Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
A szentimentális kardszárnyú delfin A tenger alatti dzsungel nagyvad jai között jelen, pillanatban a kardszárnyú delfin a legkeresettebb, a legfigyelmesebb vizsgálat alá vett állat. Cousteau, Ramon Bravo, Murray Newmann, valamint az óceánkutatással foglalkozó valamennyi zoológus kitartó szorgalommal követi a kardszárnyú delfineket. Felderítésre vár ugyanis az a tény, hogy vajon ez a csodálatos tengeri állat vérszomjas gyilkos, vagy az ■óceánok entellektüelje, amelynek intelligenciafoka magasan meghaladja a közönséges delfinét? A kardszárnyú delfin szabatos meghatározása valahogy így hangzik: a nagy delfinek .családjába tartozik, hossza elérheti a 9 métert. Állkapcsában kúpos fogak foglalnak helyet. Gyakran falkában vadászik, méretre tekintet nélkül megtámad minden elébe kerülő állatot. Előfordulási területe igen nagy, a jégmezők kötelében éppúgy találkozhatunk vele, mint a trópusi tengerekben, de sok esetben még Franciaország partvidéke közelében is előfordul. Háromszögletű úszószárnya, különösen az apaállatoké, elérheti az 1,80 méter magasságot. Fején, szeme mögött nagy fehér folt -látható. Agresszív magatartása miatt á régiek gladiátor delfinnek, .az angolok gyilkos bálnának, a •franciák tigrisbálnának nevezték. A XVIII. és XIX. századból számos olyan metszet áll .rendelkezésünkre, amelyek bálnákat és hajókat megtámadó kardszárnyú delfincsapatokat ábrázolnak. Hajósok leírásából •tudjuk, hogy előfordult olyan eset, amikor a kardszárnyú 'delfin a jégtáblán hason csúszva közelítette meg a pihenő fókákat és nem egyet felfalt \közülük. Más alkalommal különböző cetfélékre támadt rá és kitépte nyelvüket. A múlt század folyamán az egyik ausztráliai öbölben furcsa együttműködésre került sor a bálnavadászhajók és a kardszárnyú delfinek között. A delfinek bekerítették a bálnákat és a bálnavadászhajó felé terelték őket Abban a pillanatban, amikor a szigony belefúródott a bálna testébe a kardszárnyú delfinek furcsa magatartást tanúsítottak. A megsebzett állat alá úszva megakadályozták, hogy elmerüljön és így az emberek könnyűszerrel kiemelhették a zsákmányt. A bálna kimúlta után a kardszárnyú delfinek megelégedtek azzal, hogy feltépték torkát és nyelvét elfogyasztották. A tetemet otthagyták. Vajon, a hosszú szárnyú bálnával könnyűszerrel végezni tudó kardszárnyú delfinek miért engedték át a gyilkolás munkáját az embernek? Vajon miért elégedtek meg a bálna nyelvével, amikor jól tudjuk, hogy más esetben rendkívül szívesen felfalják áldozatukat? Ezekre a kérdésekre nem tudjuk a választ, de ugyanígy azt sem tudjuk, hogyan vált a kutya az ember barátjává. 1960-ban egy halászhajó- raj halászott a nyílt tengeren. Egyszerre kardszárnyú delfinek tűntek fel. Távoltartásukra szigonyágyúval szerelték fel a hajókat. Egy delfint megöltek. Harminc perccel később az ágyúkkal felszerelt hajók nem voltak képesek megközelíteni a delfineket, amelyek fenyegetőleg vették körül az ágyúval nem rendelkező hajókat. Nyilvánvaló volt, hogy felismerték a veszélyt. S miután az egész delfinraj azonos magatartást tanúsított. ez nemcsak azt bizonyította, hogy ezek az állatok értelmesek, hanem azt is, hogy a közönséges delfinekhez hasonlóan, igen kifinomult hangközlési rendszerük is van. í 964-ben a Vancouveri-öböl- ben befogtak egy kardszárnyú delfint. Kétéves volt, több mint egy tonna súlyú. Az általános várakozással ellentétben ez a „gyilkos bálna” a kutatókkal a lehető legszeretetreméltóbban viselkedett. Hagyta, hogy ence- falogramot és elektrocardiog- ramot készítsenek róla, s magnószalagra vegyék hangját. A kutatók elnevezték Moby Dolinák. Az első hetekben Moby Doll vidáman játszott. Jól tartották kis halakkal, ő pedig megelégedésében igen változatos „beszéddel” örvendeztette meg a kutatókat. Ez nyilvánvaló közlési vágyról tett tanúbizonyságot. Azonban senki sem válaszolt neki. Hamarosan rájött arra. hogy saját hangját hallja vissza a magnószalagról. 