Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

A szentimentális kardszárnyú delfin A tenger alatti dzsungel nagy­vad jai között jelen, pillanat­ban a kardszárnyú delfin a leg­keresettebb, a legfigyelmesebb vizsgálat alá vett állat. Cous­teau, Ramon Bravo, Murray Newmann, valamint az óceán­kutatással foglalkozó vala­mennyi zoológus kitartó szor­galommal követi a kardszárnyú delfineket. Felderítésre vár ugyanis az a tény, hogy vajon ez a csodálatos tengeri állat vérszomjas gyilkos, vagy az ■óceánok entellektüelje, amely­nek intelligenciafoka magasan meghaladja a közönséges del­finét? A kardszárnyú delfin szaba­tos meghatározása valahogy így hangzik: a nagy delfinek .családjába tartozik, hossza el­érheti a 9 métert. Állkapcsá­ban kúpos fogak foglalnak he­lyet. Gyakran falkában vadá­szik, méretre tekintet nélkül megtámad minden elébe kerü­lő állatot. Előfordulási terü­lete igen nagy, a jégmezők kö­telében éppúgy találkozha­tunk vele, mint a trópusi ten­gerekben, de sok esetben még Franciaország partvidéke kö­zelében is előfordul. Három­szögletű úszószárnya, különö­sen az apaállatoké, elérheti az 1,80 méter magasságot. Fején, szeme mögött nagy fehér folt -látható. Agresszív magatartása miatt á régiek gladiátor delfinnek, .az angolok gyilkos bálnának, a •franciák tigrisbálnának nevez­ték. A XVIII. és XIX. század­ból számos olyan metszet áll .rendelkezésünkre, amelyek bál­nákat és hajókat megtámadó kardszárnyú delfincsapatokat ábrázolnak. Hajósok leírásából •tudjuk, hogy előfordult olyan eset, amikor a kardszárnyú 'delfin a jégtáblán hason csúsz­va közelítette meg a pihenő fókákat és nem egyet felfalt \közülük. Más alkalommal kü­lönböző cetfélékre támadt rá és kitépte nyelvüket. A múlt század folyamán az egyik ausztráliai öbölben furcsa együttműködésre került sor a bálnavadászhajók és a kard­szárnyú delfinek között. A del­finek bekerítették a bálnákat és a bálnavadászhajó felé te­relték őket Abban a pillanat­ban, amikor a szigony bele­fúródott a bálna testébe a kardszárnyú delfinek furcsa magatartást tanúsítottak. A megsebzett állat alá úszva megakadályozták, hogy el­merüljön és így az emberek könnyűszerrel kiemelhették a zsákmányt. A bálna kimúlta után a kardszárnyú delfinek megelégedtek azzal, hogy fel­tépték torkát és nyelvét el­fogyasztották. A tetemet ott­hagyták. Vajon, a hosszú szárnyú bál­nával könnyűszerrel végezni tudó kardszárnyú delfinek miért engedték át a gyilkolás munkáját az embernek? Vajon miért elégedtek meg a bálna nyelvével, amikor jól tudjuk, hogy más esetben rendkívül szívesen felfalják áldozatukat? Ezekre a kérdésekre nem tudjuk a választ, de ugyanígy azt sem tudjuk, hogyan vált a kutya az ember barátjává. 1960-ban egy halászhajó- raj halászott a nyílt tengeren. Egyszerre kardszárnyú delfi­nek tűntek fel. Távoltartásuk­ra szigonyágyúval szerelték fel a hajókat. Egy delfint meg­öltek. Harminc perccel később az ágyúkkal felszerelt hajók nem voltak képesek megköze­líteni a delfineket, amelyek fenyegetőleg vették körül az ágyúval nem rendelkező hajó­kat. Nyilvánvaló volt, hogy felismerték a veszélyt. S mi­után az egész delfinraj azonos magatartást tanúsított. ez nemcsak azt bizonyította, hogy ezek az állatok értelmesek, ha­nem azt is, hogy a közönséges delfinekhez hasonlóan, igen ki­finomult hangközlési rendsze­rük is van. í 964-ben a Vancouveri-öböl- ben befogtak egy kardszárnyú delfint. Kétéves volt, több mint egy tonna súlyú. Az általános várakozással ellentétben ez a „gyilkos bálna” a kutatókkal a lehető legszeretetreméltóbban viselkedett. Hagyta, hogy ence- falogramot és elektrocardiog- ramot készítsenek róla, s magnószalagra vegyék hang­ját. A kutatók elnevezték Moby Dolinák. Az első hetekben Moby Doll vidáman játszott. Jól tartották kis halakkal, ő pedig megelégedésében igen változatos „beszéddel” örven­deztette meg a kutatókat. Ez nyilvánvaló közlési vágyról tett tanúbizonyságot. Azonban senki sem válaszolt neki. Ha­marosan rájött arra. hogy sa­ját hangját hallja vissza a magnószalagról. 