Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

Elméleti munka a szakszervezetek kutató intézetében Az üzemi élet és munka törvénye A szakszervezetek közremű­ködése a közéleti demokrácia fejlesztésében. A • szakszerve­zeti üdültetés hatása a dolgo­zók egyes rétegeinek életkö­rülményeire. A munkavéde­lem szakszervezeti irányítása. A szocialista verseny hazánk­ban, Ózd művelődési helyze­te, — ilyen és hasonló témák . szerepelnek a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének terveiben. Harminc belső munkatárs­sal, több mint kétszáz külső ' szakember közreműködésével . dolgozzák fel témáikat, kuta­tási eredményeikről tanulmá­nyok készülnek, elemző írá­sokban számolnak be. Tavaly — 87 tanulmányt írtak. Búza Márton igazgatóval és helyettesével Koltai Gyulával az intézet céljáról, feladatairól beszélgettünk. — Mint a nevéből is kide­rül, a Szakszervezetek Elmé­leti Kutató Intézete, a szak- szervezetek szolgálatában áll. Társadalmi-politikai életünk­ben a szakszervezettől önálló állásfoglalások kialakítását várják. Ez pedig csak tudo­mányos alapon lehetséges. E feladat elméleti tudományos kidolgozásának segítése hárul az intézetre. Azzal a céllal hívták1 létre, hogy működjön közre a szakszervezeti mozga. lom tudományos igényű ja­vaslatainak, állásfoglalásának kialakításában. A gazdaságpolitikai kérdé­sekben a szakszervezeteknek a tömegek véleményét, helyze­tét figyelembe véve kontroll szerepe van. Ennek tudomá­nyos alapon történő összefog­lalását, megfelelő reagálást, előre mutató javaslatokat, ki­dolgozott koncepciókat várnak az intézet gazdaságpolitikai és szociálpolitikai osztályától. Az ideológiai és kulturális, vala­mint szervezés- és vezetés- elméleti osztály foglalkozik a témák más részével (szocialis­ta brigádok a szabad idő nö­vekedése). A nemzetközi ku­tató osztály a világ szakszer­vezeti mozgalmával, a törté­neti osztály a hazai szakszer­vezetek történetével, szerepé­vel foglalkozik. — A SZOT elnökségének ha­tározata alapján elkészült az intézet ötéves kutatási terve, melynek témáit 1970-töl kezdődő­en kezdték feldolgozni. Melyek ezek a főtémák? — Első fő témánk címe: A szakszervezetek és a szocialis­ta állam viszonya. A társa­dalmi igazgatás problémái a szocializmus teljes felépítésé­nek szakaszában hazánkban. Ezen belül vizsgáljuk a prole­tárdiktatúra működését, külö­nös tekintettel az állam és a A III. Pécsi Ipari Vásár meg­nyitását követő napon kerek- asztal-beszélgetésic ültek ösz- sze a baranyai kereskedelmi és ipari váll-latok, a jugoszláv kiállítók, valamint a magyar és jugoszláv külkereskedelmi szer­vek képviselői, hogy megvitas­sák a két ország közötti határ­menti kereskedelem fejleszté­sének lehetőségeit. Dr. Nagy Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd kezdetét vette a beszélgetés, mely hamarosan élénk vitává alakult. Megemlé­keztek a kezdetről, amikor .négy évvel ezelőtt az eszéki cu­korgyárnak szállítottak bara­nyai mészkövet, melynek vi­szonzásaképpen ezer hektó sör került a szomszédos megyé­szakszervezetek közötti mun­kamegosztás tapasztalataira. Elemezzük a szakszervezetek jelenlegi és jövőbeli szerepét, a szocialista demokrácia, a közéleti; demokrácia fejlesztő­. sében. — Meglehetősen közérdekű a termelés fejlesztésével, a népgazdasági terv teljesítésé­vel kapcsolatos szakszervezeti feladatok címet viselő téma. . Hiszen elemezzük a szakszer­vezeteknek a népgazdasági, ágazati és vállalati tervezés­ben való részvételét. A szo­cialista munkayerseny helyze. tét, szerepét a termelés