Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
CÉL: a hatékony gazdálkodás A RUDÉ PRÄVO írja: A gazdasági fejlettség színvonalat tekintve a magyar közgazdászok országukat a közepesen fejlett államok kategóriájába sorol- ják;.Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem Magyarországon ma — magyar adatok szerint — évi 750 dollár. Ha sikerül teljesíteni a negyedik ötéves tervben előirányzott valamennyi fontosabb mutatót, altkor az ötéves terv ptolsó évében az egy főre jutó nemzeti jövedelem eléri az 1000 dollárt. Ezzel Magyarország felzárkózik a gazdaságilag fejlett országok csoport j ába. A negyedik ötéves tervben előírt növekedési ütem általában megfelel az utóbbi húsz évben elért átlagos növekedési ütemnek. 1971. és 1975. között a nemzeti jövedelem évente 5,5—6 százalékkal emelkedik. Felmerül a kérdés: miért nem állítják déli szomszédaink magasabbra a mércét, miért elégednek meg ezzel a mutatóval, miért nem állapítanak meg magasabb növekedési mutató*? E kérdésre ugyanaz a magyarázat, amelyet a többi szocialista ország ötéves terve fő célkitűzéseként is megtalálhatunk. Mindenekelőtt gyorsabb ütemben kívánják növelni az életszínvonalat. A szóbanforgó időszakban végbemenő gazdasági strukturális ván-nzások. a népgazdaság korszerűsítése és hatékony fejlesztése mellett Magyarország A reform folytatódik Amikor három és fél évvel ezel^'U Magyarország elindította a gazdasági reformot, lemondtak “*01. hogy az állami népgazdasági tervet a központ részletesen lebontsa valamennyi vállalatra, s az egyes üzemek részére kötelező mutatókat szabjanak meg, melyeket a vállalatoknak — ha „’!ok” -kívánnak maradni — telje8ííSniülc* sőt tú^Hesíteniük kell. Ma a magyarországi vállalatok terveiket úgy állítják össze, hogy figyelembe veszik lehetőségeiket es tartalékaikat, melyeket elvégre is ők ismernek a legjobban. Lrazaasagi tevékenységük végső elbírálásánál a döntő és irányadó az. milyen mértékben tesznek eleget e vállalatok átvevőik és megrendelőik igényeinek, és milyen nyereséget érnek el eközben. Azt, hogy a vállalati érdekek ne kerüljenek ellentmondásba a társadalmi érdekekkel és ugyanakkor az állami népgazdasági terv feladatai is érvényesüljenek, az állam a különböző gazdasági és pénzügyi szabályozók segítségével biztosítja, nem pedig kizárólag adminisztratív intézkedések útján. A ma^va^omrági a^zdasá^i reform bevezetése előtt például évente mintegy 40 nagy gazdasági beruházásba fogtak. Ezek közül csak igen keveset fejeztek be a kitűzött határidőre: azoknak a beruházásoknak a száma, melyeket nem sikerült időben elvégezni, állandóan növekedett és így az építkezéseknél lekötött hatalmas eszközöket befagyasztották; ezek a befektetések semmiféle gyakorlati eredménnyel nem jártak. löoB-ban már csak 18 nagy beruházást kezdtek, 1970-ben pedig kilencet. Az idei terv még a tavalyinál is kevesebb nagy beruházást iránj'oz elő, mindössze hetet. Ehhez hozzá kell tennünk még, hogy a beruházási célokat szolgáló eszközök volumene nem csökkent, csak céltudatosan koncentrálják ezeket az eszközöket annak érdekében, hogy a megkezdett beruházásokat mielőbb, időben befejezzék és az elkészült létesítményeket üzembe helyezzék. A kulcsfontosságú beruházások koncentrációja, melyeket állami költségvetésből finanszíroznak, jelenti