1964. októberében elkedvetlenedett, nem fogadott el többé ennivalót. Egy szép napon pedig egészen mélyen lemerült a tengerbe és soha többé' nem került elő. Ez pedig fontos üzenet volt az emberek számára. Bizonyítéka annak, hogy a kardszárnyú delfinek, — bármilyen vérszomjas gyilkosai is a tenger világának —, az emberrel szemben ugyanúgy viselkedhetnek, mint a szeretetre méltó közönséges delfinek. Szovjet szobrászok sikere Párizsban Egy hónapon keresztül te- szocialista országokban szákinthették meg a francia fő- mos művész követi." város lakói három szovjet szobrász, Vera Muhina, Anna Tengerészek iskolája A Schmidt hadnagy nevét viselő herszoni tengerészeti iskola hallgatói a „Barát” vitorláson végzik gyakorlatukat. Mintegy kétezer ember tanul Herszonban, (az Ukrán SZSZK déli részén) az 1905-ös első orosz forradalom résztvevője, Schmidt hadnagy nevét viselő tengerésziskola négy fa_ kultásán. Ez az egyik legrégibb tengerészeti iskola a Szovjetunió tizenegy hasonló intézménye közül. Az iskola 137 éves fennállása óta a tengeri flotta több mint 13 ezer szakemberét készítette fel. Az iskola végzett tanítványai között admirálisokat és tudósokat is találunk, többen lettek közülük korszerű tengerjáró hajók tisztjei, kapitányai. Most éppen vizsgaidőszak van. A végzősök négyévi tanulás után, diolomával a kezükben, leendő munkahelyük felé indulnak. Az elsőéves hallgatók pedig a híres „Barát” nevű vitorláson történő tanhajózás előtt állnak. A leendő tengerészek az első tengerre szállás előtt ezen a ha-* jón, a kikötőben tanulnak meg a kötélzettel bánni, ügyesen járni a vitorlarúdon, gyorsan felmászni az árbocra. Persze, mielőtt a gyakorlati foglalkozásokra áttérnének, sok időt töltenek el az előadótermekben, a modern felszereléssel? szerkezetekkel, gépekkel, bérrendezésekkel ellátott laboratóriumokban, szertárakban. A tengerészeti iskola falai közül, a négy — hajóirányítói, hajógépészi, elektroműszerészig rádióműszerészi — fakultásról kiválóan képzett szakembereb kerülnek ki* így segítik a betörőt A zuzmók titka Eszak-Tiensan hegyi szorosaiban rendszertelen elhelyezkedésű hatalmas görgeteghalmok — hajdani hegyi sár és ■kőáradatok nyomai keltik fel a figyelmet. A gyakran több tucat tonna súlyú görgeteghalmokat sokszor sárgászöld zuzmó borítja. A különös élő bevonat felkeltette a Kazah Hid- rometeorológiai Intézet tudósainak figyelmét. Kiderült, hogy a zuzmók méretei alcp- ján meghatározható a hegyi áradatok periodikussága. Ez a természetes indikátor érdekes következtetéshez vezetett: Zai- lijszkoje Alatau völgyeiben a leghatalmasabb kő- és sárlavinák átlag 80—100 évenként ismétlődtek. Csattanás töri meg a csendet és a szétváló jégtáblák közül pontosan az Északisarkon, kiemelkedik egy acéltorony. Az angol Dreadnought atommeghajtású tengeralattjáró tornya ez. A fedélzeten utazó tudósok leszállnak a jégtáblára és felméréseket készítenek. A hideg természetesen sarki; —-35 Celsius fok. Egymást követő turnusokban a legénység is kimerészkedik a friss levegőre. A környék egyhangú és ellenséges, a látóhatárt