Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-04 / 182. szám
4 GYENIS ANTAL Gondolatok és dokumentumok egy tanító-forradalmár születésének századik évfordulójára „Az igazság kutatása, az igazságnak vélt eszme megva-* lósítására irányuló törekvés tehát fölemeli szívünket, eszünket az anyagi önösség szeny- nyes hullámai fölé, megtölti lelkünket nemes tartalommal, kiszorítja belőle a túlzásba vitt önzést és helyet ad a lángoló emberszeretetnek és fénye következményeinek. Az igazság kutatása az emberi művelődés titka.” Ez a mindig jobbító, — önmagában önön szellemével is állandóan mérkőző-küzdő filozófus-gondolkodó is Gyenis Antal volt; 8. 1911. december közepére újból tanítógyűlést hívott egybe Dombóvárra. Ezen kimondták, hogy: — „Szolidárisak a Magyarországi Tanítók Országos Szövetségének nagygyűlésén résztvett kartársakkal, s annak határozataival. S ennek folytán 1912. január 1-től a szorosan vett iskolai tanításon kívül, semmiféle társadalmi működésben nem vesznek részt. A helybeli tanítók utolsó társadalmi munkája a szegény iskolai gyermekek téli ruhaszükségleteinek beszerzése és kiosztása”. Volt ezen gyűlésük határozatának még két másik pontja is ( az általános egyenlő, titkos választójogért való küzdésük nyilvános vállalása, s megyebeli társaik újbóli felhívása); Most azonban csak a hozott határozat első pontjának furcsa, abszurd és hihetetlen volta kényszeríti a visszaemléke- zőt elgondolkodásra. Az a Gyenis indítványozta ezt, a társadalmi munkát beszüntető álláspontra-jutást, — aki éppen a decemberi napok végén, 31-én átveszi Kántor László vasúti mérnök, testi-lelki jóbarátja helyi lapot szerkesztő asztalát. Érdemes elolvasnunk ma is, — milyen szerkesztő- elődi felszólításra: „Kedves Barátom) Örömmel és bánattal fogadtam kedves írásodat, melyben vállalkozásodat tudtomra adtad. Talán furcsának hangzik az érzelmek ilyen bizarr jelzése, — de így van! örömmel fogadtam szíves vállalkozásod hírét, mert jó kezekbe adom a lapot, melynek immár két esztendeje felelőse vagyok —, viszont azonban fájdalmat okoz, hogy a változott körülmények folytán (Kántort ekkor a Károlyvárosi fűtőházhoz helyezték át) meg kell válnom becézett, szívemhez nőtt kedvencemtől: a D; és V.-től. Most a megvállás pillanatában az örömöm és bánatom érzését egy harmadik érzés foglalja össze kellemes harmó. niába: a megnyugvás. Te, — kedves barátom —, ismerlek, mintha lelkem felét szakították volna ki a tiednek, azzal a békével és szeretettel fogod a kultúra mesgyéjét róni, mint amelyel én igyekeztem. Talán többre viszed, — bízom benne! Igazság, tárgyilagosság és jóindulattal indulsz utadra, s szíved meleg szere- tetével karolod fel, küzdőd meg azokat az apróbb csatározásokat, melyeket kis pátriánk közélete megkövetel. — Most pedig ne feledkezzünk meg még valamiről. Ha valami vállalat más ember tulajdonába megy át, az átadó ellenértéket vár. így vagyok én is! — odaadtam a cégfeliratot, de nem adom ingyért! Cserébe ígérd meg, hogyha valamikor a körülmények kényszerítenek arra, hogy lelépj a porondról, ez újságot megbízható kezekbe adod. Ez az újság mindnyájunké, mindnyájunk érdekét védeni tartozik. Soha olyan kézbe ne kerüljön, aki kaszt és szekta szerint méri a boldogságot és bölcsességet. Ha nem ígérnéd is, — tudom, így fogsz cselekedni! Most pedig vedd át kedves barátom a sok megpróbáltatást, kevés megértést nyújtó mesterséget, kívánok hozzá sok, s jó szerencsét, kitartást, boldogulást. Szeretettel