Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

íi. Ctkor keltek, Csapó károm­kodott, jólesett volr.a még aludni, de azért kiugrott az ágyból, kettőt hármat rugózott, lengette a kezét, hegy fel­frissüljön. — Te csak feküdj vissza — mondta neki Bíró. Csapó nevetett. — Hát durmolnék még egyet, elhiheted. — Na, ne hülyéskedj! Hu­szár, ugrás vízért, te vagy a soros! — Nem hülyéskedem — mondta dühösen Bíró. Álmosan, bambán néztek rá valamennyien, Huszár vödör­rel a kezében megállt a félig nyitott ajtóban. — Mi bajod? — Semmi bajom sincs. Há­romkor jöttél haza részegen, nem szállhatsz föl. Kész. Eny- nyi az egész. Vagy talán min­dig én vállaljam érted a fele­lősséget? Ilyen még sohasem fordult elő. Bírónak máskor is lett volná alkalma brigádvezetői jogainál fogva elrendelni, hogy Csapó nem szállhat fel. Hiszen adott rá különb okot is. De sohasem csinálta meg, legfel­jebb csak morgott. Most azonban hajthatatlan maradt — a szeme sötét volt, szinte gyűlölet sugárzott be­lőle. — Na jó, teszek rád... — mondta Csapó és visszafeküdt, a fal felé fordult. A többiek mind Csapó párt­ján voltak — a végefelé hall­gattak ugyan — de Bíró is tudhatta, hogy Csapó pártján állnak. Még talán Kocsis is, aki legjobban ragaszkodott a rendhez, de a keresetcsökke­nés neki is fájt. Ettől a naptól kezdve fel­borult a brigád szokásos élete. A haragoskodás valamennyi­ükre nyomasztó súlyként ne­hezedett, most már szinte so­hasem jártak valamennyien együtt, mind többen mentek szabad időben külön utakra, s kevesebbet tudtak egymásról. Csapó eljárt a verebes! isko­lába, Krisztina egy időre tel­jesen lekötötte. Tényleg, va­lami erő sugárzott ebből a lányból. Rábeszélte Csapót, hogy jelentkezzen agráregye­temre. — Repülhetsz te, ameddig bírod — mondta neki —, csak a tanulás miatt tanulj, meg­látod milyen csodálatos dolog. Meg ha akármilyen munkát végeztek, tudod, hogy mit, miért. Elhiszed, sokkal jobb lesz? — Van már egy-két srác más brigádokból, akik beirat­kozott — mondta Csapó. — Na látod, neked sem tö­rik le a koronád. Pestre most ritkábban járt — csak akkor ment haza, amikor Krisztina is hazauta­zott a szüleihez, mert szeret­te a két öreget, és egyetlen lányuk volt. Egyszer Csapó el­ment vele, hazavitte a Fiattal, de nagyon rosszul érezte ma­gát. Azért, persze, varázsla­tosan viselkedett — a két öreg szeretettel nézett rá. De a lá­togatás után Csapó megfogad­ta, hogy nem megy el többet Krisztináekhoz. Inkább föl­hajtott vasárnaponként Pestre, bár nem nagyon tudott mit kezdeni fönt. Egyízben a Luxorban Etussal is össze­akadt. Nagyon letört volt a lány, szinte öregnek tűnt, Csapót _ azonban úgy fogadta, mint régen, örömmel, és ter­mészetesen nem kérdezte, hol volt ilyen sokáig. Csapó so­káig faggatta, mi baja van — először azt hitte, őmiatta szo­morú a lány —, aztán, bár nagyon nem akarta bevalla­ni. mégis meglátszott, hogy másról van szó. Csapó végül kiszedte belőle, hogy pénz­zavarban van, sürgősen szük­sége lenne ötezer fofintra. — Nem vagy normális — mondta a férfi —, miért nem ezzel kezdted? Épül az észak-déli metróvonal Budapesten. yyiTI foto — Sarkadi János felvétele — KS) lUletroépítök — Tetőled nem akartam. Valahogy nem fair dolog. És megadni sem tudnám egy­hamar. Csapó hazarohant a pénzért: „Majd megadod, amikor lesz miből” — mondta, és boldog volt, hogy segíthetett. Aztán elrobogott a Fiattal. Munkájában, mióta Kriszti­nát ismerte, több örömet talált, nagy kilengésekre sem volt kedve, bár azért néha beruccant a városba egy presz- szósnőhöz. A többiekkel alig beszélt, mintha a Bíró iránt érzett neheztelés átragadt vol­na valamennyiükre. Azért mégis a fülébe jutott, hogy Bíróéknál zűr van, az asszony le akar lépni. Úgy kell a piszok állatnak — gondolta Csapó — belső tartás, tisztesség meg ilyen állatságok! Nekem is van bel­ső tartásom, tisztességesnek érzem magam. Csak éppen hülye nem vagyok! Ennyi az egész. Úgy kell a piszok ál­latnak. Robbant a hír, Csapó har­sogva hahotázni kezdett. Fur­csa nevetés volt, a másik há­rom nem tudta mire vélni — olyannak tűnt, mintha Csapó fájdalmában nevetett volna. „Mit röhögsz?” — kérdezte tőle Huszár Imre, ő meg gyű­lölködő, nekikeseredett arccal így válaszolt: „Úgy kell ne­ki! A családja! A szent fele­sége! Mit össze tudott papol­ni. Most megkapta!” „Nem vagy te normális. Csapó” — mondta erre Huszár. Csapó lefeküdt az ágyára, hátat fordított a társaságnak. „Hol van most?” — kérdez­te Kocsis. „Hol lehetne?! Iszik ’ —. mondta szomorúan Huszár. „Szemét egy nő, a szeme se állt jól, nem tudom mit szeretett rajta ennyire ez a süket Pista” — mondta Ko­csis. Pálinkás vigyorgott. „Ja, fiaim, a dohány”. Bírót állítólag egy maszek zöldségesért hagyta ott a fe­lesége. Ez persze, mármint a maszek zöldséges, csak kósza hír volt, egyedül az otthagyás tényét vehették biztosra. Bíró hazament szombaton, az üres lakásban csak egy levelet ta­lált: „Éld csak egyedül ezt a rohadék vándoréletet és ci- cázzál továbbra is a pusztai cafkákkal! Nekem elegem volt, jobb lesz, hogyha nem mász­kálsz utánam.” Valahogy így szólt a levél. Bíró még aznap visszatért a pusztára, beült a kocsmába és ivott. A többiek így találtak rá, vasárnap este. Merevrésze­gen ült egy sarokasztalnál, egyikükhöz sem szólt egy szót sem. Csapó oda sem ment hozzá, a többiek sem erőltet­ték. Hadd igyon. Egyikük sem maradt vele a kocsmában, ha­zamentek, de lefeküdni sem tudtak, idegesen ültek a pál­lott levegőjű szobában. „Ne­ked kellene vele beszélni” — mondta később Csapónak Hu­szár Imre. „Szarok a pofájá­ba” ' — felelte dühösen Csapó — „Csak dögöljön bele a tisz­tességébe.” (Folytatjuk.) A Bonyhádi Vasipari Ktsz SÜRGŐSEN FELVESZ NŐI BETANÍTOTT MUNKASOKAT. Jelentkezés: Bonyhád, Rákóczi út 20. (124) Automatizálás — csokoládégyárban A kakaó a kakaófa termésének erjesztés útján nyert terméke. Az erjesztéssel érlelt és megszárított, tisztított pör­költ, hántolt, csírátlanított kakaóbabból aprítással és hen­gerléssel készült az ún. tészta, amelyből a csokoládét is ké­szítik. A csokoládégyárakat a legtöbb európai országban, így a Szovjetunióban is, nagymértékben automatizálták az el­múlt évtized folyamán. Az automatizálás ebben az ország­ban nemcsak a fejlett gépmarnak köszönhető, hanem annak a kutatómunkának is, amelyet az élelmiszeripar területén működő 20 kutató- és 40 tervezőintézet dolgozói kifejtettek. Képünkön a kujbisevi csokoládégyárban az üzem ve­zérlőasztalánál a kakaóbab elsődleges feldolgozását figyelik. Növényvédelmi előrejelzés Védekezés a lucernamag kártevői ellen A magfogásos lucernaterüle­teken a várható. virágot és termést károsító rovarok meg­jelenése és kártétele. A mag­termesztés biztonságának nö­velése céljából szükség van e károsítok elleni védekezésre. Felvételezéseink, valamint az ökológiai tényezők értékelése alapján a magkártevők elter­jedése megyénkben tájegységi bontásban az alábbiak szerint várható: Nyugati tájegységben külö­nösen a lucernabimbó-gubacs- szunyog fellépése és kártétele várható nagyobb mértékben, tekintettel arra, hogy a kriti­kus hónapokban (III—IV. hó) itt esett a kártevő fejlődésé­hez szükséges optimális meny- nyiségű csapadék. A lucerna- mag-ormányos fejlődésének ugyanez az időjárás nem ked­vezett, jelentős kártételre nem kell számítani, lucernamag- darázs közepes mértékű kár­tétele várható. Déli tájegységben a lucerna- bimbó-gubacsszunyog kártétele várható, de komoly gazdasági veszélyt, vizsgálataink szerint, nem okozhat. Lucernamag- ormányos és lucernamagdarázs közepes mértékű elterjedésével kell számolni. Keleti tájegységben a mag­kártevők egyedsűrűsége a leg­alacsonyabb, ennek ellenére az üzemeknek saját szignalizáció- juk alapján kell megítélni a védekezés szükségességét. Lucernapoloska, mint a leg­veszedelmesebb magkártevő, a megye minden tájegységében közepes mértékben elterjedt, védekezés ellene mindenütt indokolt. A somkóró-bagoly- pille lárvájának megjelenése tájegységenként 1—2 napos el­téréssel, VI. hó 8—10-e körül várható. A magfogásos terü­leteken belül előfordulhat egy- egy fertőzési góc, a tájegységi átlagtól eltérően bármely ká- rosítónál. Ez a lehetőség szük­ségessé teszi a magfogásos táb­lák üzemen belüli rendszeres felülvizsgálatát. A magkártevők mellett ter­mészetesen figyelmet érdemel- ' nek az esetleges magasabb egyedsűrűséggel jelen lévő lombkártevök is, mivel a ve­getatív részek károsítása érez­hető mértékben ronthatja a magtermesztés sikerét. Azokon a területeken, ahol a magfogá- áos lucerna még virágzik, lu- cernabimbó-gübacsszunyog el­len korai zöldbimbás állapot­ban szükséges védekezni. A már virágzó területek védelme méhkímélő készítményekkel végezhető. Ebben az esetben a megporzó méhek védelme ér­dekében a kezelést az esti, vagy északai órákban ajánla­tos végrehajtani. A magkár­tevők elleni eredményes véde­kezés időpontja a fentiken a lucerna zöldcsigás állapota. Védekezésre felhasználható rovarölő szerek: Ultracid 40 WP 0,075—0,1 %, Wofatox po­rozó 15 kg'kh, Thiodán és Thionex 0,7—1 kg/kh, Phosd- rin 0,2 %, Hungária L 2,1 %, Metathion 0,1—0,2%, Folithion 0,2 %, Melipax porozó 16 kg/kh adagolásban. A felsorolt ké­szítmények közül csak nagy­üzemekben alkalmazható: Ult­racid, Wofatox porozó, Thio­dán, Thionex, Phosdrin. Felhívjuk a’ termelők figyel­mét az előírt' munka- és egészségvédelmi óvó rendszabá­lyok szigorú betartására! Tolna megyei Növényvédő Állomás, Fácánkert

Next

/
Oldalképek
Tartalom