Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-29 / 177. szám
Aratnak az egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos munkatársai most készítik a kísérleti parcellákon termesztett növények adatait. A gyűjtőmunkában és a laboratóriumi feldolgozásban az egyetem hallgatói is részt vesznek. Képünkön: kalászonként aratnak a kísérleti búzatáblán. (MTI foto — Molnár Edit felv. — K.S.) Meghosszabbítják-e az ideiglenes üzemeltetési engedélyt ? Svsfomillin forintba kerül ^ZaZmililO a pamuttextilművek tolnai gyára hármas számú új telepének építése. A kivitelező a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, a beruházó a Pamuttextilművek. Az új szövőgyár egy részében már ötvennyolc gépet üzemeltetnek. A szövőgépek folyamatos szerelése előtt nincs különösebb akadály. Az űj gyár üzembe állítását, pontosabban üzemeltetését függővé teszi a szociális létesítmények szeptember I-ig történő elkészítése. Szeptember 1-én a szakszervezet munkavédelmi felügyelete, a KÖJÁL és a tűzoltóság fogja kimondani, ha kimondhatja, hogy lehet-e öltöző, mosdó, WC nélkül üzemeltetni az új gyárat. A tolnai gyár építésével, valamint az új gyár telepítésével kapcsolatos kérdésekkel Ismerkedtek a helyszínen a járási pártbizottság munkatársai. A kötetlen, elvtársi beszélgetésen részt vett Tatár Lajos, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Varga Béla gyárigazgató, Schell Ferenc, az MSZMP gyári csúcsbizottságának titkára, Géringer Mihály műszaki vezető, Petrits Mária szb-titkár, Bizony József főművezető, pártvezetőségi tag, Hága Ferenc üzemrészi párttitkár és Fejős Ferencné, a gyári KiSZ- bizottság titkára, Majzik László, a járási bizottság munkatársa, Szautcr József a községi pártbizottság titkára, valamint Takács Istvánné, a pártbizottság nőreferense. A megbeszélés egyetlen témája, amely sok Kérdést és vitára alkalmas eseményt ölelt fel: a régi gyár áttelepítése az új, korszerűbe, az ezzel kapcsolatos politikai és gazdasági munka. Sajnos a tolnai gyár építése már ez ideig is sok gonddal járt. Az építőknek a múlt évi árvízi munka mialt csaknem negyedéven át szinte szüneteltetni kellett a m in- !'íit. aztán jöttek a .fontosabb'' beruházások, mint a Gemenc Hotel, a Szarvas Csárda, a Sió-zsilip. A tolnai építkezésről történt átcsoportosítás miatt a gyár nehéz helyzetbe került. Nem valószínű, hogy az építők szeptemberig elkészítik a szövődét kiszolgáló öltözőt, mosdót, WC-t. Márpedig ez esetben az új üzem részleges működtetésétől megvonják az engedélyt. Most is csak az engedélyezők jóindulatán múlik, hogy az új gyárban 58 szövőgéppel dolgozhatnak. Az ideiglenes engedélymegadásához kényszerűségből járultak hozzá az illetékes szervek képviselői. Mert az új szövőgyár fokozatos termelésbe állítása nélkül, nem tudnák a megszűnő üzem és az új között a folytonosságot megteremteni. Végűi is az új gyárba kerülő régi gépek felújítása, szerelése sok időt vesz igénybe. Kétnaponként tudnak egy-egy gépet felállítani ugyanakkor hiába szerelnék fel az összesét, ha a munkások ellátását nem tudnák megoldani. 4z építőipar ígérik, hogy a szociális létesítmények szeptember 1-igeikészülnek. Az építkezési megszemlélő pártbizottsági és gyári szakemberek szinte lehetetlennek tartják a munka elvégzését. Az építkezés valóban most érkezett el abba a stádiumba, amikor a legtöbb munkást kellene foglalkoztatni. Az építőmunka jelentős részét ugyan már elvégezték, de oly sok a szakipari teendő, hogy egyszerre nem is tudna annyi embere felvonulni, hogy egymástól hatékonyan tudnának dolgozni. Amennyiben szeptember 1- én nem hosszabbítják meg az üzemeltetési ideiglenes engedélyt — márpedig az említett beruházások befejezése nélkül az engedélyt nem lehet meghosszabbítani — úgy a Pamuttextilművek súlyos helyzetbe kerül. A vállalatnak e kritikus naptól kilencven szövőgépet kellene leállítani — addig még harminc-negyven gép felszerelését tervezik —, s ezek kiesését a termelésből semmi nem tudja pótolni. Súlyos exportmunkák maradnának el, melyek végül is más területen éreztetnék hatásukat. Az átadás-telepítés sok gondját megismerve a járási párt- bizottság első titkára is úgy értékelte a helyzetet, hogy sürgősen intézkedni keil Több variációt javasolt a probléma megoldására, melyek közül a következő biztat legtöbb eredménnyel: A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályát felkérik egy koordináló értekezlet megtartására, ahol az építők és beruházók megismertetnék a