Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Új feltevés a honfoglaló magyarság embertani összetételéről Fiú vagy lány ? ■Újszerű következtetésekre vezették dr. Tóth Tibor kandidátust, a Természettudományi Múzeum embertani, tárának vezetőjét azok az antropológiai kutatások, amelyek körülbelül másfél évtizede folynak a rhagyar nép származásának megállapítására. Ennek a problémakörnek a központjában a honfoglaló magyarság eredete, illetve etnikai-embertani összetétele áll. Ezek a vizsgálatok igen bőséges leletanyagra támaszkodtak. Dr. Tóth Tibor részletesen tanulmányozta és összehasonlította a honfoglaló magyarság vándorlásának zónájában, valamint az Ural vidékén, Irán területén, Szibériában és Kö- zép-Ázsiában előkerült csontvázleleteket, s az így kapott kép merőben ellentétesnek mutatkozik az eddigi feltevésekkel szemben. Az új adatok szerint ugyanis a honfoglaló magyarság csontvázainak „vallomása" egyáltalán nem támasztható alá az Ural vidéki őshaza területén feltárt, valamint a nyugat-szibériai keleti ugor A méhek A méz alapanyagának, az aromás nektárnak kutatása közben a. méhek körberepülik a virágzó növényeket. Különös, hogy a lóhere virága nem tartozik kedvenc csemegéik közé, ezért a lóhere virága gyakran beporzátlan marad. Szovjet méhtenyésztők foglalkozni kezdtek ennek az érdekes problémának megoldásával. < „Reggelire" minden méhcsaládnak lóherével áztatott cukorszirupot adtak. A méhek szívesen lakmároztak ebből a csemegéből és amikor a szirup elfogyott, kirepültek kapcsontvázakbói kiolvasható következtetésekkel, viszont feltűnő a megegyezésük a Volga alsó folyása és az Arai-tó közötti. naigy sztyeppés, szavan- nás, a letelepedésre — legeltetésre, halászatra, pákászásra, s még bizonyos kertkultúra kifejlődésére is — alkalmas területen talált szarmatakori és szkítakori leletekkel. Ezek szerint tehát körülbelül ezer évvel a honfoglalás előtt az ősi magyarságnak ezen a területen kellett élnie, ahol olyan szarmata népcsoportokkal — jazigokkal, roxolánok- kal és alánokkal — kellett keverednie, amelyek nem finnugor, hanem indo-iráni nyelven beszéltek. Ezen a területen és ebben az időszakban alakult ki embertanilag a honfoglaló magyarság, amelynek tehát jelentős indo-iráni elemeket is tartalmaznia kellett. Ennek az együttélésnek a nyelvi következményeit ugyan a kutatók még nem tárták fel részletesen, de az embertanig leletek arra mutatnak, hogy*1 2 egy ilyen kísérletnek minden körülmények között eredményre van kilátása. f idomítása táraikból, hogy felkutassák az ízletes nedűt. Útmutatóul ezúttal már a lóhere számukra jól ismert illata szolgált. A Szovjetunióban a jarosz- lavi területen most már széliében alkalmazzák ezt (a módszert, Egyes termelőszövetkezetek és állami gazdaságok például a múlt évben 2—3- szor több lóherét takarítottak be a szokásosnál, annak a munkának eredményeképpen, amelynek központjában az a kérdés állt, ízletes reggelivel lehet-e idomítani a méheket. A kísérletek bebizonyították, hogy lehet. Két évvel ezelőtt T. Cas- perssonnak, a stockholmi Ka- rolinska-intézet munkatársának az az eredeti ötlete támadt, hogy ultraibolya sugarakat kibocsájtó fényforrással felszerelt klasszikus mikroszkóp segítségével hamszter- és babsejteket figyeljen meg, melyeket előzőleg kinakrinnal megfestettek (a kinakrin a váltóláz ellen használt gyógyszer). A sejtek éppen osztódtak, így a kromoszómák jól elkülönültek egymástól. És most jött a meglepetés: a kromoszómák úgy ragyogtak, mint nyári éjszakán a szentjánosbogarak; fényüket az ultraibolya sugaraknak és a kinakrinnak köszönhették. Tovább folytatva kutatásait Caspersson észrevette, hogy a kromoszómák egyes részei nem azonos mértékben fluoreszkálnak, hanem hosszában különböző fényintenzitású csikókra oszlanak. Arra a megállapításra jutott, hogy a fluoreszkálás intenzitásában mutatkozó különbségek a kromoszómák ^ vegyi szerkezetében meglévő különbségekre utalnak. És ugyanezt a megállapítást tette az emberi kromoszómákról is. A madarak, a tyúkok és a pulykák kromoszómái nagyon gyengén ragyognak, míg a gyümölcslégy kromoszómái intenzíven vibrálnak. Minden kromoszóma egy hosszú dezoxiribonukleinsav molekulát tartalmaz, melynek formája megcsavarodott létrára emlékeztet. Ez a dezoxiribonukleinsav az öröklődő genetikai tényezők: a gének hordozója. Az embert sejtek sejtmagja 23 kromoszómapárt tartalmaz; 22 pár ikerkromoszómát, és egy pár elütő kro- maszómát, melyeket nemi kromoszómáknak neveznek: a nőknél ezeket a kromoszómákat két X-szel, a férfiaknál X-szel és Y-nal jelölik. Ez a 46 kromoszóma alkotja az Strandruhák nyaraié, üdülő fiataloknak ,, ember kromoszóma-garnitúráját: ez a nőknél 44+XX, a férfiaknál 44+XY. CSILLOGÓ Y KROMOSZÓMÁK A kromoszómák azonosítása a fluoreszkáltatási eljárás révén lehetővé teszi a kromoszómák rendellenességeinek első szempillantásra felismerését. így például egy fölösleges kromoszóma jelenléte, mely a mongolizmusnak lehet okozója, azonnal felismerhető. Az eljárás segítségével azt is sikerült megállapítani, hogy nem az a kromoszóma felelős a fehérvérűségért, melyről eddig feltételezték, hanem egy másik. Kevéssel utána a Caspersson kutatócsoportiában dolgozó Laura Zech felfedezte, hogy az ember 46 kromoszómája közül az egyik fényesebben ragyog, mint a többi. A férfiasságot hordozó Y-kromoszómáról van szó. A vibrálás azonban csak a hosszú rostok végeit érinti, a kromoszóma többi része árnyékban marad. A Y-kromo- szóma tehát úgy ragyogott, mint a Hold első negyedében. Az Y-kromoszóma vibrálása olyan seitekben is látható, melyek éppen nem osztódnak. E sejtekben a kromoszómák nem különülnek el egymástól, alaktalan halmazt alkotnak a seitmagban. Nos, a férfiaktól vett seitek seitmagjá- ban csillogó pont látható. A nőktől származó sejtekben viszont nem látszik semmi. Ez érthető is. hiszen a női seit nem tartalmaz Y-kromoszó- mát, hanem két XX-kromn- szómát. Ezentúl a fluoreszkál- tató eljárást fel lehet használni a Rarr-féle részecsketeszt kiegészítőiéként. mellyel az egyének 1 2 genetikai nemét (ni. a soortnlók nemét) ellenőrzik. Az Y-kromoszómák felderítésének lehetősége a nem osztódó seitekben jelentős következményekkel jár a gyógyászat területén is. A MAGZAT NEMEVEK MEGALLAPÍTASA A fluoreszkáltatási eljárás és a Barr-féle korpuszkula megvizsgálása még nagyobb biztonsággal teszik lehetővé a magzat nemének megállapítását a terhesség ideje alatt és a nemi kromoszómák rendellenességeihez kapcsolódó betegségek felderítését, mint például a vérzékenység, a színvakság, s bizonyos izom- zati rendellenességek. Köny- nyen meghatározhatók azok a férfiak is, akik eggyel több Y-kromszőmával rendelkeznek (ezeknek bűnözési hajlamokat tulajdonítanak.) Az