a magyar gazdasági reform egyik fő eredményét: záloga ez a gazdaságos iparfejlesztésnek és ipartelepítésnek, a befektetett összegek gyors megtérülésének. A magyarországi vállalatok maguk is rendelkeznek jelentős összegekkel, melyeket beruházásra, fejlesztésre fordíthatnak. A vállalatok nyereségét rendszerint úgy osztják el, hogy e nyereség mintegy 60 százalékát adó formájában befizetik, v a fennmaradó résszel pedig a vállalat rendelkezik. Az utóbbi összegnek mintegy 15 százaléka alkotja a nyereség- alapot, 25 százalékát pedig beruházásokra fordítják. Ezzel kapcsolatban az egyes ipari tárcák külön, differenciáltan rendelkeznek. A vállalati nyereség növekedésével párhuzamosan növekedik a vállalatok beruházó kedve is. Az utóbbi három évben peiaaui a vállalatok nyeresége 15 százalékkal haladta meg a tervezett nyereséget, a vállalatoknak az amortizációból eredően nagyobb alapok álltak rendelkezésükre: az eddiginél nagyobb mértékben vehették igénybe a bankhitelt. Átgondoltan és céltudatosan Milyen gazdasági szabályozókkal, a gazdasági ráhatás mely eszközeivel biztosítja az állam azt, hogy a vállalati beruházások valóban átgondoltak és céltudatosak, koncentráltak legyenek? Az a vaüalat, amely nem kíván beruházni és a rendelkezésére álló alapokat banknál helyezi el, 7—8 százalékos kamatot kap. Bankhitel esetén viszont a vállalat 10—12 százalékos kamatot fizet. Rövidebbek a bankhitel törlesztésére megállapított határidők is. Ez a vállalatot arra ösztönzi, hogy jól meggondolja, vajon a tervezett beruházás elég jövedel- mező-e ahhoz, hogy kifizetődő legyen számára hitelt igénybe venni, vagy inkább várjon még egy ideig, amíg olyan összeg birtokába jut, amely lehetővé teszi a beruházás önerőből történő megvalósítását. Az ilyen és/ ehhez hasonló Intézkedésekkel kapcsolatban a magyar gazdasági vezetőknek jó tapasztalataik vannak. Erősödött a beruházások koncentrációja, mérséklődött a beruházási piacon a feszültség, bár azt még természetesen nem lehet állítani, hogy a Acrdést gyökeresen sikerűit Megoldani. Az építőipari vállalatok növelték áraikat. Az utóbbi években ez az áremelkedés 25 százalékos volt, ugyanakkor (az összehasonlítá* kedvéért jegyezzük meg) az élelmiszerárak és az iparcikkek árai mindössze 4 százalékkal emelkedtek. A magyar gazdasági vezetők szerint azonban az építőipari áraknak ez az emelkedése összhangban áll a társadalom érdekeivel — egyebek között azért is, mivel egyrészt fékezi a mindenáron való beruházásra irányuló tendenciákat, arra készteti a vállalatokat, hogy átgondoltabban használják fel tartalékaikat, korszerűsítsék termelő részlegeiket és gépállományukat: másrészt ez az áremelés lehetőséget nyúlt az építőipari vállalatoknak arra, hogy gyorsabban halmozzák fel a további korszerűsítés és gépesítés) céljait szolgáló eszközöket, ami lehetővé teszi a termelő kapacW. tások bővítését, majd — fokozat tosan — egyes beruházási muntj Icák árának csökkenését is. A magyar építőipar gépesítések ma — a földgázra épülő energetic ka, az alumíniumipar, az autó«) buszgyártás, a petrokémia és as elektronika fejlesztése mellett — a*- „ gazdaságfejlesztési program hat * kulcsfeladatának egyike. Ezért építőiparban is tág teret enged-^4 nek a hitelfeltételeknek, előtérbaCv állítják a nagy teljesítményű külföldi