köszönt régi jó barátod, Kántor László, a Dombóvár és Vidéke volt felelős szerkesztője” S a lapnál már évek óta főmunkatársként dolgozó Gyenis Antal a szerkesztést szívesen vállalta, — még, az általa napokkal előbb beterjesztett pedagógus-társi közös határozat ellenében is. — A „körülmények” pedig egy V. K. M. leiratban nem is olyan sokára, 1912. szeptember 23-án „kényszerítik” Gyenis Antal igazgató-tanítót: „az iskolák vezetésével járó elfoglaltságra való tekintetből, kérelme nem teljesíthető.’' — Pedagógusnak ugyanis lapszerkesztési munka vállalása és végzése a V. K. M.-hoz bejelentési kötelezettséggel járt. Gyenis 1912. október 6-án, a vértanúk napján írta meg„Le- szárnyazva” című búcsúzó vezércikkét. A dátumok és időpontok belső tartalmának milyen szimbolikusan tragikus találkozása volt! 9. Y.\ S még ezután is menynyi és mennyi az ővele történt, — helyesebben: \ most már egyre inkább az Őáltala is irányított esemény! Két pillanatképet villantunk már csak fel, a még előtte álló hét esztendő legteljeseb- bikétől, a hét hónapjával is törölhetetlen: 1919-esből. Nem felsorolni szeretnők, 1846-ban a Gazdasági Egyesület kormányzótanácsa tervbe vette, hogy egy darab járgányos cséplőgépet külföldről beszerez, majd azt kisorsolja. A terv meghiúsult, mert a 45 darab 20 forintos sorsjegyrészvénynek csak egy részét vásárolták meg Ma már állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink fejlett gépparkkal rendelkeznek, melyek nyomán egyre inkább száműzik a legnehezebb fizikai munkákat a mezőgazdaság területéről. Ebben a gépesítési forradalomban végez óriási jelentőségű munkát a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet (MGI), melynek Budapest és Szolnok után a harmadik mérnöki irodája Szek- szárdon működik.) — 1970 őszén alakultunk —'• kaptuk a felvilágosítást Szabiár Bélától, a mérnöki iroda vezetőjétől. — Azért esett a választás Szekszárdra, mert a Szekszárdi Állami Gazdaság mint bázis, kísérleti partnerként segíti munkánkat. Irodánk is a gazdaság központjában van. A Dunai Vasművel történt kooperációjuk adta az ötletet és a lehetőséget; hogy a gazdaságban már bevezetett könnyűszerkezeti elemekből felállított tárolók típusát további kísérletezésekkel a mérnöki iroda családdá fejlessze ki. Ez konkréten azt jelenti, hogy olyan speciális, könnyű? hogy Gyenis Antal az itteni munkás-, katona- és földművesnép szívbéli akaratából milyen funkció viselője és betöltője is volt a Tanácsköztársaság dombóvári napjaiban? Felsorolni ezt nehéz, sok is lenne. — Március 26. volt még csak 1919-ben. Dombóváron a községi munkás-, katona- és földművestanács az alábbi átiratot közölte az összes felekezeti iskolával: „Az összes felekezeti jellegű iskoláknak! A katona- és munkástanács f. hó 25-én tartott ülésén elhatározta, hogy minden helybeli iskola felekezeti jellegét megszűnteti és ideiglenesen a volt felekezeti iskolák felett a felügyeletet Gyenis Antal áll. iskolai igazgatóra ruháziza. Dombóvár, 1919. március hó 26. Udvari” Igen, Gyenis már március 24-én közre adta iskolájában á „Hitoktató urakhoz!” c. kö- rözvényét, melyben a hitoktatást iskolájában valamennyi felekezet -papja részére megtiltotta. Pedig ilyen központi direktíva e napokban még nem volt. De nem késlekedett, nem várt, ahol meggyőződése tudta, hogy ellenféllel áll szemben. — Június 4-én a dombóvári állomáson budapesti tárgyalásról hazatérő vasutas vezetőket - izgatott hangulatú