Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
MÜRCA djlSÍUTgá község . határában, Jeszenszky?'Andor uradalmának területén!' a .»Kleine Schanz« ns.vű, védmű tövében .1895. évben nagy, bronzleletre akadtak, melynek darabjai egy..rakáson hevertek.,. Vagy öntőműhely ■vfplt- azon a- helyen, vagy. pedig oda. rejtették el a többnyire töredékekből álló, beolvasztás- rftr 5»ánt . darabokat. A lelet a következő .darabokból állt: 8 sarló».4\,tpkos' balta,. 3 kard- töredék, 1 tőrpenge, 1 lándzsacsúcs, ; j, .sima bronzszalag, 1 kampóra ..- hajlított, vastag bronzspdfony .töredéke,,Í2 darab, .■keresztmetszetben liárom_ Sgögd bronzhuzalból alakított, különböző' nagyságú tekercs». 1 rpindkétr végén karikával, s hátul, bosszú: füllel ellátott, 11 centiméter. hosszú bronztárgy. A sarlók közül hat ép, s 2 töredék.- ■píszítéfsükből- és alakjukból'.látható, hogy- valameny- nyi más-más-öntőmintából keiiiii rült elő. A tokos balták Jiosz- szú használatra engednek következtetni, s rr^indegyiknek díszítése és nagysága;más-más. A kardtöredékek bordái is különbözők, s így három kardról erednek. A lándzsát érdekessé teszi az, hogy letörött hegyét egy. véső- alakú, éles szerszámmal- pótolták, ■ mely most is benfte van: kétoldalról átlyukasztott köpüjét erős bronzsodronnyal erősítették, a nyélhez.” (Wosinsky Mór: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig című művéből.) „Településtörténete .a bronzkorban indul meg. Az Árpádházi királyok korában a Gut- Keled nemzetség' leszármazottai birtokolják. A török világban elpusztul. A XVIII. század első felében újra betelepül, főként Németországból bevándorolt családokkal.” (Szeghal- my Gyula: Dunántúli vármegyék.) A régi és az új Az egyetlen új épület Az ipar és mezőgazdaság arányeltolódása „Nem nagy múltja van, jelene alig, jövője még kevesebb.” Körül,belül ez volt a summázatja annak, amit beszélgetésünk során a murgaiak saját falujukról vallottak. A három murgai: Jókai János, a tanácsi kirendeltség vezetője, Cziel János ktsz-részlegvezető és Mile István tsz-tag, gyalog- munkás. Közülük kettő — Jókai János és Cziel János — hel.vbeli születésű, Mile István pedig a hatvanas években került a faluba. A falut meglátogató újságírónak is valami olyasféle volt az első benyomása, hogy ennek a falunak bizony nem nagy jövője lehet. Régóta figyelem a tolnai falvakat, vagy két évtizede hasonlítgatom össze változásaikat. Ahogy körülnéztem e faluban az autó üvegablakának korlátozott lát- szögéből, mindjárt arra gondoltam, hogy Murga Tolna megye egyik leginkább el- múlóban lévő falvacskája, s ezt az első, hogy úgy mondjam, „madártávlati” megállapításomat igazolta később az alaposabb körültekintés is. Ebben a faluban feltűnően sok a régi, elavult, felújításra egyáltalában nem alkalmas lakóépület. Itt-ott épületromok láthatók. Több lakóépület lebontásának az engedélyezése most van folyamatban. A háború előtt még 143 lakóházat tartottak nyilván a faluban, ma már csak 85 található, és a lakóházak száma napjainkban is inkább csökken, mint stagnálna vagy emelkedne, A községek nagy részében legalábbis megállt a csökkenés. Még a telepes községekben is ez a gyakoribb. A ki- és betelepítéssel járó majd az elvándorlással összefüggő meglehetősen nagyarányú épület- pusztulást az utóbbi 5—10 évben felváltotta az építkezési kedv. Ha egész új utcasorok nem is mindenütt épülnek, szép számú új lakóépület található. Murgán a háború óta egyetlen új lakóépület sem épült, és jelenleg sem épít senki. A falu egyetlen új épülete 0 postahivatal részére épült. Ugyanakkor murgaiak építettek más. nagyobb jövőjű településeken. Valami olyasféle közhit járja: „Ha már pénzem lenne új házra, azért mégsem Murgán építenék...” A legtöbb, ami történt, az az. hogy egyesek tatarozták, korszerűsítették a régi épüle- .tek egy részét. Némelyiket nagyobb költséggel, így aztán, csinos, takaros házak is találhatók. Körülbelül 9—10 a zsúptetős házak száma. A tulajdonosok néha még ezek megóvásával is törődnek. A lehetőség azonban nem olyan egyszerű: zsúpról kell gondoskodni. Ha a tsz vet néhány hold rozsöt, azt kézikaszával ■aratják le-résziből, majd kézzel kicsépelik, azaz zsúpot „készítenek belőle. A házak számának csökkenésével párhuzamosan a lakosság száma is apad. A hatvanas évek elején még négyszáznál többen laktak e faluban, a legutóbbi népszámlá- , láskor pedig már csak 313 főt találtak. Murga nem önálló tanácsú község: közigazgatásilag Kéty- hez tartozik, önálló termelőszövetkezete már nincs, mert annak nincsenek meg a feltételei. A szövetkezeti gazdák a felsőnánai közös gazdasággal egyesültek — Felsőnána központtal. A falu tehát a tsz-t illetően Felsőnánához tartozik. A helyi általános iskolai oktatásnak is megvoltak a maga korUtai: végül megszün- V tiék a felső ’.agp-atosol. helyi oktatásáig HőigyászUez' osztották be a murgai felső tagozatosakat, s most oda járnak át. Közellátás tekintetében a bogyós zi áfész-hez tartozik Murga. A falu általános életének tehát minden fontosabb vonatkozása valamelyik szomszédos faluhoz kapcsolódik. Nem beszélve az egyéb munka- alkalmakról. Remélem, nem sértődnek meg a murgaiak, az igazságot ki kell mondani: az egykor önálló falu szemünk láttára fejlődik vissza a nagyobb kültelki települések szintjére, hogy aztán majd arról is tovább zsugorodjon. Mert ami igaz igaz, semmi reális remény nincs arra, hogy ez a sorvadás megálljon. Ebben nem is reménykedik talán senki sem a murgaiak közül. Az más kérdés, hogy ehhez az „aligfaluhoz” is éppúgy ragaszkodnak felnőtt lakói, mint a dinamikusan fejlődőkhöz, azaz ennek is megvan a maga törzsgárdája. Sokan nem azért nem költöztek vagy költöznek innen el, mert nem állít vagy nem áll módjukban. Hanem egyszerűen azért, mert murgaiak ül Például Cziel János. A munkahelye mindig távol volt, de inkább hazajárt esténként nem sajnálva a fáradságot. Viszont ez a bizonyos törzsgárda azt mondja: „Megmaradunk murgaiaknak, de úgy, hogy mi is éppúgy törekszünk a jobb életkörülményekre. mint bárki más. Murgán is élhet valaki jobban, ha megvan hozzá az igénye”. Murgára is jellemző, mint sok más községre: a falu általános megélhetésében mind kisebb szerepet játszik a mezőgazdaság, azaz a termelőszövetkezet, és mind nagyob? bat a mezőgazdaság körén kjn vül álló források sora.-Murga esetében ez már csak azért is nagyon figyelemre méltó,’' mart hiszen környékén nincs '.fontosabb ipari gócpont, de a városok, közigazgatási központpjr úgynevezett bolygó települései közé sem sorolható e falu, Murgának hagyományosan úgyszólván semmi .ipara sem volt, annyi sem. mint az .átlagos falvaknak. A faluban glő iparos emberek — borbély, bog- nár — csak félig voltak azók: a megélhetésüket a földművelésre alapozták, mesterségükkel csak mellékesen foglalkozz tak, főként akkor, amikor- a földdel való elfoglaltság azt megengedte. A faluban élő tsz-tagok száma még ötvenen felüli, de ezek nagy része kiöregedett,: a dolgozó tagoké mind' kevesebb. Annál is inkább, mert a fia?- talok máshova orientálódnak. A legfiatalabb tsz-tag harminc körül jár. Ugyanakkor megszerveztek egy ktsz-részleget 12 fővel, körülbelül 15—20-an eljárnak az iparba dolgozni, Ugyanakkor az ipari és; mezőgazdasági jövedelem nagyősi összefonódik Murgán a családokon keresztül. Nincsenek külön paraszt- , és külön ,munp kás csal adok: ugyanabból á-cs^» ládból az egyik felnőtt. íus iparba, a másik a mezőgazdaságba jár dolgozni.. Sőt,! ,aa "ipari dolgozók rendszeresért végeznek mezőgazdasági jellegű munkát is. Éppen, ezért nem lehet meghatározni pontosan, hogy az éietszirtt .alakulására az ipari vagy a mezőgazdasági eredetű jövedelem hat-e kedvezőbben. . A hitleri fasizmus egyik fő szálláscsinálója („...fajvédő, reakciós fasiszta jobboldali politikus, miniszterelnök.” Magyar Életrajzi Lexikon)” Gömbös Gyula, aki 1932. október l-től 1936. október 6-án bekövetkezett haláláig Horthy miniszterelnöke volt, Murgán született, és élte gyermekkorát. Kíváncsi voltam, vajon mit tud e dicstelen emlékű politikusról a szülőfalu mai nemzedéke. Megkérdeztem az első embert, akivel a faluban véletlenül összetalálkoztam, másoktól is érdeklődtem, s ami konkrét dolgot mondtak, az nagyjából a következő: „Itt született és miniszterelnök volt. Előtte meg állítólag hadügyminiszter.” Az most más kérdés, hogy ez jó vagy rossz. Mindenesetre nem mentegetődzött pironkodva senki sem, hogy csak ennyit tud róla. Nem volt nehéz megállapítanom, hogy szülőfalujában Gömbös sem így, sem. úgy nem téma, inkább meglepődtek azon, hogy a váratlanul odatoppanó újságíró iránta érdeklődik, s vajon milyen hátsó gondolattal teszi azt? A falu természetes közönye tulajdonképpen értékítélet. Még arra sem méltatják, hogy szidják... Ez az ember — mint mondani szokták — magas polcra tornászta fel magát e kis faluból, de amivel és ahova feltornászta magát, arra sem volt elég, hogy a szülőfalu részleteket jegyezzen meg róla, a nem is túl nagy idő, a három és fél évtized múltával. A társadalmi köztudatban ez a név is beleolvadt egy nagy általánosításba, amelyet így említünk: „Horthy-idők”. A főszereplő mögött ott állt a sok száz élvonalbeli és különböző „árnyalatú” szereplő, de közvetve vagy közvetlenül annyira egy célt szolgáltak, hogy valójában jól megférnek az általánosított fogalomkörben. De a reális történelmi tanulság levonása megkívánja, hogy esetenként a negatív figurák konkrét szerepét, tetteit is említsük. Ahhoz, hogyaz általánosított kép mindig élő legyen, a részleteket semmiképpen sem szabad feledni. Éppen ezért nekem úgy tűnt, hogy nem ártana, ha például a murgaiak többet tudnának Gömbösről. Történelmi ismeret nélkül egy generáció sem élhet, törekedhet teljes sikerrel a nemes célok felé, márpedig a történelmi ismeretnek nélkülözhetetlen része a negatív figurák ismerete is. Ez nem tiszteletadás, hanem a realitásra való állandó törckvér. Egyébként félő> hogy a kívánatosnál jobban beleolvadnak az egyes sze* mélyek — Gömbös is — az általánosba, és mivel időközben a kortársak kihalnak, az újabb ge? nerációk részére mind meg foghatatlanná válik az a nem is olyan régi múlt, amelyre mindig megkülönböztetett tanulságigénnyel kell emlékeznünk. Ki is volt Gömbös Gyula? Mint hivatásos katonatiszt, az első világháború után aktívan bekapcsolódik az ellenforradalmi szervezkedésbe, majd megalapítjd a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) pártot, később akator, nai körök, nagybirtokosok, nagytőkések és középrétegbeliek a miniszterelnöki székbe emelik. Hit-*' ler hatalomra jutása után azonnal határozott lépéseket tesz a. hitle-_ ri fasizmus felé. Jellemző,, hogy Hitlert hatalomra jutása irtán egif héttel m.ár titkos üzenetben poli-r tikai és gazdasági együttműködésre kérte fel, majd a külföldi államférfiak közül elsőként 'látogat, tott el hozzá. Meghirdette az úgynevezeti „Nemzeti Munkatervet”, amely 95 pontból állt, és reformprogramnak szánta. Ez a töményített 'szociális- demagógia sok mindenben-hason-, lított mindahhoz, . amivel Hitler elevezett a hatalomig, majd a minden idők legpusztítóbb hábbrújá— hoz. Ez a „Nemzeti Munkatervi :mindenekelőtt a . Horthy-állam-* apparátus erőteljes megszilárdítását, centralizálását célozta, majd a „keresztény nemzeti tőke” tárnom gatását, a sztrájkok megelőzését, de gondolt a kisgazdapárti tömeek megnyugtatására is: részükre ülönféle birtokvéd& intézkedéseket ígért, hogy aztán az 1935-ös választások alkalmával a kisgazda- párti jelöltre várakozó endrödi tömeg közé lövessen... A brutális intézkedés következtében az endrödi tüntetők közül hatan meghaltak, többen megsebesültek... Gömbös miniszterelnöksége alatt a fasizmusra töf-ő szélsőjobboldali erők pozíciói példátlanul - megerősödtek, és innen egyenes út vezetett az ország háborúba sodródásához, majd a nyilas rémuralomhoz^ Nem tudom, hogy véletlen-e, de Gömbös szülőfalujában, Murgán is számottevő bázisa volt a hitleri fasizmus ellen fellépő „Hűséggel a Hazához” mozgalomnak... BODA FERENC Foto:, Gottvald Bronzkori település A regi házak egyike.
