Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

Repülőgép-eltérítés, di plomataraMás ii. KILENC SZAMURÁJKARD Az első nagy port felvert hijacking. azaz repülőgép­eltérítés 1966 januárjában az etiópiai repülőtársaság egyik gépével történt. Az Addisz- Abebába induló gépet a Szo­máliái fővárosba vitte a re­pülőgéprabló. 1967 áprilisá­ban a nigériai repülőtársaság egyik gépét Lagos helyett a szakadát Biafra tartomány fővárosába, Enuguba kénysze­rt tették. Néhány hónappal később indult el az egyiptomi légi- társaság egy AE—24 típusú gépe Kairóba, de a menet­rendben szereplő vidéki vá­ros helyett az akabai repülő­téren szállt le. A repülőgép- rabló ezúttal magas állású személyiség volt. Riad Kamal Haddad, az egyiptomi titkos- szolgálat vezetője, aki mene­dékjogot kért Jordánia kirá­lyától, Husszeintől. Ugyanebben az esztendőben Angliában béreltek egy kis re­pülőgépet, amelynek Ibizia üdülőszigetre kellett volna vinnie az utast. Az utas nem volt, más mint Mojse Csőmbe, az azóta elhunyt hírhedt kon­gói exminiszterelnök. Az Ang­liában bérelt repülőgép azon­ban nem a gyönyörű kis szi­getecskén szállt le, hanem Al­gériában. 1968. júliusában az izraeli légitársaság repülőgépe 38 utassal, 11 főnyi személyzettel Rómából a fiumicioni repülő­térről Tel-Avivba indult. Egy óra sem telt el a felszállás után, amikor a pilóta rádión közölte: fegyverrel Algír felé kényszítik. Kiderült, hogy a palesztíniai ellenállók egyik csoportja térítette el a gépet. Az volt a cél, hogy arra kény­szerítsék az izraeli kormányt: bánjon hadifogolyként az ál­tala elfogott arab partizánok­kal. 1966 szeptemberében az ar­gentin légitársaság egyik DC —4-es repülőgépe Brazília fe­lé indult. A gépet egy 20 tagú csoport eltérítette az eredeti útvonalról. Utasításukra a gép a Falkland-szigeteken szállt le. A csoportot egy ismert ar­gentin színésznő, Cristina Ver - rier vezette és amikor a gép leszállt, ő lépett elsőként a Falkland-szigetek földjére. Több társa néhányszor a le­vegőbe lőtt a magukkal ho­zott (egyébként emberélet ki­oltására alkalmatlan) fegyve­rekkel, majd elénekelték az argentin himnuszt. Cristina Verrier hosszú nyilatkozatot olvasott fel, amelynek az volt a lényege, hogy a 20 tagú repülőgéprabló csoport szim- bólkusan megszállta a szige­teket. A történet hátterében az a régi, Anglia és Argen­tína közötti történelmi vita van, amely a Falkland-szige­tek birtoklásáról folyt és fo­lyik. A 20 tagú repülőgéprab­ló csoport visszaült az argen­tin légitársaság repülőgépébe, a gép nyugodtan folytatta út­ját Brazíliába. A repülőgép-eltérítés egyik legkülönösebb esete 1970 már­ciusában történt. Japán egye­temisták csoportja szállt fel egy tokiói légitársaság egy belföldi járatra készülő Boe­ing—727 gépére. A gépen 131 utas és 7 főnyi legénység tar­tózkodott. A kilenc diák, aki elhatározta a repülőgép-elté­rítést, a Zengakuren nevű maoista-trockisla diákszerve­zet tagja volt. A gép elindu­lása után rövid, görbe pengé­jű- szamurájkardot rántottak elő, a pilótafülkébe rontot­tak és utasították a pilótát: forduljon észak felé, Pheirjan- ban, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság fővárosában akarnak leszállni. Az egyik diák az utasfülkék hangszóróján bejelentette: a gépet eltérítik, az ellenállás reménytelen, mert a gépen . több bombát helyeztek el és szükség esetén felrobbantják a gépet. A pilóták közölték: a hosz- szú útra kevés az üzemanyag. A diákok beleegyeztek, hogy az általuk ellenőrzött rádió­üzenet után a gép leszálljon Kukuoka repülőterén s ott 22 utas — nők, gyerekek és öre­gek — elhagyják a gépet. Fel­vették az üzemanyagot, majd a gép újra a levegőbe