építőipari gépek és bereu** dezések importját. A külkereskedelem ^ szabály ozása Milyen gazdasági szabályozóm érvényesülnek a magyar külkereskedelemben annak érdekében^ hogy a vállalatok exportérdekeltsége fokozódj ele, ugyanakkor korlátozzák a nem mindig előnyöa importot és egyben az állami ten? érdekeit Is érvényre juttassák? Meg kell említeni, hogy néhány — külön rendelet útján szabályom zott — kivételtől eltekintve a magyar vállalatok rendelkeznek in>- portjoggal, küllőidről behozhatják azt, amire szükségük van, ha a devizavásárlásra megfelelő mennyiségű fizetőeszköz (forint) áll rendelkezésükre. Az átszámítások azonban az előnyös exportot; állítják előtérbe és a népgazdasági terv érdekeinek szempontjából szabályozzák a behozatali szándékokat Is. Aki alaposabban ismeri a tőkés valuták és a rubel átszámítási relációit, az igazolhatja, milyen túlzottak voltak egyes kereskedelmi partnerek aggodalmai, akik annak idején feltették a kérdést 1 vajon a gazdasági reform következtében nem erősödnek-e meg majd az olyan tendenciák, hogy a vállalatok húzódoznak a szocialista országokkal szembeni ex- portkötelezettségeik teljesítésétől. Ezek érthető, de indokolatlan aggályok voltak — hangsúlyozzák a magyar szakértők —, a szocialista országokba irányuló export éppen hogy zöld utat kap, a magyar vállalatok számára kedvező, előnyös... Korai lenne még az idei év első félévének gazdasági eredményeit értékelni, de ami az év első négy hónapját illeti, érdemes megjegyezni, hogy az igazi termelés indexe Magyarországon a tavalyi év azonos Időszakához képest 105 volt. A külkereskedelemben az idei év első négy hónapjának eredményei a következők: import — 129 (szocialista országok 136, nem szocialista országok 11S); export — 94 (szocialista országok 99. nem szocialista országok 85). A kiskereskedelmi forgalom tervteljesité- sének indexe 111, a munkások átlagos jövedelme 105. a dolgozik más kategóriáinál 104. Gazdagabb a belföldi áruválaszték, jobb az áruellátás és vonzóbb árucikkeket ho'ztak be külföldről. Mindez növeli a vásárlókedvet és takarékosságra serkent. Ami az export és import eredményeit illeti az, hogy az első négy hónapban az import jelentősen meghaladta az exportot, aggodalomra nem ad okot. Az év elején teljesített nagyarányú áruimporttal az áruellátás esetleges zavarainak kívánták elejét venni továbbá egyes — szűk keresztreet- szetet képező — cikkek hazai áremelését kívánták megakadályozni. de arról szó sincs, hoev ország ..eladósodna”. A külkereskedelmi mérleg — hangsúlyozzák a magyar gazdasági vezetők — idén is. akár csak tavaly, egyensúly- ián van; az első négy hónap él- eresére a magyar export szerkezeié ad magyarázatot. A mező- gazdasági termények és élelmiszg- •ek aránya ugyanis az exporton Jelül igen magas és ezeknek a úkkeknek az exportiára tű'nvo- norészt az év második felében kerül sor. ITT IS, OTT IS A Füles és a Tolna megyei Népújság közös rejtvény pályázata A Szekszárdim 1971. augusztus 21-én megrendezésre kerülő rejt- venyverseny alkalmából rejtvényünkben egy szekszárdi születésű költő humoros művének néhány sorát rejtettük el Ebben a rejtvényben az idézet 3—4. sorát (vizsz. 