segí­tésében. Keressük a közgazda- sági szabályozásnak azokat a módozatait, amelyek a- legjob­ban ösztönzik a termelés és a termelékenység növekedését, a bérszínvonal gyorsabb emelé­sét. — Az életszínvonal alaku­lása és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatok című témában egyebek között a bér- és jövedelemarányok elemzéséből kiindulva, javas­latokat dolgozunk ki az ará­nyok változtatására. Vizsgál­juk a munkakörülmények és munkafeltételek várható és célszerű alakulását 15 év táv_ latában. Másik témánk a tu­dományos-technikai forrada­lom társadalmi-gazdasági ha­tásaival foglalkozik — így a munkaerő-összetétéllel, a fog­lalkoztatottsággal, a munka­idő-csökkentéssel kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal. — További témáink: A szak- szervezettel, mint szervezettel és mint mozgalommal kapcso­latos fő kérdések. A Szakszér- vezetek nevelő szerepé, haté­konyabb érvényesítésének fel­tételei és akadályai, A magyar szakszervezeti mozgalom tör­ténete, A nemzetközi szak- szervezeti egység útja korunk­ban. — Milyen módszerekkel, meny­nyire széles körben folytatnak vizsgálatokat’ — Egy-egy témát részletei­re bontva, sokoldalúan elem­zőnk. Kérdőívek, helyszíni in­terjúk munkások, a párt, a szakszervezeti és gazdasági vezetők véleményének meg­kérdezése, a szakmai és a me­gyei szakszervezetek állásfog­lalásainak, határozatainak, dokumentumainak elemzése szerepel módszereink között. Témánk — egyebek közt — a szakszervezeti taggyűlések ér­tékelése. A nyolcezres Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár­ban a munkások tíz százalé­kától kérdőívben kapunk vé­leményt. Meghallgatjuk a ve­zetőket is. A kontroll felmé­rést a Vöröe Csillag Traktor­ben forgalomba. Az első év százezer dolláros forgalma után 1970-ben már 3,5 millió dol­lár volt a kereskedelmi kap­csolat forgalma. Míg kezdetben csak vegetára és sörre korláto­zódott a behozatal, azóta ruhá­zati, élelmiszer-, építőanyag­ipari termékek és még szám­talan más árucikk került-fel a behozatali listára. Tekintettel arra, hogy a megyénkben levő nagykereskedelmi vállalatok központjai Pécsett székelnek, ilyenformán Tolna is részesül a jugoszláv árucikkekből. Az elmúlt időszakban sajnos aránylag és a lehetőségekhez képest kevés árucikk érkezett a Pécsett kötött szerződések alapján. Ezek kibővítése remél­hetőleg a mostani ker'kasztal- beszélgetés után megtörténhet. gyárban folytatjuk. Témánkat napirendre tűzi a Vasas Szak. szervezet is. — A szabad idő növekedésével kapcsolatban Csepelen folyt az alapvizsgá­lat, a Győri Vagon- és Gép­gyárban a kontroll. — Azt már eddig is megállapítottuk, hogy a munkaidő csökkenése nem egyenlő a szabad idő no. vekedésével. Sokan más mun­kavállalásra fordítják. Általá­ban a nők értékelik jobban a munkaidő csökkenését. Olyan tapasztalatra is jutottunk, hogy a családok többet van­nak együtt, többet foglalkoz­nak gyerekeikkel. E tények megállapítása után következik a tulajdonképpeni feladatunk, megnézni, milyen szerepe van lehet a szakszervezeteknek a szabad idő helyes felhasználá­sában. Mit tehetnek a szak- szervezeti könyvtárak, műve­lődési otthonok e cél érdeké­ben. — Az eredményekről értesül­nek a felmérés részvevői is? — Természetesen. A helyi szakszervezet is megtárgyalja, ismerteti. Kiadványaink, ta­nulmányaink eljutnak a szak- szervezeti vezetőkhöz, az ér­dekeltekhez. Eddigi gyakorla­tunk szerint a munkások is, a gazdasági vezetők is szíve­sen állnak rendelkezésünkre, segítségünkre. — Milyen következtetésekre jutnak? — Eredményeinket