köd borítja, A Dreadnought 1500 mérföldet tett meg a jégtáblák alatt, mielőtt felbukkant volna a világ csúcsán. Golubkina és Szarara Lebe- gyeva műveit a párizsi Rodin múzeumban. A Kiállítást a francia—szovjet kulturális együttműködés keretében rendezték meg. A nagyszámú látogatót a bejáratnál Vera Muhina ismert szobra, a „Munkás és kolhozparasztnő” fogadta, melyet első ízben 1937-ben mutattak be Párizsban a világkiállításon. A francia közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta a szovjet kiállítást. „A képzőművészet történetében — írta a L’Humanité kritikusa — kevés olyan tehetség akad, mint a három szovjet szobrász. Munkásságuk lényege az élet igazsága, ez ihletük fő forrása. A kiállítás lehetővé teszi a szovjet szobrászat fejlődési állomásainak nyomon követését. .Munkás és kolhozparasztnő’ szoborcsoportjával Vera Muhina iskolát alapított a szobrászatban, melynek esztétikai alapelveit jelenleg a Ma már aiz Északi-sark elérése atommeghajtású tengeralattjáróval nem számít úttörő vállalkozásnak. Tizenhárom év telt el azóta, hogy az amerikai Nautilus-nak első ízben sikerült — gyakran három—tizenöt méter vastagságú jégpáncél alatt négy napig hajózva — egy augusztusi éjszakán elérnie a Föld tengelyét Nem bukkant fel az Északi- sarkon, mert ez nem szerepelt a programjában, viszont első ízben mérte meg pontosan a tengervíz mélységét ezen a ponton. Előfordul, Hogy valaki hosszabb távoliét után, vagy munkából hazatér, és megdöbbenve tapasztalja: betörő járt a lakásban. Szalad a rendőrségre, értesíti az Állami Biztosítót — bizony kára van. Gyakoriak-e a lakásbetörések? S mennyiben játszik a betörő kezére a nemtörődömség ? A lakásbetöréses bűnügyek száma évről évre csökkenőben van, nagyobb mérvű lehetne a csökkenés azonban, ha az emberek jobban vigyáznának lakásukra. Könnyelműségük sok esetben szinte elképesztő. Valahogyan így vélekednek: ,,Miért éppen hozzám törnének bel'’ Vagy: ,.Lakásomat biztosítottam”. Érdekes az utóbbi álláspont. A lakásbiztosítás nemcsak a betörés okozta kárt téríti meg, hanem egyéb más módon okozott károkat is. Mégis, az emberek ügyelnek arra, hogy például ne hogy tüzet okozzanak a lakásban, az ablakot véletlenül se törjék be, ne érje őket baleset, stb. Ezzel szemben igen keveset törődnek azzal, hogy megnehezítsék a lakásbetörő dolgát. Pedig az ,.ördög nem alszik”. Manapság mindenkinek van otthon értékes tárgya, s a betörőnek megéri, ha könnyűszerrel behatolhat a lakásba és maaához veheti. Mit tanácsol a szakember? Az őj. lakásba költöző ne eléaedjen mea azzal a zárral, amit a lakás átvételekor kapnak. Ezek fél Wertfieim-zárak. Az álkulcsos betörők többsége ezekre a zárakra specializálta maaát. Az új lakónak megéri, ha az ajtóra még egy biztonsági zárat is felszerelnek. A tapasztalat azt mutatja: a lakásbetörők elkerülik a kétzáras oltókat, mivel a biztonsáaT zárnál álkulcsot használni nem tudnak. A feszítés pedig zajos, és veszélyes számukra. Számos lakás aitaián hosszúkás kitekintőablak van. Ezt még rövid időre sem szabad nyitva hagyni. Több ízben előfordult, hoay ilyen esetekben a betörő egyszerűen benvúlt a nyitott kis- ablakon, kivette a zárban hanvott kulcsot és arról lenyomntot készített. Később pedia az eredeti kulcs pontos másolatával behatolt n lakásba. De a nyitva hoavott kémlf’Ónbtakon benvúl- va kinvithntía az aitót is, besurranhat nz előszobába, és a fogasról elemeiket? a kabátokat. Természetesen megtörténik az fs, hogy a betörő még a Wertheím-zárral is megbirkózik, majd aitófeszítés út?án be?ut a fakásha. A betörő dolaát azonban megnehezíthetjük azzal is, hoay a belső ajtókat zárva tart'ulc. Különösen vonatkozik ez q szekrényekre. Elterjedt szokás az, hogy csak azt a szekrényt tartják zárva, amelyben pénzt, vagy értéket őriznek. A betörők ezzel tisztában vannak, s csak ezzel a szekrénnyel ,,foglalkoznak”. El is emelik belőle az értékeket. Ha viszont mindegyik szekrényt zárva találják, nehezebb a „tájékozódásuk”, és időhiányban esetleg nem is találják meg a keresett tárgyakat. Készpénzt lehetőleg seki ne tartson Otthon. Az Állami Biztosító egyébként sem téríti meg. Megőrzésre a legbiztosabb hely az OTP. Lehetőleg jeligés, vagy névre szóló betétkönyvet kérjenek. Ezeket, ha meg is kaparintja a betörő, kiváltására nincs módja. Főleg a régi házakban igen elterjedt módszer az ún. riglihúzás. Ezek kétszárnyas ajtójú lakások. Sokan megfeledkeznek arról, hogy az ajtóriglit alul is, felül is rögzítsék, így megköny- nyítik a betörő bejutását a lakásba. De behatolhat a lakásba az ajtók feletti szellőzőablakon is, ha azokat nyitva tartják. Különösen könnyen bemászhat akkor, ha az ajtó alsó ablakai előtt vasrács van. Ugyanis ezek létrául szolgálnak a betörőnek, hogy a nyitva hagyott felső ablakon is bemászhasson. A betörő figyelmét gyakran maguk a lakók hívják fel arra, hogy hozzáNégyszáz „dohányzás elleni klub” alakult az NSZK-ban, amióta a nyugatnémet egészségügyi és családvédelmi miniszter megindította kampányát a dohányzás ellen. A klubok tagjai 12—17 éves fiataA csehszlovákiai újságárusoknál új folyóirat jelent meg, „Piramis” címmel. Ez a havonta megjelenő folyóirat nem hasonlít egyetlen szokásos sajtótermékhez sem. A Piramis sajátos, periodikusan megjelenő lexikon. Rövid, népszerűén megírt cikkeiben megismerteti olvasóit a gazdaság, a tudomány, a technika, az irodalom, juk nyugodtan betörhetnek. Ugyonísj ha rövidebb-hosszabb időre eltávoznak a lakásból, a külső ajtóra kihelyezett cédulán közlik távollétüket a postással, gázossal stb. A betörő így tudó« mást szerez arról, hogy a lakás gazdája nem tartózkodik otthon, oda akár éjjel is behatolhat, ami számára sokkal biztonságosabb. Lehetőleg kerülni kell az ilyen cédulák kifüggesztését, Helyesebb az, ha a lakó távollétébere megkéri szomszédját, vagy a házmestert: két—három naponként nézzen be a lakásba. Ha ez idő alatt mégis betörtek oda, hamarabb fedezik fel ée könnyebb a tettest kézrekeríteni. Különösen a peremkerületekben n®=> gyón helytelen szokás az, hogy a kul- csőt a lábtörlő alá, a gázóra dobozába, stb. helyezik. E rejtekhelyeket a betörők is ismerik, a lakáskulcsot rövid keresgélés után meg is találják. Tanácsos lenne — de ma még na«» gyón kevesen teszik meg —, ha azok* akik zsebrádiót, magnetofont, fényképezőgépet vásárolnak, ezek gyártási számát feljegyeznék. Esetleges eltulajdonításakor e szám ismeretében a tettest könnyebb megtalálni, és az ellopott érték is visszakerülhet tulajdonosához. BÁN ERNŐ lók, a dohányzás elleni karivá pány elsősorban őket kívánja elérni. A kampány lebonyolításával egy reklámügynökséget bíztak meg, 250 000 nyugatnémet márkás szubvenciót be* csátva rendelkezésére. a művészet legújabb eredmé^ nyeivel. Az újságot számos ábra, térkép, rajz, fénykép teszi szemléletesebbé. A kiadvány szervezői arra számítanak, hogy a Piramis előfizetőinek 5—6 év múlva teljesnek tekinthető népszerű lexikon áll majd rendelkezésé^ re a korszerű ismeretekről. Tengeralattjáró az Északi-sarkon Dohányzásellenes klubok az NSZK-ban Üjságlexikon Csehszlovákiában