2. és függ. 1 ) közöljük. A Füles augusztus 19-én megjelenő számában, hasonló című rejtvényben az első két sort, a költő nevét és a mü címét találják olvasóink. Tessék beküldeni a 4 verssort, a költő nevét és a mü címét a Füles Szerkesztősége címére (Budapest 501. Pí. 27.1. A helyes megfejtést beküldők között 10 db 100 forintos vásárlási utalványt sorsolnak ki. Beküldési határidő: augusztus 30. A megfejtést tartalmazó levelezőlapra kérjük ráírni a jeligét: „ITT IS, Meghatározások: Vízszintes: 2. Az iaézet harmadik része. 16. Becézett női név. 17. Kohászatunk fellegvára. 18. Emelkedik a víz szintje. 19. Megharagudott valamiért. 20. Község Velence mellett. 22. Pest megyei község. 25. „Teltkarcsú” komikánk. 26. Orosz klasszikus író. 27. Kérdősző. 28. Rovarlárva. 30. Falánk. 31. Kártya műszó. 33. Község Nyíregyháza mellett. 36. Okosít. 37. Torta tetejére kerül. 39. Sütőmester. 40. Regen ház volt. 41. Indulatszó. 42. Patet... 43. Suta. 45. Gumós növény. 46. Végtelen zűrök. 47. Gyík belseje. 48. Rövid mértékegység. 49. Női fülnek kedves. 51. Az egvik szín németül. 53. Ager. 54. Patás állat. 56. Depó. 57. Akták. 59. a „Néma levente” női főszereplője. 60. Hajtja. 61. Száj- üreg része. 62. Kever, 63. Kacag. 64. Idény. 65. Gyulladás. 66. Tartalék. 68. Az egyik fém. 69. Kereskedelmi Tanács. 70. Biztosító szerkezet. 71. Nem kell nejt! fésű. 73. Ezen jár a vonat. 75. Ennek a tevének nincs farka! 76. Római aprópénz. 77. Ollós állat. 78. Gárdonyi regényalak. 80. Maga előtt nyom. 81. Satu-.. . (román város). 83. Ritka férfinév. 86. Tisztesség, becsület. 87. Maguk 90. Fejér megyei község. 91. „Faltörő’' állat. 93. Ilyen díj Is van. 94. Letesz. 96. Tobolszk folyója. 98 Argentin eredetű tánc. 99. Étrend jelzője, lói. Kossuth-díjas balett- muveszümk. 102. Alvóhely. 104. Évszak, Függőleges: 1. Az idézet negyedik része. 2. Amerika 49. államába való. 3. Beethoven operája. 4. Járom a táncot. 5. Némán főz. 6. Nyújtsd nekem. 7. Mostanában gyakori férfinév. 8. Időmérő tartozéka. 9. Skandináv légiforgalmi társaság. 10. Danielle Darieux. 11. Kapok tőle. 12. Kálium, urán és fluor. 13. Test mozgatója. 14. Elő- kelös'ködő. 15. Angol férfinév. 21. A TV vasárnap esti műsora (—’). 23. Ua. vízsz. 40. 24. Állami jövedelem. 28. Az állatöv egyik része 29. Társ. 32. Vízi állat. 34. Akar tőlem. 35. Panasz szava. 37. Művészeti társaság volt. 38. Sport- szám. 41. A vihar egyik főszereplője Shakespeare művében. 43. Jókai regényhős. 44. Az egyik építészeti stílus fő jellemzője. *45. Othello is ez volt. 46. Bolt. 48. Nézed. 50. Fejfedő. 51. Becézett női név. Sí Megver családnév 53. Gabonatisztitó gép. 55. A vízsz. 50. magyarul. 56. ... Margit, híres ötvösművész. 58. Vésés. 59. Kukutyinban hegyezik. 60. Tolna megyei község. 61. Éveink száma. 65. Ismert futballedző. 67 Ismeretterjesztő társulat betűjele. 69. Kutat. 71. Ilyen fal is van. 72. Erre a helyre. 74. Az első szőlőművelő. 75. Dél-olasz kikötőváros. 78. Nem egészen egy icce. 79. Isaac Babel színműve. 81. Tá- >óra ok a pákozdl csatában. 82. Egyenlő távolságra tőlem. 84. Fisom halétel, .. . ponty. 85. Takarmánynövény. 86. Orosz becenév. 88. Német tagadószó. 89. Be- iézett női név. 92. Nátrlumklorid. 16. Lakoma. 97. Néz. 100. ST. 101. Tetejére. 103. Kettős betű. sem kíván lemaradni a lakosság élet - ?-noon'll - nők növelésében A negyedik ötéves terv a lakosság fogyasztásának 30 százalékos nö- v elfedésével sxám ni