emel­kedett Közben történt azonban va­lami, amire a diákok nem számítottak. A hatóságok, a kukuokaí leszállás alatt egy apró papírdarabon észrevétle­nül üzenetet csempésztek a vezető pilótához azzal az uta­sítással, hogy ne Phenjanban, hanem a dél-koreai főváros, Szöul, Kimpo nevű repülő­terén landoljon, „minden rendben lesz”. Szöulban valóban mindent elkövették, hogy megtévesszék a repülőgéprablókat. A kimpoi repülőtér épületére új táblát helyeztek Phenjan felirattal. A kifutópálya szélein és az épületen a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság zász­lói lengtek. Több jelszavas táblát helyeztek él, KNDK- jelszavakkal. Amikor a gép leszállt, a dél­koreai bábhadseregnek egy KNDK-egyenruhába .öltözte­tett osztaga fogadta. A diá­kok azonban felfedezték a példátlanul alaposan előké­szített megtévesztést — állí­tólag abból, hogy a KNDK- egyenruhába öltöztetett oszta­got nem a két tiszti rendfo­kozatú egyén, hanem egy köz- legényi egyenruhába öltözött személy irányította. Három teljes napon át a szöuli repülőtéren állt a gép. A diákok a gépben maradt utasokat terrorizálták; hátra-' kötötték a , kezüket és meg- - akadályozták, hogy a repülő­gép személyzete élelmiszert juttasson el a gépbe, .A hang­szóró állandóan szólt, az uta­sokat is, a repülőtér személy­zetét és. ß. géptói, nem mesz- szire letáborozott, álöltüzetű dél-kpreai katonákat a gépben elhelyezett 20 darab bombá­val fenyegették. A szöuli hadügyminiszter a harmadik napon, azt üzente a diákoknak, ha szabadon bo­csátják az utasakat, megenge­dik, hogv továbbrepüljeneK Phenjan felé. A diákok azt válaszolták: nem bíznak a szöuli bábrendszer ígéreteiben, biztosítékra van szükségük. Ekkor Jamamura japán köz­lekedésügyi miniszterhelyettes lépett közbe, aki Szöulba re­pült és a repülőtér rádióján keresztül közölte a diákokkal: hajlandó túszként velük utaz­ni Phenjanba, ha az elcsigá­zott, éhes utasokat szabadon’ engedik. így is történi: a gép hamarosan le is szállt Phenjan repülőterén. A vizsgálat hamarosan ki­derítette, hogy a repülőgép­rabló kilenc diák teljes fegy­verzete kilenc szamurájkard. volt. A gépen elhelyezett „bombák” nem bombák vol­tak, hanem kövekkel töltött fémdobozok, amelyekre meg­tévesztésül drótokat, zsinóro­kat hegesztettek. Huszonnégy órával a phen- jani megérkezés után a koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság hatóságai útjára boesáj- tották a gépet a japán piló-j tákkal és a japán miniszter- helyettessel együtt — annak ellenére, hogy Japánnak nincs diplomáciai kapcsolata a Kol reai Népi Demokratikus Köz­társasággal. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya megállapítottá, hogy nem adott engedélyt a gép leszállására és így a re­pülőgép személyzetét és a gép­rablókat felelősnek tekintették az engedély nélküli berepülé­sért; a megtorlástól a hatósá­gok kivételesen eltekintettek. A KNDK hatóságai azonban ha«( tározottan elítélték a géprab­lók kalandor cselekedetét, ... ! ( Következik: 1 A TOLVAJ ŐRMESTER j ESETE) A meleg fürdők örömei és ártalmai Az elmúlt évtizedek alatt gombamódra megszaporodtak hazánkban a gyógyfürdők. Né­hány esztendővel ezelőtt még csak bő vizű kút, vagy apró ta­vacska csillogott, esetleg se­kély patak csörgedezett vala­hol, ami nem fagyott be so­ha. Aztán jött a forrásfogla- lás és kisebb-nagyobb lehető­séggel megkezdődött az épít­kezés. A medencék kinyújtóz­kodtak, megszülettek a fürdők és megindult feléjük a pír.enő emberek karavánja. Divattá, vagy szükségletté vált a fürdőzés? Divattá akkor, amikor a fürdőző csak ment és még azt sem tudta, hogy háromféle gyógyfürdő van: a mozgás- szervi betegségeket enyhítő