párt illetékes megyei vezetőit a jelentős könnyűipari beruházás megvalósításának, üzembe állításának problémáival. Ezen az értekezleten lehetne megtalálni a kivezető utat, megállapodni abban, hogy a továbbiakban hogyan tartsa be a gyár a szövödetelepési ütemtervet, hogy a termelésben fennakadások ne következzenek be. Szeptember elsejéig tulajdonképpen még egy hónap van hátra. Nagyon össze kell az építők és a gyárszerelők munkáját hangolni, hogy az új gyárat a kritikus nap után is lehessen üzemeltetni. Az építők azt ígérik, hogy a munkával elkészülnek. A gyáriak nem bíznak az ígéretben. Szeptember elsejéig azonban nem lehet várni, hogy majd akkor döntsék el, kinek volt, s van igaza. Sürgősen, hatásosan kell intézkedni, hogy a tolnai szövőgyár építése meggyorsuljon. A szövőgyár „£££& ügye kiemelt kérdésként szerepel a járási pártbizottságon, minden bizonnyal így Kezelik az építők, és a beruházók is — és ennek szellemében kell a hátralévő időben tevékenykedni minden érdekeltnek, akkor nem lesz kritikus nap szeptember elseje.- Pi Időhiány »7 gyszer mindenki kifakad: ha én igazgató len- " nék ... ! Persze fordított előjellel is gyakori: a világ minden pénzéért se vállalnám... ! — A vezetők, munkája, élete, életmódja és jelleme mindig is a köz- érdeklődés előterében állt, az új gazdasági mechanizmus életbe lépése óta azonban ugrásszerűen fokozódott ez az érdeklődés. Megnőtt a vezetők jogköre, felelőssége, s megnőtt az anyagi elismerés mértéke is. A kérdésre: könnyű-e a vezetőknek? — rendkívül nehéz a válasz. Az azonban már elöljáróban is megállapítható, hogy a vezetői tevékenység megítélésének és honorálásának is csak egy dolog képezheti az alapját: s ez a végzett munka, illetve annak eredményessége. A vezető: szakember, politikus, pszichológus, menedzser egyszemélyben. Tíz igazgatót kérdeztem meg: mire lenne az adott körülmények között a legnagyobb szüksége? — s heten azt válaszolták: több időre. Az időhiány, az agyonhajszoltság, s ezek függvényében a gyakorta tapasztalható felületesség ma gazdaságunk egyik legnagyobb problémája. A megnövekedett követelmények, új feladatok — mint amilyen az öt évre szóló tervek, illetve kollektív szerződések elkészítése volt —, sok mindent indokolnak, de az is egyre nyilvánvalóbb, hogy ma még a legtöbb helyen nem értékelik eléggé a vezetők idejét. Tucatnyi meghívó hever mindennap az igazgatói asztalokon, s e meghívók egy része egészen kis kaliberű rendezvényre szól. S mégis: menni kell. Menni kell, mert nálunk ilyenek a hagyományok, szokások. Az igazgató ilyenkor alig több reprezentatív személynél, aki egyik protokolláris ügy után a másikat bonyolítja. Ha egy vállalathoz vendég érkezik, feltétlenül bekívánkozik — be is viszik — az igazgatóhoz, legyen bármilyen célzatú is jövetele. Mindenki az eredményességről beszél, a gazdaságosságról, e téren még sincs semmiféle mérce. Mi volt ennek, vagy annak a rendezvénynek, összejövetelnek, látogatásnak az eredménye? Mit profitált ebből a gyár, a vállalat? — Semmit? Akkor nem lett volna szabad részt venni rajta, időt áldozni rá. * vezetés színvonala mindent eldönthet. A most elkészült negyedik ötéves tervek például jórészt a vezetők produktumai. Bátorság, fantázia, informáltság kellett elkészítésükhöz. A tét óriási. A jövőbe kellett látni, nagy pontossággal meghatározni, miből mennyi kell öt év után, s mit mennyiért lehet, illetve szabad majd előállítani? Ahol a vezetés hivatása magaslatán állt, s megfelelő időt is szentelhetett e munka elvégzésére, ott valószínű, hogy zavartalan és egyenletes lesz a fejlődés. Ahol nem __— nos hát ott mind enki saját kárán tapasztalja majd, milyen nagy a szerepük és felelősségük napjainkban a vezetőknek. Gazdálkodásunk soha nem látott változások időszakát éli. Ma még számos vonatkozásban egymás mellett van a régi és az új; az ómechanizmus megszokásai nap mint nap összeütköznek a reform új szellemű megoldásaival, s ebben a bonyolult helyzetben szinte minden azon múlik: hogy foglal állást az illetékes vezető. A nyílt és egyértelmű állásfoglalás pedig sohasem könnyű. B. S. Bányabiztosító berendezések A Várpalotai Szénbányák Vállalat új üzemegységébe különleges bányabiztosító berendezéseket gyártanak. A hidraulikus védőpajzsok a hazai bányákban nagyszerűen beváltak, sőt külföld is felfigyelt a magyar bányabiztosító berendezésekre. Jelenleg NSZK megrendelésre 200 pajzsot készítenek. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KSJ
