Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

Nfegyeámilliós iparváros a sivatagban >■ n Alig öt éve annak, hogy a kazahsztáni Mangislak-félszige. ten megkezdődött az olajbá­nyászat. Azóta az édesvízben és növényzetben rendkívül sze­gény sivatagban felépült a mo­dern Sevcsenkó és Novij Uzeny városa, valamint Zsetibaj és JeralijevQ munkástelep, és el­ültették- az első oázisokat is.-ÍILTCNIK A SIVATAG Áz olajban gazdag sivatagot vasút, műúf, elektromos táv­vezeték, olaj- és gázvezeték szövevénye szeli át. Megépül­tek a vízvezetékek is. Az egyik hatalmas . csővezeték a Kaspi. tengerből viszi az ipari vizet az olajkutak kiaknázásához. Más vezetékeken ivóvíz folyik a -sivatagi lakótelepülésekhez. Mindezt az a hatalmas ipari komplexum keltette életre, arhelyét r a múlt ötéves terv­időszak alatt telepítettek Man- gislakra. Az óriási létesítmény több olaj- és földgázkitermelő telepből, műtrágyagyárból, hő- eroműközpontból, gépesített tengeri kikötőből, víztisztító üzemekből, és több építőipari vállalatból áll. Rövidesen üzembe helyezik az atomerő­művet, 4 árriely olcsóbbá teszi az) édesvízgyártást, és egyide­jűleg * megjavítja Mangislak energiaellátását -is, 7, ' /GIGÁSZI IPARI KÖRZET Alma-Áta-i közgazdászok kiszámították, hogy. a közeljö- cinben célszerű és indokolt len­ne; ha a mangislaki kőolajra és földgázra különböző vegy­ipari , üzemeket telepítenek. Még teljesebb elképzelést nyújt a félsziget jövőjéről a mangis­laki ipari körzet tervvázlata, amelyet a kijevi tervezőintézet munkatársai dolgoztak ki. A terv hatvanezer négyzetkilo­méternyi terület természeti kincseinek komplex kiaknázá­sát irányozza elő; a terület hétszer nagyobb, mint Belgi­um. Fejlesztik a kőolaj és föld­gáz kiaknázását. Párhuzamo­san megszerveznék az édesvíz­gyártás melléktermékeinek ve­gyi feldolgozását. HIDROGEOLÓGIAI | „LELET” A tervezők megoldották a lakosság élelmiszerellátását is. Az élelmiszereket egyelőre több száz kilométer távolság­ról kell ide szállítani. A hidro- geológusok Kazahsztán élette­len homoksivatagjában tízezer hektárnyi olyan területre buk­kantak, amely öntözéssel ter­mővé tehető. Ezáltal már a közeli években megkezdhetik a gyümölcs- és zöldségtermesz­tést. A nagy földművelő oázisok létrehozása összefügg a Kas- pi-tenger partján levő sevcsen- kói édesvíz-üzem továbbfej­lesztésével. VÍZSZÁLLÍTÁS AZ AMU-DARJÁBÓL Terveket dolgoztak ki az édesvíz szállítására az Amu- Darjából. Előzetes számítások szerint a víztelen Usztjurt- fennsíkon és a Kaspi melléki sivatagon a Közép-Ázsia—Kö- zép-Oroszország gázvezeték mellé lefektetnék a Kungrad —Gurjev vízvezetéket is. Man- gislakra egy elágazás vezetne és ez szállítaná a félszigetre az Amu-Darja vizét. A mangislaki városokban és telepeken százezren élnek. 1975-ig a városi lakosság lé- lekszáma 250 000-re növekszik. Már megkezdődött az erőteljes ütemű lakásépítkezés: az új telepesek kényelmes, összkom­fortos lakásokat kapnak. Novij Uzenyben. amely 140 kilomé­terre van a tengerparttól és szinte trópusi az éghajlata, központilag hűtik a lakások és a hivatali helyiségek leve­gőjét. A városokat és a telepe­ket erősen fásítják, már 1980- ra mintegy húsz négyzetméter zöldterület jut minden lakosra. Illuzionisták világfesztiválja A párizsi Olympia hangversenyteremben rendezték meg az illuzionisták világkonfe­renciáját. A kép egy fakirmu tatványt mutat be, Yvon Yva „fakir” (középen) a balra tő­le látható fotómodell és a job bra álló fotoriporter arcán hegyes tőrt szúrt keresztül. A mutatvány szemmel láthatóan semmi fájdalmat nem okoz a médiumoknak. (AFP foto — MTI—KS) A legnagyobb szárazföldi állat az elefánt Korunkban a legnagyobb szárazföldi élő állat az elefánt. Legjellegzetesebb rajta az or­mánya és két óriási agyara. Az ormány nagyon mozgékony izomszövetű szerv, melynek végén az orrlyukak helyezked­nek el és egy ujj alakú vég­ződés, mellyel apró tárgyak is megfoghatók. Az ormány tu­lajdonképpen az orr- és felső- ajak-együttes és több mint egy méter hosszúra is megnőhet. 