Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

Az egészségügyi dolgosók bérrendezése „Kinyílt az olló szára” A közvélemény nyugodt Kormányelnökünk tatabányai bejelentése óta igen élénken foglalkoztatták nemcsak az érintettek népes táborát, ha­nem úgyszólván az egész or­szág közvéleményét az egész­ségügyi dolgozók bérrendezé­sének — akkor kilátásba he­lyezett —, napjainkban már megvalósuló intézkedései. Pillanatnyilag nincs még a kezünkben olyan adat, ami or­szágos viszonylatban tükrözni tudná, milyen hatalmas pénz­tömeg „mozdult” még a szak­miniszteri utasítás megjelenése óta. Augusztus 3-án a fizetési borítékokban már ott lesz az utasítás hatálya alá tartozók 1971. j'nius N 1-ével emelt munkabére, de, mert közös dolgaink megítélésében nem vezérel bennünket egyforma hőfokú közösségi felelősség és öntudat, az elégedettség, — a jelzések szerint — nem lesz osztatlan. Akadnak majd igen számosán olyanok, akik nyug­talanságot keltő csalódottság­gal számolják meg a többletet és kifogásolják a „csak eny- nyit” és lesznek- olyanok is, akik ma még nem elégedettek, de bölcs belátásuk folytán in­kább az elégedettekhez közelí­tenek, azzal a csekély fenntar­tással, hogy ha megtörtént az első lépés — márpedig ez meg­történt —, akkor követi ezt a többi. Az előrelépés ténye nemké-. pezheti vita tárgyát, meg­teremtődött az egészségügyi dolgozók bérezésének egy, az eddiginél mobilisabb rendsze­re, ami tág teret biztosít — mellette föltétlenül maibbat — a bérek hatékony felhasználá­sára, arra, hogy az E-kulcs- szám alá tartozók meghatározott munkaköri cso­portjaiban tevékenykedők érez­zék az anyagi megbecsülés nö­vekedését. Noha a bérintézkedések Végrehajtását helyileg min­denütt igen sok eszmecsere előzte meg, a gondos és kö­rültekintő előkészítés jegyében, számosán érzik magukat „be­csapódódnak”, miután ké2be vették már a bércsoportok ki­értesítését. Hangsúlyozni kí­vánjuk — oktalanul! Nézzük meg együtt, hogy megyénk legnagyobb egészség- ügyi intézményében, a kórház­ban és a hozzá tartozó rendelő­intézetben miként érvényesült a bérkorrekció. Mint ezt az igazgató-főorvos, dr. Szenegáli Gyula elmondot­ta, a régi béralap 11,3 száza­lékkal növekedett. Egyébként az intézet 150 ezer megtakarí­tott forinttai toldotta meg a rendelkezésre bocsátott pénz­összeget, hogy az intézmény va­lahány dolgozója az új kategó­riák minimumába kerüljön. Az érdekeltek száma 1326. Az első munkaköri csoport­ban az orvosok, egyetemi vég­zettségűek foglalnak helyet, intézeti szinten 185 orvossal. Az ebben a kategóriában alkal­mazott emelkedés átlaga 400 forint, de igen nagy szóródás­sal. Mi ennek a» oka? Az, hogy a betegellátásban nem közvetlenül részt vevő orvosok (röntgen, laboratórium, kór­szövettan, stb.) részesültek na­gyobb összegű fizetésemelés­ben. Ez egyébként alapköve­telménye volt á rendezés végre­hajtását szolgáló miniszteri utasításnak, bár nem kis ellen­állást váltott ki, a közvetlen betegellátásban tevékenykedők körében, holott nyilvánvaló, hogy a gyógyításban közvetet­ten dolgozó orvosok sem ed­dig, sem ezután nem fognak . .találkozni a ’paraszolvenciával, á ' bnfítekos,■ hálás beteggel. Hasonló a helyzetük azoknak a középkádereknek is, akik nem a betegágy mellett telje­sítik a szolgálatukat, hanem a kisegítő szakágakban. Hatszáztizenegy középkáder (ápolónők, segédápolónők, mű­tősök, beteghordozók, stb.) al­kotják a második kategóriát. Ebben a csoportban az emel­kedés átlaga 158 forint. A gazdaságiakat, műszakia­kat egybefoglaló III. kategó­riában 108 az érdekeltek szá­ma. A bérnövekedés átlaga pedig 169 forint. Szakmunkások, kisegítők tar­toznak a IV. csoportba, lét­számuk 416 fő, fizetésük emel­kedésének átlaga 113 forint. Nem sakkal a bérfizetés előtt, mint ezt jeleztük is, igen meg- oszlóak a vélemények, ami abból ered, hogy az aprólékos és igen sokféle feszültségre odafigyelő, a feszültségeket okosan oldani kívánó rende­zési munka lényegét nem min­denki értette meg. Sajnos, majdnem általános tulajdon­ságunk, hogy példás jámbor­ságunk menten odavan, mi­helyt pénzről esik szó. Pedig hát..az közgazdasági jártas­ság nélkül is nyilvánvaló, hogy nem nyúlhatunk pillanatnyi­lag mélyebben a nemzeti jö­vedelmet tartó zsebünkbe, mint amennyire nyúltunk. Ha így közérthetőbb: eddig a ta­karó, most eddig nyújtózkod­hattunk, de ezzel a nyújtózko­dással elkészült egy új, moz­gékonyabb bérezés rendszeré­nek az alapozása. 1972. január 1-ével minden munkakörben, bércsoportban bevezetik az automatikus előlépési is. Az egészségügy dolgozói háromévenként meg­határozott összegű béremelés­ben részesülnek mindaddig, amíg bérük túl nem lépi a besorolás szerint elérhető leg­felső határt. Egyszóval semmi ok a tartós pesszimizmusra, az első lépés sikere pedig egy­öntetűbb örömet érdemel. Fő­ként pedig több, a közös jö­vőbe vetett bizalmat. — óa — Szállodaavatás: 1971. augusztus 17-én, 17 órakor Kedden, július 27-én kezdik a berendezést A Gemenc Hotel építése szinte minden nap kínál va­lami újat. Most a hír az új, és kellemes: 1971. augusztus 17- én, 17 órakor avatják a Dél- Dunántúl legkorszerűbb szállo­dáját MÉG SOK £ A TENNIVALÓ Tegnap reggel a szálloda ötödik emeletéről kezdtük Tor- nyosi István építésvezetővel a ,,szemlét”. Az ötödik emelet szobáiban már a takarítónők dolgoznak. Néhány helyen kell még felszerelni a villanykap­csolókat, a konnektorokat, a kifestett ajtókat helyre rakni és a csapokat felerősíteni — mind néhány órás munka csu­pán, A héten végeznek a ta­karítással és szombaton hozzá­fognak a legfelső szállodaszint esztikeléséhez, magyarul: a szőnyegpadló felragasztásához. Szombat^ vasárnap és hétfőn ez lesz az ötödik emeleten a munka. JÖNNEK A BERENDEZŐK Kedden, miután az építők az ötödik emeleten befejezték a munkát, a főlépcső legfelső ré­szét lezárják. A szálloda mű­szaki átadásának első szakasza megkezdődik. Ugyanis itt, ezen az építkezésen szakaszos át­adást csinálnak, hogy a beren­dezőknek is legyen elegendő idejük augusztus 17-ig. Kedden jönnek a Pannónia emberei, és ők a menakülőlépcsőt használ­ják. ÜZEMKÉPES LIFTEK A szálloda — az építési programban szálloda néven „fut”, egyébként a hivatalos elnevezés Gemenc Hotel — két liftje már üzemképes. Termé­szetesen, az átadásig majd csak a berendezők használják, ezek­kel szállítják fel az ötödik emeleti szobák felszerelését. LÁZAS IGYEKEZET AZ ALSO SZINTEKEN A negyedik emelettől lefelé lázas munka folyik. A harma­dik emeleten dolgoznak pél­dául a komlói festők — előbb elkészülnek a munkával, mint a negyediken dolgozók. A har­madik emeleti lakosztályban még a fürdőszoba csempézése van hátra; akkor innen is el­költözhetnek a burkolok. És át­adják a terepet az esztikelés alapozóinak. Fűrészporkeveré- ket raknak a szőnyegpadló alá, ez rugalmasabbá teszi, ugyan­akkor a folyosók, szobák hő- szigetelését is javítja. LUXAFLEX — ÁLMENNYEZET Sok műanyagot is használ­nak az éoítők az új szállodá­ban. Korábban már hírt ad­tunk róla, hogy a BVK szek­szárdi gyárának falburkoló műanyagléceiből négyszáz négyzetméternyi falfelületet fednek be. A munkával a szak­iparosok elkészültek. A mű­anyag burkolást a szobák elő­terében szerelték fel, a szere­lők gyorsan megtanulták az új anyagot használni. A luxaflex műanyagot pattintással erősítik az előre felszerelt tartóhoz. Ilyen álmennyezet lesz az étte­remben és a hallban is. MÁRVÁNYTEREM A szálloda étterme valósá­gos márványterem. A padozat­ra már lerakták a márványt, beöntése, csiszolása van hátra. A márvány, mint díszítő elem is megjelenik az épületben: oszlopokat vonnak be, szépen csiszolt márványlapokkal. A szálloda környékén teg­nap megkezdték a takarítást, tereprendezést. A kubikosok, akik eddig betonmunkával foglalkoztak, most a törmelé­ket hordják el, egyengetik a terepet. Szombaton szétszedik a habarcskeverő telepet is. A héten befejezik a múzeum melletti járdarész színes lap­jainak lerakását. * Augusztus 17-én, 17 órakor a Gemenc Hotelt felavatják... Már elküldték a meghívókat! ~PÍ~ Átadták rendeltetésének Budapest szívében, a Vörös­marty téren az új bultúrcentrumot. A reprezentatív épü­letben zenei, képzőművészeti intézmények kaptak helyet. (MTI foto — Kovács Gyula felv. — KS) A zagyvarónai ötvözetgyárban KGST-kooperációban le­vegőtisztító berendezést építenek. Az elektromos porleválasa- tó berendezést, amely teljesen megszünteti a levegőszennye« ződést —, Csehszlovákiából vásároltuk. (MTI foto — Kulcsár József felétele — KS) AZ ÉPÍTŐIPARI GÉPESÍTŐ VÁLLALAT beiskoláz 1971. aug. 2-től háromhónapos tanfolyamra torony-, lánctalpas- és autódaru-kezelői munkakörbe dolgozókat. Jelentkezhet minden katonaviselt, a munkakör betöltésére egészségileg alkalmas férfi dolgozó, aki 40. életévét még nem töltötte be és legalább 8 általános iskolai végzettséggel ren­delkezik. A jelentkezésnél lakatos, villanyszerelő, gépkocsivezető, épí­tőipari könnyűgépkezelő beosztású dolgozók előnyben része­sülnek. ^ Jelentkezés rövid életrajz megküldésével, az alábbi címen: Budapest XX., Soroksár, Marx Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom