Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

Premier a szegedi fesztiválon Szombaton megkezdődött Szegeden az immár negyven éves szabadtéri játékok idei programja. A négy évtizedes múlt természetesen csak az 1931-es nyitányra igazít el, a háborúval megszakadt hagyo­mányt 1959-ben újították fel, azóta viszont nyaranta, rend­szeresen. A legfrissebb adatok szerint általában négyszázez­ren fordulnak meg a városban ilyenkor, nyolcvanezren tekin­tik meg a játékokat, melyek­nek idei öt premierjén, elő­adásain várják az egymillio- modik nézőt. Jutalma öt évre szóló kétszemélyes bérlet. A Szegedi Szabadtéri Játékok történelme az ország legna­gyobb népszínházának törté­nelme. Szombat este Hacsaturján Spartacus című historikus té­májú balettjét mutatta be az Állami Operaház együttese, annak a Seregi Lászlónak ko­reográfiájával, rendezésével, akinek 1968. májusában Buda­pesten ez az első nagyszabású munkája 'hozta meg az igazi ■nagy sikert. „Sokat tanultam Howard Fast regényéből, mely az ókori rabszolgalázadás mindmáig legjelentősebb mű­vészi megfogalmazása — nyi­latkozott a rendező. — Az én szövegkönyvemben másképpen heroikus Spartacus, mint az eredetiben: csupán egy a név­telen ezrek közül, akinek hő­siessége' is azoké, kik példáját azóta követték”. A díszletező Forrai Gábor elhagyta az operaházi bemutató kellékeit, s a festett falak helyett a dóm sajátos hangulatú kőrengete­géhez, színhatásához alkal­mazkodó mértani ábrákat komponált. A Spartacus meg­érdemelt szegedi sikere nincs előzmények nélkül, hiszen ed­digi hetven bemutatója között szerepel a libanoni is, ahol a kétezer éves baalbecki rom­város „természetes” környeze­tében rendkívül hasznos ta­pasztalatokkal gazdagodott. A szegedi premier főszereplői Fülöp Viktor, Kun Zsuzsa, Ha­vas Ferenc és Sipeki Levente voltak, a fesztiválzenekart Pál Tamás dirigálta. Legközelebb július 23-án a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be az Ecseri lakodalmas című műso­rát. Másnap, szombaton Mu­szorgszkij Borisz Godunovja kerül a közönség elé, a bolgár Nikolai Gyuszelev címszerepé­vel, Vaszy Viktor vezényleté­vel, Szinetár' Miklós rendezé­sében, Farkas Ferenc daljáté­kának. a Csínom Palkónak augusztus 6-án, Illyés Gyula Dózsa György című drámájá­nak szabadtéri premierje au­gusztus 15-én lesz. A Szegedi Ünnepi Hetek augusztus vé­gén záródó programjában a szabadtéri játékok mellett ter­mészetesen tudományos, zenei, ifjúsági, sport- és más ren­dezvények is szerepelnek — köztük a már megnyílt ipari vásár, a lezajlott szakszerve­zeti néptáncfesztivál, maratoni verseny és a július 11-én meg­nyitott pedagógiai nyári egye­tem. 1 N. I. Magánosok, közületek FIGYELEM ! E 400-as U ni verzál esztergapadra MUNKÁT VÁLLAL RÖVID HATÁRIDŐVEL A DOMBÓVÁRI UNIVERZÄL SZÖVETKEZET. Dombóvár, Fő u. 22. (volt AKCV-telep) Ügyintéző: Broczki Imre. (280) Keresünk felvételre 1 fő, építőipari gyakorlattal rendelkező értékkönyvelőt, gépkocsirakodókat és egy fő gépkocsivezetőt. Jelentkezési cím: Szekszárd, TÖVÁLL, Rákóczi u. 85—87. (230) Strandkultúra Domboriban Dombori rangnélküli üdülőhely. Ez a kezdeti „be­csületsértés” úgy értendő, hogy a bámulatosan fejlődő nyaralóhely üdülési célt szolgál ugyan, de a hivatalos „üdülőhelyi” rangot