Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

Bgyeteol Könyv Pdas Le^aardó da V* «uw* VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! népújság A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 176. szám ÁRA: 80 BILLER Szerda, 1971. július 28. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Abdnl-Halim Khaddam látogatásáról Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására Abdul- Halim Khaddam, a Szíriái Arab Köztársaság miniszter­elnök-helyettese, külügyminisz­ter 1971. július 23. és 27. kö­nemzetközi jogi elismerése, az általános és teljes leszerelés, az öt nukleáris hatalom érte­kezletének megtartása mellett. A külügyminiszterek öröm­mel állapították meg, hogy a két ország és a két nép közötti Mindkét fél arra törekszik, hogy a lehetőségeket a két or­szág es a két nép javára haté­konyan kihasználja. Abdul-Halim Khaddam mi­niszterelnök-helyettes, külügy­miniszter szíriai látogatásra hívta meg Péter János külügy­minisztert, aki a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) Látogatás a Beloiannisz-gyárban ,-y. Sf'f'** ■' ' • % Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese fogad­ta Abdel-Halim Khaddamot, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. zött hivatalos, baráti látoga­tást tett a Magyar Népköztár­saságban. , Abdul-Halim Khaddam mi­niszterelnök-helyettest, külügy­minisztert fogadta Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának helyet­tes elnöke, Fehér Lajos és Vá- ;lyi Péter miniszterelnök-he­lyettes, továbbá találkozott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel. ■ Abdul-Halim Khaddam és Péter János szívélyes légkör­ben tárgyalt és őszinte eszme­cserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két ország kapcsolatairól. A szíriai fél elismerően nyi­latkozott a Magyarországon lá­tottakról. Egyetértésben megállapítot­ták, hogy a Közel-Keleten a helyzet változatlanul súlyos. A felek elítélik Izrael agresszív politikáját. Követelik az izraeli agresz- szió következményeinek felszá­molását, az izraeli csapatok feltétel nélküli kivonását min­den megszállt arab. területről. Helytelenítik a palesztinai néppel szembeni megtorláso­kat, támogatják a palesztinaiak önfeláldozó igazságos harcát törvényes nemzeti jogaik visz- szaszerzésére. A tárgyaló felek országaik teljes szolidaritásáról és támo­gatásáról biztosították az im­perialista agresszió ellen küz­dő hős vietnami népet. Kije­lentették, hogy támogatják a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány 1971. július 1-i hétpontos javaslatát. Véleményt cseréltek az euró­pai biztonságról, állást foglal­tak az európai biztonsági kon­ferencia összehívása, az NDK kapcsolatokat a barátság, a kölcsönös érdekeken alapuló szívélyes együttműködési kész­ség jellemzi. Egyetértettek abban, hogy a politikai, gazdasági, műszaki és kulturális együttműködés terü­letén kedvező feltételek kínál­koznak a kapcsolatok tovább­fejlesztésére és elmélyítésére. Abdul-Halim Khaddam mi­niszterelnök-helyettes, külügy­miniszter kedden délelőtt a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat kereste fel. A vendégeket Sellő Dénes, vezérigazgató köszöntötte, majd a gyár tanácstermében tájé­koztatót adott a csaknem száz­éves gyár múltjáról, jelenéről és jövő terveiről. A szíriai külügyminiszter és a társaságában levő személyi­ségek ezt követően a gyár ve­zetőinek kalauzolásával több gyárrészleget tekintettek meg Abdul-Halim Khaddam a gyár- látogatás végén nagy elisme­réssel nyilatkozott a látottak­ról, hangsúlyozva, hogy az üzem termékeit odahaza jól is­merik s azok méltán öregbítik a magyar híradóstechnikai ipar jó hírnevét. Szíriának érdeke, hogy tovább szélesítse a gaz­dasági kapcsolatait a Beloian- nisz-gyárral. Megnyílt a KGST ülésszaka Bukarestben kedden megnyílt a KGST 23. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesz Bulgária küldöttsége, Sztanko Todorovnak, a minisztertanács elnökének vezetésé­vel, Csehszlovákia küldöttsége, élén Lubomir Strougallal, a kormány elnökével, Lengyelország küldöttsége, Piotr Jaro- szewicznek, a minisztertanács elnökének vezetésével, a ma­gyar küldöttség, Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnöké­nek vezetésével, a mongol küldöttség, Szonomin Luvszan- nak, a minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével, az NDK küldöttsége, élén Willi Stoph-fal, a minisztertanács el­nökével, a román küldöttség, Ion GKeorghe Maurernek, a minisztertanács elnökének vezetésével, a szovjet küldöttség, élén Alekszej Kosziginnel, a minisztertanács elnökével. Az ülésszak munkájában részt vesz Jugoszlávia küldött­sége is, Alekszander Grlicskovnak, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon Ion Gheorghe Maurer, a román küldött­ség vezetője elnököl. (MTI) A gyermekgondozási segély első három éve . 