Y-kromoszómát a szőrtüszők sei tjeiben azonosították. A tüszősejtek vizsgálata már csak azért is rendkívül érdekes, mert a kinakrinos színezés segítségével a női sejtekben megfigyelhető a Barr- féle korpuszkula, a férfi sejtekben pedig az Y-kromoszó- ma. Ez az egyetlen emberi szövet, melv ilyen tulajdonsággal rendelkezik. A legérdekesebb sejtek, melyeknél az X-kromoszómát felfedezték, az ondószálak. E hímivarsejtek sejtmagja, mint tudjuk, a normális kromoszómaszám felét, azaz 23 kromoszómát tartalmaz, és az eltérő kromoszóma vagv X, vagy Y. tíous: az X és Y tipusú ondószálak aránya azonos. Az oxfordi Peter Barlow és Canto Vosa kimutatták, hogy a kiürített ondószálak ötven százalékának sejtmagjában fénylő pont van. Ez nem lehet más, mint az Y-kromoszóma. Az ondószálak Y-kromoszó- májának azonosítása mindenféle spekulációra adott alkalmat. Úgy vélték, hogv ezentúl könnvedén szétválaszthatok a kétféle ondószálak, és! így mesterséges megtermékenyítés esetében előre meghatározható a gyermek neme. Kiderült azonban, hogy a kinakrin megmérgezi, megöli az ondószálakat. A fluoreszkáltatási eljárást számos főemlős sejtjeire alkalmazták és kimutatták, hogy egyedül a gorilla Y-kromószó- mája fluoreszkál az emberi kromoszómához hasonlóan.’ Ugyanakkor a csimpánz a go-" rilla és az ember egyes kromoszómáin ugyanazok a fluoreszkáló csíkok jelentkeztek. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a három élőlény azonos leszármazási vonalon helyezkedik el, mely elválik a többi főemlőstől, például az orángutántól is. Az „előzetes iskola" beteggé teszi a gyermekeket Egyes szülőknek az a becsvágya, hogy gyermekeikbe már három-négy éves korukban belésúlykolják az olvasást. A Német Szövetségi Köztársaságban az ilyen „előtanulás" súlyos túlterhelésre, testi- lelki összeomlásra vezetett. Dr. Franz Wurst docensfőorvos (klagenfurti tartományi kórház, gyógypedagógiai osztály) megállapításai szerint a nevelés következtében már most is vannak olyan túl korán „besúlykolt” gyermekek, akik az értelmi színvonaluknál kevesebb eredményt érnek el. a teljesítményigényekkel szemben közönyösek, és erős lelki koncentrációs zavarokkal kell megküzdeniük. Vízcsere — nyolcezer év alatt 1. Az ujjas, rövid boleró és az elöl végig gombos szoknya, kétrészes fürdőruha felett nagyon praktikus viselet. 2. Nagymintás vászon, vagy szintetikus szálból készült ruha, elöl színes műanyag, vagy fakarikával összefogva, esti szórakozáshoz-is viselhető. 3. Az elől megkötős kis boleró, a magasított derekú, féloldalas szabott fodros szoknya, ugyancsak fürdőruha felett is hordható. 4. A nagymintás vászon, vágy szintetikus anyagból készült ruha. Deépített melltar- ióy,a]» -szintén ...alkidmi ruhának is használható. Készülhet hozzá harmonizáló színből kis boleró is. 5. A virágos anyagból készült, élői ékalakban szabadon hagyott derékszerű ruha az üdülőhelyen való mozgáshoz alkalmas. A világtengerek vize szakadatlanul „fiatalodik”, — ezerévenként teljesen megújul. Ezt állapították meg a világ vízkészletének felmérésével és a vízmérleg kutatásával megbízott moszkvai _ és leningrádi ludrológusok. / A bolygónkat övező légkör páratartalma tíznaponként cserélődik, a folyó vize 12 naponkint míg a tavak vize min - den tizedik évben. A leghosz- szabb életű vízgyűjtők a glecs- cserek Vízanyaguk csak 8000 év alatt cserélődik ki teljesen;