még nem nyerte el. Csak éppen a hétvégi házak szaporodnak és a látogatók száma. Az elmúlt hét utolsó három napján belga, NDK, olasz, ro­mán és NSZK rendszámú kocsikat figyeltünk meg Domboriban. Ez a különlegesség. Egyáltalán nem kü­lönlegesség azonban, hogy napsugaras hétvégeken ez­rek látogatnak ide, sokféle járművel, egyféle célból. Pi­henni akarnak és a lehetőségek szerint jól érezni m,a- ' gukat. Hogyan? Elsősorban a vízben. Minden ellentétes híresztelés­sel szemben, az itteni víz nem piszkos, főleg ha valaki tud úszni és ötven-száz méternyire eltávolodik a part­tól. Ugyanezt a partról azonban már nem lehet elmon­dani, mert az bizony épp ellenkezője. Az elhajigált ci­garettacsikkek tömegével még viszonylag gyorsan vé­gez az időjárás, de a sörösüvegek kupakjával már ke­vésbé. Ezek a legváratlanabb pontokon rejtőznek, vár­va a lábakat, melyeket megsebezhetnek és a szitkokat, melyeket a sebzett lábúak elhajigálóik fejére szórnak. Vagyis: — elenyészően kevés a szemétkosár, szemét­gyűjtő és ami akad, az is olyan magasan, hogy például kisebb gyerek csak létrán éri fel. Ha óhajtja használni. Szülei se mindig. Dombori vizét kevés hullám fodrozza. „Hullám” neve van viszont az Idegenforgalmi Hivatal kemping­jének és hullámzó a mellette lévő bisztró ételforgalma is. Szaknyelven a hullámok ilyen fokú áradását szökő­árnak szokás nevezni. A huszonöt személyre méretezett konyha az elmúlt hét végén száz-százharminc személy részére főzött és mindenki áldja a KÖJÁL-t, hogy be­hunyta a szemét, mert kár lett volna kinyitnia. Ugyan­is ennek híján Domboriban nem lehet meleg ételt kap­ni. Ezreknek, akiknek legalább a tört része kapott. Hiányzik: egy időszakos nyitva tartású, akár leg­primitívebb szerkezetű építményekkel ellátott nyári kertvendéglő. Hiányzik: még egy bisztró. Ugyanígy: még egy „Tolnatej” felirású pavilon. A jelenlegiben vasár­nap elvben fél hétkor kinyitottak, gyakorlatban há­romnegyedkor érkezett a tej és negyvenen álltak már sorban hatötvenkor, a — kifogástalan módon kiszolgált — tejtermékekért és az előző nap délutánjáról meg­maradt, félkemény kifliért. Hiányzik: a hírlapterjesz­tés, az észrevehető (megjelölt) vízi mentőszolgálat, a csónak- és strandcikk-kölcsönzést — melyek közül az előbbiről lapunkban már írtunk — hirdető tábla, a könnyű olvasmányokat árusító, — akár — bódé..., és még sok apróság, melyek felsorolásával hosszú listát le­hetne megtölteni. A hiányzó létesítmények is okoznak bosszúságot, épp úgy, mint más. Például a Volán, mely az f. hó 17-én Szekszárdról (késéssel) 17.15-kor indított, menetrendszerű buszainak utasait váratlanul előbb be­vitte Faddra és csak azután Domboriba. Kákán csomót keresni kellemetlenkedés. Az el­mondottakban nem kell ilyen szándékra gyanakodni. Domboriban a hiányoltak híján is jól érezheti magát, akinek olyan szerencsés hétvégét juttat az éghajlattant folyvást megtréfáló idei nyár, mint legutóbb nekünk. Erezhetné magát azonban jobban is. O. I. _______ P ROGRAM MÚZEUMOK: A Balogh Adám Múzeum Szekszárd on naponta 9— 13 és 14—Í8 óráig látogatható. Állandó tárlatai: Szekszárd és Tolna megye a magyarországi munkásmozgalomban, valamint régészeti és néprajzi anyagok. Időszakos: a Régi harci és dísz­fegyverek Európától a Távol- Keletig és a Zsolnay-kerámia kiállítások. A Babits-emlékház 9—13 és 14—17 óráig van nyitva. Állandó tárlatai: Babits-emlékek. könyvtarak : A megyei könyvtár keddi nyitva tartása: felnőtteknek 13—19, gyermekeknek 14—18 óráig, 9—19 óráig olvasó­terem. Tájékoztató szolgálat: 9— 18 óráig. MOZI BONYHÁD: Reménykedők (Ma­gyar film). DOMBÓVÁR: A szicíliaiak klán­ja (Francia film.) (16.) PAKS: A halál erődje (Japán film.) (16.) SZEKSZÁRD: Diploma előtt (Amerikai film). (16.) TAMÁSI: A kétarcú felderítő (Szovjet film.) TOLNA: Háború és béke Hl. (Szovjet film.) Bonyhádi Járási Könyvtár: 10— 12-ig és 12,30—18 óráig van nyit­va. Dombóvári Járási Könyvtár: fel­nőtteknek és ifjúságiaknak ds 12—18 óráig kölcsönöz. Tamási Járási Könyvtár: 13—18 ófáig látogatható. Paksi Járási Könyvtár: felnőt­teknek 8—19 óráig, gyermekeknek pedig 9—12 és 13—18 óráig láto­gatható. SZEKSZÁRD Babits Mihály me­gyei művelődési központ: Az ol­vasóterem 10—18 óráig látogatha­tó. 10—12-ig gyermekfoglalkozás. TOLNA: Tánc. DECS: Énekkör. (A programban szereplő mű­sorok. megváltoztatásának jogát, az illetékesek fenntartják.) ANYAKÖNYVI HÍREK: A ta­mási anyakönyvi kerületben 1971. június hónapban az alábbi anya­könyvi bejegyzések történtek: Születés: Balogh Ferenc. Házasságkötések: Schneider Já­nos—Kóta Julianna, Strausz J<^- zsef István—Pfeiffer Jolán, Ko­vács József—Fancsali Agnes, Lehr János—Molnár Mária, Mül­ler László—Schmidt Maria. Halálesetek: Kovács Pál, Kele­men Györgyné Megyesi Anna, Sándor József, Kriska Sándor, Csizmadia István, Szabó József- né Zrínyi Mária. Majer Ferenc, Szendrői Mihály. Á rádió és a televízió műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Magnóval a világ körül. VI. 8.41: Harsan a kürtszó! 9.35: Népi zene. 10.05: Irószemmel. 10.25: Erzsikét megharaptam. Elbeszélés. 11.52: Vidám vásár — részletek. 12.30: Melódiakoktél. 13.45: Tör­vénykönyv. 14.00: Pol-beat. 14.11: Jelky András kalandjai. I. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: Zenekari muzsika. 16.05: A LENGYEL KUL­TÚRA HETE. Gyermekvetélkedő. 17.05: Genfi iratok. 17.20: Népda­lok. 17.35: A forint története. Do­kumentumműsor. 18.00: Könnyű­zenei híradó. 18.30: A Szabó-csa­lád. . . 19.30: Egy rádiós naplójá­ból. 20.30: Kozmosz. 20.58: Nóta­felvételekből. 21.10: A LENGYEL KULTÚRA HETE. 22.51: Utijegy- zet. Olaszország. 23.11: Népi ze­ne. 0.10: Tűzön-vízen. Részletek. PETŐFI RADIO 8.05: Andalúziái dallamok. I. 8.25: Fuvolamüvek, kórusművek. 8.45: Külpolitikai figyelő. 9.00: Óda Szent Cecilia napjára. 10.00: Zenés műsor. 12.00: Népdalok, néptáncok. 12.20: A LENGYEL KULTÜRA HETE. 13.03: Zenekari muzsika. 14.00: Randevú kettőtől- hatig. . . 18.10: Művészet, ízlés, kö­zönség. 18.25: Fiatalok hullámhosz- szán! 20.25: Uj könyvek. 20.28: Rádiószínház: Egy nő a hajón. 21.22: Hawai rózsája. Részletek. 21.45: Kongresszus a Nílus part­ján. 22.00: Hanglemezgyűjtőknek. 22.20: Varsói postánkkal érkezett... 23.15: Janacek operáiból. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.44: A Nibelung gyűrűje. III. Siegfried. Zenedráma. MAGYAR TV 17.28: Hírek. 17.35: Szelíd vadma­darak. Az Állatkertből. 18.05: Ba­latoni beszélgetések 1971. Riport­film. 18.45: Parabola. 19.05: Reklám­műsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 20.00: Állati! Vidám műsor. 20.55: A bűvös vadász. Tv-opera- film. 22.55: Tv-híradó. — 2. JUGOSZLÁV TV 16.45: Magyar nyelvű kulturális panoráma. 17.40: Kis világ. 18.30: Kortársaink: Rodoljub Colako­vic. 19.00: Népi muzsika. 20.35 : Felkapaszkodott emberek. Játék­film. 22.25: Zenei és zenészport­rék, OSZTRÁK TV T. program: 18.00: A cirkusz életéből. 18.25: Jó éjszakát gyerekek. 18.30: Kul­turális aktualitások. 18.50: Santa Fétől nyugatra. 19.16: Az ORF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Rudolf Hausner. Film. 22.55: Tv-híradó. II. program: 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ORF ma este. 20.06: Sporthírek. 20.10: Aktuális események képekben, 20.15: Esernyővel, kedvességgel, 21.05: Bécsi komédiások. Film, 22.35: Tv-híradó. Mit mond a § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről Hovatovább személyes éle is van azoknak a vitáknak, ame­lyek a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérének meg­állapítása körül forognak. Szá­mos esetben a szocialista szer­vezetek mint bérlők azzal ér­velnek és azt helyezik kilátás­ba, hogy a bérek emelése miatt felmondják a bérletet, ezzel egyes szolgáltatásokat is megszüntetnek. A nézeteltérések minden bi­zonnyal abból adódnak, hogy sokan úgy vélik, miszerint a helyiségek bérét a helji ta nácsok, vagy a tanácsi veze­tők tetszés szerinti összegben állapítják meg, noJott erről szó sem lehet. A helyiségek évi bérének mértékét a jog­szabály állapítja meg, tehát a helyi tanácsoknak és az egyéb bérbeadóknak nem áll mód­jukban — és erre nincs is törvényes lehetőségük — a bért elengedni, csak a bér mértékét csökkenthetik vagy növelhetik, de ezt is csak a jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben. A jogszabály ismeretének hiánya nagyban hozzájárul az említett elégedetlenséghez, de hozzájárul az is, hogy eseten­ként sajtóközlemények is csak a bérlők, oldaláról vetik fel a felmerült gondokat, és eav- szerű matematikai számítások­kal már azj is kimutatják, hogy PtTv-eev bérlő szinte képtelent -■ bért megfizetni, ■ 4 A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) ÉVM. számú rendelet szerves része az utób. bi időben megindult jogsza­bály-alkotási tevékenységnek, összefüggésben áll gazdasági célkitűzéseinkkel. A bérlemények zömének bér­beadói a helyi tanácsok. A bé­reket az állam nem vonja el a tanácskotól, tehát azokat helyi feladatok kielégítésére kell fel­használni. Itt tulajdonképpen a vállalati, szűkebb csoportér­dek ütközik a nagyobb kö­zösségi — községi, városi — érdekekkel, ez sem valódi ér­dek-összeütközés, mert maga a vállalat is, mint bérlő, és a vállalat dolgozói is, mint he­lyi lakosok, közvetve, vagy közvetlenül élvezik a közösségi célra felhasznált és tőlük el­vont „nagyösszegű helyiség-bé­reket.” Az új tanácstörvényből is adódik, hogy az állam a leg­főbb helyi feladatok megoldását a helyi tanácsi szervekre bízza, azzal, hogy e feladatokat he­lyi erőforrásokból kell megol­dani. A bérlők részéről kifogásolt és még számos hasonló, rész­ben jövedelemelvonást is cél­zó jogszabályi rendelkezés nél­kül a helyi tanácsok e köteles­ségeiket nem tudnák teljesíteni. Dr. Kovács János

Next

/
Oldalképek
Tartalom