8—10 liter víz fér bele, melyet az elefánt akkor továbbít a szájába, amikor szomjas. Az agyarak nagyon meghosszab­bodott és kigömbölyödött met­szőfogak. Olykor a 3 méter hosszúságot is elérik és súlyuk meghaladja az 50 kilogrammot. Az elefántok testét vastag, szinte teljesen szőrmentes bőr védi. Ma csak Afrikában és Ázsiában élnek. Az afrikai ele­fántok nagyobbak: magasságuk a 3 métert is eléri, súlyuk pe­dig a 4000 kilogrammot. Az afrikai elefántnak sokkal na­gyobbak a fülei indiai roko­náénál és mind mellső, mind hátsó lábain csak 3—3 ujja van. Az indiai elefánt mellső lábai 5 ujjúak, hátsó lábai 4 ujjúak. Az elefántok életkora 150—200 év. Nemi érettségük 20 éves korukban következik be és a nőstény 18 hónapos vemhesség után hároméven­ként hoz világra egy-egy cse­metét. Fantasztikus tárlat Múmiák balzsamozás nélkül A Német Demokratikus Köz­társaság kyritzi járása különös nevezetességet mondhat ma­gáénak: ennek a járásnak több községében múmiákat találtak. Nem bebalzsamozott múmiák­ról van szó, hanem olyan tete­mekről,- amelyek valamilyen különleges* természeti körül­mény folytán nem porladtak el. Az NDK természettudósai szerint ilyen okok lehettek: — a tölgyfakoporsót rend­kívül erősen lezárták, úgy, hogy a csekély levegőben a tetem jóformán változatlanul maradt; — vagy éppen ellenkezőleg: az',állandóan mozgó, száraz le­vegő mentette meg a tetemet az enyészettől; — a talaj radioaktivitása, vagy kőzet kigőzölgése volt a mumifikálódás, oka; — Az illető életében sok mérgező tartalmú gyógyszert szedett. A kyritzi járás legnevezete­sebb múmiája: az 1702-ben 52 éves korában elhunyt Chris­tian Fiedrich von Kathbutz lo­vag holtteste. A múmiát 1794- ben találták meg, a templom renoválása közben. Amint ez lenni szokott, a nép legendát költött az esetről. A falubeliek tudni vélik, hogy 1690-ben nekitámadt ju­hászának, mert az npm akarta átengedni neki menyasszonyát az akkori törvények biztosí­totta első éjszakára. A rend­kívül heves vérmérsékletű föl­desúr, aki egyébként 11 tör­vényes gyermeken kívül leg­alább 30, házasságon kívül szü­letett gyermeket számolhatott össze, megölte a juhászt. De ebből semmi különösebb baja nem származott, mert a tör­vény előtt egyszerűen meges­küdött; „Nem én voltam a tettes”, s ez elég volt felmen­téséhez. Kahtbutz lovag azon­ban, hogy nagyobb nyomaté- kot adjon vallomásának, a bí­róság előtt még azt is kijelen­tette: „Ha nem mondok iga­zat, a föld ne fogadja be, ha­nem vesse ki testemet”. S valóban így is történt: a föld nem fogadta be a földes­úr holttestét, hanem kivetette magából. Ma a múmia ott lát­ható a régi templom egyik kis helyiségében, s idegenforgalmi nevezetességgé vált: évente mintegy 40 000 ember látogat el kedvéért ebbé a kié faluba. A kahtbutzi lovag legendája egyébként rokon motívumokat mutat a vén Márkus történe­tével, amely Arany János „A hamis tanú” című balladája ré­vén vonult be a magyar iro­dalomba. Sok év telt el az „Arany­ketrec”, Benedek István, a tu­dós elmeorvos megrendítő re­gényének megjelenése óta. Az­óta tovább fejlődtek az ideg­betegek kezelési módszerei, a munkaterápia azonban a