Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

Á pérón innen és tűi i Tavaly ősszel négy cigány- család Nagyszékelybe költö­zött. Valamennyi házat vett, erszényüknek megfelelően el­avult, rozoga, majdhogynem düledező házakat. Az épületek állagát ezúttal figyelmen kí­vül kell hagyni. A lényeg az, , hogy házak, és nem putrik. Az • áruk 6—8—10—15 000 fo­rint volt. Igaz, Nagyszékely­ben olcsók a házak. A falu egyik legnagyobb háza 100 000- ert talált új gazdára. Városhe­lyen három-négyszerese lett volna az ára. Annyira azért nem olcsók itt sem a házak, hogy pár ezer forintért” kor­szerű lakáshoz lehetne jutni. Pe akik az ilyen házakat megveszik, azoknak ez a la­kás is nagy szó. Nem véletle­nül vetődött Nagyszékelybe sem valahonnan a Tiszántúl­ról ez a négy cigánycsalád, mint ahogyan sorra szivárog­nak a többi ilyen eldugott, éppen ezért olcsó házvételi lehetőséget kínáló településre is. Ennyit elöljáróban. Ahogyan telt-múlt az idő, egyesek arra kezdtek felfi­gyelni, hogy e négy cigány- családnak nincs stabil megél­hetési forrása: nem dolgoznak & munkaképes férfiak. Talán nem akarnak? Érről a jelek szerint szó sincs. Egyszerűen nem tudnak el­helyezkedni. Pedig már tá­mogatókra is akadtak: bizo­nyos felsőbb fórumokon. El­helyezkedési szándékuk vala­hol mindig zátonyra jut, és ma már mind többen hábo­rodnak emiatt. A helyi posta- frsesternő. Mészáros Etelka je­lezte a sorsukat a jó szándékú segítség reményében. Ez ugyan nem hivatali kötelessége, de egyszerűen nem judta elnéz­ni, hogy hiába törekszenek dolgos megélhetésre e cigá­nyok. Nem is volt hiány a meghallgatásban, a jó szán­dékban, csak éppen a hely­zet nem változott semmit. A hat munkaképes férfiból mindeddig egynek van tisz­tességes keresetet nyújtó munkahelye. Ha mindehhez hozzávesszük hogy az újságok tele vannak munkaerőt toborzó hirdetések­kel, és nem hiszem, hogy Magyarországon akadna üzem, amelyik ne küszködne mun­kaerőhiánnyal, nem kétséges, hogy valahol, valami nem stimmel. De hol és mi? Azt senki sem mondta ki, hogy azért nem veszik fel őket munkára, mert cigányok. De valamilyen elutasító indokot eddig még mindenütt talál­tak, és hát persze minden üzemnek a legbelsőbb ügyei közé tartozik, hogy saját ma­ga döntse el, kit vesz fel munkásként és hit nem. Le­het valakit protezsálni, de ha egyszer az üzem arra illeté­kese azt mondja, hogy nem, akkor senki nem tehet sem­mit. Ez a lehetőség egyben annak is a lehetősége, hogy a cigányok hiába kilincseinek. Rebesgetik, hogy az egyik helyről azért utasították el őket, mert állítólag némelyik dolgozó kijelentette, hogy nem lenne hajlandó egy vontatóra ülni velük A másik helyen a kanász — pardon, sertés­gondozó — állítólag azt mondta, hogy ha cigány lesz a társa, ő már másnap ki sem hajt. A harmadik helyről a negyedikre küldték őket, hogy talán ott szükség lenne rájuk. A pontos helyeket azért rém írjuk meg, mert végeredmény­ben nincs nekünk sem jo­gunk ahhoz, hogy bárkit is elmarasztaljunk azért, mert X-et, vagy Y-t nem hajlandó alkalmazni. Meg az idő múl­tával azt sem lehetne ponto­san tisztázni, hogy e szóbe­szédekből mennyi igaz és mennyi nem. Egy azonban tény: társadalmilag nézve ez semmiképpen sem megoldás. A cigányok helyzetére vonat­kozóan megannyi magasabb szintű határozat — és hadd hangsúlyozzam, igen megala­pozott, jó határozat is — szü­letett. Ezek mindenekelőtt ar­ra teszik a hangsúlyt, hogy mindent meg kell tenni a fog lalkoztatásuk, munkába való bevonásuk érdekében. Szüksé­ges ugyan a megkülönbözte­tett szociális megsegítésük, de életmódjukban csak akkor várható döntő fordulat, ha rendszeresen dolgoznak A ha­tározatok azt is hangsúlyoz­zák, hogy a cigányprobléma megoldását társadalmi ügy­ként kell kezelni. A nagyszé­kely] esetre vetítve nyugod­tan kimondhatjuk, nem elég séges csupán munkaerőként tekinteni őket, éppen ezért már eleve rossz úton jár az a vezető, alkalmazott, amelyik ilyen esetben inkább vala­milyen kibúvót keres, mint­hogy figyelembe venné a do­log másik oldalát is. Hiába vannak jó határozatok, elképzelések a cigányprobléma felszámolására, azt sok helyen, ha nyíltan nem is utasítják vissza, de nem tartják be. A falubai: nagy ellenszenv­vel fogadták e négy cigány család megjelenését, és ma is minden lehető rosszat mondanak róluk. Amikor el­indultam az egyik családhoz, és megálltam érdeklődni, a felvilágosítást adó asszonytól azt is megkérdeztem, hogy vajon miből élnek a cigányok, ha nem dolgoznak. — Lopnak, amit csak ér­nek — vágta rá. — Megfogták már őket? Tudnak pontos eseteket is? — Nem. De miből élnének másból, mint a lopásból. Odébb a nyájat őrző ju­hászt kérdeztem meg, és kér­tem meg, hogy jöjjön velem az egyik cigánycsalád házá­hoz. Készségesen útbaigazított, jött velem, s közben odasúg­ta a fülembe: — Én nagyon jól tudom, hogy maga honnan jött... Én is láttam már, amikor hoz­ták a száj rét. Ezek után sem mutatkoz­tam be neki, hagytam, hadd legyen olyan hitben, ami neki tetszik Amikor elköszöntem tőle, a viszontlátás után még utánamszólt: — Jó lesz, ha egy kicsit megpiszkálják őket. Egy szegény öregasszony, a szomszédjuk, aki ugyanolyan rozoga kis viskóban éldegél, mint amilyet most a cigányok megvettek, ugyancsak panasz­kodik rájuk, s a hetedik fa­lun is túlra kívánja őket. Cigányok, tehát csak lopás­ból élhetnek — így a közvé­lemény. És ha valaki keresi őket, az csak lopás-ügyben le­het ... Nem tudom, hogy loptak-e. Nem teszem értük tűzbe az uj­jamat. Fogadjuk el az állítást, hogy a „szajréból" élnek. De ezt vessük csak össze az imént vázolt helyzetükkel. HÍSL . Ok dolgozni szeretnének ! Becsületes keresetből élni. De nem állnak szóba »elük. Leg­feljebb egy kis alkalmi mun­kára. Éz az a szituáció, amikor úgy is fel kell tenni a kérdést, hogy vajon van-e erkölcsi alap a „szajreért” megvetni őket, amikor a tisztességes megélhetési törekvésüket el­gáncsolják. Persze, nem fo­gadhatjuk el a „szükségből lopott” megbocsátó elvet. Ha őket elkapják, a törvény sze­rint őket is kérlelhetetlenül meg kell hogy büntessék. A lopásra nincs elfogadható mentség. De ne felejtsük el, hogy a gyomor nagy úr: az éhség a legnagyobb kénysze­rítő. Akárhogyan is vesszük, a pérónak van egy innenső és egy túlsó oldala. BODA FERENC t A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek ebben a kiképzési évben is utolsó gyakorlati foglalkozásként lövészeten vettek részt, ott ad­tak bizonyságot az elmúlt hónapokban végzett elméleti és gyakor­lati munkáról. A tantermi elméleti foglalkozások után, és a június utolsó napjaiban esedékes zárófoglalkozás közötti esemény sokakat csalt ki a munkásőrség Konyhád melletti lőterére, ahol a lövésze­tet az MHSZ Szekszárd járási és városi szervezete rendezte. Igen jelentős segítséget adtak a lövészetet Vezető hivatásos katonatisztek és tényleges katonai szolgálatukat töltő fiatal katonák. A lövészeten több mint ötszáz tartalékos tiszt és tiszthelyettes vett részt és hajtotta végre az előirt lőgyakorlatok u. Két napig fegyverdörgéstől volt hangos a környék, szinte szünet nélkül ropogtak a fegyverek. Példás fe­gyelem, jó felkészültség, szervezettség jellemezték az eseményt, és az ilyen esetekben szinte törvényszerű jó eredmény most sem ma­radt el. A lövészetet vezető tisztek és az MHSZ vezetői a két napig tartó \ ci ropogás után eléged íten állapíthatták meg a jó ered­ményt. PROGRAM MÜZEUMOK: A Balogh Adám Múzeum Szekszárdon naponta 9—13 és 14—18 óráig látogatható. Állan­dó tárlatai: Szekszárd és Tolna megye a magyarországi munkás­mozgalomban. valamint régészeti és néprajzi anyagok. Időszakos: a régi harci és díszfegyverek Eu­MOZI BONYHÄD: Az' állatnak meg kell halnia. (Francia—olasz film. 16). ,. . DOMBÓVÁR: Szerelmem, segíts! (Olasz film. 14). PAKS: Staféta. (Magyar film. 14). SZEKSZÁRD : Elkésett virágok. (Szovjet film). TAMÁSI: Isadora. (Angol film. 14). TOLNA: A kezdet. (Szovjet film). répától a Távol-Keletig és a Zsol- nay-kerámia kiállítások. A Babits- emlékház 9—13 és 14 17 óráig van nyitva. Állandó tárlata: Ba- bits-Aemlékek. KÖNYVTARAK: A megyei könyv­tár keddi nyitva tartása: felnőt­teknek 13—19, gyermekeknek 14—18 óráig, 9—19 óráig olvasóterem. Tájékoztató szolgálat: 9—18 óráig. Bonyhádi Járási Könyvtár: 10— 12-ig és 12.30—18 óráig van nyitva. Dombóvári Járási Könyvtár: fel­nőtteknek és ifjúságiaknak is 12— •18 óráig kölcsönöz. Tamási Járási Könyvtár: 13—18 óráig látogatható. Paksi Járási Könyvtár: felnőt­teknek 8—19 óráig, gyermekeknek pedig 9—12 és 13—18 óráig látogat- ható. SZEKSZÁRD, Babits Mihály me­gyei művelődési központ: Az ol­‘ _' _____ -in .1 o A í rf 1 6 tki a+ó k önyvkölcsönzés. SIMONTORNYA: Könyvkölcson­(Á programban szereplő műso­rok megváltoztatásának jogát az illetékesek fenntartják). Á rádió és a televízió műsora KOSSUTH RADIO JUGOSZLÁV TV 8.20: Népdalok. 8.30: Az alva­járó. Opera. Közben: 10.05: Édes anyanyelvűnk. 11.15: Harsan a kürtszó! 11.50: Vásárhelyi: II. népdalszvit. 12.30: Melódiákoktól. 13.49: Uj Georgikon. 14.04: Pol- beat. 14.14: A rút kis kacsa. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: Rádióiskola. 16.05: Az oktatási gyakorlat és a társadalmi igény. I. 16.20: Régi csárdajelenet. 16.38: Két ország- gyűlés között. 17.20: Uj opera­lemezeinkből. 17.45: Szilárd ala­pon. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó-család. 19.30: Nóta- és népdalest. 20.27: Esti beszél­getés. 21.00: Házimuzsika. 22.20: Beszélgessünk zenéről. 22.40: Hír­lapolvasó. 22.55: Századunk mes­terműveiből. 0.10: Filmzene, PETŐFI RADIO 8.05: Rahmaninov-prelüdök. 8.30: Nagy siker volt. 9.00: Külpoliti­kai figyelő. 9.15: Népek zenéjé­ből. 9.40: Roberto Obregon Mo­rales guatemalai költő verscik­lusa. 10.00: Zenés műsor. 12.00: Zenekari muzsika. 13.03: Jogi műsor. 13.20: Csajkovszkij operái­ból. Kettőtől—hatig... 18.10: Em­lékezzünk régiekről. 18.35: Zene­kari muzsika. 19.30: Gondolatok filmekről. 19.45: Polkák. 20.25: Uj könyvek. 20.28: A tragédiák tragédiája, avagy a nagy Hüvelyk Matyi élete és halála. Színmű. 21.44: Nóták. 22.20: Zenés játé­kokból. 23.15: Tánczene éjfélig. URH . ,_ ö3 iigj’cicin, íö.od; Zenei élet Katalániában. 19.30: Láttuk, hallottuk. 19.47- Uj fel­vételek. 20.45: Az Ifjúsági Rádió folyóirata. 21.20: Teli Vilmos. Részletek. 22.10: A dzsessz ked- vekűnek. 22.30: Schumann: Kar­, -'V.-ÍSB5** ; MAGYAR TV !ív'"= 9.00: Iskola-tv. (Alt. lsk. 4. oszt.) 14.00: Rajz. 17.18: Hírek. 17.25: Hurrá, lógunk! Kisfilm. 17.45: Hétvégi birodalom! I. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradő. 20.00: Naplemente előtt. Színjáték. 22.05: Sanzonról—sanzonra.,« 22,251 JVi híradó — 2, _______ ...... 1 6.45: Magyar nyelvű kulturális panoráma. 17.40: Távcső. 18.30: Ri­port. 19.00: Szép zöld hegyeim. (Népi muzsika). 19.20: Tv-posta. 20.35: Dr. Jerry csodatevő itala. (Amerikai játékfilm). OSZTRÁK TV I. programs ,,, 18.00: Angol nyelvlecke. 18.20: Jó éjszakát, gyerekek! 18.25: Kultu­rális aktualitások. 18.50: Y aney Derringer. „Az utolsó vendég­játék”. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Randevú álla­tokkal. 21.00: Egy boldog válás. Filmkomédia. 22.25: Tv-híradó. II. program; 18.30: Iskolatelevízió. 19.00: A muzsika útján. (9. rész). 19.40: Tv- híradó. 20.00: F.gy este a Magyar’ Televíziónál. 20.15: Hét kérdés á szerelemről. 21.25: Dargay Attila rajzfilmjei. 21.35: Bartók: Fából faragott királyfi. 22.15: Kulturális aktualitások. ,___...--------... V állalatunk azonnal fel­vesz: garázsmestert autó- motorszerelői képesítés­sel, 8—10 éves gyakor­lattal. Gépkocsiszerelőt 5—10 éves gyakorlat­tal és gépkocsivezetőt. Helybeliek előnyben! Je­lentkezni lehet: Sütőipari Vállalat Szekszárd, Rákó­czi u. 10. St*?!-#«*: 7 *40) Június 1-től új külsővel, régi jő ételeivel szeretettel várja Ünt és családját a baracsi halászcsárda

Next

/
Oldalképek
Tartalom