Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
MéhlVtBs«*? Jf'TÖLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! fl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXL évfolyam, 196. szám. ARA: 1,20 FORINT Péntek, 1971. augusztus 20, Huszonkét éves a Magyar Népköztársaság alkotmánya Irta : Kálmán Gyula, a megyei párt-vb tagja Alkotmány, alkotmányosság. Ebbe a két szóba sűrítette a felvilágosodás korának polgári irodalma az állammal kapcsolatos új politikai elképzeléseit. Az alkotmányosság jelszavával fejezte ki azokat a követeléseket, amelyeket a feudális állammal szemben támasztottak az elnyomottak. A szó, a fogalom, hogy alkotmány — tehát nem újkeletű, az emberiség legutóbbi mintegy háromszáz éves történelmében nagyon is fontos politikai szerepet játszott. De arra is van nagyon sok példa, hogy haladásellenes politikai erők többször használták fel az alkotmány védelmének jelszavát reakcióssá vált feudális társadalmi normák, szokások, intézmények védelmére is. Magyar- ország történelmének lemúlt százada is bőven illusztrálja ezt. A haladó politikai mozgalmak alkotmánykövetelését századokon át, 1919-ben pedig az alkotmány létrehozásának tényét is elnyomta a reakciós uralkodó osztály „ezeréves alkotmányról” szóló demagógiája, amely hemzsegett a haladásellenes gondolatoktól, egyetlen célja az volt, hogy egy pusztulásra érett társadalmi rend elavult intézményeit szolgálja. A népet megtévesztő propaganda középpontjában a „szent korona” tana volt. Még a felszabadulás után — 1946- ban a köztársaság kikiáltásakor is — hangot kapott, mindany- nyiónk szerencséjére most már utoljára, az úgynevezett „ezeréves alkotmány” védelme. Akik ezzel igyekeztek ámítani a népet, nem más céllal tették, mint hogy a polgári alkotmányosságot is lábbal tipró, letűnt történelmi korszakot védelmezzenek. Mindhába... A történelmi öntudatra ébredt magvar nép, amelynek Szabadságharcát századokon át elnyomták a belső ellenséggel szövetkezett idegen zsoldosok, kezébe vette sorsának irányítását, olyan rendszer építése mellett kötelezte el magát, amelyben „ .. .minden hatalom a dolgozó népé”. 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyűlés a XX. törvényt, a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Az 1944—48-as évek politikai harcai után nem kisebb kérdés dőlt el, mint a politikai hatalom. Az alkotmány törvényesen is deklarálta a többség elnyomását a kisebbség felett, azt, hogy Magyarországon a szocializmus építése kezdődik. Azóta több mint két évtized, 22 esztendő telt el... Augusztus 20. alkotmányunk születésnapja, nemzeti ünnepeink egyike. A történelmi hagyományait tisztelő magyar ban is sikerrel teljesítettük, amit pártunk IX. kongresszusának határozata így rögzít: .......a szocialista forradalom s ikereinek eredményeként ■ hazánkban megszilárdult a szocialista államhatalom, megszüntettük a kizsákmányolást, az állam fő funkciója a gazdasági és kulturális építőmunka megszervezése”. Fontos változást hozott a gazdasági reform, amely új feltételeket teremtett a gazdasági szervezőmunka számára. Ezzel összefüggésben Focit Jenő, kormányunjt elnöke, pártunk X. kongresszusán a következőket mondotta: „Társadalmi életünk fejlety. fbére tett intézkedéseink közül — társadalmi hatását tekintve —, különösen jelentős volt a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése. Most három év távlatából és eredményeink ismeretében kijelenthetjük: a reformmal STETTNEB BÉLA: Termékenység nép megemlékezik az állam- alapító I. István királyról, s a legjelentősebb évi mezőgazdasági munka, a gabonabetakarítás befejezését is ünnepük országszerte, mindenekelőtt a falvakban. Jó hangulatban, nyugodt légkörben ünnepelhetünk valamennyien, hiszen a nép politikai hatalma szilárd, biztosított az alkotmányos rend minden feltétele. Jó volt a termés, nincs okunk panaszra ... Mint minden nagy nemzeti ünnep, alkotmányunk születésnapja is jó alkalmat kínál arra, hogy visszanézzünk az eddig megtett útra, megvonjuk fejlődésünk mérlegét. Pozitív a mérleg. Alkotmányunkban meghatározottaknak megfelelően proletárdiktatúránk állama szakadatlanul biztosítja a szocialista termelési viszonyok védelmét a külső és belső elnyomással szemben. Szervezte és vezette az építőmunkát, a kulturális forradalmat. Ai eltelt huszonké évben sem vol' könnyű. Ismert hogy az 1950-e; évek elején i személyi kultuszból eredi szektáns, dogmatikus hibákat kellett leküzdeni, úgy hogy eközben i: sikerrel vegyül fel a harcot i jobboldali revi zionizmussal szemben. Vol egy ellenforradalom ... Szintén ismert, hogj 1956-ban szocialista rendünk külső éí belső ellensége hiénaként támadták rendszerünkre, mé| egy utolsó kísérletet téve hogy visszafordítsák a történelem kerekét Veszélyben voll szocialista rendünk minder vívmánya, de volt erőnk újítani, visszavertük a ránk támadó külső és belső ellenséget s megsokszorozott erővel láttunk teendőink elvégzéséhez. A magunk elé kitűzött célt ebben az időszakfokozatosan elértük célunkat. A reform teljes kibontakoztatásával a mai körülményeknek jobban megfelelő szocialista tervgazdálkodást valósítottuk meg, amely reálisan számol hazánk történelmi, gazdasági és politikai viszonyaival, a szocializmus építésének általános gazdasági törvényeivel, és mindenekelőtt a termelőerőkkel és azok legfontosabb tényezőivel, a dolgozó emberrel. Lehetőséget teremtettünk arra, hogy gazdasági tevékenységünk eredményesebb legyen, szabadon kibon- takozhassék és jobban érvényesüljön a dolgozók jövőt formáló alkotó tevékenysége.” Augusztus 20-án emlékeznek szövetkezeteink a nemzetközi szövetkezeti napra is. Ezen a napon sokféle nyelven beszélő, különböző nemzetiségű, különböző politikai meggyőződésű emberek ünnepelnek együtt a világ minden táján. A közös gondolat, amely egy egységbe foglalja ezt a tábort, abból a meggyőződésből fakad, hogy a dolgozó emberek összefogása, a szövetkezeti mozgalom sok irányú munkája hasznos és szükséges. A különböző országokban igen sokfélék és eltérőek a szövetkezetek tevékenységének feltételei. Egyes országokban a szövetkezetek előtt még az a feladat áll, hogy a szövetkezeti összefogás lehetőségeit kihasználva gazdasági védelmet biztosítsanak tagjaiknak a monopol tőkés társadalom kíméletlen versenyében. A szocialista tábor létrejöttével új fejlődési lehetőségek nyíltak a szövetkezeti mozgalom előtt A szocialista országok szövetkezetei szerves és nélkülözhetetlen részesei a szocialista társadalom építésének. Számottevő szerepet játszanak a szocialista mezőgazdaság, a szocialista kisipari termelés és a szocialista kereskedelem megteremtésében, felvirágoztatásában. Hatékonyan jut érvény-, re a szövetkezetek kulturális, nevelő hatása is. Különösen áll ez megyénkre, ahol a megye szántóterületének 67 százalékát termelőszövetkezetek művelik. A 91 termelőszövetkezetben közel 41 ezer szövetkezeti tag tevékenykedik. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma megközelíti a 60 ezer főt, a megye kereskedelmi forgalmából 61 százalékkal részesednek. Megyénk ipari termeléséből a kisipari szövetkezetek részaránya mintegy 25 százalék, tagjaihak létszáma 9500 fő. A 21 takarékszövetkezetnek 16 kirendeltsége és 20 kihelyezett pénztára működik; betétállományuk az elmúlt év végén megközelítette a 230 millió forintot; kihelyezett kölcsö- nük meghaladta a 100 milliót. Kibontakozóban van megyénkben is a szövetkezeti mozgalom legújabb hajtása: a lakásszövetkezeti mozgalom. A megye székhelyén működő 4 lakásfenntartó szövetkezet mellett Dombóváron megalakult megyénk első lakásépítő szövetkezete. Szekszárdon további lakásépítő szövetkezet áll alakulása előtt és garázsépítő szövetkezetek jöttek létre. Alkotmányunk születésének huszonkettedik évfordulóját ünnepeljük ma. Soha nem mondtuk, hogy a mi alkotmányunk és a polgári értelemben vett alkotmány között nincs hasonlóság. Elismerjük — van, annyiban, amennyiben a mi szocialista rendünk alkotmánya magába foglalja a polgári alkotmányok leghaladóbb célkitűzéseit, és más, magasabb színvonalon valósítja meg azokat. De csakis ennyiben, mert a munkásosztály amikor hatalomra került, megteremtette a proletariátus diktatúráját és megalkotta, törvénybe iktatta azt az alkotmányt, ami az osztály és a szövetséges érdekeit legjobban kifejezi, szolgálja a kitűzött célt, a magasabb rendű szocialista társadalom felépítését. Ezért valljuk és érezzük is magunkénak alkotmányunknak nemcsak a betűit, de a szellemét is. Teljesítjük kötelességeinket, és élünk jogainkkal.