hazai orvosok szerint is az egyik leg­eredményesebb útja, az elme­baj íegszörnyebb esetének, a skizofréniának gyógyításában. A pomázi munkaterápiás in­tézetben hetven tudathasadá­sos férfi és ugyanannyi nő él. Sökan foglalkoznak képzőmű­vészettel. Az ötletet az egyik kezdeti vizsgálati forma adta, először azt kutatják, van-e a betegek személyiségében annyi épen maradt rész, ami újra­fejleszthető. Ezt az eltompult lappangó értelmet előcsalogat­ni bonyolult tesztvizsgálat fel­adata. És ennek volt az egyik témája a rajz. Először egysze­rű idomokat rajzoltatnak a be­tegekkel háromszöget, kockát, majd később élőlényt, embert, állatot. És a pomázi intézet betegei között, a tudathasadás, a skizofrénia, szörnyű bilincsé­be vert emberek között külö­nös tehetségek bukkantak fel. A terápiás kezelés próbálko­zása, régi igazságra derített fényt. A géniust, a zsenit sok­szor igen kevés választja el as őrülettől. (Pl. Csontváry szí­nei, alakjai is magukon vise­lik az őrült zseni kézjegyét.) A pomázi intézet festői, kera­mikusai valóban fantasztikus műveket alkottak. Az alkotá­sokból az idei évben is kiállí­tás nyílt a Budapest Szálló halijában. A kerámiákért ko­moly összegeket fizetnek a külföldiek, a festményeket megőrzik. A képeket, mint a betegség egyes fokozatainak je­lenségeit, nem adják el. A tár­lat anyagát az elmúlt évben még a kiállítás megnyitása előtt végignézte a Budapest Szálló egyik dúsgazdag ame­rikai vendége. Csillagászati összeget ajánlott. „Adják ide az egészet!” — mondta: képe­ket, kerámiákat, hímzett pár­nákat, amelyekre a beteg var­rónők művészi érzéke egészen különleges színeket varázsolt. A mintázásnak, az anyagból való munkának van valami különleges gyógyhatása. Való­színűleg azért, mert ősfoglal­kozás, ami néha különlegesen atavisztikus visszaütésekre ad! módot. Még azok a betegek is, akik nem szobrászkodnak, szí­vesen mintáznak egyszerűbb figurákat. Földünk éghajlata és a sarkvidéki jégmezők Lehetséges, hogy gondoskodni kell a sarkvidéki jégmezők meg­őrzéséről. Mihail Budiko, a Szov­jetunió központi geofizikai obszer­vatóriumának igazgatója, úgy véli, hogy az Északi- és a Déli-sark vi­dékének jégpáncélja már a leg­közelebbi évszázadokban eltűnhet. A tudós a Leningrádiban rendezett meteorológuskongresszuson szólalt . fel.. Mihail Budiko összefüggést fede­zett fel a z&OtPsugárzás, a légkör átlátszósága ’ és a; jégmezők kiter­jedése kozott, fűgy véli, a Föld fe­hér ,,sapkái”,;majd a nagy eljege­sedések x (.alakulásának oka: a nagyarányú vulkanikus tevékeny­ség; A kráterükben történő robba- bánások a légkör általános bepo- rosodására vezettek. A míkrosz- köpíkus részecskék fátyla xnssza- verte a napsugárzást. Ennek ered­ményeként a levegő hőmérsékleté, a Föld felszínén csökkent. Budiko professzor azonban bi­zonyos benne, hogy a Földön nem ismétlődik meg a jégkorszak, bár az atmoszférában évről évre egyre több lesz a vulkanikus por. A hőmérséklet csökkenését és a lehűlést megakadályozza az ember tevékenysége. Minden esztendőben óriási mennyiségű hő kerül a lég­körbe, a szén, a kőolaj és a gáz elégetése révén. A tudós számítá­sai szerint, az emberi tevékenység a levegő hőmérsékletének néhány fokkal való emelkedésére vezet a városokban. A tudós nézete sze­rint az atmoszféra felmelegedése az évek során folytatódni fog. Körülbelül 200 év múlva, véli a tudós, az ember hőtermelése a jég­mezők yyors visszavonulását idézi majd elő. MAGAZIN mtm ■Hí , ZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN sr: ■ ■ ■ -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom