Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-11 / 162. szám
Kína a „kulturális forradalom” után A 4M 1NNNW MM <•<«• MMU# PTEPAmHM ft/1------------■%rA3ETA í rja: 3. A KÍNAI FALU MA A mai Kína legélesebb problémája a mezőgazdaság. Az ország összlakosságának legalább 80 százaléka falun él, a termelés pedig alacsony színvonalon áll. 1956-ban elhatározták: 12 év alatt megkétszerezik p gabonafélék termelését. Abba» az időben évente körülbelül 175 millió tonna gabonát arattak. Mao gazdasági kísérletei azonban — a többi között a népi kommunák megteremtése —, aláásták a falu gazdasági helyzetét. Az 1956-os programról jó időre hallgatásba burkolóztak, s csak most kezdtek újra beszélni róla. A kínai vezetés a mezőgazdaság terén jelentkező kudarcokért és elmaradásért Liu Sao-csire és „ügynökeire” hárítja a hibát — azokra a helyi vezetőkre, akik állítólag „aláásták a kollektív mezőgazdaságot”, „megpróbálták kapitalista útra vezetni”, és ily módon megsemmisítették a falusi kommunák „eredményeit”. De hát mi a jelenlegi pekingi vezetés agrárppjjtikája? Röviden szólva, abban összpontosul, hogy a parasztságból kipréseljenek mindent, amit csak lehet ég cserében csupán a minimumot adják neki. Ezt a politikát erőszakkal is támogatják. A „kulturális forradalom” során a pekingi vezetők felhasználták a „forradalmi bizottságokat” a kommunákban és a nagy termelő brigádokban. Ezekben a bizottságokban köztudomásúan a hadseregé a vezető szerep. A hadsereg Mao Ce-tung híveinek segítségére, a kommunákba vonult és mindmáig ott van, a hivatalos verzió szerint azért, hogy „támogatást nyújtson a mezőgazdaságnak” és a „baloldaliaknak”, vagyis a maoistáknak. A „kulturális forradalom” katonai munkaszervezetet vitt a faluba. A parasztok zárt alakzatban vonulnak munkába és térnek vissza onnan — szakaszokban és századokban, katonák vezetésével. A nagy kína falu fő jelszava Mao Ce-tung e felhívása: „A mezőgazdaságnak Ta- csaj-tól kell tanulnia”. Ez a következőt jelenti: a senhszi tartománybeli tacsaji termelő- brigád példájára kell fejleszteni a termelést, saját erőre támaszkodva, és a kormánytól egyetlen garast, egyetlen szeget sem követelve. A propaganda arra szólít fel mindenkit, hogy „nem szabad az állam zsebébe nyúlni”. Ez az út, amelyen a mgi kínai falunak haladnia kell. A kínai vezetőik ily módon arra törekszenek, hogy minimális állami költséggel felszámolják a pangást a mezőgazdaságban. Különös súlyt fektetnek az öntözőberendezések létesítésére, ami maguknak a parasztoknak a költségén, állami eszközök igénybevétele nélkül történik. Mintaképül a Hunan tartományi Linhszian kerületet állítják, ahol tíz év alatt megépült az 1500 kilométer hosszú „Huncsi” csatorna.. Még film is készült a csatorna építéséről, „amelynek során a kerület teljesen a saját erejére támaszkodott”. Csak meglepetéssel lehet tudomásul venni a parasztok szorgalmát és kitartását. Feszítővas, kalapács, véső, csákány — ezek voltak a csatornaépítők legfőbb szerszámai. Sok tucat alagút, híd, tároló létesült — és minden kézi erővel, egyetlen gép nélkül. A pekingi utasításoknak megfelelően, a paraszt munkáját „politikai tudatosságának” színvonala, nem pedig elért eredményei alapján értékelik. Ha ehhez hozzátesszük a parasztsággal szemben támasztott szüntelen követeléseket: mindent odaadni, amit lehet —, akkor vajon csuda-e, hogy az életszínvonal falun rendkívül alacsony? A parasztok pedig háziiparhoz, kereskedéshez folyamodnak. Ezt azonban a hatóságok üldözik, „a kapitalista erők”, a „kapitalista irányzatok” megnyilvánulásának tekintik. 1970. december 11-én a Zsen- min Zsipao szigorúan elítélte a parasztoknak azt a törekvését, hogy házakat építsenek és megjavítsák életüket. A kínai paraszt számára tilos családi asztalnál, vagy baráti körben megülni az ünnepeket. Először az „pazarlás”, az államnak szükséges pénz és élelmiszer tékozlása; másodszor, ezek régi „feudális” és „burzsoá” szokások, amelyeket ki kell irtani. A Zsenmin Zsipao január 22-én, a Tavasz ünnepének előestéjén, megdicsérte a Csiangszu tartó- mán vbeli Licsi kommunát. A cikkben arról van szó, hogy a kommuna pártbizottsága és forradalmi bizottsága „határozott harcot folytatott a kommuna egynéhány tagjának té- vés ideológiája ellen”, akik arra készültek, hogy a Tavasz ünnepére vendégeket hívjanak, ajándékokat adjanak, ebédet rendezzenek. A kommunában „Mao Ce-tung eszméit tanulmányozó tanfolyamokat” szerveztek, s ezután „a kommuna egyik tagja, aki nagy dinom- dánomot akart csapni és vendégeket hívni, pénzét bevitte a bankba”. Vitathatatlan, hogy a felszabadulást követő első években jó néhány kórház, poli- klinika, rendelőintézet épült. Az országban azonban még mindig nincs elég orvosi intézmény, szakorvos, gyógyszer. Különösen súlyos helyzet alakult ki falun, ahol gyakorlatilag hiányzik a szakorvosi segítség a lakosság számára. A pekingi vezetők az egészségről való gondoskodást magának a népnek a vállára hárították át. így jött létre Kínában a „kooperációs orvosi ellátás rendszere”. Az egészségügyi felszerelés és a gyógyszerek hiányát akupunktúrával és a gyógyfüvek széles körű alkalmazásával próbáljuk ellensúlyozni. A propaganda úgy reklámozza az akupunktúrát, mint egyetemes szert a süketek és a némán, a vakok és a már sok esztendeje ágyhoz kötött bénák meg- gyógyítására. A Zsenmin Zsipao múlt év november 12-i számában például vázolta e „mindent gyógyító módszer” alkalmazását. Katonák segítségével — közli a cikk szerzője — Szun Ven-jün „a tűszúrás újfajta módszereit sajátította el”. „Egy ízben — mesélte Szun Ven-jün —, Csu Csüan-tő kommunatagnak maláriarohama támadt. Én nyomban elővettem az ezüst tűket, és nekikészültem, hogy elvégezzem a szúrásokat. De felnyitottam a könyvet és az* olvastam benne, hogy a maláriának tűszúrással való kezelését két órával a roham kezdete előtt kell elvégezni. Most • azonban a roham már megkezdődött — lehet-e gyó*- gyítani? Tanácstalan voltam, de fülemben csengett Mao elnök nagy intelme: szét keli zúzni a vak hitet, fel kell szabadítani a gondolatot. Mao elnök intelme kiapadhatatlan erőt öntött belém. Bátran beleszúrtam néhány ezüst tű; a beteg hátába. Nemsokára teljesen rendbejött”. Ilyenek azok a csodaszerek, amelyek nemcsak a parasztok, hanem a mezőgazdaság meg- gyógyítására is hivatottak Kínában. Eszperente keresztrejtvény bői. 55. Falat fest. 57. Ész. 58. „Erre” néz a gellérthegyi Szabadság-szobor iöalakja. 59. Minden zene Így végződik! 60. A gyep vége! 61. Napszak. 64. Beat-dalok- ban gyakori szócska. 65. Tolnai Lajos. 66. Balti nép tagja. 68. Kelet-német politikus (Fiedriclp. 70. Nem arra! FÜGGŐLEGES: 2. YE. 3. Egyúttal. 4. Kitűnő. 5. Mister. 6. EEH. 7. Labdarúgó-trófea betűi keverve. 8. Gida. 9. Súlyrövidítés. 10. Levél is, kéz is lehet ilyen. 11. Német névelő. 12. Vanádium és kén. 13. Tiltószó. 14. A kereskedelem legősibb formája. 15. 50 százaléka. 16. Grätzer József szerint ez az állatkert. 21. Származás. 24. Forté- lyos tette. 26. Vörös ... a Hadak Utján (Ady). 29. Állatgondozó teszi. 31. Sajátkezűleg. 33. U. a. mint a vlzsz. 44. 35. Némaság. 36. Száraz, hervadt: angolul. 37. To- kyóban a gerelyvetés olimpiai bajnoknője. 40. Szén és cink. 41. Fere Ikerszava. 42. Az összeadás szava. 43. Szeszes ital. 45. Gyors. 46. Gyakori magyar családnév. 47. Tésztafajta. 49. öltözék. 51. Bánat, lelki fájdalom. 52. Paté ikerszava. 53. Például. 54. Ide kerül a kalap. 56. Válogatott labdarúgó (ford.) 57. Finom kerti gyümölcs. 60. Kutyája. 62.' Műveltető képző. 63. Közeire mutató szó. 67. TN. 68. Mutatószó. 69. Rubidium. 71. Bosz- szús kifakadás szava. 72. Azonos hangzók. o. es io. számú sorok megfejtése 1971. július 19-én déli 12 óráig a megyei művelődést központ. Szek- szárd címre levelezőlapon. A levelezőlapra kérjük ráírni: SEJT- VÉNY. , A helyes megfejtést beküldők kozott 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. június 27-1 kereszt- rejtvény helyes megfejtése: A ló a bárányka és a nyúl. — Helyes a bőgés, oroszlán — Nagy a feje búsuljon a ló — Megy a juhász szamáron. Könyvet nyertek: Horváth László Szekszárd, Tarcsay F/5.. Radnai József Bonyhád. Kossuth u. 24., Tóth Józsefné Máza. Alkotmány 13 a. Varga Sándorné Iregszemcse, Damjanich u. 60., Vábró László Paks, Tolnai út 48. A könyveket postán küldjük el. Vízszintes: 1. Grätzer József, a magyar rejtvénykirály eszperente szótára szerint ez a csokoládé. 17. Rágcsálók. 111 Pöszméte. 19 SSS! 20. Azonos hangzók. 22. Az Operaház építőjének névjele. 23. Ugratás, ingerkedés. 25. Ö németül. 27. Eledel fele! 23. Folyó az NDK- ban, a Balti-tengerbe ömlik. 30. Négyes! 32. Titok angolul. 34. Konyhakerti növény. 35. Pénzes- utalvány, folyószámla. 38. A déliek vezére az amerikai polgárhá-' borúban. 39. Angol miniszterelnök, a II. világháború után (Sir Robert Anthony). 40. Történelmi nevezetességű patak Mohács közelében. 41. Elhantol. 43. Kicsinyítő képző. 44. Vízi emlős. 45. Négerek. 47., Főzeléknövény. 48. Klasszikus kötőszó. 49. Indulni készül. 5u. Had. 51. Házáról Arany János ír,. .2 Cérium és a bór. 52. Bíróság: üt,y jelzője. 54. Kiesik az emlékeztééNépújság 12 1971. július 11.