1964. októbe­rében elkedvetlenedett, nem fogadott el többé ennivalót. Egy szép napon pedig egészen mélyen lemerült a tengerbe és soha többé' nem került elő. Ez pedig fontos üzenet volt az emberek számára. Bizonyí­téka annak, hogy a kardszár­nyú delfinek, — bármilyen vérszomjas gyilkosai is a ten­ger világának —, az emberrel szemben ugyanúgy viselked­hetnek, mint a szeretetre mél­tó közönséges delfinek. Szovjet szobrászok sikere Párizsban Egy hónapon keresztül te- szocialista országokban szá­kinthették meg a francia fő- mos művész követi." város lakói három szovjet szobrász, Vera Muhina, Anna Tengerészek iskolája A Schmidt hadnagy nevét viselő herszoni tengerészeti is­kola hallgatói a „Barát” vitorláson végzik gyakorlatukat. Mintegy kétezer ember ta­nul Herszonban, (az Ukrán SZSZK déli részén) az 1905-ös első orosz forradalom résztve­vője, Schmidt hadnagy nevét viselő tengerésziskola négy fa_ kultásán. Ez az egyik legré­gibb tengerészeti iskola a Szovjetunió tizenegy hasonló intézménye közül. Az iskola 137 éves fennállása óta a ten­geri flotta több mint 13 ezer szakemberét készítette fel. Az iskola végzett tanítványai kö­zött admirálisokat és tudóso­kat is találunk, többen lettek közülük korszerű tengerjáró hajók tisztjei, kapitányai. Most éppen vizsgaidőszak van. A végzősök négyévi ta­nulás után, diolomával a ke­zükben, leendő munkahelyük felé indulnak. Az elsőéves hallgatók pedig a híres „Ba­rát” nevű vitorláson történő tanhajózás előtt állnak. A leendő tengerészek az első ten­gerre szállás előtt ezen a ha-* jón, a kikötőben tanulnak meg a kötélzettel bánni, ügyesen járni a vitorlarúdon, gyorsan felmászni az árbocra. Persze, mielőtt a gyakorlati foglalko­zásokra áttérnének, sok időt töltenek el az előadótermek­ben, a modern felszereléssel? szerkezetekkel, gépekkel, bér­rendezésekkel ellátott labora­tóriumokban, szertárakban. A tengerészeti iskola falai közül, a négy — hajóirányítói, hajógépészi, elektroműszerészig rádióműszerészi — fakultásról kiválóan képzett szakembereb kerülnek ki* így segítik a betörőt A zuzmók titka Eszak-Tiensan hegyi szoro­saiban rendszertelen elhelyez­kedésű hatalmas görgeteghal­mok — hajdani hegyi sár és ■kőáradatok nyomai keltik fel a figyelmet. A gyakran több tu­cat tonna súlyú görgeteghal­mokat sokszor sárgászöld zuz­mó borítja. A különös élő be­vonat felkeltette a Kazah Hid- rometeorológiai Intézet tudó­sainak figyelmét. Kiderült, hogy a zuzmók méretei alcp- ján meghatározható a hegyi áradatok periodikussága. Ez a természetes indikátor érdekes következtetéshez vezetett: Zai- lijszkoje Alatau völgyeiben a leghatalmasabb kő- és sárlavi­nák átlag 80—100 évenként ismétlődtek. Csattanás töri meg a csen­det és a szétváló jégtáblák közül pontosan az Északi­sarkon, kiemelkedik egy acél­torony. Az angol Dreadnought atommeghajtású tengeralatt­járó tornya ez. A fedélzeten utazó tudósok leszállnak a jégtáblára és felméréseket ké­szítenek. A hideg természe­tesen sarki; —-35 Celsius fok. Egymást követő turnusokban a legénység is kimerészkedik a friss levegőre. A környék egyhangú és ellenséges, a látóhatárt köd borítja, A Dreadnought 1500 mérföldet tett meg a jégtáblák alatt, mielőtt felbukkant volna a világ csúcsán. Golubkina és Szarara Lebe- gyeva műveit a párizsi Rodin múzeumban. A Kiállítást a francia—szovjet kulturális együttműködés keretében ren­dezték meg. A nagyszámú látogatót a bejáratnál Vera Muhina ismert szobra, a „Munkás és kolhozparasztnő” fogadta, melyet első ízben 1937-ben mutattak be Párizs­ban a világkiállításon. A francia közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta a szov­jet kiállítást. „A képzőművé­szet történetében — írta a L’Humanité kritikusa — ke­vés olyan tehetség akad, mint a három szovjet szobrász. Munkásságuk lényege az élet igazsága, ez ihletük fő forrá­sa. A kiállítás lehetővé teszi a szovjet szobrászat fejlődé­si állomásainak nyomon kö­vetését. .Munkás és kolhoz­parasztnő’ szoborcsoportjával Vera Muhina iskolát alapított a szobrászatban, melynek esz­tétikai alapelveit jelenleg a Ma már aiz Északi-sark el­érése atommeghajtású tenger­alattjáróval nem számít út­törő vállalkozásnak. Tizen­három év telt el azóta, hogy az amerikai Nautilus-nak első ízben sikerült — gyakran három—tizenöt méter vastag­ságú jégpáncél alatt négy na­pig hajózva — egy augusz­tusi éjszakán elérnie a Föld tengelyét Nem bukkant fel az Északi- sarkon, mert ez nem szere­pelt a programjában, viszont első ízben mérte meg ponto­san a tengervíz mélységét ezen a ponton. Előfordul, Hogy valaki hosszabb tá­voliét után, vagy munkából hazatér, és megdöbbenve tapasztalja: betörő járt a lakásban. Szalad a rendőr­ségre, értesíti az Állami Biztosítót — bizony kára van. Gyakoriak-e a lakásbetörések? S mennyiben játszik a betörő kezére a nemtörődömség ? A lakásbetöréses bűnügyek száma év­ről évre csökkenőben van, nagyobb mérvű lehetne a csökkenés azonban, ha az emberek jobban vigyáznának lakásukra. Könnyelműségük sok eset­ben szinte elképesztő. Valahogyan így vélekednek: ,,Miért éppen hozzám tör­nének bel'’ Vagy: ,.Lakásomat bizto­sítottam”. Érdekes az utóbbi álláspont. A lakásbiztosítás nemcsak a betörés okozta kárt téríti meg, hanem egyéb más módon okozott károkat is. Mégis, az emberek ügyelnek arra, hogy pél­dául ne hogy tüzet okozzanak a lakás­ban, az ablakot véletlenül se törjék be, ne érje őket baleset, stb. Ezzel szemben igen keveset törődnek azzal, hogy megnehezítsék a lakásbetörő dol­gát. Pedig az ,.ördög nem alszik”. Ma­napság mindenkinek van otthon érté­kes tárgya, s a betörőnek megéri, ha könnyűszerrel behatolhat a lakásba és maaához veheti. Mit tanácsol a szakember? Az őj. lakásba költöző ne eléaedjen mea az­zal a zárral, amit a lakás átvételekor kapnak. Ezek fél Wertfieim-zárak. Az álkulcsos betörők többsége ezekre a zárakra specializálta maaát. Az új la­kónak megéri, ha az ajtóra még egy biztonsági zárat is felszerelnek. A ta­pasztalat azt mutatja: a lakásbetörők elkerülik a kétzáras oltókat, mivel a biztonsáaT zárnál álkulcsot használni nem tudnak. A feszítés pedig zajos, és veszélyes számukra. Számos lakás aitaián hosszúkás ki­tekintőablak van. Ezt még rövid időre sem szabad nyitva hagyni. Több ízben előfordult, hoay ilyen esetekben a be­törő egyszerűen benvúlt a nyitott kis- ablakon, kivette a zárban hanvott kul­csot és arról lenyomntot készített. Ké­sőbb pedia az eredeti kulcs pontos másolatával behatolt n lakásba. De a nyitva hoavott kémlf’Ónbtakon benvúl- va kinvithntía az aitót is, besurranhat nz előszobába, és a fogasról elemei­ket? a kabátokat. Természetesen megtörténik az fs, hogy a betörő még a Wertheím-zárral is megbirkózik, majd aitófeszítés út?