1970 régéig 2,6 milliárd forint A világközvélemény a gyer­mekgondozási segély intézmé­nyének bevezetését magyar . csodaként emlegeti. Nem ok nélkül, hiszen a hazánknál na­gyobb, gazdagabb országok sem valósítottak meg eddig* hasonlót. • A népesedési, munkaügyi, pénzügyi és társadalompoliti­kai szempontból egyaránt je­lentős gyermekgondozási se­gély Statisztikailag mérhető hatásait a közelmúltban vizs­gálta meg a Központi Statisz­tikai Hivatal társadalmi szol­gáltatások főosztálya. Az alábbiakban összefoglal­juk a gyermekgondozási segély 3 éves alakulásának főbb vo­násait, a KSH által publikált adatok fölhasználásával. Hazánkban gyermekgondozá­si segélyre 1970. végéig 2,6 milliárd forintot fizettek ki. Ebből 1970-ben, ami az első teljes körű évnek számít, 1,2 milliárd forintot. A jelenleg birtokunkban * lévő adatok előrejelzése szerint a gyermek- gondozási. segélyt igénybe ve­vők számának lassú növeke­dése nyomán évi 1,2—1,4 mil­liárd forint között állandósul várhatóan a segély összege az elkövetkező években. A 3 1967. számú kormány- rendelettel bevezetett és az 5 1969. sz. kormányrendelettel kiegészített gyermekgondozási segély gyors elterjedését, nép­szerűségét dokumentálja, hogy a társadalombiztosítási szol­gáltatásokra- fordított kiadá­sok összege 1967—1970 között 34,7 százalékkal növekedett. E növekedésen belül a gyerekek ellátásával kapcsolatos szolgál­tatások összege ugyancsak ezen idő alatt 43,8 százalékkal emel­kedett. Az emelkedés elsősor­ban a gyermekgondozási se­gély címén kifizetett összeg alakulásával függ össze. 1970. végéig kerekén 250 ezer nő, a jogosultak kétharmad ré­sze vette igénybe a segélyt. Az igénybevételi arány • a fizikai dolgozók között, általában az alacsonyabb képzettségű, ala­csonyabb keresetű munkakö­rökben. a legmagasabb. Közismert, hogy a gyermek- gondozási segély bevezetésének jelentős népesedéspolitikai ha­tása volt. bár szerepét nem tekinthetjük kizárólagosnak a népesedés fölélénkülésében. Örömmel nyugtázhatjuk vi-' szont, az elmúlt három év ta­pasztalatai alapján, hogy a keresőképes dolgozó nőké a meghatározó szerep és nem az eltartottaké, a demográfiai élénkülésben, a születések szá­mának növekedésében. A segély igénybevételi ará­nyában igen számottevő elté­rések vannak a nők lakóhelyi megoszlása ézerint. Megyénk­ben például a szülő nők 67,2 százaléka vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Egyébként, a segély hatása túlnyomórészt a nők első szü­lésének az előbbre' hozását, ki­sebb mértékben a 2—3. gyer­mek születésének előbbre hozá­sát eredményezte. A nagy csa­ládok újbóli elterjedésének je­leit ez ideig nem tapasztal­hattuk. A béke és barátság jegyében Ma, a kora délutáni órákban kezdődik el az 1971-es év tar­talmában és külsőségeiben egy­aránt demonstratív esemény­sora, a Duna menti fiatalok ta­lálkozója. Az ötnapos seregszemle cél­ja kettős. Először az, hogy folytassa a korábbi években már; megteremtett hagyomá­nyokat és a negyedik pl kálóm­mal megrendezett találkozóra várja a Duna menti megyék ifjú kommunistáinak legjobb-' Jatt: tüntetni a-béke és barát­ság, az internacionalizmus iigve mellett, hitet tenni a po- cialista haza szeretetéről, ar­ról a sokoldalú tudásról, ami a jelen munkásait, a jövő örö­köseit az ifjúságot jellemzi. A Duna menti fiatalok ta­lálkozója 1971. évi megrende- .zésének különös jelentőséget .az ád, he^v az ifjúsági moz­galom a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusá­ra készül és e számadásokkal teli időszakban ezzel, az, or­szágosnak tekinthető akcmval, a Duna menti fiatalok 'talál­kozójával, ifjúságunk a közel­gő kongresszust kívánja méltó­képpen köszönteni. Az ifjú kommunisták nagy nvári seregszemléjének* vala­hány, program szerinti esemé­nye alkalmas arra, hogy meg­mutassa fiatalságunk elköte­lezettségét a Szocialista építés^ ben, bizonyítsa helytállását a soron lévő gazdasági, társa­dalmi, politikai feladatok végrehajtásában. Számot ad­jon kezdeményező készségéről, aktivitásáról, arról, hogy éle­tét alkotó szellem hatja át és társadalmunk életében a párt ifjúságpolitikai határozatainak megfelelőén kívánja hivatását teljesíteni. Amikor köszöntjük a Duna menti fiatalok 4. találkozójá­nak résztvevőit, a rendező, vendéglátó és Tolna megyei fiúk és lányok mellett Győr- Sopron, Komárom, Pest, Bács- Kiskun, Fejér, Baranya és Bu­dapest ifjúsági vezetőit és fia­taljait. egyúttal azt kívánjuk, hogy az ötnapos találkozó meg­feleljen eredményeiben a se­regszemle céljának. A béke és barátság, a nemzetköziség szel­lemében köszöntse a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség 1971. decemberére össze­hívott VIII. kongresszusát, mely feladata szerint a KISZ tevékenységének tapasztalatait elemzi majd és kidolgozza- — az MSZMP KB 1970. februári ifjúságpolitikai határozata ésa^ X. pártkongresszus útmutatá­sai alapján — az ifjúsági szö­vetség továbbfejlődésének, ál­talános és az egyes ifjúsági ré­tegek körében végzendő fel­adatait. Jó munkát, fiatalok! j

Next

/
Oldalképek
Tartalom