vasutas, munkás és alkalmazott tömeg várt. A tamási ellenforradalmi felkelés leveréséből az állomáson átutaizó egyik kaposvári rendfenntartó egységből a vasutas tömeg közé kézigránátot dobtak. A dombóvári direktórium két vezetője Gyenis Antal és Molnár György, akik maguk is ekkor tértek haza Tamásiból, s direktóriumi harmadik társuk, az őket az állomáson váró Udvari Vincze és Oester- reicher Sándor, a Belügyi Népbiztosság Dombóvárra küldött politikai biztosa közvetlen szemtanúi voltak a kaposvári egység sajnálatos akciójának. A direktórium mindhárom helybéli vezetője Oesterszerkezeti elemekből összeállított tárolókat tervezünk, amelyek szükség szerint az állattartástól a hűtőtárolóig minden célra kialakíthatók és alkalmazhatók. — Mi a mérnöki iroda elsődleges feladata? — Az MGI elméleti kutatásokat végez. Ezeknek eredményei csak akkor válnak az alkalmazó gazdaság és a nemzet jövedelmét növelő értékké, ha a gyakorlatban megvalósulnak. Mi tulajdonképpen ennek a megvalósulásnak a szakszerűségét szolgáljuk. Megbízóinknak elkészítjük a megrendelt mezőgazdasági üzem egészének vagy egyes ágazatainak műszaki fejlesztési programját, kidolgozzuk a növénytermesztés, állattenyésztés és a segédüzemágak korszerű gépesítési technológiáját, import gépek és gépcsoportok üzemeltetésének gazdaságos feltételeit. Felkeresnek bennünket olyan gazdaságok, szövetkezetek, amelyek beruházás előtt állnak, de megfelelő szakemberrel nem rendelkeznek, ezért tanácsot tőlünk kérnek. Mi elkészítjük a telepítési, bereicherrel együttesen a kaposváriak cselekedetét elhamarkodottnak, tévesen megítélt eseménynek tartva azon az állásponton volt; nem lett volna szabad a vasutasok ellen fegyvert használni. Gyenis, Molnár és Udvari ebbéli meggyőződésüket a vasutas munkások iránti felelősséggel vállalva Budapesten a Belügyi és Hadügyi Népbiztosságon személyesen is képviselték. Gyenis Antal tehát nyugodt, megfontolt, a munkásembert és problémáját, esetleges kétségeit is osztályszempontból és ugyanakkor megértőn mérlegelő tagja volt minden testületnek. Legmagasabb funkcióiban is a népnek szolgáló vezetője. Legjobb szóval: tanítóforradalmár. 10. Dombóváron a kommunisták, a haladó emberek — e részletek nélkül is — mindig így, ilyennek ismerték őt Felszabadulásunk első évében a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének kiadásában megjelenő „Pártértesítő” 1945. szeptember 26-i száma így ír Gyenis Antalról: „Közeledik október 6-a, a vértanuk napja, mely alkalommal mi is méltón akarunk gondoskodni vértanúinkról. 1919-ben meggyilkolták Gyenis Antalt, a dombóvári igazgató-tanítót anélkül, hogy ítéletet mondtak volna felette, vagy kihallgatták volna, csak azért, mert szocialista, mert kommunista volt. Tanító volt, a népnek igazi tanítója, aki a legsötétebb reakciós időkben sem hallgatta el azt, hogy mi a fejlődés útja és mire kell tanítani a gyermekeket. A fehérterror gyilkosai Tolnatamásiban temették el alig jelzett sírban és mi kötelességünknek érezzük azt, hogy október 6-án a vértanuk napján átszállíttassuk és Dombóváron, ott, ahol a kötelességteljesítés mintaképe volt, ahol mindenki becsülte és szerette, ott temessük el.” építési és technológiai terveket és tervtanulmányokat készítünk a beruházási döntések megalapozásához. Ha új típusú gépeket kér és szerez be a megrendelő, akkor szakembereink gyakorlati bemutatókon ismertetik az új technológiát és a gépek kezelését. Az iroda tehát a kikísérletezett elméletet ülteti át a gyakorlati életbe. — Úgy hallottuk, hogy a budapesti iroda elsősorban a szántóföldi gépesítéssel — ők készítették a Tamási Állami Gazdaság fornádi terménytároló silójának terveit —, a szolnokiak a juhászattal és apróállatok tenyésztésének újabb technológiájával foglalkoznak elsősorban. Vajon mi a szekszárdi iroda fő profilja? — Mindennel foglalkozunk, de az állatartási profil az elsődleges. A takarmány keverésétől a fejésen keresztül a trágyatechnológiáig minden tervdokumentációt elkészítünk. Köztudott, hogy terv nélkül nem lehet építeni, a korszerű építéshez viszont specializált tervező gárdára van szükség. Ezt az igényt elégíti ki a szekszárdi mérnöki iroda. — Az, a ma már inkább nagyszülői nemzedék hozatta haza hamvait, akik közül még ma is sokan és büszkén vallják: „nekem, fiam még a Gyenis tanítóúr tanította ám meg az Internacionálét!” 11. És most? — születése szá-í zadik évfordulóján? A tanító-forradalmár Gyenis Antal életútja a miénk: dombóváriaké, Tolna megyeieké! S reméljük, hogy e szerény megemlékező íráson túl ta>- lán még ez ősszel, amikor városunk iskoláit a több ezres diáksereg újból megszállva tartja: eljön majd a Gyenis Antalra való megemlékezésünk centenáriumi ünnepnapja is! Bizodalmunk, ebben miérti is lehet? Két okból. Egyrészt, mert a mi megyénk s benne Dombóvár is szereti, őszintén tiszteli történelmi múltját, megyei törté? nelemkönyve legszebb lapjainak néhai író-szerzőit. Azs utóbbi évek sok szép példázatát éppen ebben nyújtotta ez a kis megye. Másrészt, mert fiatal városunk lakóiban* egész dolgozó társadalmában: művelődési osztályán, nevelőink pártalapszervezeteiben, a pedagógus-szakszervezet városi vezetőségében és tagsá- gában, az úttörőcsapatok s KISZ-szervezetek hagyományt ápoló egységeiben megvan a Gyenis-centenáriumi napot nyélbeütő legfőbb társadalmi erő. Száz éve született tanító^ forradalmárunk életútjának centenáriumi visszaidézése, sokoldalú kibontása és teljesebbé tétele pedig annak a városnak falai között, amelyet Ö szeretve magáénak vallott —* nem csupán ez évi nagy nevelési lehetőségünk és feladatunk, hanem a szocialista településfejlesztés és városépítés igen jó lehetősége és fel-* adata is, — a gondolat legteljesebb és legnemesebb értei-* mében. — Kik a munkatársak? — A mérnöki iroda létszáma kicsi, de akik itt dolgod zunk, azoknak fele főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A feladat jellegénél fogva az természetes, hogy gépéslzmérnök, mezőgazdasági gépészmérnök és építészmérnök is van az alkotó-* gárdában. — Mivel foglalkoznak jelen* leg? — Nem egészen egy ette1 alakultunk, azóta legtöbbet sertéstelepek etetéstechnológiájának kidolgozásával és a tehenészetben alkalmazott Alfa-Laval, Miele (holland) és egy NDK-típusú fejőberendezés technológiájának kidolgozására kaptunk megbízást a szövetkezetektől. Jelenleg minisztériumi megrendelésre a szovjet Daugáva fejőberende- rés honosításán dolgozunk, a teszt-vizsgálat ugyanis azt mutatta, hogy igen előnyös lesz ennek az új típusú berendezésnek is a gyakorlati alkalmazása. — Tolna megyéből igénybe veszik-e az iroda segítségét? — Túl fiatalok vagyunk, de azok a más megyei mezőgazdasági szakemberek, akik tudnak működésünkről, foglalkoztatják irodánkat. Reméljük, Tolna megyében is megismernek bennünket, és ha szükségét érzik, akkor segítségünket fogják kérni. ) RÚZSA GYÖRGY SIMON KAROLY Tolnában ismeretlenek?! Mérnökök a mezőgazdaságért