termál, a női betegségeket gyógyító szénsavas, rádiumos, vagy egyéb tartalmú és az emésztőszervi panaszokat rendbehozó, ahol a gyógyvíz főleg ivókúra alakjában hasz­nálatos. És szükségletté, ami­kor a szakorvosi rendelőinté­zet javaslatára megy a gyó­gyulásra szoruló beteg a kör­nyezetével, a klímájával is gyógyító gyógyliirdőhelyre. A beutalt kúrázó rendsze­rint megkapja a szükséges orvosi tájékoztatást. Kúra előtt még a fürdőorvos is megvizsgálja és pontos előírás szerint használja a gyógyvi­zet. Nem is a beutaltakkal van baj, hanem az egyéni fürdő- zőkkel, akik orvosi tanács nél­kül veszik igénybe a gyógy­fürdők meleg vizét, ott,’ ahol éppen érik és addig, amíg kedvük tartja. Aztán vagy áldják, vagy átkozzák a me­leg vizet. A meleg fürdőnek’ komoly haszna lehet, de — sajnos — ártalmai is vannak. Lássuk csak, mi is gyógyít a gyógyfürdő meleg vizében? A legtöbb mozgásszervi árta­lom miatt fürdőző beteg az egyenletes meleget értékeli legjobban. A vízben oldott anyagok egy része izgatja a bőrt, fokozza a gyógyhatást bejut a bőr felszínes rétegei­be, kimossa, átöblíti a póru­sokat, eltávolítja a baktériu­mokat, javítja a szervezet ál­talános állapotát és fokozza el len állóképességét. A vízben elnyelt gázok felszívódnak a bőrön át, belélegezve pedig a légutakon keresztül is gyógyí­tanak. Végül — mint minden más fürdővíz is — a gyógy­víz súlya és felhajtó ereje va­lósággal masszírozza a testet, üdíti, írissíti az egész szerve­zetet. A magyar gyógyvizek áldá­sos hatását gyógyult és javult mozgásszervi betegek százez­rei dicsérik. És joggal! Mert még a panaszmentes ember­nek. is jólesik a fürdőzés a kellemes meleg gyógyvízben. Főleg, ha nem marad benne olyan hosszú ideig, ami már bágyasztja, már ártalmas le­het Mert a gyógyvizek ártani is tudnak. Ezt kell jól megér­teniük azoknak, akik orvosi vizsgálat, vagy javaslat nél­kül keresik fel termálfürdőin­ket. Az első tudnivaló az, hogy nem szabad a fürdést túlzásba vinni. Gyakori eset, hogy va­laki reggel beül a meleg me­dencébe és annyira elbágyad, hogy néhány óra múlva a íürdőtársak támogatják ki be­lőle. Sőt olyan is akad, aki eszméletét veszti és a fürdő­mesterek mentik ki, hogy be­le ne fulladjon. Nem minden ember használhatja a meleg gyógyvizet. Még minden reu­más sem. Nem fürödhet a be­teg, ha testrésze, ízülete, gyulladt, dagadt, vörös, forró, vagy ha hőemelkedése van. Nem fürödhet a szívbeteg sem, mert a meleg víz meg­terheli a szivet és állapota rosszabbodhat. Annak sem ajánlatos á fürdés, akinek á vérnyomása magas, aki na­gyon gyenge, vagy nehezen mozgó öreg. A tüdőgüműkóros, a vesegyulladásos, a súlyosan vérszegény és a bőrbetegség­ben szenvedő betegnek a ter­málfürdő használata tilos. A terhes asszony se fürödjék meleg gyógyvízben és az sem, aki valami heveny, lázas be­tegségben szenved. Lám, amilyen sok a javas­lat, olyan sok a tilalom, ami­lyen sok a jó, olyan sok a rossz. Ha ugyan nem többi A nyári gyógyfürdőzé?ek megkezdése előtt arra figyel- ' mezretiink mindenkit, hogy fürdőző szándékát beszélje meg kezelőorvosával és csak akkor és csak azt a gyógy­fürdőt vegye igénybe, amit orvosai is javasolnak. Ha pe­dig ezt elmulasztaná, a fürdés előtt legalább egy esetben ke­resse fel a fürdő orvosat, aki termálvize hatását ismeri, aki megmondja, hogy melyik me­dencét hogyan, mennyi ideig használhatja, hogy csak örö­met és ne ártalmat találjon benne. . ...... .. _, J», B. k ^ Bonyhádi edények a BNV-n A Zománcipari Művek sok újdonsággal szerepelt a nem­zetközi vásáron. A zománcipar kiállításának egy részlete- ßopyMdjm készült. ízléses edények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom