Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
KORUNK Az alkohol és a máj Franciaország bortermő vidékeiről ered az alábbi közmondás: „Részeg, mint egy rigó.” Ebben az országban nem vetik meg az emberek a bort, akiknek a részeg rigóval kapcsolatos megfigyelése már több* évszázados. Szüretkor ugyanis a rigók valóban rájárnak a szőlőre és a kisajtolt szőlő magvaira. Szintén franciaországi megfigyelés, hogy egyes vidékeken, különösen Normandiában a tyúkok az almaseprőből lakmároznak be és ettől valósággal lerészegednek. Napjainkban számos állat „alkoholizmusa” és toxiko- mániája képezi kutatás tárgyát, helyszínen és laboratóriumokban egyaránt. Az állatkísérletek során az alkoholnak a szervezet különböző részeire gyakorolt hatását gyorsítani lehet és mindebből az ember és az alkohol „viszonyára” is következtetéseket vonhatnak le a kutatók. t'T A MA.TZSUGORIG Az alkoholistának számolnia kell az alkoholnak a májra gyakorolt káros hatásával is. A máj szervezetünk legnagyobb mirigye. Többirányú funkciója van: epét termel, szénhidrátokat raktároz, fontos színhelye a zsírok és fehérjék anyagcseréjének. Ezen. kívül vitaminokat tartalékol és általános méregtelenítést végez az emberi szervezetben. Az alkoholistáknál kialakulhat egy igen súlyos betegség, amelyet májzsugorodásnak, vagy májcirrhozisnak neveznek. Ez egy kórszövettani folyamat, amely a máj eredeti szerkezetének felbomlásával jár. A betegség folyamán a májnak megszűnik a lebenykés felépítettsége és helyén valósággal átépül a máj szerkezete. Májcirrhozis ritkán krónikus májgyulladásnak is következménye lehet, esetleg különféle méregbehatások is kiprovokálhatnak ilyen betegségeket. A májzsugorodás leggyakoribb formája azonban az alkoholos cirrhozis, amelynél a máj eleinte nagyobb a rendesnél, majd a betegség során zsugorodni kezd. A máj zsugorodást több évszázaddal ezelőtt megfigyelték már az orvosok. Egy, a XVIII. századból ránkmaradt írásból tudjuk, hogy a májcirrhozis lényegesen gyakrabban lép fel férfiaknál, mint nőknél. Miért? Azért mert a férfiak nagyobb mennyiségben fogyasztják az alkoholt, különösen a tömény italokat. Hogyan hat az alkohol a májra, és hogyan alakul ki ez a súlyos kórforma? ALKOHOL ES TÁPLÁLÉK Az alkohol a bélrendszerből szívódik fel és a kapuéren ke. resztül jelentős töménységben és mennyiségben jut be a májba. Egyrészt tehát a máj sejtjeit károsítja. Sajnos csak egyrészt, mert az alkohol egy másirányú tevékenységet is kifejt abban, hogy a májcirrhozis kialakul az alkoholistáknál. Az italos embernél az alkohol toxikus hatása mellett az a körülmény is fennáll, hogy táplálkozása elégtelenné válik. A krónikus alkoholista kalóriaszükségletét elsősorban itallal fedezi és nagyon keveset fogyaszt a szervezetre nézve nélkülözhetetlen táplálékokból, elsősorban a fehérjékből. Van azután a kérdésnek egy anyagi oldala is, a részeges embernek sokszor nem is marad pénze ahhoz, hogy kielégítően tudjon táplálkozni. Végül még egy körülmény kívánkozik ide: a tömény szeszek, a „rövid italok” könnyebben okoznak gyomor- és bélhurutot és a hurutos belekből a táplálék felszívódása is elégtelen. Tehát az alkoholistánál fo- gaskerékszerűen kapcsolódnak egymásba a kiváltó okok az alkohol toxikus hatásától, az elégtelen egyoldalú táplálkozáson keresztül a táplálék elégtelen felszívódásáig. A LEGJOBB GYÓGYSZER A MEGELŐZÉS A májcirrhozis nagyon súlyos betegség, ha nem is kell a gyógyíthatatlan betegségek csoportjába sorolni. A legbiztosabb a megelőzés, tehát meg kell akadályozni a kórforma kialakulását. Ennek egyetlen feltétele a mérsékelt alkoholfogyasztás, vagy a teljes tartózkodás az alkoholtól. Amennyiben a betegség kezdeti stádiumban van, még sok esetben meg lehet állítani a folyamatot. Súlyosabb stádiumban is előfordul, hogy hosszabb-rövidebb tünetmentes szakaszokat tud elérni az orvos. A cirrhozist májkíméléssel, diétával, és gyógyszerekkel kezelik. A májcirrhozi- sos betegnek természetesen ti. los alkoholt fogyasztania, de sokkal biztosabb mérsékelt al- kohqlfogyaaztással megelőzni ennek a súlyos kórtormának a kialakulását. EL Dobos szalmaapríto Az állattenyésztés fejlesztése korszerű taka’mányf eldolgozó és betakarító gépek gyártását teszi szükségessé. A bálázott szalmát nehéz felhasználni, mert a bála megbontása nem könnyű feladat. A képünkön látható traktorra szerelt bálabontó nagy szolgálatot tesz az állattenyésztők számára. Könnyűszerrel befúrja magát a bálákba és igen jó minőségű ilam ./ luiát biztosít. Fő alkotórészét az aprítódob kéaezi, amelytől csaknem félméteres átmérőjű hajlított cső vezet hátra a megrakásra váró pótkocsihoz. A csőben ventillátor nyomja a felaprított szalmát rendeltetési helyére. Kotróhajók A világszerte folyó Icikötőépítési és mederszabályozási munkálatok korszerű és nagy teljesítményű kotróhajók tervezését és gyártását igényli, A képünkön makettként ábrázolt szovjet kolróhajő sikerrel vizsgázott. A folyami kotróhajó minden műveletet automatikus irányítással végez, óránkénti teljesítménye 800—1400 köbméter. A víz és homoksugarat haladás közben mindkét oldalon 30 méteres távolságra löveli ki. Az új hajó öntöző-főcsatornák torkolatának tisztítására is alkalmas. A modern tudomány és technika lexikona Kommunikáció Az emberek egymás közötti, különféle üzenetváltásait, információátadó folyamatait nevezzük kommunikációnak. Az információátadás még nem kommunikáció általában, mert a kommunikáció sajátosan emberi; emberközi tevékenység. Az ún. emberalatti „fajok”, vagyis az állatok, de a gépek „kommunikációját” is csupán információátadásnak nevezzük. Csupán az emberi információátadás esetében van ugyanis értelme pl. hatékonyságról beszélni, amely nem függ ösz- sze a közvetlen motiváltsággal. Ha egy gépnek parancsot adunk valamilyen folyamat végzésére, vagyis információt adunk át számára (pl. megindítunk egy villanymotort, beolvassuk a programot a számítógépbe), akkor a gép nem tehet egyebet, minthogy elvégzi a feladatot. Hasonló a helyzet az állati információátadással is. Látszólag ugyan kibújhat kutyánk a felszólítás teljesítése alól, de ez a közvetlen motivációs, az állati tudat által felfogható parancsoló szükség hiánya miatt van így. Az emberi kommunikáció hatása nem ilyen közvetlen, hanem tudatunkon átszűrődött és ellenőrzött. Éppen ezért igen fontos tanulmányozni a hatásos emberi kommunikáció formáit, módjait. Többi közt ezt vizsgálják a tömeges kommunikációval ösz- szefüggésben is. A film, a tv, a rádió, az újságok azért jelentenek az emberi kommunikációban külön területet, mert» nem néhány ember, vagy éppen két ember beszélget egymással, hanem egyidejűleg hatalmas népcsoportok, sőt akár egész kontinensek lakói, mint; címzettek veszik a kommunikációt. Egy ilyen szituációba» egészen más viszonyok alakulnak, mint pl. négyszemközt*! beszélgetésben. Mindamellett valamennyi kommunikációs szituációnak vannak elengedhetetlen részei, ilyen a Feladó, aki a kommunikáció forrása: ilyen a Címzett (vagy a címzettek), akiknek valamilyen Csatornán (pl. rádión, telefonon, újságban, élő beszéd esetén a levegőn) keresztül átadják az Üzenetet, amely az az információ, amelynek átadásáért létrejön a kommunikáció. Szükséges továbbá egy közös Kód, nyelv, amelyet a feladó és a címzett egyaránt ismer, és amely alkalmas az üzenet „megfogalmazására”. Végül pedig a Környezetre (kontextusra) van szükség a kommunikáció létrejöttéhez, amelyre az üzenet vonatkozik. A kommunikáció tehát igen összetett jelenség; ezért vizsgálatával az információelméleten és a híradástechnikán túl nemcsak a kibernetika, de a nyelvtudomány, az általános jeltudomány (a szemiotika), a szociológia, a pszichológia és a szociálpszichológia egyaránt foglalkozik. Dinoszaurusz-bölcsőde Nem mindennapi -..bölcsőde” nyomaira bukkant egy leningrádi őslény tantudós. Egy szovjet- mongol expedíció tagjaként olyan helyeket tárt fel, ahol a történelem előtti időkben napvilágot láttak és első napjaikat töltötték a dinoszaurusz-csemeték. Ezek a „csecsemőotthonok” annak idején a nap melegétől áttüzesedett völgykatlanokban voltak. A leletek annál is értékesebbek, mert eddig csak két ilyen helyet ismert a tudomány, s itt a rég kihalt óriásoknak egyszerre több tojását is megtalálták. Sok ezer tojáshéj szilánk mellett megkövesedett tojásokból is sikerült összegyűjtenie egy igen gazdag kollekciót, amely a szakemberek egyhangú véleménye szerint a legteljesebb a világon. A gyűjtemény néhány példánya eléri a 15 centiméteres átmérőt és másfél liternyi térfogatot is. A tudós első ízben hajtotta végre a dinoszauruszok, illetve más kihalt és élő állatok által rakott tojások héjának összehasonlító finomszerkezeti vizsgálatát. Kiderült, hogy felépítését tekintve a dinoszaurusztöjás leginkább a ma élő madarak, például a struccok tojásaira hasonlít.