ismer­tetve ajánlásszerűen foglalunk állást. Óvakodunk a túlzott általánosításoktól, hiszen vé­leményünket — a szakszerve­zeti mozgalom figyelembe ve­szi' -T- 'konkrét ‘döntések meg­hozatalánál. Az általunk tett javaslatok nagyrészét elfogad­ták, s ezek sorra-rendre meg­jelennek a szakszervezeti moz­galom különböző szintjeinek állásfoglalásaiban. Kádár Márta A szekszárdi ómegyeházán, a közeledő vadászati világ- kiállítás jegyében tanácskoz­tak vasárnap a Magyar Vadá­szok Országos Szövetségének megyei irányítói és Tolna me­gye 32 vadásztársaságának ve­zetői, képviselői. A MAVOSZ megyei intéző bizottságának közgyűlésén, — amelyen Tol­nai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, a MAVOSZ Tolna megyei Intéző Bizottsá­gának elnöke elnökölt —, részt v vett és felszólalt dr. Koller Mihály, a MAVOSZ országos főtitkára is. Tolnai Ferenc, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának elnöke mondott megnyitó be­szédet. A közgyűlésen Farkas Dénes, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának titkára, Tolna megye sikeres vadgaz­dálkodási eredményeiről szá­molhatott be. Különösen figye­lemre méltók az apróvad- állomány növelésében elért tö­rekvések. A megyebeli vadász­mezőkön csaknem ötvenezer­rel szaporodott a fácánállo. mány az elmúlt tíz évben, a becslések szerint. Főleg a Du­na menti vadásztársaságok ar­ra alkalmas területe és Dom­bóvár környéke gyarapodott fácánokban. Ezt bizonyítják a kilövési - eredmények is, me-. ÍZ' özei ötvenezer munkás, alkalmazott törvényévé válik az a hetvenhat kollektív szerződés, melyeket Tolna me­gyében az elmúlt napokban megkötöttek. A szerződések, az üzemi élet és munka tör­vényei jogerőre emelkedtek, hatásuk érvényesül, szabályoz­za a dolgozók viszonyát a gyárhoz, vállalathoz, megjelö­li kötelességeiket, jogaikat. A kollektív szerződések megkö­tésének több mint fél év óta tartó politikai munkája az aláírással befejeződött. A kol­lektív szerződés törvénnyé vált, szerződéssé, amely azon­ban nem merev valami, mert a két fél kölcsönös megálla­podása alapján módosítható. A tervgazdálkodáshoz, a kö­zéptávú tervekhez igazodik most már a kollektív szerző­dés is. A gyári élethez igazo­dott eddig is a kollektív szer­ződés, de éppen a gazdasági mechanizmus reformjának elő­készítése, eddigi évei alatt sok dolgot nem lehetett hosszú időre rögzíteni, „törvényerőre emelni”. Miután a termelési­értékesítési kérdésekben kellő stabilitás állt be, lehet ezek­hez igazítani a munkások jo­gait, kötelességeit tartalmazó vállalati törvényeket. A mostani, középtávú — általában öt évre szóló — kollektív szerződések fo­galmazása világos, egyértelmű: fő súlyt helyez arra — a szak­minisztériumok és szakszerve­zeti központok instrukciói alapján —, hogy világosan, határozottan megjelöljék a munkás jogát, azt is, hogy jo­gát mi után érvényesítheti, mit kell tennie. Pontosabban: a termelésben olyan részvételt kíván a kollektív szerződés, hogy a jövedelemképzés, a nyereség, tehát a gazdálkodás tegye lehetővé, hogy a mun­kás körülményei egyre javul­janak, hogy a jogokat érvé­nyesíteni lehessen. A Munka­lyek szerint a négy évvel ez­előttinél tizenhatezerrel több fácánt lőttek az 1970/71. évi idényben. Ehhez hozzájárult az is, hogy egyes vadásztár­saságok területén megkezdték a mesterséges, vagy a félvad­tenyésztést. A felmérések alapján a me­gye fácánállományának to­vábbi jelentős fejlesztését tűz­ték ki célul, tekintettel arra, hogy a magyar vadgazdálko­dásnak ez a fő apróvadja. Ki­dolgozták a vadnyúlállomány fejlesztésének programját is. A feladatok sorában szerepel, hogy fokozott gonddal óvják és növeljék a hasznos apróvad­állományt. A beszámoló a tennivalók közt jelölte meg a túlzottan elszaporodott szarva­sok, s a nem zárt területeken 'kívül dúvadnak minősített vaddisznók szakszerű selejte­zését, illetve apásztását, a me­zőgazdaságban okozott vadká­rok miatt, valamint a dúvad- irtást. Végül arra szólították fel a vadásztársaságokat: a kö­zelgő vadászati világkiállítás színvonalának emeléséért, a megrendezés sikeréért minden vadász érezzen kötelességtuda­tot, vegye ki részét a rá há­ruló feladatokból, hirdesse és méltassa a páratlan érdekes­törvénykönyv, mint a kollek­tív szerződés egyik alapokmá­nya, szabályozza a dolgozók alapvető jogait, elvi állásfog­lalása, gondosan kimunkált paragrafusai szabályozzák ál­talánosságban a dolgozók, a munkavállalók jogait. A kol­lektív szerződés közelebbről, konkrétabban határozza meg az egyes kérdéseket. És hogy a meghatározások mennyire konkrétan szabá­lyozzák a munkavállalók és a munkaadók, a jogok és köte­lességek viszonyát, egymásra hatását, az a mindenkori kol­lektíván múlik. A kollektív szerződések megkötésének elő­készítő munkája legtöbbnyire a szakszervezetekre hárult. Gondosan szervezték a munka- vállalók tájékoztatását, rész­vételét a vitában, a kollektív szerződés előkészítésében. Munkacsoportok, brigádok, egyes személyek juttatták el a kollektív szerződést szövegező bizottsághoz javaslatukat, vé­leményüket. Ezek beépítése a szerződésbe, egyik módja an­nak az egyre terebélyesedő üzemi demokráciának, amely napiainkban annyira megfi­gyelhető. Tifindössze két fogyasztási szövetkezet kollektív szerződését nem sikerült meg­kötni a július 1-i határidőig. Ez azért következhetett be, mert nem tudták még a szö­vetkezetek hovatartozását, ka­tegóriáját pontosan rögzíteni, amely végeredményben sok tekintetben meghatározó. A megyénkben megkötött hetven­hat kollektív szerződés öt éven keresztül csaknem ötvenezer munkás és alkalmazott munka­adó és munkavállaló viszo­nyát szabályozza. A munka és a gyári vállalati élet szerző­dése törvénnyé vált. Az alá­írók gondoskodnak róla, hogy a kollektívák javára, haszná­ségű ‘kiállítás célját, hogy mi­nél többen tekintsék meg. Ezután dr. Losonczy György, a fegyelmi bizottság megyei elnöke beszámolója követke­zett. Sajnálatos tényként kö­zölte, hogy az utóbbi időszak­ban megszaporodtak megyénk­ben a súlyos vadászbalesetek, s felhívta a figyelmet: mi a teendő olyankor. A balesete­ket a fegyelmezetlenség és a fegyverhasználati szabályok meg nem tartása okozta. Vaj­da István, az ellenőrző bizott­ság elnöke, az EB beszá­molóját terjesztette elő, amely pozitívan, kedvezően értékelte a megyei vadásztársaságok vadgazdálkodását. Császár István főhadnagy, a BM Tolna megyei Rendőr- főkapitányság igazgatási és rendészeti osztályának képvi­selője a vadászati balesetek hatékonyabb megelőzésére szó­lította fel a vadásztársaságok vezetőit. Dr. Koller Mihály országos főtitkár felszólalásában a me­zőgazdasági üzemekkel való együttműködés szükségességét hangsúlyozta, s válaszolt több kérdésre. Befejezésül Tolnai Ferenc, az IB megyei elnöke tartott összefoglalót, kiemelte a legfőbb feladatokat, s be-; zárta a közgyűlést, (—só) Több jugoszláv áru Tolnában? Tanácskozás a kishatármenti forgalomról ra betartsák minden pontját. — Pj — Autóbuszos kirándulást, különvonatot szerveznek a vadászati világkiállításra Megyei vadászgyülés Szekszárdion

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom