Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
TOLNA BEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG | A MAGYAR SZOCIALIST, A MŰNK* ISPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁG ÄNAKLAPJA I XXI. évfolyam. 201. szám m ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. augusztus 27. Ülést tartott a megyei pártbizottság Jelentés a negyedik ötéves terv indulásának tapasztalatairól Tegnap Szekssárdon, a megyei pártház nagytermében ülést tartott a Tolna megyei Pártbizottság. Helyet foglalt az elnökségben Somi Benjamin, Tolnai Ferenc, Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöke, és a megyei párt-vb több tagja. Jelen volt még Lukács Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága- / nak munkatársa. A megyei pártbizottság .ülésén ott voltak a megyei pártbizottság osztályvezetői, továbbá a napirendben érdekelt megyei szervek és járási pártbizottságok vezetői. Napirenden szerepelt: 1. Tájékoztató a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1971. augusztus 4-i együttes üléséről. 2. Jelentés a negyedik ötéves terv indulásának tapasztalatairól az 1971. évi népgazdasági terv első félévi megyei eredményeinek tükrében. Mindkét napirend előadója Somi Benjamin elvtárs. a megyei pártbizottság titkára volt. Az előadó részletesen tájékoztatta az ülés résztvevőit a Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülésének anyagáról. Ezt követően beszámolt az éves népgazdasági terv eddigi teljesítésének országos tapasztalatairól. A vitában felszólalt Szabőpál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztály- vezetője, Piegl Ferenc, a VOLÁN Vállalat igazgatója. A vitát Somi Benjamin foglalta össze, illetőleg válaszolt a felszólalásokban elhangzott kérdésekre. Ezt követően Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésére a megyei pártbizottság a két tájékoztatót elfogadta és jóváhagyta. Ezzel együtt a Tolna megyei Pártbizottság határozatként mondta ki, hogy maradéktalanul támogatja az MSZMP Központ/i Bizottsága marxista—leninista elveken nyugvó külpolitikáját. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a megyei pártbizottság által elfogadott és jóváhagyott jelentést a negyedik ötéves terv indulásának tapasztalatairól, az idei népgazdasági terv első félévi megyei eredményeinek tükrében. Az elmúlt félévben tovább fokozódott a pártszervezetek .gazdaságpolitikai szervező munkája, amely elsősorban a gazdasági intézkedések határozottabb támogatásában nyilvánult meg. A vállalatoknál mind erőteljesebben előtérbe került a közgazdasági szemlélet, a vezetés színvonalának emelése és eredményesebbé tétele, a belső tartalékok feltárására való törekvés, a munka- és üzemszervezés kérdése, amely a munka hatékonyságát és ezzel a termelékenységnek nagyobb mértékű emelkedését eredményezte a bázisidőszakhoz képest. A megye szocialista iparának termelése A megye iparának főbb jellemzői az elmúlt félévben a következők voltak: — a termelés, valamint a termelékenység növekedésének üteme továbbra is dinamikusan alakult és meghaladta az országos átlagot is, — a termelésnövekedés nagyobb hányadát már a termelékenység növekedése eredményezte, — az export átadások volumene számottevően nőtt a bázisidőszakhoz viszonyítva, — a munkaerő-forgalom a korábbi évhez képest mérséklődött és lényegében stagnált, — a foglalkoztatottak létszáma a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedett, azonban ezen belül az alkalmazottak számának növekedése jelentősen meghaladta a munkások számának emelkedését, — a túlórafelhasználás továbbra is növekvő tendenciát mutatott. A vázolt tendenciák a szocialista ipar átlagában történt változásokat jelzik. Ezen belül azonban szektoronként és ágazatonként is az átlagtól eltérő irányzatok jelentkeznek. A szocialista ipar elmúlt félévi termelése 11,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban — országosan a növekedés mértéke 5,ti százalék, — ezen belül a minisztériumi iparban viszonylag mérsékelt (mintegy 9 százalékos), Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége Urho Kek- konen-nek, a Finn Köztársaság elnökének és feleségének meghívására 1971. augusztus 23— 26 között hivatalos látogatást tett Finnországban. A látogatás során Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete megismerkedett Helsinkivel és környékével, Pori, Uusikaupunki és Turku városokkal, a nyugat-finnországi szigetvilággal, valamint látogatást tett több gazdasági, szociális- és művelődési intézményben. A magas rangú magyar vendégeket mirídenütt meleg fogadtatásban részesítették, ismételten kifejezésre juttatva a két nép közötti barátságot és kölcsönös megbecsülést. Losonczi Pál nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról, és azokról az eredményekről, amelyeket Finnország kormánya és népe elért. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Finn Köztársaság elnöke hivatalos megbeszéléseket folytatott, amelyeken magyar részről dr. Ajtai Miklós, \a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Or- tutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, Nemeslakj Tivadar országgyűlési képviselő, a SZOT titkára, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Nagy János külügyminiszter- helyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki a tanácsi, és szövetkezeti szektorban viszont a korábbi évekre jellemző erőteljes (közel 17 nagykövete, Esztergályos Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Ágoston Béla, a Külügyminisztérium főelőadója, — finn részről pedig Ahti Kar.jalainen miniszterelnök, Olavi J. Mattila külkereskedelemügyi miniszter, Richard Tötterman, a külügyminisztérium államtitkára, Martti Ingman, Finnország nagykövete a Magyar Népköz- társaságban, Risto Hyvaerinen, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője és Pentti Üusivirta, a külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője, vett részt. A megbeszéléseket a barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében folytatták. Széles körű véleménycserére került sor a finn—magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a két országot érintő fontosabb nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden területén eredményesen fejlődnek Magyarország és Finnország kapcsolatai. A magas szintű látogatások és eszmecserék nagymértékben hozzájárultak a két ország közötti együttműködés és a két rokonnép közötti hagyományos barátság fejlesztéséhez. Kiemelkedő jelentőségű eseményként értékelték Urho Kekko- nen finn köztársasági elnök 1969 őszén tett magyarországi százalékos, illetve több mint iti százalékos) termelésnövekedés történt. A minisztériumi ipar ágazatai közül a könnyűiparban több mint 21 százalékos a termelés felfutása, ugyanakkor itt a nehézipar termelése nem érte el a bázisidőszak szintjét sem, amelyet elsősorban a Nagymányoki Brikettgyár és a DÉDÁSZ Szekszárdi Üzletigazgatóságának termeléscsökkenése okozott., A tanácsi iparon belül a nehéziparban közel 31 százalékkal nőtt a termelés, a termelés növekedése a köny- nyűiparban is jelentős (közel 13 százalékos). A termelőmunka hatékonysága az elmúlt félév folyamán tovább javult és így az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedésének mértéke 7 százalékot tesz ki. E mutató országos átlagban 6,2 százalék. látogatását, valamint Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének 1971 januárjában tett finnországi látogatását. E látogatások alkalmával megkötött egyezmények kedvezően befolyásolták a két ország közötti kapcsolatok fejlődését. A felek megállapították, hogy hasznos a minisztériumok, főhatóságok és különböző intézmények között kibontakozott' és egyre szélesebb területet átfogó közvetlen együttműködés. Kívánatosnak tartották e megszilárdult kapcsolatok további fejlesztését. A látogatás alkalmával aláírt konzuli egyezmény is újabb jele annak, hogy mindkét fél a kapcsolatok folyamatos szélesítésére törekszik. A megbeszélések során nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés további fejlesztésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi években jelentősen bővült a két ország közötti kereskedelem. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének még jelentős,' eddig kihasználatlan lehetőségei vannak. A felek megelégedéssel nyugtázták, . hogy az utóbbi években újabb jelentős eredmények születtek a két rokonnép hagyományainak, kulturális értékeinek és mai életének kölcsönös megismertetése terén. Különösen hasznosnak értékelték az 1970 nyarán immár NDK—NSZK tanácskozás Pinczési Pál, az MTI tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság kormányának kezdeményezésére a tervezettnél öt nappal korábban, azaz szeptember felseje helyett már csütörtökön megtartották az NDK fővárosában Michael Kohlnak, az NDK miniszter- tanácsa államtitkárának és Egon Bahr bonni állam titkárnak esedékes, 16. találkozóját. Ez volt a két államtitkár első megbeszélése az utáii, hogy a négy hatalom nagykövete e héten hétfőn bejelentette, hogy megszületett a nyugat-berlini kérdés rendezésére irányuló megállapodás. A két államtitkár csütörtöki megbeszélése szokatlanul, hosszú ideig, körülbelül 6 óra hosszat tartott, s Egon Bahr csak négy óra után érkezett vissza Nyugat-Berlinbe. Bahr — szokásától eltérően — az átkelőhelyen most egyetlen kommentáló szót sem szólt a csütörtöki tárgyalásokról. Az NDK fővárosának mérték, adó politikai körei rámutatnak, hogy a bonni fél részéről határozottan a két német kormány jövendő tárgyalásai ütemének lassítását jelző tendenciák mutatkoznak. Erre mutat többek között a bonni kormány nyilatkozatának az a része, amely szerint az NSZK •kormánya ..közvetlenül a megállapodásnak a nagykövetek által történt aláírása után'’ hozzálát, hogy az NDTC-val komolyan tárgyaljon a közlekedési kérdések részleteinek rendezéséről — jóllehet egészen nyilvánvaló, hogv a szerződés szövegén semmiféle lényeges, sőt valószínűleg lényegtelen változtatás sem Tesz. másodízben kölcsönösen megrendezett barátsági hetet, továbbá a testvérvárosi kapcsolatok bővülését. A tudományos kapcsolatok fejlesztésében — a hagyományos területek mellett — fokozott jelentőséget tulajdonítanak a természettudományos, műszaki-tudományos és egészségügyi együttműködésnek. Ezeken a területeken is törekszenek a hatékonyabb és szervezettebb együttműködésre. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a felek megelégedéssel állapították meg, hogy nézeteik hasonlóak. A magyar fél ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Finnország semleges- ségi politikáját, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság erősítése, a nemzetközi együttműködés és a népek közötti megértés előmozdítása. A finn fél kifejezésre juttatta, hogy a finn kormány nagyra értékeli a magyar kormánynak a jószomszédi kapcsolatok fenntartására és az együttműködésnek minden országgal való fejlesztésére irányuló céltudatos törekvését, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság ügyéhez is. Különösen nagy' figyelmet szenteltek az európai biziiőa- ság és együttműködés kérdéseinek. Hangsúlyozták, hogy az erőszak alkalmazása, vagy az (Folytatás a 2 oldalon.) (Folytatás a 3. oldalon) KÖZÖS KÖZLEMÉNY Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének , finnországi látogatásáról \ l 1
