegezték a legfontosabb nyári munka, a gabona- betakarítás eredményeit. Eszerint a több mint 150 állami gazdaságban országszerte befejeződött a gabona aratása. Tavaly ilyenkor a vetésterületnek mindössze 58 százalékáról vágták le a termest. Az ország legnagyobb mezőgazdasági üzemei megközelítően 350 000 holdon arattak kenyérgabonát, mintegy 45 000 katasztrális holdon takarmány- gabonát, s ezzel egyidőben mintegy 65 000 hold borsó, repce és egyéb növény betakarítása tetézte munkájukat, amelyet zökkenőmentesen végeztek el. Az aratás július első napjaiban kezdődött: Az állami gazdaságok 2000 kombájnnal dolgoztak, mindenütt ezek a nagy teljesítményű gépek arattak, s csépelték a búzát, a rozsot, az árpát. Munkájukat mindössze egyízben szakította meg kétnapos eső, így a gazdaságok többsége 2—3 hét alatt végzett a nagy mennyiségű gabonával. Emellett a környező termelőszövetkezeteknek 80 000—100 000 katasztrális hold termés betakarításához adtak kölcsön, illetve bérbe kombájnokat. Az állami gazdaságok terméseredményei igen jók. A kenyérgabona minősége, hektoliter súlya jobb, mint az előző években. Az eső azonban valamit rontott a minőségen, s ez arra figyelmeztet, hogy még tovább kell csökkenteni az aratás idejét, A bólyi, a dalmandi, a tamási, a bikali és a bácsalmási állami gazdaság kiemelkedő eredményt, több ezer holdon 26 mázsás, vagy azon felüli termésátlagot ért el. A Gödöllői Állami Gazdaság átlaga 27 mázsa volt, s még a gyenge talajadottságú T.ábodi Állami Gazdaság több mint 4000 katasztrális holdján is 21,5 mázsás átlaggal fizetett Nagy munka fejeződött be a Debreceni Agrártudományi Egyetemen: hét tanszék harmincöt tudományos munkatársa, oktatója közreműködésével elkészítették az 1970-es árvíz által sújtott Szamos— Tisza-köz mezőgazdasági fejlesztésének komplex tervét. A kutatók 71 ezer hold szántó, 5800 hold. gyümölcsös és 16 700 hold rét és legelő komplex fejlesztésére dolgozták ki a terveket. A komplex terv részletesen meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a termelés növeléséhez szükségesek, megjelöli, hogy öt év alatt milyen fontos beruházásokra van szükség. a kenyérgabona. Tolna és Baranya megye állami gazdaságai együttesen 24 mázsás, a Fejér megyeiek 23,3 mázsás átlagtermést jelentettek. Az állami gazdaságok együttesen a tavalyinál ?01'00 vagonnal több kenyérgabonát takarítottak be. (MTI) Az agrártudományi egyetem szakemberei a különböző ágazatokra több mint száz féle technológiát dolgoztak ki. A tanulmányban az árvíz sújtotta terület mezőgazdaságának fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a következőkben összegezték: csökken az árunövények aránya, jelentősen nő az állatlétszám, s ennek megfelelően a takarmánytermő terület. A komplex fejlesztési programot megkapják a Szamos— Tisza közén gazdálkodó nagyüzemek. Utána a gyakorlati gazdák és kutatók együttesen eszmecserét folytatnak, s az egységes fejlesztési program alapján részletes üzeinfejlesz- tési terveket készítenek. (MTI) Az árvíz után egy évvel Elkészült a Szamos—Tisza-köz mezőgazdasági fejlesztésének komplex terve Babits Mihályra emlékezett Szekszárd 1941. augusztus 4-én meghalt a magyar és az európai irodalom egyik neves egyénisége, Babits Mihály. Akkor ravatalát a magyar írók színe-java állta körül. 1971. augusztus 4-én Babits Mihályra emlékezett az ország. A televízió és a rádió sugározta műsorokban legkiválóbb előadóink tolmácsolásában hangzottak el a harminc éve halott költő versei. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Pen Club, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár a kegyelet koszorúját helyezte el a Kerepesi temetőben, Babits Mihály sírján. Es nagy szülöttjére, a költőóriásra, a széles medrű és intellektuális látásmódé regényíróra, a huszas évek pacifista és a harmincas évek humanista egyéniségére, a nagyszerű Dante-fordítóra emlékezett Szekszárd tegnap délután. A megemlékezés Kis Kovács Gyula Babits-szobránál kezdődött, ahol Szabadi Mihály a művelődési ház igazgatóhelyettese helyezett el koszorút. A megjelenteket ezután Kárpáti Gábor, a művelődési központ előadója köszöntötte az intézi mény klubszobájában. Babits Mihályra Csányi László emlékezett. Beszélt a költő és Szekszárd kapcsolatáról, a regényíró Babits egyik legnagyobb művének, a Halál- fiai-nak realizmusáról és Babits szellemének európaiságáról. — Szekszárd neve elválaszt■' hatatlan Babitstól — fejezte be megemlékezését Csányi László —, hiszen ebbe a városba nemcsak mindig visszavágyott, hanem élete folyamán állandóan ennek a városnak az elismerésére áhítozott. Ragaszkodott a városhoz, a saját erkölcsi normái által elismert városhoz. De Szekszárd nem szerette Ba- bitsot. Ezt az ellentétet nekünk — a város mai lakóinak — kell áthidalnunk, s nekünk kell megadnunk Babits Mihálynak azt az elismerést, amit életében nem kapott meg. Tisztelnünk és becsülnünk kell, nem is csak úgy, ahogyan megérdemli, hanem úgy, .,hogy önmagunkat tiszteljük meg benne és általa. M. JS. j /