án be?ut a fakásha. A betörő dolaát azonban megnehezíthetjük azzal is, hoay a belső ajtókat zárva tart'ulc. Különö­sen vonatkozik ez q szekrényekre. El­terjedt szokás az, hogy csak azt a szekrényt tartják zárva, amelyben pénzt, vagy értéket őriznek. A betörők ezzel tisztában vannak, s csak ezzel a szek­rénnyel ,,foglalkoznak”. El is emelik belőle az értékeket. Ha viszont mind­egyik szekrényt zárva találják, nehe­zebb a „tájékozódásuk”, és időhiány­ban esetleg nem is találják meg a keresett tárgyakat. Készpénzt lehetőleg seki ne tartson Otthon. Az Állami Biztosító egyébként sem téríti meg. Megőrzésre a legbiz­tosabb hely az OTP. Lehetőleg jeligés, vagy névre szóló betétkönyvet kérjenek. Ezeket, ha meg is kaparintja a betörő, kiváltására nincs módja. Főleg a régi házakban igen elter­jedt módszer az ún. riglihúzás. Ezek kétszárnyas ajtójú lakások. Sokan meg­feledkeznek arról, hogy az ajtóriglit alul is, felül is rögzítsék, így megköny- nyítik a betörő bejutását a lakásba. De behatolhat a lakásba az ajtók fe­letti szellőzőablakon is, ha azokat nyitva tartják. Különösen könnyen be­mászhat akkor, ha az ajtó alsó abla­kai előtt vasrács van. Ugyanis ezek létrául szolgálnak a betörőnek, hogy a nyitva hagyott felső ablakon is be­mászhasson. A betörő figyelmét gyakran maguk a lakók hívják fel arra, hogy hozzá­Négyszáz „dohányzás elleni klub” alakult az NSZK-ban, amióta a nyugatnémet egész­ségügyi és családvédelmi mi­niszter megindította kampá­nyát a dohányzás ellen. A klu­bok tagjai 12—17 éves fiata­A csehszlovákiai újságáru­soknál új folyóirat jelent meg, „Piramis” címmel. Ez a havon­ta megjelenő folyóirat nem ha­sonlít egyetlen szokásos sajtó­termékhez sem. A Piramis sa­játos, periodikusan megjelenő lexikon. Rövid, népszerűén megírt cikkeiben megismerteti olvasóit a gazdaság, a tudo­mány, a technika, az irodalom, juk nyugodtan betörhetnek. Ugyonísj ha rövidebb-hosszabb időre eltávoznak a lakásból, a külső ajtóra kihelyezett cédulán közlik távollétüket a postás­sal, gázossal stb. A betörő így tudó« mást szerez arról, hogy a lakás gazdá­ja nem tartózkodik otthon, oda akár éjjel is behatolhat, ami számára sok­kal biztonságosabb. Lehetőleg kerülni kell az ilyen cédulák kifüggesztését, Helyesebb az, ha a lakó távollétébere megkéri szomszédját, vagy a házmes­tert: két—három naponként nézzen be a lakásba. Ha ez idő alatt mégis be­törtek oda, hamarabb fedezik fel ée könnyebb a tettest kézrekeríteni. Különösen a peremkerületekben n®=> gyón helytelen szokás az, hogy a kul- csőt a lábtörlő alá, a gázóra dobo­zába, stb. helyezik. E rejtekhelyeket a betörők is ismerik, a lakáskulcsot rö­vid keresgélés után meg is találják. Tanácsos lenne — de ma még na«» gyón kevesen teszik meg —, ha azok* akik zsebrádiót, magnetofont, fényké­pezőgépet vásárolnak, ezek gyártási számát feljegyeznék. Esetleges eltulaj­donításakor e szám ismeretében a tet­test könnyebb megtalálni, és az ello­pott érték is visszakerülhet tulajdono­sához. BÁN ERNŐ lók, a dohányzás elleni karivá pány elsősorban őket kívánja elérni. A kampány lebonyolítá­sával egy reklámügynökséget bíztak meg, 250 000 nyugatné­met márkás szubvenciót be* csátva rendelkezésére. a művészet legújabb eredmé^ nyeivel. Az újságot számos ábra, térkép, rajz, fénykép te­szi szemléletesebbé. A kiadvány szervezői arra számítanak, hogy a Piramis előfizetőinek 5—6 év múlva teljesnek tekinthető népszerű lexikon áll majd rendelkezésé^ re a korszerű ismeretekről. Tengeralattjáró az Északi-sarkon Dohányzásellenes klubok az NSZK-ban Üjságlexikon Csehszlovákiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom